Válasz Koczka József #12229. hozzászólásáraHa a termespotenciál bennevan a magban.
És a termőhelyi adotságok megvannak akkor ez borul!
Ha nemtudok 5-6t/ha tól többet lehozni egy területről hiaba fogok +költséget ráteni.
Hiaba fogok intenzív fajtákat vetni ha az extenzívnek felelmeg az adotság!
Szerintem.
De azis hülye aki ezeket az adotsággal nemél!
Vagy feleslegesen költrá!
Válasz kulakman #12226. hozzászólásáraSzia, szerintem is az a fontos hogy nyereséges legyen. Hiába lesz valakinek 7 tonna buzája ha 20 ezer a nyeresége míg egy 5 tonnás buzán meg van 70 ezer nyeresége.
Azt a búzát-bármilyen veteményt- amit majdnem kivitt a belvíz nem etetjük, és 50 mázsa, majd ha jól néz ki , meg jó árak lesznek etetek, én nyereséget nézek, és egyenlőre úgy néz ki van!
átlag 14 ak-szántókon!
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #12224. hozzászólásáraNagyobb területen gazdálkodnak, több fajtát vetnek. Árpából jakubus volt nekem, nekik is volt olyan is, búzából pontosan nem tudom milyet vetettek. De azért 30q gabonában már nem hiszem, hogy csak fajtakülönbség. Sok összetevős a dolog de ezek 20 aranykorona alatti heterogén talajok, önerőből nem fog teremni.
Válasz SzikiSzokeveny #12223. hozzászólásáraNa ennek az összehasonlításnak aztán végképp nincs semmi értelme, és semmilyen következtetést nem lehet belőle levonni. Ennél azért sokkal bonyolultabb, komplexebb a mezőgazdaság, és sokkal több tényezőn áll, vagy bukik a dolog. Én pl. rendre megverek szinte minden helyi gazdálkodót, pedig én nem sokat akarok termelni, csak jövedelmezően gazdálkodni, profitot maximalizálni. Akik szoktam hozzám jönni aratni, már áttértek azokra a fajtákra, amiket én vetek, mert mindig csodálkoztak, hogy másokéhoz képest mennyivel jobban adja, pedig annak ilyen jó volt a technológiája, amaz meg ezt és ezt adott neki, és mégsem lett jó a termés. Nagyon sok múlik azon, hogy a helyi viszonyok között, adottságok mellett melyik fajta mit tud, én ezeket már kitapasztaltam.
Válasz rtamas76 #12219. hozzászólására
Ez felénk most eléggé kibukott. Mi se szórtunk sok műtrágyát, árpa 2q dap és 2,5 can, búza 2q dap és 2q can, a másik búza 3q npk és 2q can, de minden táblánk 70q felett adott. A szomszéd alig szórt műtrágyát, átlagban 50q sincs a termése. Nem lehet örökké fejni egy tehenet, ha sosem adsz neki enni.
Válasz skorgamor #12220. hozzászólásáraÉves szinten 300-400 üzemórát töltök traktorban. Utálok traktorozni. És bőven marad a megélhetésre mindenem megvan....
Válasz MrPoke #12215. hozzászólására Gondolom,hogy kétszer is kifőzöd a teafiltert mert akkor azon is spóroltál. Ne sajnáld magadtól az életet. Túl rövid ahhoz,hogy csak azért dolgozzunk,költsük a pénzt,hogy még többet dolgozhassunk. Van élet a traktor ablakán túl is........
Válasz ..,-:) #12212. hozzászólásáraNincs ezzel baj!
Csak mikor eltelik a2.-3.év
És rájössz visszaesik a termés és elkezded pumpalni a pénzt bele.
Énis szoktam húzni 1-1évet szűkebbre veszek de utána muszàj tolni ha nemakarsz visszaesni.
Nekem a tavaji és idei kevésbé inenzív volt.
De ősztől muszáj fakítani mert látványos a külömbség!
A létszám csökkenés nem jelent semmit. Ha ugyanazt a munkát kevesebben is kényelmesen megcsináljátok. De szerintem kár általánosítani a ti gazdaságotokra.
Én is látok hanyatló és feltörekvő cégeket is ugyanazzal az adotsággal.
