"Éves átlagban 7-8 alkalommal permeteznek a szőlőültetvényekben. A permetlébe majdnem minden alkalommal adagolnak lisztharmat elleni gombaölő szert is, mert a szőlő lisztharmatával mindig számolnunk kell, még ezekben a szélsőséges időjárású években is.

A csillagfényes éjszakák után még a gombáknak kedvezőtlen forró, száraz nyári napokon is fertőzni tud, mert a hajnali harmat is elegendő a terjedéshez. Sajnos a kevés esővel, hajnali párával társuló magas hőmérséklet már jellemző az időjárásunkra és ez ideális környezet a lisztharmat fejlődéséhez. Jó fotókat láthatnak a lisztharmat és a peronoszpóra tüneteiről ebben a galériában" – írja Zsigó György, növényorvos, idei kilencedik felhívásában.

"„A szőlőink lisztharmatért mi vagyunk a felelősek” – egy konferencián hallottam ezt a súlyos kijelentést. Sajnos igaz, mert az induló tavaszi fertőzés nagysága mirajtunk múlik.

Két áttelelési formája van. A gombafonalai a rügypikkelyek alatt is megbújhatnak, innen lisztharmatosan, „zászlós hajtással” fakad a szőlő.

Manapság azonban főleg azokkal az apró göbökkel (ivaros áttelelő képletekkel) telel, át melyek a nyár végén alakulnak ki a leveleken. Ekkor még elpusztíthatóak ezek a sárga színű, vékonyfalú gombaképletek. Tehát tavaly, közvetlenül a szüret után elvégzett kénes vagy olajos-kénes lomblemosást tekinthetjük az első idei védekezésünknek. Ahol ezt nem végezték el, ott az őszi esőkkel lemosódtak a kordonkarra, támberendezésre és most tavasszal innen pattannak ki az első fertőzést beindító ivaros spórák. Ezek az ivaros spórák nehezek, nem szállnak messzire a széllel, nem a szomszédból jönnek, tényleg a mi növényünkön nevelődtek, mi vagyunk a felelősek a fertőzésért. A súlyuk miatt, éppen, hogy csak eljutnak a kordonkarokhoz legközelebbi kis levélkékhez.

Most ezeken találjuk meg az első tüneteket. A sárguló áttetsző foltocska, megjelenése után rövidesen torzulni kezd a levél, a fonákon pedig megjelennek a gomba jellegzetes apró fehér-szürke telepei, melyek ontják a nyári spórák (konídiumok) milliárdjait. Ekkor már „bejött a szőlőbe a lisztharmat”, nehéz lesz megállítani a tovább terjedését – írja a szakember.

lisztharmat

Lisztharmatos szőlő – fotó: Zsigó György/NMNK

"A kertbarátok többsége nem keresgeti ezeket a kezdeti tüneteket, hanem a 3-5 leveles tőkéken beindítják a permetezést. A szőlők többsége elérkezett ebbe a fejlődési fázisba. Néhány rezisztens fajta kivételével, érdemes felkészülni az első idei permetezésre. A cél az, hogy ne történjen meg a fertőzés, a levélre repülő gombaspóra már gombaölő szerrel lepermetezett növénnyel találkozzon. Ezt hívják megelőző (preventív) védelemnek.

Jelenleg a kontakt kénes gombaölőké a főszerep. A kén jelentőségét jól mutatja, hogy a világon, a legnagyobb mennyiségben eladott növényvédő szer ma is. Bármelyiket választhatják, biztosan találnak egy készítményt a legközelebbi gazdaboltban is. Virágzásig ismételhetünk velük. Ne engedjük, hogy a virágzásig felszaporodjon a gomba és már ekkor „leszüretelje” a termést. A felületen élő gombákat, lágytestű rovarokat kiszárítják a narancsolaj tartalmú készítmények. A kálium-hidrogén-karbonátból (pl. Vitisan SP), a Cerevisane-ból (pl. Romeo) és a paraffinolajból készülteket is engedélyezték a gomba ellen.

Fürtmegnyúlásnál majd indíthatják a felszívódó (szisztemikus) blokkot, azaz 2-4 alkalommal, egymást követően permetezhetnek a felszívódó gombaölőkkel. Ilyen hatóanyagok pl. a difenokonazol + cyflufenamid (pl. Dynali, Cyflamid), a metrafenon (pl. Vivando), stb.

Az azoxistrobint (pl. Quadris és még 30 készítmény :-), inkább csak szürkepenészre ajánlom. Az a kertész, aki biztosra akar menni, a kén mellett, kombinációban már akár most is bevetheti a felsorolt felszívódókat. Így járhat el az is, aki csak ritkán jut ki a kertjébe és az esők után nem tud rögtön ismételni a fent felsorolt kontakt szerekkel vagy olyan érzékeny fajtái vannak melyeknél biztosan számíthat a fertőzésre, illetve ha a kerítésszomszédjában fertőzött növények vannak. Ebben csak a gazda tud dönteni, a helyismeretét és tapasztalatát semmi sem pótolhatja!" – írja Zsigó György.


"„Az átlagosnál csapadékosabb időszak is kedvező a fertőzés kialakulásához” – írja az egyik szakkönyvünk a peronoszpóráról. Az idei tavaszon a peronoszpórára is gondolni kell. (Nyáron majd váratlanul is megérkezhet hozzánk egy déli, a mediterránban induló széláram segítségével.) Ahol tavaly megfertőzte a leveleket, a vesszőket vagy a fürtöket és ezek a tőkéken vagy sorközökben maradtak, abban a kertben érdemes a kontakt rézzel is kombinálni a lisztharmat elleni permetezést.

Virágzásban perzselhetnek a réztartalmú gombaölők, inkább hagyjuk ki a permetléből. Már most is bevethetik a peronoszpóra elleni felszívódókat pl. iprovalikarb (pl. Melody Compact 49 WG), ciazofamid (pl. Mildicut), azoxistrobin, Cerevisane, stb. Úgy látom, hogy a lisztharmat és a peronoszpóra egyszerre jelentkezett 2018-ban is, lásd a 2.46 perces videót.

peronoszpóra

Peronoszpóra – fotó: Zsigó György/NMNK

Az egyszerű anyagok közül szőlőben lisztharmatra: a konyhasót, a szódabikarbónát, a talkumot és a tehéntejet, míg a peronoszpórára a csalán kivonatot ajánlják. A mezei zsurló, a fűzfakéreg és a lecitin mindkét gomba ellen hatásos. Szép kínálat, érdemes megnézni a részleteket is a NÉBIH honlapján.

A felhívásban megemlített hatóanyagokból készült készítmények neveit lásd a hatóanyag abc_2025.pdf-ben"– olvasható Zsigó György cikkében.

Indexkép: Zsigó György