Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak648 FtBenzin árak634 FtEUR414.08 FtUSD399.68 FtCHF436.3 FtGBP490.92 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Köszönöm a válaszokat! 2000 nm-t már most művelek, családellátás+50 gyümifa lesz, a maradék 5000nm-et most javítanám, ne csak gaz legyen benne. Aztán zöldségfélék lennének benne. Megélni ez még kevés... De valahol el kell kezdeni. A cél tényleg egy kistraki lesz.
Kösz a tippeket!
Válasz ferikemm #2185. hozzászólásáraSzia....20 lóerőhöz ki lehet alakítani egy gépparkot,de a legegyszerűbb ha magadnak gyártod,vagy gyártatod a művelő eszközöket.....direkt vetőt is elbirja,mert a kisebb méneshez kisebb szélesség is társul....arról nem beszélve,hogy kisebb az önsúly is,kevesebb a taposás,ezért a talaj is könnyebben művelhető.....pl lazítóval olyan mélyseget nem tudsz majd elérni,mint egy nagyobb géppel,de 30-35 centire le lehet nyúlni vele,ha más nem 2 menetben első 1-2 alkalommal,utána javulni fog a művelhetőség....talajmaró pedig abszolút felesleges......mindenek előtt egy jó mulcsozó kell,porrá aprítani a szármaradvanyokat....utána a kisebb eszközökkel sem lesz gond az elművelése......
Válasz ferikemm #2185. hozzászólásáraHelló
Pontosan nem írtad mit szeretnél termelni, mi a célod.
De én ekkora területen azonnal direktvetéssel kezdenék. Az első lépés után.
Én előbb a talajt hoznám rendbe. Most még felszántatnám, majd bevetném takarónövénnyel. Azután már csak direktvetéssel vetném be még egyszer nyáron/ ősszel, attól függ milyen keverék volt előtte. Majd csak mulcsolás, direktvetést ismét másik takarónövénnyel. 2-3 év alatt megtanulod, hogy kell a vetőgépet használni, hogy működik az egész "talajművelés", mit mikor érdemes csinálni. Erre akár egy TZ4K, de MT8-132.2 jobban megfelel. Kaszás Gellértet keresd fel, RAD vetőgép gyártója, ők ló után is gyártanak direktvetőgépet. Nagyon komoly gépeket gyárt, és precíz gép is már ránézésre is.
Ha ebből szeretnél megélni akkor viszont ez nem túl járható út, mert pár évig csak a talajt építed. De mondjuk az első éves takarónövény után mehet már direktbe rozs, tritikálé vagy búza is. Azt tudod hasznosítani.
TZ4K olyan jellegű lazításra, amit az interneten írnak arra nem alkalmas, arra legalább 50 lóerő kell.
Gyomirtózni, vegyszerezni is lehet építeni vontatott gépet, elektromos szivattyúval viszonylag olcsón. Azt is meg lehet oldani. Mert egy MTZ50 már nagyon drága ekkora területre, meg szerelni is nagyobb vasakat kell emelgetni.
Hátha ír még valaki valami jobbat.
Sok sikert!
üdv
Üdv mindenkinek!
Tanácsot szeretnék kérni. 7000 nm területem van. A no-till a célom, de a TMMG javasol 2-4 év átállási időt. Ebben az időszakban milyen gépet javasoltok? Nagyobb teljesítményű rotációs kapát( bár arra azt mondták, hogy pont nem jó a munkája), amit csak sekélyen eresztek bele a földbe? Amit még írtak, a TMMG tudástárban, az egyenes késes kultivátor, de ahhoz gondolom legalább kistraktor kell. Még valami: kistrakihoz pl. 20 Le-höz lehet-e direktvetőgépet kapcsolni, nem gyenge hozzá?
Kösz a véleményeket!
Válasz JOSEY #2172. hozzászólásáraNem ( vagyis nálunk a germinátor az nehéz gép első rögtörővel, nagy vázzal) hanem könnyű kombinátorra " PL ERRE ", és " NAGY GERMINÁTOR " fogakkal szerelve. Neked jobban kell tudnod hogy miért, de az egyenes kapa nem hoz fel annyi elevent.