Át kell szervezni a cégedet elengedni ami viszi a pénzt és ráerősíteni ami jól megy.
Válasz MrPoke #12215. hozzászólásáraPont ezt mondtam, ha egy 100 milliós árbevételű cég 10 milliót költ beruházásra, az nem fejlődés mert a többe eszközértéke meg annyival csökken, tehát max vegetál. Egyébként sok helyen a négy év alatt megduplázódott bérköltségek viszik el a hasznot, pedig nálunk is folyamatosan csökken a létszám 2017-ben még 7 voltunk most 4-en, aligha nevezhető ez fejlődésnek......
Válasz MrPoke #12215. hozzászólásáraHullámvölgyek tarkították az ágazatot..sokan igyekeztek másba beletolni a pénzt. Onnan pedig még nem jön-vagy most kezd csorogni. Van hol ezért lassult le a fejlesztés. Vannak olyan mezőgazdászok kik az építőiparba-ingatlanba tolták a pénzüket..pl. De van olyan is ki mindent eladott és irány a drónozás.
Az Olasznak ismét kell a Magyar búza.Az Orosznál kiviteli stopp van kilátásba. Készletek állítólag leürültek. 70-30% arány az utóbbi a malmi búza itthon. Idén korán arattunk mi lassan két hete befejeztük az aratást. Észak európában még talán el sem kezdték.Horvát országban..már a napraforgó aratással kacérkodnak. Igaz ott Április elején már a földben van. USA a gazdák morognak bagóértnem adják a gabonát. Amint látom a nagyobb integrátorok itt is kivárnak.
Válasz MrPoke #12209. hozzászólásáraAz úgy egy kényelmes, de az igazságtól nagyon messze lévő számadás. A bérmunkák ára sokkal inkább az amennyiért megveszik annyiért lehet eladni kategória mint hajszálpontos számolás. Ha valaki már úgyis vett egy gépet, jól jön egy kis plusz pénz még ha nem is fedezi a gépkopást, de ha mindent beleszámolna olyan magas ár jönne ki, amiért meg a bérbevevőnek nem érné meg termelni. Voltak jó évek akkor fejlődhettek a gazdaságok, most inkább visszafejlődnek, mert ha nem tudod szinten tartani az eszközparkot az bizony visszafejlődés. Tehát ha 10% amortizációval számolsz, az azt jelenti, hogy egy 200 milliós eszközparkban minden évben 20 millióért kellene új gépet venni a szinten tartáshoz, ettől kurva messze vagyunk, mint mondtam a korábbi éveket éljük fel most. Mi pl. az első nyugati gépet 2000ben vettük 115LE Steyr, 2002 ben 9540 JD kombájn, 2003-ban 90LE JD traki, 2006, ban 310LE Magnum, mindent egy összegben hitel nélkül. Ehhez képest 2019 óta 5 éve nem tudtunk venni semmit, de valóban még élünk, csak a valós kép érzékeltetéséhez írtam, hogy viszonyításképp milyen volt akkor és milyen most .
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #12210. hozzászólásáraIdei évben költöttem a legkevesebb pénzt/ha a kalászosokra, kb ugyan annyit termett, mint mikor locsoltam rá az “aprót”……Tavaly elhatároztam, hogy hozzám nem kell jönni semmilyen kereskedőnek !
Nincs rájuk szükség a gazdaságok szépen nőnek és minden évben jelentősen csökken a mezőgazdaságban dolgozók, és ez fokozódni fog. Jönnek a robotok, 2050re nem kellenek már traktor vezetők, gyümölcs szedők, stb...
Válasz Pont #12207. hozzászólásáraNem érted a lényeget, ez a történet arról szólt, hogy teljesen felesleges a búzára még mondjuk 100.000 Ft többletköltséget elkölteni, mert legjobb esetben is csak visszajön az a pénz. Én nem fogok azért gürizni, hogy az input kereskedők, gyártók jól éljenek belőlem, nem fogom azért kidolgozni a belemet, több tőkét beforgatni, hogy mások keressenek rajtam zéró kockázatvállalás mellett, azok az idők elmúltak.
