"Tisztelt Szerkesztőség! Nagy érdeklődéssel olvastam az Elképesztő! Napi bérek és órabérek – traktoros, kertészeti és fakitermelő munkáért! – című cikküket.

Az erdőgazdaságoknál tapasztalt bérezéssel kapcsolatban szeretnék megosztani néhány gondolatot.

Harmadik évtizede (!) dolgozom erdőgazdaságoknál, végzettségem erdésztechnikus. Végig jártam a ranglétrát: gyakornokként kezdtem, majd beosztott erdész lettem, végül kerületvezető erdész vált belőlem. Átlagosan 1200-1500 hektárt bíznak ránk, ahol erdészeti szakirányítók és hivatásos vadászok vagyunk, ehhez jogosult erdészeti szakszemélyzetnek kell lenni és rendészeti szolgálati igazolvánnyal (BM) kell rendelkezni, ami fegyverviselésre jogosít.

Nettó órabérem 1540.- Ft, a két évtizedes gyakorlattal rendelkező erdész kollégám nettó órabére pedig 1120.- Ft."

Második levélírónk a vállalkozók alkalmazottjainak órabérét is keserű szájízzel osztotta meg, ugyanis az jóval magasabb az övénél – az alacsonyabb iskolai végzettség ellenére.

"Tisztelt Agroinform.hu Szerkesztőség!

Középvezetőként dolgozom a ** erdőgazdaságnál.

Akiket munkánk során irányítunk, ők más alvállalkozók alkalmazottjai. Az ő keresetük az alábbiak szerint alakul:

  • a traktoros nettó 2500.- Ft/óra díjazást kap,
  • a motorfűrészes 2500.- Ft/óra fizetést kap,
  • a képzettség nélküli rakodómunkás 2000.- Ft-ot kap kézhez óránként.

Mindezek mellett a hozzám hasonló középvezető nettó órabére nem éri el az 1600.- forintot."

Zetor Crystal erdészeti traktor

Ez az erdészeti célra kialakított Zetor Crystal sem egy mai darab, de kiváló példája annak, hogy a rendszeres karbantartás, a megbecsülés és az odafigyelés a gazda, vagy a "főnök" részéről csodákra képes – fotó: Agroinform.hu

A harmadik levél, amely megosztására engedélyt kaptunk, a béren kívüli juttatásokról és a gépkocsi használatról szól:

"Kedves Agroinform.hu,

*** erdőgazdaságnál dolgozom hivatásos erdészként. Az általam és a kollégáim által kevésnek titulált munkabérrel megbékélnénk, de a leginkább fájó az, hogy általában a saját gépkocsinkat használjuk a munkához, az ehhez megállapított költségtérítésből pedig nem lehet kijönni.

Céges autót nagyon kevés vezető kap, egyelőre ígéret sincs gépjármű-használatra. Továbbá, azok, akik szolgálati lakásban élnek, kötelesek bérleti díjat fizetni.

Probléma az is, hogy az erdőgazdaságoknál bértömeget határoz meg a tulajdonos – de nem mindegy az elosztás! A cégvezetők, a főmérnök, a főkönyvelő, az osztályvezetők, erdészetvezetők fizetése egyenként milliós tételt tesznek ki, az első négy kategória bérezése pedig közel-miniszteri. Ők felső kategóriás céges terepjárókkal és személyautókkal járnak."

A közösségi háló csoportjaiban megosztott cikkünk alatt megjelenő kommentekből egyértelműen leszűrhető volt a feszültség – mindezek mellett pedig az olvasók jelezték, hogy máris érzékelhető a középfokú végzettségű erdész szakemberek hiánya.

Többen panaszkodtak a nyugdíjazások, illetve felmondások után bekövetkező erdészkerületek szétosztására. A hozzászólók szerint azok a dolgozók, akik az átvett, nagyobb munkaterületeket megkapják, azok sem számíthattak megemelt, vagy arányos bérezésre.

Az agrárium más ágazataiban dolgozók meglepődésüket fejezték ki, amikor a hozzászólásokat olvasták arról, hogy az erdészeti dolgozók közül sokaknak nincsen szolgálati autója a relatíve alacsony bérezés ellenére sem.

Mindezek mellett kiolvasható volt a sorok közül, hogy az erdőgazdaságok dolgozói pénzben nehezen kifejezhető értéket őriznek- és gazdálkodnak vele, a teljes ökoszisztémát átlátó szemlélettel- és szaktudással, valamint komoly hivatástudattal – amely mellé ezekből is adódóan csekély pályaelhagyási hajlandóság társul.

Többen számoltak be továbbá a munkaidőn túl vállalt "másodállásokról", illetve egyéb, a szakterülethez kapcsolódó kiegészítő kereseti megoldásokról.

Egy kommentelőt idézünk:

"Minden állami bérrendezésből kimaradtunk, ugyanis nem vagyunk rendvédelmi dolgozók, de azért rendészeti vizsgát kellett tennünk."

Mindezek mellett fontosnak tartjuk leszögezni, hogy cikkünk elkészítéséhez nem végeztünk ágazati közvélemény-kutatásokat, sem pedig átfogó munkaerő-piaci vizsgálatot. Kizárólag az olvasói levelekre, illetve a hozzászólásokra hagyatkoztunk.

Szívesen megosztaná az észrevételeit és a véleményét a cikkel kapcsolatban? Hozzászólásait várjuk a cikk alatt kommentben, vagy a szerkesztoseg@agroinform.hu e-mail címen.