Válasz Sk Laci #2181. hozzászólásáraVan belőle ugyanolyan magas mint a hagyományos S rugó. Itt kisiparos kombinátornál lehet olyannal is kérni, sőt azt hiszem az új kongskildét is. Sőt Bánátban még a rögtörőket is leszedik róluk és csak a keréken tartatva húzzák a vizesben.
Válasz mtz1221 #2169. hozzászólásáraTudom melyik rugókra gondolsz, de ezeknél alacsony lenne a "hasmagasság". Hamar tömődnek, ezeket csak hagynám a klaszikus szántás elmüvelésére.
Ami nekem van kombinátor oda csak 1 fajta eredeti gyári rugókat lehet felszerelni, ezekre a rugókra vannak rajta kialakítva tartófülek 14,2 cm osztásal odaheggesztve. Kicsit macerás lenne átcsinálni, de megvalósítható.
Válasz barazdabetyar. #2178. hozzászólásáraEzt már semminek itt csak végig mentem egyszer hazafelé...bár hozzátenném amit először csináltam tavasszal egy őszi 3 cm Rt után az se nagyon volt szárassabba tavalyi kukoricák után!
Válasz Traktoros30 #2168. hozzászólására150 mm szélessek vannak fent! Nem gond ugye barázda meg hantok stb nincsennek! Traktor meg ebbe a sekélyművelésű földnél nem igazán sülyed meg!
Válasz Radocz #2176. hozzászólásáramindig vannak újdonságok, bár az én szakterületem jobbára az erdészet és szőlészet, abból a szegmensből eléggé kevés kiállító szokott lenni.
Válasz Radocz #2064. hozzászólásáraA képen látható területem (3 ha) szeretném, szerettem volna No-till ként művelni.
Az elmúlt napok hozzászólásai teljesen elbizonytalanitottak.
Szerdán a KITE standon futok egy kört, hogy mikor nézhetem meg a kísérleti parcellát.
Azt tudom, hogy az egyik nem lett értékelhető.
Válasz Sk Laci #2167. hozzászólásáraItt az olyan földet a nagyok könnyű kombinátorral( kongskilde vagy fop) simítják de nem hagyományos S rugókkal, hanem ahol a kések majdnem derékszögben állnak a földre.
Válasz Gazda12 #2164. hozzászólásáraKöszike! Akkor most lúdtalp kapák vannak rajta? Milyen osztásközűek a kapák? Nem probléma, hogy hiányzik a símítólap róla?
Válasz .Feco. #2166. hozzászólásáraNehézfogas 4 kg/szög az árvíz által összeált földön elsiklik akár a betonon, de ahol nem volt víz ott szépen dolgozik.
Kicsit megszikkad, és egyben elegyenesít lazítózás után, mert a lazítóról le kellett vennem a fogas hengert / nem tudom megmondani a pontos nevét, de nektek is van az Artiglión/, mert betapadt volna ősszel. Multban jártam így.
Így azért durva a felület.
Ha egyenesen a kombinátort húznám az durvábra dolgozna és egyből szaggatná fel a nyers talajt, hiába lenne 6-7 cm közt beállítani. /Tavaszig még változhat a körülményekhez képest/.
Nehézkombinátor /4200 kg/8m/ a vízfoltokban is felszedi a megülepedett földet, de csak óvatosan, ott ne maradjak........
Válasz .Feco. #2160. hozzászólásáraHa a körülmények engedik, akkor első menetben fogasborona, majd kombinátor kb 6-7 cm mélyen az is lándzsás késekkel, nem lúdtalpkapával, mert az felhozzná a gyurmát.
Ma voltam is megrendelni a lándzsás késeket. Jövőhét kedjén már meg kellene jönnie Csehországból. HA egy kicsit jobb idő lessz, felujítom a szezonig.