Intenzív technológiával, több inputtal, magasabb költségekkel, sokkal optimálisabb időjárási körülmények mellett is nálunk a búzának a plafon kb. 8 tonna volt üzemi szinten, kisparcellában már előfordult 9 tonnás hozam is, de nem jellemző. Na most ezért költsek én sokkal többet a búzára, hogy hektáronként 1 tonnával több lejöjjön, hektáronként 60.000 Ft többlet bevételért???
Válasz Pont #12207. hozzászólásáraBérminka költségen számolunk mindent. Így ebben benne van a munka, amortizáció stb.
Ha a telep fenttartása drágább mintha bérmunkát, gépet bérelnél. Akkor fel kell számolni a gépparkot részben vagy egészben.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #12190. hozzászólásáraAzért ehhez, hozzá kell adni kb. 120 000-et bérleti díj, vagy saját földnél ami kamatot nem kapsz a föld áráért. Meg üzemmérettől függően 50-100 000 munkabér. Ha van telephely, tároló, szárító, hídmérleg, ugyan úgy annak a törlesztője, stb.. Szóval nem olyan nagy biznisz ez, pedig akkor felétek ez egy jó év volt.....
Válasz ttetudod #12204. hozzászólásáradehogy akarnak a fiatalok jönni...arra már ré sem mer senki kérdezni, hogy itt a forumon..mennyi lehet az átlagos életkor?
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #12190. hozzászólásáraEz sem korrekt számítás. Legalábbis nem lehet általánosítani.
1. Nem inkubátorban termelünk.
2. Mások az adottságok mindenhol.
3. Ugyanott is 5-10 év átlagát kell nézni mert más az időjárás évente.
4.A munkadíjaknál ne csak az üzemanyagot vagy a leamortizált MTZ-t számoljuk hanem új gépet miből fogunk venni ha a régi elkopott?
5. Minden évben 70-90 q/ha termésetek van?
6. máshol ennyi imputtal átlagos évben 40q terem.
Akkor lesz megfizetve a munkánk ha a fiatalok úgy akarnak jönni gazdálkodni mint az informatikai , bank vagy egyéb ágazatokba.
Válasz Ares 826 #12195. hozzászólásáraPont, hogy arra számolok, hogy ha baj van, akkor a kevesebb költség miatt kevesebb a veszteség, az elmúlt évek miatt itt most már ez a játék megy. Egyébként esővel nem voltunk megáldva, az ország keleti fele, és nem a szerencsésebb észak-alföldi rész…
Válasz R Sándor #12193. hozzászólására24 hektár, de egyébként ez éppen 76 q-t termett, kisebb tábláknál volt, ahol csak 60 q termett, de az üzemi átlag egészen biztosan meglesz 70 q. A technológia szinte mindenhol ugyanígy nézett ki.
Válasz MrPoke #12191. hozzászólásáraNapraforgó volt az elővetemény, a tarló egyszer volt megtárcsázva, de ugye azt a napraforgóhoz számolom, mint ahogy itt is már beírtam utolsó műveletnek a tarlóhántást.
Válasz Soma123 #12189. hozzászólására1,5 q map 35.000 Ft
műtrágyaszórás 8.000 Ft
tárcsázás 10.000 Ft
2,2 q vetőmag 35.000 Ft
vetés 12.000 Ft
hengerezés 5.000 Ft
1,5 q ns 20.000 Ft
műtrágyaszórás 8.000 Ft
bokrosító hengerezés 5.000 Ft
gombaölő 15.000 Ft
lombtrágya 5.000 Ft
permetezés 8.000 Ft
aratás beszállítással 50.000 Ft
tisztítás 21.000 Ft
tarlóhántás 10.000 Ft
Itt vannak a költségek, 250.000 Ft-ból megvan az idei technológia, 70 q X 6.000 Ft-os ár esetén az árbevétel 420.000 Ft.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #12185. hozzászólásáraAz alacsony koltsegek mindig jok. Felsoroltal nehanyat de ez volna az osszes? Nalam sokkal tobb koltseg adodik pl. Vetomag meg betakaritas stb is. A 7.9t buzankon 6000ft al van ugyan profit de nem is magatol lett ennyi. Az idojaras kedvezett neki de sok torődest is kapott. A profittol meg nem esek hasra. A tozsdei ar kozeleben lenne az ara az mar biztatóbb lett volna.
