Az afrikai sertéspestis (ASP) megszüntetésére irányuló uniós stratégia tavaly áprilisi módosítása minden tagállamot a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló nemzeti akcióterv összeállítására kötelezett. Annak egyik legfontosabb stratégiai célja, hogy a vaddisznóállomány sűrűsége négyzetkilométerenként (azaz 100 hektáronként) 2025. február 28-ig 0,5 egyedre csökkenjen, ennek elérése pedig az eddigieknél is komolyabb többletfeladatokat ró a vadásztársadalomra.

Már az elmúlt években is az állomány csökkenése, ezzel párhuzamosan az elejtések számának, a vadfaj terítékének növekedése volt tapasztalható. Magyarországon mintegy 83 ezer egyedből álló törzsállomány volt a 2019. tavaszi becslés szerint, amelyet az ágazati statisztikákat nyilvántartó Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) közölt. A vaddisznóállomány eloszlása nem egyenletes, de országos átlagot tekintve egy négyzetkilométerre 0,9 jut, a terv szerint ezt csökkentenék majdnem a felére, 0,5-re – közölte az Országos Magyar Vadászati Védegylet az MTI-vel.

A vaddisznóállomány eloszlása nem egyenletes.

Mintegy 4,5 milliárd forintos bevételkieséssel számol az ágazat – fotó: MTI/Komka Péter

Az elejtett vaddisznók száma a 2018-2019-es vadászati évben közel 160 ezer volt, a 2019-2020-asban meghaladta a 168 ezret. A február végén záruló, jelenlegi vadászati évben várhatóan még ennél is nagyobb lesz a teríték, mert a vadászatra jogosultak eleget kívántak tenni a járvány megakadályozása érdekében már az elmúlt két évben is megemelt elejtési terveknek. Az ASP járványhoz kapcsolódó diagnosztikai célú elejtések a 2019-20-as vadászati évben csaknem 40 ezret, egy évvel korábban mintegy 11 ezret tettek ki.

Kiemelték, hogy a vadgazdálkodás költségeinek fedezetét a vadgazdálkodók túlnyomó többségét jelentő, egyesületi formában működő vadásztársaságok maguk termelik ki, állami támogatás nélkül. Így az OVA adataiból kiindulva a pesszimista becslések szerint középtávon a mintegy 4,5 milliárd forintos bevételkieséssel az ágazat veszteségessé válhat.

A 2019-20-as vadászati évben az összes vadfaj vadászatát tekintve 13,89 milliárd forint bevétel származott a külföldi és magyar vadászok bérvadászatából és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokból. A vaddisznóállomány 2025-ig történő, folyamatos gyérítése a bevételt akár 2-3 milliárd forinttal is csökkentheti. Ezen túl a leadott vaddisznóhúsból mintegy 800 millió forint, míg az ASP-hez kapcsolódó intézkedések értelmében megsemmisítésre lőtt vaddisznókért kártalanítás címén 1,5-2 milliárd forint folyt be. Mindezek alapján akár további 1,5 milliárd forintos bevételkiesést is elkönyvelhet a vadgazdálkodás 2025-re a jelenlegi bevételekhez képest, amit valamilyen forrásból pótolni kell – összegezték.

Kitértek arra is, hogy leginkább azok a – jellemzően dunántúli – vadászatra jogosultak kerülhetnek nehéz helyzetbe, amelyek az elmúlt években-évtizedekben a vaddisznóvadászatra alapozták a gazdálkodásukat. Ezt súlyosbíthatja, hogy a koronavírus-világjárvány miatt a 2020-2021-es évben a bevételek jelentősen elmaradtak a tervezettől: egyrészt a külföldi bérvadászok elmaradása, másrészt a vadhúsfelvásárlási árak mintegy felére esése miatt. A vaddisznóért kilogrammonként nettó 150-200 forintot fizetnek a vadgazdálkodóknak.

A magyar vadhús több mint 90 százalékát exportálják, így a pandémia ennek okán is jelentősen érintette a vadgazdálkodókat. A külföldi vendéglátóegységek ugyanis nem rendeltek vadhúst azoktól a felvásárlóktól, feldolgozóktól, amelyek hazánkban a vadászatra jogosultaktól szerezték be az élelmiszert, így áresést generáló túlkínálat alakult ki.

A védegyletnek még nincsenek konkrét tervei a bevételek és az azokat generáló vadászati lehetőségek növelésére. Bizonyára a vadászat is átstruktúrálódik, ami már ebben az idényben is érzékelhető volt. Az elmaradt vaddisznóhajtások helyett megnövekedett az igény a mezei nyúl és fácán társas vadászatokra. Emellett abban is bízik a szervezet, hogy a járványügyi intézkedések enyhülése hozzájárul majd a külföldi vadászok visszatéréséhez és a vadhúspiac feléledéséhez.