Sziasztok! 2021ben aszályban dombtetőn zöldítés után,vadkáral,korai kuki:5t/ha.Dekalb
Nem voltam el csügedve.
Idén igaz mélyfekvésű területen:7,5t/ha. Spcvel vetve zöldítés után,ősszel zőldítés rtvel bedolgozva és tavaszal rtvel magágykészítés vetés:dkalb 4391, -1q mütrágya sor mellé és 10kl TrikaExpert sorba., Valaki kiváncsi rá,hogy idén hova vetek kukoricát jöjjön el szivesen meg mutattom neki,még a lószar is el gúrúl nem ám a gyogyszerem.Bízom a notillben és a mintillben.
Válasz Sk Laci #2155. hozzászólásáraHát amit mi művelünk az a folyószabályozás előtti korokban volt ártér, de a többi passzol...
Tavaszra általában omlós szokott lenni, szóval amikor már járható akkor a lehető legsekélyebb talajművelés amit csak lehet, majd vetés úgy, hogy a vetőgépen a talajművelő tárcsák pontosan a vetésmélységben, hogy legyen magágy a sorok fölött. Ha korai a tavaszodás, akkor ekkorra már általában kizöldül, szóval vetés után 2-3 nappal lehet csinálni egy per-post gyomirtást...
Válasz .Feco. #2151. hozzászólásáraFecó, ti is müveltek olyan talajt, ami ártéri kötött fekete föld, ami úgy viselkedik, mint a gyurma?
Nekem van ilyen, tettem is fel idénről is képet, ahogyan el van öntve vízzel /nem csak pocsolyák, hanem egységes vízfelület hektárokon, akár egy tó árvíz miatt/.
Ilyen földet miként dolgoznál be tavasszal napraforgó elé?
35-40 cm mély lazítással /Maschio Attila 7/3m/ ment a télbe.
40 cm-nél mélyebb lazítás nem lehetséges a kavics miatt, ami a termőréteg alatt van. Így is foltokban rettenetesen köves a kavicsdarabok miatt. nem ritka a 30 cm átmérőjü kődarab.
Válasz MrPoke #2147. hozzászólásáraAlapvetően nem az a baj, hogy oxigént juttat a talajba, ott alapból is van oxigén, és bizonyos mennyiségre szükség is van, a baktériumok és gombák egyes csoportjai aerob élőlények, és elsősorban ezek felelnek a humuszképződésért (pl. ezért forgatják a komposztot is mikor érlelik), az tény, hogy belenyúlnak a szerkezetbe, megrepesztik az aggregátumokat, és bekeverik a szármaradványokat, amelyek a talaj alsóbb részeiben a szerkezetjavulást, tápanyagkészletet, humuszosodást hoznak, és tápanyaggal látják el a mikroorganizmusokat is. A nagyon kötött talajokon, nagy szármaradványt hagyó kultúrák után pl. mi elsősorban a 70-30 szabályt tartjuk szem előtt, azaz minden művelet után az éppen ott lévő növényi maradványok 70%-a maradjon fent, és 30%-ot dolgozzunk be. Ez 18 év alatt 2-2,5%os szervesanyagnövekedést hozott, és azt, hogy minden évben művelhetőek a talajok, megszűntek a belvizek, vízállások, illetve kb megkétszereződtek a hozamok...
Válasz #bandi #2145. hozzászólásáraÉs ki mondta, hogy az nem termőtalaj? Érdekes mód nállam az a sárga föld ami 40cm től van az is átvan szőve gyökerekkel.
Válasz 72 #2148. hozzászólásáraNem, azt akarja mondani, hogy a speciálisabb talajok sokkal szűkebb teret engednek a kísérletezésre és sokkal hamarabb és jobban megbosszulják a hibákat. A kolléga lentebb azt állítottak, hogy egy jó szántás nem csinál nagy kárt, míg mi többen azt állítjuk, hogy de...
Válasz #bandi #2145. hozzászólásáraAkkor ezzel azt akarod mondani, hogy nálatok már visszafordídhatatlan a talaj regenerálása, és lassan művelhetetlen lesz?