Válasz Kzoli94 #12178. hozzászólásáraNekem ősszel ment 1,5 q map, tavasszal 1,5 q ns, meg kalászvédelem volt Soleillel, az üzemi átlag kb. 7 tonna lesz, így az aratás felénél, a profit meg rendkívül jónak mondható ilyen alacsony költségek mellett.
12481 hozzászólás
Válasz Koczka József #12229. hozzászólásáraHa a termespotenciál bennevan a magban.
És a termőhelyi adotságok megvannak akkor ez borul!
Ha nemtudok 5-6t/ha tól többet lehozni egy területről hiaba fogok +költséget ráteni.
Hiaba fogok intenzív fajtákat vetni ha az extenzívnek felelmeg az adotság!
Szerintem.
De azis hülye aki ezeket az adotsággal nemél!
Vagy feleslegesen költrá!
Valaki esetleg tritikálé átvételi árat tud?
Válasz kulakman #12226. hozzászólásáraSzia, szerintem is az a fontos hogy nyereséges legyen. Hiába lesz valakinek 7 tonna buzája ha 20 ezer a nyeresége míg egy 5 tonnás buzán meg van 70 ezer nyeresége.
Válasz MrPoke #12222. hozzászólásáraHa szeretnél traktorozni, akkor mennyit ülnél?
Mi lenne veled, ha szántanál?
Ha mindened meg van az jó. Az nagyon jó?
Kaja pia nők.
Hány unokád van, vagy hány várható?
Válasz kulakman #12226. hozzászólásáraNekem is lessz nyereség, viszont etette vastag végével. Természetesen ápolgattam is.
Azt a búzát-bármilyen veteményt- amit majdnem kivitt a belvíz nem etetjük, és 50 mázsa, majd ha jól néz ki , meg jó árak lesznek etetek, én nyereséget nézek, és egyenlőre úgy néz ki van!
átlag 14 ak-szántókon!
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #12224. hozzászólásáraNagyobb területen gazdálkodnak, több fajtát vetnek. Árpából jakubus volt nekem, nekik is volt olyan is, búzából pontosan nem tudom milyet vetettek. De azért 30q gabonában már nem hiszem, hogy csak fajtakülönbség. Sok összetevős a dolog de ezek 20 aranykorona alatti heterogén talajok, önerőből nem fog teremni.
Válasz SzikiSzokeveny #12223. hozzászólásáraNa ennek az összehasonlításnak aztán végképp nincs semmi értelme, és semmilyen következtetést nem lehet belőle levonni. Ennél azért sokkal bonyolultabb, komplexebb a mezőgazdaság, és sokkal több tényezőn áll, vagy bukik a dolog. Én pl. rendre megverek szinte minden helyi gazdálkodót, pedig én nem sokat akarok termelni, csak jövedelmezően gazdálkodni, profitot maximalizálni. Akik szoktam hozzám jönni aratni, már áttértek azokra a fajtákra, amiket én vetek, mert mindig csodálkoztak, hogy másokéhoz képest mennyivel jobban adja, pedig annak ilyen jó volt a technológiája, amaz meg ezt és ezt adott neki, és mégsem lett jó a termés. Nagyon sok múlik azon, hogy a helyi viszonyok között, adottságok mellett melyik fajta mit tud, én ezeket már kitapasztaltam.
Válasz rtamas76 #12219. hozzászólására
Ez felénk most eléggé kibukott. Mi se szórtunk sok műtrágyát, árpa 2q dap és 2,5 can, búza 2q dap és 2q can, a másik búza 3q npk és 2q can, de minden táblánk 70q felett adott. A szomszéd alig szórt műtrágyát, átlagban 50q sincs a termése. Nem lehet örökké fejni egy tehenet, ha sosem adsz neki enni.
Válasz skorgamor #12220. hozzászólásáraÉves szinten 300-400 üzemórát töltök traktorban. Utálok traktorozni. És bőven marad a megélhetésre mindenem megvan....
Válasz Csavarkulcs #12216. hozzászólásáraDrónozás? Ne viccelj már, én dolgoztam már eleget mostmár nem akarok. :D
Válasz MrPoke #12215. hozzászólására Gondolom,hogy kétszer is kifőzöd a teafiltert mert akkor azon is spóroltál. Ne sajnáld magadtól az életet. Túl rövid ahhoz,hogy csak azért dolgozzunk,költsük a pénzt,hogy még többet dolgozhassunk. Van élet a traktor ablakán túl is........
