November végén jelentette be a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), hogy céget alapít, hogy peres ügyekben átvállalja a gazdálkodók jogos vadkárköveteléseinek behajtását, hogy az érintettek minél hamarabb hozzájussanak az őket megillető pénzhez. Indoklásukban kifejtették, hogy évente 21 milliárd forint vadkár keletkezik, ám ebből csak 3 milliárd forintot térítenek meg a mező- és erdőgazdálkodóknak.

Hangsúlyozták, hogy a drasztikusan növekvő vadkár fő oka a vad túlszaporodása: hatvan év alatt az öt nagyvad (gímszarvas, dámszarvas, őz, vaddisznó, muflon) létszáma többszörösére nőtt és a felduzzadt állomány évente 1,4 millió tonna szálas, lédús és szemes táplálékot fogyaszt el. Ennek mindössze 8 százalékát (110 ezer tonnát) juttatják ki vadtakarmányként a területükre a vadgazdálkodási egységek, a többit az erdőből és a szántóföldekről fogyasztja el a vad – emelték ki.

Meglehetősen vegyes érzelmeket váltott ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökének nyilatkozata az érdekeltekből a vadkárok kezeléséről. A NAK elnökének nyilatkozata egy elég ködösnek tűnő elképzelést vázol fel, mely szerint a NAK által létrehozott cég „mediátorként" kívánja koordinálni a vadkárok megtérítését a vadászatra jogosult és a vadkárral érintett gazdálkodó között. A NAK elnökének érvelése szerint „A vadkár megtérítését a termelők a vadászatra jogosultakon nem, vagy csak nagyon nehezen, illetve hosszú idő alatt tudják érvényesíteni. Az agrárkamara ezért céget alapít, hogy peres ügyekben átvállalja a gazdálkodók jogos vadkárköveteléseinek érvényesítését, az érintettek így minél hamarabb hozzájuthatnak az őket megillető pénzhez." Tenné mindezt a termelők érdekeinek hatékonyabb érvényesítése érdekében úgy, hogy peres ügyekben átvállalja a gazdálkodók megalapozott vadkárköveteléseit, és lefolytassa a vadásztársaságokkal az eljárásokat – írja közleményében a Somogy Megyei Vadászok Szövetsége.

Érvelését meg nem jelölt forrásból származó – álláspontunk szerint nem teljesen megalapozott – adatokkal igyekszik alátámasztani, hangulatot keltve a „gonosz" vadászokkal szemben – emelik ki.

Vajon miből gondolja a NAK elnöke, hogy egy általa létrehozott cég – nyilván jól megfizetett – alkalmazottai hatékonyabban tudják képviselni a termelők érdekeit, mint maguk a termelők? Vajon miből gondolja a NAK elnöke, hogy az újonnan alapítandó cég – melynek a hatályos polgári perrendtartás szerint nincs jogi képviseleti jogosultsága – által indított polgári perben gyorsabban születik jogerős bírósági ítélet, mint jelenleg? Esetleg azt is feltételezi a NAK elnöke, hogy egy harmadik szervezet – egyébként indokolatlan – bevonása ezekbe az eljárásokba olcsóbbá teszi az igényérvényesítést? – teszik fel a kérdéseket a közleményt jegyzők, Meiszterics János, elnök, Dr. Makai Lajos, elnökségi tag, valamint Dr. Kemenszky Péter, fővadász.

Somogy vármegyében az őz, a dám és a vaddisznó létszáma az elmúlt években jelentősen csökkent

Somogy vármegyében az őz, a dám és a vaddisznó létszáma az elmúlt években jelentősen csökkent – Fotó: Shutterstock

És még lehetne sorolni a kérdéseket, amelyek megalapozott aggályokat kelthetnek a nyilatkozatban vázolt elképzelés megvalósításával kapcsolatban, arról nem is beszélve, hogy a vadászati törvény elég részletesen és nem feltétlen vadászbarát módon szabályozza a vadkárok megtérítését, a felek jogait és kötelezettségeit – írják a nimrod.hu közzétett közleményben.

Kiemelik, hogy a nyilatkozatban foglaltakkal szemben a Somogy vármegyei Vadgazdálkodási Tanács legutóbbi ülésen deklarálta, hogy három vadfaj, az őz, a dám és a vaddisznó létszáma az elmúlt években jelentősen csökkent. A szakmai fórum tényként azt is megállapította, hogy a tavalyi évben kifizetett mezőgazdasági vadkár összege – az extrém magas terményárak ellenére – a 10 évvel ezelőtt kifizetett összeggel azonos, amikor a terményárak a tavalyinak csupán harmadát tették ki. Köztudott, hogy Somogy az országban a vadkárok tekintetében előkelő helyen áll, ennek ellenére a vadkárperek száma Somogyban elenyésző, a gazdák és a jogosultak között példaértékű együttműködés és konszenzus alakult ki.


A nyilatkozattal kapcsolatban több megkeresés érkezett hozzánk és eddig vártuk a vadásztársadalom hivatalos reagálását, ami eddig elmaradt – teszik hozzá.

Ezért, mint a vadászok érdekképviseleti szerve úgy gondoltuk, hogy jelen nyilatkozatunkkal kívánjuk józanságra inteni az érintetteket. A nyilatkozatban közölt statisztikai adatoktól teljes mértékben elhatárolódunk, azt indokolatlan hangulatkeltésként értékeljük. Nem látjuk semmilyen megalapozott – különösen jogi – indokát annak, hogy a vadkárok megtérítésének folyamatába egy kívülálló harmadik szervezet bevonásra kerüljön – írják a közleményben.

Hozzáteszik, hogy "mindenekelőtt ezért azt kérjük tagszervezeteinktől, hogy higgadtan, a hatályos szabályozás szem előtt tartásával kezeljék a vadkárok megtérítésével kapcsolatos ügyeket, és amennyiben ezzel kapcsolatos kérdésük merülne fel, a Somogy Megyei Vadászok Szövetsége akár igazságügyi vadászati szakértői háttér bevonásával is áll a rendelkezésükre!"