Véső eke viszon még mélyebben juttat oxigént a talajba ami szintén káros, a kialakult kapillárisokat rombolja, és pont az ami miatt sokaknak tetszik aprózza a talaj agregátumokat. Szóval igen is káros a talajra.
Én is használtam 5 évig. Első évben csodákat művelt sosem volt olyan jó termésem. Mivel a talajban lévő szervesanyag eléget az oxigéntől, így rengeteg tápanyag feltáródot. De ez 2-3 év után kifulladt és elkezdett visszaesni a termés.
Az viszont vitathatattlan, hogy a szántáshoz legközelebbi talajt hagy maga után ezért kedvelik a kezdő gazdák. De ahogy egyre jobban képesek átállni a tavaszi szármaradvány kezelésére úgy szépen lassan el kell hagyni a használatát.
Válasz #bandi #2139. hozzászólására"Egy vésőeke felemeli a talajt, kever is rajta, de azért többnyire minden ugyanoda kerül vissza mint előtte, nem áll fel a feje tetejére az egész talajszelvény."
Ezzel az a gond, hogy rombolja a talajszerkezetet, "porosít". A lehulló csapadék meg beiszapolja, ezért a műveléskor jaj de jól néz ki talaj, betömörödik.
Válasz MTZ1221.3 #2143. hozzászólásáraA középmény lazítottnál kiszedte a talajt, hogy 50 centinél már biogén szerkezet van. A szántottnál ezt 70 centinél találta meg.
Nálunk 70 centinél már nemigazán beszélhetünk termőtalajról.
Tehát ott, ahol a szelvényben van bő 1 méter talaj, ott lehet kisérletezni. De ahol max 50 centi ott már nem sokra megyünk a 70 centin lévő dolgokkal.
2544 hozzászólás
M1 baleset! mit szoltok a porfelhőhöz?Takaró nö ény?
Válasz barazdabetyar. #2189. hozzászólásáraA telefonon nem látok gyomot.
Vagy nincs?
Válasz .mtz1221 #2191. hozzászólásáraMai.
Válasz barazdabetyar. #2189. hozzászólásáraOktóberi kép ???
Válasz barazdabetyar. #2189. hozzászólására
Köszönöm a válaszokat! 2000 nm-t már most művelek, családellátás+50 gyümifa lesz, a maradék 5000nm-et most javítanám, ne csak gaz legyen benne. Aztán zöldségfélék lennének benne. Megélni ez még kevés... De valahol el kell kezdeni. A cél tényleg egy kistraki lesz.
Kösz a tippeket!
Válasz ferikemm #2185. hozzászólásáraSzia....20 lóerőhöz ki lehet alakítani egy gépparkot,de a legegyszerűbb ha magadnak gyártod,vagy gyártatod a művelő eszközöket.....direkt vetőt is elbirja,mert a kisebb méneshez kisebb szélesség is társul....arról nem beszélve,hogy kisebb az önsúly is,kevesebb a taposás,ezért a talaj is könnyebben művelhető.....pl lazítóval olyan mélyseget nem tudsz majd elérni,mint egy nagyobb géppel,de 30-35 centire le lehet nyúlni vele,ha más nem 2 menetben első 1-2 alkalommal,utána javulni fog a művelhetőség....talajmaró pedig abszolút felesleges......mindenek előtt egy jó mulcsozó kell,porrá aprítani a szármaradvanyokat....utána a kisebb eszközökkel sem lesz gond az elművelése......
Válasz ferikemm #2185. hozzászólásáraHelló
Pontosan nem írtad mit szeretnél termelni, mi a célod.
De én ekkora területen azonnal direktvetéssel kezdenék. Az első lépés után.
