Egy autós megállt az úton, amelyen szarvasrudli haladt át, de egy vad mégis a kocsija oldalának szaladt. Az autós a vadásztársasággal akarta megfizettetni a kárát, de azt két bírói fórum is elutasította – olvasható az erdo-mezo.hu-n.

Az ügy az Alkotmánybíróság elé került, megsemmisítették a korábbi ítéleteket. Az autós szerencséje a szerencsétlenségben az volt, hogy éppen abban az időszakban érte a kár, amikor a vadak okozta baleseteket nem a veszélyes üzemek összeütközése nevű szabály alapján kellett megítélni.

Mi is történt pontosan?

2015. február 24-én este az indítványozó férje az ő tulajdonában álló gépjárművel Galgaguta irányából Acsa irányába haladt a 2108-as műúton.

A településjelző tábla előtt a férfi észlelte, hogy egy szarvascsorda szaladt át előtte baloldalról, ezért megállt az autóval. A megállást követően az álló autó oldalának rohant egy szarvas, és több mint 300 ezer forintos kárt okozott a karosszériában.

A baleset megtörténte után a gépjármű vezetője rögtön értesítette a rendőrséget. A kiérkező rendőr megállapította, hogy ugyan a 2108-as műúton volt két vadveszélyt jelző tábla is, de a baleset helyszíne nem esett a vadveszélyt jelző tábla hatálya alá.

A következőkben az autós a gépjárműben keletkezett kárról készült szakvélemény alapján az okozott kár megtérítését kérte a területen vadászatra jogosult gazdasági társaságtól (a per alperesétől).

A vadásztársaság a kárigényt elutasította azzal az indokkal, hogy az útszakaszon a vadveszélyt jelző tábla ki volt helyezve, ezen kívül a társaság a baleset időpontjában nem folytatott vadászati tevékenységet, ami hatással lehetett volna a vad mozgására. Ezért neki nem felróható a baleset, az állatok mozgására ugyanis nincs érdemi ráhatása.

őz az úton

Vadgázolás: nem csak autós kára lehet jelentős, a vadásztársaság számára is bevételkiesést jelent az elhullott vad – Fotó: pixabay

Az ügy a Váci Járásbíróságra került

A Polgári Törvénykönyvre (Ptk.) szabályozza a vadászható állat által okozott kárért való felelősség eseteit. A szabályozás szerint a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a területéről a vad kiszaladt az útra, a vadászatra jogosult pedig akkor mentesülhet a felelősség alól, ha azt bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.

A vadászati törvény ekkor hatályos szabálya pedig így szól:„[a] jogosult a vadászható állat által okozott kárért való felelősség Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályai alapján köteles a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt megtéríteni".

A balesetet követően, 2015. május 5-én lépett hatályba a vadászati törvény új szabálya, amelynek értelmében már „[a] vadászható állat által okozott kárért való felelősség és a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség találkozása esetén a Ptk.-nak a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályait kell alkalmazni". Azaz mindenki a maga kárát viseli, az autós is és a vadásztársaság is.

A Váci Járásbíróság első fokon elutasította az autós kártérítési keresetét. Az indoklás szerint a Ptk.-ban megfogalmazott „ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok", mint kimentési ok alkalmazásával „a jogalkotó gyakorlatilag a kimentési lehetőségtől fosztaná meg az alperest (a vadásztársaságot), így az országot kvázi zárt állatkertté tenné, mert csak kerítésekkel lehetne elkerülni azt, hogy a közútra vad tévedjen.

Az ítélettel szemben az autós fellebbezett, aki végül jogerősen is pert veszített. Ezután terjesztette elő alkotmányjogi panaszát.

Megsemmisítették a korábbi ítéleteket

Az Alkotmánybíróság határozata részletezi, hogy "2014. március 15. napja előtt és 2015. május 5. napjától kezdődően a jogszabályi rendelkezések végeredményben azonos módon rendezték a vad által okozott kár megtérítésének kérdését: ha a károkozás egyik félnek sem volt felróható, az érintettek a kárukat maguk viselték.

2015. február 24. napja (a baleset napja) azonban a két dátum közé esik, amikor a hatályos jogi szabályozás a fentiektől eltérően rendelkezett, és a vadászatra jogosultra telepítette a kárt.

A határozat levezeti az alkotmányosságot sértő problémákat, az eredmény pedig az, hogy meg kell semmisíteni a korábbi ítéleteket, mert a bíróságoknak az akkor hatályos jogszabályok szerint kell megítélniük az ügyeket.

A vadgázolás körüli vitás helyzetekről korábban vadászattal kapcsolatos jogi kérdésekben illetékes jogász kérdeztünk, a vele készült interjú ITT olvasható el.