Válasz ..,-:) #12212. hozzászólásáraNincs ezzel baj!
Csak mikor eltelik a2.-3.év
És rájössz visszaesik a termés és elkezded pumpalni a pénzt bele.
Énis szoktam húzni 1-1évet szűkebbre veszek de utána muszàj tolni ha nemakarsz visszaesni.
Nekem a tavaji és idei kevésbé inenzív volt.
De ősztől muszáj fakítani mert látványos a külömbség!
Válasz Pont #12217. hozzászólásáraNekem 80ha om van... Jó ha 15millió árbevételem van...
A létszám csökkenés nem jelent semmit. Ha ugyanazt a munkát kevesebben is kényelmesen megcsináljátok. De szerintem kár általánosítani a ti gazdaságotokra.
Én is látok hanyatló és feltörekvő cégeket is ugyanazzal az adotsággal.
Át kell szervezni a cégedet elengedni ami viszi a pénzt és ráerősíteni ami jól megy.
Válasz MrPoke #12215. hozzászólásáraPont ezt mondtam, ha egy 100 milliós árbevételű cég 10 milliót költ beruházásra, az nem fejlődés mert a többe eszközértéke meg annyival csökken, tehát max vegetál. Egyébként sok helyen a négy év alatt megduplázódott bérköltségek viszik el a hasznot, pedig nálunk is folyamatosan csökken a létszám 2017-ben még 7 voltunk most 4-en, aligha nevezhető ez fejlődésnek......
Válasz MrPoke #12215. hozzászólásáraHullámvölgyek tarkították az ágazatot..sokan igyekeztek másba beletolni a pénzt. Onnan pedig még nem jön-vagy most kezd csorogni. Van hol ezért lassult le a fejlesztés. Vannak olyan mezőgazdászok kik az építőiparba-ingatlanba tolták a pénzüket..pl. De van olyan is ki mindent eladott és irány a drónozás.
Válasz Pont #12213. hozzászólásáraHitel nélkül nagy értékű gépet venni pénzkidobás. Jelenleg alacsonyabbak a támogatott kamatok mint az amortizáció.
Hát nem tudom, nekem 80 ha földem van és idén, tavaly is jut 10-10 millió fejlesztésre. Szóval nem értem sok gazdánál mi a gond.
Az Olasznak ismét kell a Magyar búza.Az Orosznál kiviteli stopp van kilátásba. Készletek állítólag leürültek. 70-30% arány az utóbbi a malmi búza itthon. Idén korán arattunk mi lassan két hete befejeztük az aratást. Észak európában még talán el sem kezdték.Horvát országban..már a napraforgó aratással kacérkodnak. Igaz ott Április elején már a földben van. USA a gazdák morognak bagóértnem adják a gabonát. Amint látom a nagyobb integrátorok itt is kivárnak.
Válasz MrPoke #12209. hozzászólásáraAz úgy egy kényelmes, de az igazságtól nagyon messze lévő számadás. A bérmunkák ára sokkal inkább az amennyiért megveszik annyiért lehet eladni kategória mint hajszálpontos számolás. Ha valaki már úgyis vett egy gépet, jól jön egy kis plusz pénz még ha nem is fedezi a gépkopást, de ha mindent beleszámolna olyan magas ár jönne ki, amiért meg a bérbevevőnek nem érné meg termelni. Voltak jó évek akkor fejlődhettek a gazdaságok, most inkább visszafejlődnek, mert ha nem tudod szinten tartani az eszközparkot az bizony visszafejlődés. Tehát ha 10% amortizációval számolsz, az azt jelenti, hogy egy 200 milliós eszközparkban minden évben 20 millióért kellene új gépet venni a szinten tartáshoz, ettől kurva messze vagyunk, mint mondtam a korábbi éveket éljük fel most. Mi pl. az első nyugati gépet 2000ben vettük 115LE Steyr, 2002 ben 9540 JD kombájn, 2003-ban 90LE JD traki, 2006, ban 310LE Magnum, mindent egy összegben hitel nélkül. Ehhez képest 2019 óta 5 éve nem tudtunk venni semmit, de valóban még élünk, csak a valós kép érzékeltetéséhez írtam, hogy viszonyításképp milyen volt akkor és milyen most .