Én előbb a talajt hoznám rendbe. Most még felszántatnám, majd bevetném takarónövénnyel. Azután már csak direktvetéssel vetném be még egyszer nyáron/ ősszel, attól függ milyen keverék volt előtte. Majd csak mulcsolás, direktvetést ismét másik takarónövénnyel. 2-3 év alatt megtanulod, hogy kell a vetőgépet használni, hogy működik az egész "talajművelés", mit mikor érdemes csinálni. Erre akár egy TZ4K, de MT8-132.2 jobban megfelel. Kaszás Gellértet keresd fel, RAD vetőgép gyártója, ők ló után is gyártanak direktvetőgépet. Nagyon komoly gépeket gyárt, és precíz gép is már ránézésre is.
Ha ebből szeretnél megélni akkor viszont ez nem túl járható út, mert pár évig csak a talajt építed. De mondjuk az első éves takarónövény után mehet már direktbe rozs, tritikálé vagy búza is. Azt tudod hasznosítani.
TZ4K olyan jellegű lazításra, amit az interneten írnak arra nem alkalmas, arra legalább 50 lóerő kell.
Gyomirtózni, vegyszerezni is lehet építeni vontatott gépet, elektromos szivattyúval viszonylag olcsón. Azt is meg lehet oldani. Mert egy MTZ50 már nagyon drága ekkora területre, meg szerelni is nagyobb vasakat kell emelgetni.
Hátha ír még valaki valami jobbat.
Sok sikert!
üdv
Üdv mindenkinek!
Tanácsot szeretnék kérni. 7000 nm területem van. A no-till a célom, de a TMMG javasol 2-4 év átállási időt. Ebben az időszakban milyen gépet javasoltok? Nagyobb teljesítményű rotációs kapát( bár arra azt mondták, hogy pont nem jó a munkája), amit csak sekélyen eresztek bele a földbe? Amit még írtak, a TMMG tudástárban, az egyenes késes kultivátor, de ahhoz gondolom legalább kistraktor kell. Még valami: kistrakihoz pl. 20 Le-höz lehet-e direktvetőgépet kapcsolni, nem gyenge hozzá?
Kösz a véleményeket!
Válasz mtz1221 #2183. hozzászólásáraéltalában, nedves hideg talajokra használják, főleg a skandináv országokban és környékükön
Válasz JOSEY #2172. hozzászólásáraNem ( vagyis nálunk a germinátor az nehéz gép első rögtörővel, nagy vázzal) hanem könnyű kombinátorra " PL ERRE ", és " NAGY GERMINÁTOR " fogakkal szerelve. Neked jobban kell tudnod hogy miért, de az egyenes kapa nem hoz fel annyi elevent.
Válasz Sk Laci #2181. hozzászólásáraVan belőle ugyanolyan magas mint a hagyományos S rugó. Itt kisiparos kombinátornál lehet olyannal is kérni, sőt azt hiszem az új kongskildét is. Sőt Bánátban még a rögtörőket is leszedik róluk és csak a keréken tartatva húzzák a vizesben.
Válasz mtz1221 #2169. hozzászólásáraTudom melyik rugókra gondolsz, de ezeknél alacsony lenne a "hasmagasság". Hamar tömődnek, ezeket csak hagynám a klaszikus szántás elmüvelésére.
Ami nekem van kombinátor oda csak 1 fajta eredeti gyári rugókat lehet felszerelni, ezekre a rugókra vannak rajta kialakítva tartófülek 14,2 cm osztásal odaheggesztve. Kicsit macerás lenne átcsinálni, de megvalósítható.
Válasz barazdabetyar. #2178. hozzászólásáraEzt már semminek itt csak végig mentem egyszer hazafelé...bár hozzátenném amit először csináltam tavasszal egy őszi 3 cm Rt után az se nagyon volt szárassabba tavalyi kukoricák után!
Válasz Traktoros30 #2168. hozzászólására150 mm szélessek vannak fent! Nem gond ugye barázda meg hantok stb nincsennek! Traktor meg ebbe a sekélyművelésű földnél nem igazán sülyed meg!
Válasz Gazda12 #2164. hozzászólásáraEzt a talajt minek piszkálni?
