Az agráriumban kedvező változások következtek be az apróvadfajok tekintetében. Az erdőszegélyekbe, a mezőgazdasági táblák széleibe, de önálló parcellákba is mind több helyen pillangós növényt és azok keverékeit vetették a földhasználók, ami kedvezően hatott az apróvadállományra, nőtt a fácánok és a mezei nyulak száma.
Ez újra lökést adott az apróvadak vadászatának, s az ebben rejlő lehetőséget számos vadgazdálkodó felismerte már. Így például Zala megyében a Zalaerdő Zrt., amely 2018-ban fácántenyésztésbe fogott Homokkomárom-Zsigárdmajorban lévő területén.
Ilyen papírdobozokban érkeztek az aprócska madárkák – Fotó: Zalaerdő Zrt.
Az állami erdővállalat kettő fedett fácán-utónevelőt, azaz voliert épített, amelyekbe előnevelt, hat-hét hetes fácánt vásároltak és neveltek fel. Ugyanitt 2020-ban 20 előnevelő-házat is építettek, melyek lehetővé teszik, hogy a fácánnevelés teljes folyamatát itt végezzék a naposcsibék fogadásától a felnőtt fácánig történő nevelésig.
Az előnevelő-házakba a közelmúltban 2800 darab fácán naposcsibe érkezett Gyomaendrődről. A csibék életük első két hetét ezekben az előnevelőkben töltik, ahol infralámpák biztosítják számukra az optimális hőmérsékletet. Az előnevelő házakból 6-7 hetes korban kerülnek át az utónevelőkbe (volierekbe) a fácánok, ahol elérik a felnőttkori méretet. Az idei fácánokat a Zrt. ősszel értékesíti majd a vadgazdálkodóknak.
Az előnevelő-házakban optimális körülményeket biztosítanak a fejlődésükhöz – Fotó: Zalaerdő Zrt.
Hazánkban több fácán alfaj található. A Zalaerdő Zrt. a kezdetek óta a mongol fácán nevelésével foglalkozik, amely a legnagyobb testű fácánok közé sorolható, testtömege 1,6-2 kilogramm, ennek ellenére gyorsan és magasan repül.
A fácánkakas többnejű, négy-hét tyúkból álló háreme van. A tyúkok 12-18 tojást raknak a földön, melyeket egyedül költenek ki. A tojásból 24 nap után kelnek ki a csibék, melyek fészekhagyók, gyorsan növekednek.
Kéthetes korban már repkednek, öthetesen felgallyaznak a bokrok, fák ágaira, nyolchetesen pedig repülnek.