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #12210. hozzászólásáraIdei évben költöttem a legkevesebb pénzt/ha a kalászosokra, kb ugyan annyit termett, mint mikor locsoltam rá az “aprót”……Tavaly elhatároztam, hogy hozzám nem kell jönni semmilyen kereskedőnek !
Válasz ttetudod #12204. hozzászólásáraNagy részt eggyet értek, kivéve a fiatalokkal.
Nincs rájuk szükség a gazdaságok szépen nőnek és minden évben jelentősen csökken a mezőgazdaságban dolgozók, és ez fokozódni fog. Jönnek a robotok, 2050re nem kellenek már traktor vezetők, gyümölcs szedők, stb...
Válasz Pont #12207. hozzászólásáraNem érted a lényeget, ez a történet arról szólt, hogy teljesen felesleges a búzára még mondjuk 100.000 Ft többletköltséget elkölteni, mert legjobb esetben is csak visszajön az a pénz. Én nem fogok azért gürizni, hogy az input kereskedők, gyártók jól éljenek belőlem, nem fogom azért kidolgozni a belemet, több tőkét beforgatni, hogy mások keressenek rajtam zéró kockázatvállalás mellett, azok az idők elmúltak.
Intenzív technológiával, több inputtal, magasabb költségekkel, sokkal optimálisabb időjárási körülmények mellett is nálunk a búzának a plafon kb. 8 tonna volt üzemi szinten, kisparcellában már előfordult 9 tonnás hozam is, de nem jellemző. Na most ezért költsek én sokkal többet a búzára, hogy hektáronként 1 tonnával több lejöjjön, hektáronként 60.000 Ft többlet bevételért???
Válasz Pont #12207. hozzászólásáraBérminka költségen számolunk mindent. Így ebben benne van a munka, amortizáció stb.
Ha a telep fenttartása drágább mintha bérmunkát, gépet bérelnél. Akkor fel kell számolni a gépparkot részben vagy egészben.
Én is leírom már.
Borsó elővetemény.
Direktbe 170kg MV Nádor
Tavasszal 2q NS
Gyomírtás Grandstar Super 1 flakon 5ha
Aratás
Tarlóhántás
50q euro
Sajnos a kelés nem lett az igazi, kellet volna 1 rövidtárcsa.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #12190. hozzászólásáraAzért ehhez, hozzá kell adni kb. 120 000-et bérleti díj, vagy saját földnél ami kamatot nem kapsz a föld áráért. Meg üzemmérettől függően 50-100 000 munkabér. Ha van telephely, tároló, szárító, hídmérleg, ugyan úgy annak a törlesztője, stb.. Szóval nem olyan nagy biznisz ez, pedig akkor felétek ez egy jó év volt.....
63 - 72 között minőség függvénye.
Válasz ttetudod #12204. hozzászólásáradehogy akarnak a fiatalok jönni...arra már ré sem mer senki kérdezni, hogy itt a forumon..mennyi lehet az átlagos életkor?
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #12190. hozzászólásáraEz sem korrekt számítás. Legalábbis nem lehet általánosítani.
1. Nem inkubátorban termelünk.
2. Mások az adottságok mindenhol.
3. Ugyanott is 5-10 év átlagát kell nézni mert más az időjárás évente.
4.A munkadíjaknál ne csak az üzemanyagot vagy a leamortizált MTZ-t számoljuk hanem új gépet miből fogunk venni ha a régi elkopott?
5. Minden évben 70-90 q/ha termésetek van?
6. máshol ennyi imputtal átlagos évben 40q terem.
Akkor lesz megfizetve a munkánk ha a fiatalok úgy akarnak jönni gazdálkodni mint az informatikai , bank vagy egyéb ágazatokba.
Válasz VMisi #12187. hozzászólásáraDunaföldvár és környéke.
Válasz VMisi #12164. hozzászólásáraMost van időm írni,végeztünk az aratással.