Válasz Radocz #2176. hozzászólásáramindig vannak újdonságok, bár az én szakterületem jobbára az erdészet és szőlészet, abból a szegmensből eléggé kevés kiállító szokott lenni.
Válasz JOSEY #2175. hozzászólásáraAkkor azért nem kaptam még ingyenes belépőt?
Igazából okosodni megyek.
És mindig van mit.
Mostantól a mesterséges intelligencia érdekel.
Az egyetemen már vizsgáztam belőle.
Az okostelefon meg már hallgatózik.
Én meg már megint nem gázzal fű tök.
Válasz Radocz #2174. hozzászólásáralesz kiállitás?
Válasz JOSEY #2172. hozzászólásáraEz már majdnem berena. (borona).
Melyik nap jössz a kiállításra?
Válasz Radocz #2064. hozzászólásáraA képen látható területem (3 ha) szeretném, szerettem volna No-till ként művelni.
Az elmúlt napok hozzászólásai teljesen elbizonytalanitottak.
Szerdán a KITE standon futok egy kört, hogy mikor nézhetem meg a kísérleti parcellát.
Azt tudom, hogy az egyik nem lett értékelhető.
Válasz mtz1221 #2169. hozzászólásáraGerminàtorra gondoltâl?
Válasz Radocz #2170. hozzászólásáraPontosítom: inkább vegyszerrel javaslom a megsemmisítést.
Válasz olasz_kapo #2162. hozzászólásáraÉn úgy tanultam, hogy a takaró növényt tavasszal (ölom) érdemes vegyszerrel, vagy vassal megsemmisíteni.
Válasz Sk Laci #2167. hozzászólásáraItt az olyan földet a nagyok könnyű kombinátorral( kongskilde vagy fop) simítják de nem hagyományos S rugókkal, hanem ahol a kések majdnem derékszögben állnak a földre.
Válasz Gazda12 #2164. hozzászólásáraKöszike! Akkor most lúdtalp kapák vannak rajta? Milyen osztásközűek a kapák? Nem probléma, hogy hiányzik a símítólap róla?
Válasz .Feco. #2166. hozzászólásáraNehézfogas 4 kg/szög az árvíz által összeált földön elsiklik akár a betonon, de ahol nem volt víz ott szépen dolgozik.
Kicsit megszikkad, és egyben elegyenesít lazítózás után, mert a lazítóról le kellett vennem a fogas hengert / nem tudom megmondani a pontos nevét, de nektek is van az Artiglión/, mert betapadt volna ősszel. Multban jártam így.
Így azért durva a felület.
Ha egyenesen a kombinátort húznám az durvábra dolgozna és egyből szaggatná fel a nyers talajt, hiába lenne 6-7 cm közt beállítani. /Tavaszig még változhat a körülményekhez képest/.
Nehézkombinátor /4200 kg/8m/ a vízfoltokban is felszedi a megülepedett földet, de csak óvatosan, ott ne maradjak........
Válasz Sk Laci #2165. hozzászólásáramiért kell mindkettő?
Válasz .Feco. #2160. hozzászólásáraHa a körülmények engedik, akkor első menetben fogasborona, majd kombinátor kb 6-7 cm mélyen az is lándzsás késekkel, nem lúdtalpkapával, mert az felhozzná a gyurmát.
Ma voltam is megrendelni a lándzsás késeket. Jövőhét kedjén már meg kellene jönnie Csehországból. HA egy kicsit jobb idő lessz, felujítom a szezonig.
Válasz Traktoros30 #2159. hozzászólásáraMunkahengernél az eredeti váz vége!
Válasz olasz_kapo #2162. hozzászólásáraOszt eső volt-e? Kelet- vagy Nyugat-Magyarország?
Sziasztok! 2021ben aszályban dombtetőn zöldítés után,vadkáral,korai kuki:5t/ha.Dekalb
Nem voltam el csügedve.