Vetés előtt 200kg Adriatica 10-24-24
1.fejtrágya 100kg Elixir Zorka 20-24 kénes,150kg Genezis N39
2.fejtrágya 100kg Ostchem 27-es
3.fejtrágya 80kg Ostchem 27-es
5L/ha Kalászos lombtrágya+5kg/ha EpsoTop keserűsó
5L/ha Kalászos lombtrágya
Azóta arattam egy 16ha-os táblát,Chevignon 9.9t/ha kombájntisztán(2%-ot vonnak le).
Válasz Tom250 #12199. hozzászólásáraHajdú-Bihar tegnap 6.400.- Ft/q
Válasz VMisi #12198. hozzászólására4-5 ember lejárta, Ratron gw ment a lyukakba.
Hol milyen árakat hallani most takarmányra?
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #12197. hozzászólásáraMit csináltál a pockokkal ősszel?
Válasz MrPoke #12191. hozzászólásáraJah, meg ősszel le lett járva a pocok miatt, az kb. 10.000 Ft volt hektáronként.
Válasz Ares 826 #12195. hozzászólásáraPont, hogy arra számolok, hogy ha baj van, akkor a kevesebb költség miatt kevesebb a veszteség, az elmúlt évek miatt itt most már ez a játék megy. Egyébként esővel nem voltunk megáldva, az ország keleti fele, és nem a szerencsésebb észak-alföldi rész…
Válasz MrPoke #12191. hozzászólásáraNa ez az! Ahol meg nem volt eső vagy épp elvitte a belvíz a növényt arra nem is számol!
Válasz R Sándor #12193. hozzászólására24 hektár, de egyébként ez éppen 76 q-t termett, kisebb tábláknál volt, ahol csak 60 q termett, de az üzemi átlag egészen biztosan meglesz 70 q. A technológia szinte mindenhol ugyanígy nézett ki.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #12190. hozzászólásáraHány hektáros tábla volt?
Válasz MrPoke #12191. hozzászólásáraNapraforgó volt az elővetemény, a tarló egyszer volt megtárcsázva, de ugye azt a napraforgóhoz számolom, mint ahogy itt is már beírtam utolsó műveletnek a tarlóhántást.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #12190. hozzászólásáraVetés előtt semmiféle talajmunka nem történt?
Válasz Soma123 #12189. hozzászólására1,5 q map 35.000 Ft
műtrágyaszórás 8.000 Ft
tárcsázás 10.000 Ft
2,2 q vetőmag 35.000 Ft
vetés 12.000 Ft
hengerezés 5.000 Ft
1,5 q ns 20.000 Ft
műtrágyaszórás 8.000 Ft
bokrosító hengerezés 5.000 Ft
gombaölő 15.000 Ft
lombtrágya 5.000 Ft
permetezés 8.000 Ft
aratás beszállítással 50.000 Ft
tisztítás 21.000 Ft
tarlóhántás 10.000 Ft
Itt vannak a költségek, 250.000 Ft-ból megvan az idei technológia, 70 q X 6.000 Ft-os ár esetén az árbevétel 420.000 Ft.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #12185. hozzászólásáraAz alacsony koltsegek mindig jok. Felsoroltal nehanyat de ez volna az osszes? Nalam sokkal tobb koltseg adodik pl. Vetomag meg betakaritas stb is. A 7.9t buzankon 6000ft al van ugyan profit de nem is magatol lett ennyi. Az idojaras kedvezett neki de sok torődest is kapott. A profittol meg nem esek hasra. A tozsdei ar kozeleben lenne az ara az mar biztatóbb lett volna.
Válasz mtz1221 #12179. hozzászólásáraAz ipari aram gáz azota 20x emelkedett. Mielőtt felcsútoznal nézz körbe kiknek kellett a háború.
Válasz mjj #12183. hozzászólásáraMerrefelé?
Malom nálunk 6700 nettó.
Válasz Soma123 #12184. hozzászólására???
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #12182. hozzászólásáraValszeg belevagtad a szomszédét is.
6700-6800-7000
Válasz Kzoli94 #12178. hozzászólásáraNekem ősszel ment 1,5 q map, tavasszal 1,5 q ns, meg kalászvédelem volt Soleillel, az üzemi átlag kb. 7 tonna lesz, így az aratás felénél, a profit meg rendkívül jónak mondható ilyen alacsony költségek mellett.