Idén igaz mélyfekvésű területen:7,5t/ha. Spcvel vetve zöldítés után,ősszel zőldítés rtvel bedolgozva és tavaszal rtvel magágykészítés vetés:dkalb 4391, -1q mütrágya sor mellé és 10kl TrikaExpert sorba., Valaki kiváncsi rá,hogy idén hova vetek kukoricát jöjjön el szivesen meg mutattom neki,még a lószar is el gúrúl nem ám a gyogyszerem.Bízom a notillben és a mintillben.
Válasz .Feco. #2160. hozzászólásárapre-post, köcsög helyesíráskorrektor...
Válasz Sk Laci #2155. hozzászólásáraHát amit mi művelünk az a folyószabályozás előtti korokban volt ártér, de a többi passzol...
Tavaszra általában omlós szokott lenni, szóval amikor már járható akkor a lehető legsekélyebb talajművelés amit csak lehet, majd vetés úgy, hogy a vetőgépen a talajművelő tárcsák pontosan a vetésmélységben, hogy legyen magágy a sorok fölött. Ha korai a tavaszodás, akkor ekkorra már általában kizöldül, szóval vetés után 2-3 nappal lehet csinálni egy per-post gyomirtást...
Válasz Gazda12 #2137. hozzászólásáraKeped van a kombinátorról?
Válasz #bandi #2156. hozzászólásáraVan-e fotó, hogy milyen lent?
Nekem nincs, de tervezek egyet.
Válasz MTZ1221.3 #2098. hozzászólásáraSzerintem senki nem erőltet semmi újat.
Egyesek inkább a szántás folytatása mellett kardoskodnak.
Válasz 72 #2148. hozzászólásáraNincs mit visszafordítani, ez mindig is ilyen volt lenn. Valódi humuszanyagokat nem tartalmazó, nehéz agyag.
Válasz .Feco. #2151. hozzászólásáraFecó, ti is müveltek olyan talajt, ami ártéri kötött fekete föld, ami úgy viselkedik, mint a gyurma?
Nekem van ilyen, tettem is fel idénről is képet, ahogyan el van öntve vízzel /nem csak pocsolyák, hanem egységes vízfelület hektárokon, akár egy tó árvíz miatt/.
Ilyen földet miként dolgoznál be tavasszal napraforgó elé?
35-40 cm mély lazítással /Maschio Attila 7/3m/ ment a télbe.
40 cm-nél mélyebb lazítás nem lehetséges a kavics miatt, ami a termőréteg alatt van. Így is foltokban rettenetesen köves a kavicsdarabok miatt. nem ritka a 30 cm átmérőjü kődarab.
Válasz .Feco. #2153. hozzászólásáraHát akkor legyen....
Válasz MrPoke #2152. hozzászólásáraHát azért 60%-ban de....
Válasz .Feco. #2151. hozzászólásáraDe nem is 40-50cm es termőrétegen, 10-15aranykoronás földeken gazdálkodsz.
Van tartalék amit kimerítsetek. Az meg, hogy a felső 0-30 ban emelkedi a szervesanyag az egy dolog ....
Válasz MrPoke #2147. hozzászólásáraAlapvetően nem az a baj, hogy oxigént juttat a talajba, ott alapból is van oxigén, és bizonyos mennyiségre szükség is van, a baktériumok és gombák egyes csoportjai aerob élőlények, és elsősorban ezek felelnek a humuszképződésért (pl. ezért forgatják a komposztot is mikor érlelik), az tény, hogy belenyúlnak a szerkezetbe, megrepesztik az aggregátumokat, és bekeverik a szármaradványokat, amelyek a talaj alsóbb részeiben a szerkezetjavulást, tápanyagkészletet, humuszosodást hoznak, és tápanyaggal látják el a mikroorganizmusokat is. A nagyon kötött talajokon, nagy szármaradványt hagyó kultúrák után pl. mi elsősorban a 70-30 szabályt tartjuk szem előtt, azaz minden művelet után az éppen ott lévő növényi maradványok 70%-a maradjon fent, és 30%-ot dolgozzunk be. Ez 18 év alatt 2-2,5%os szervesanyagnövekedést hozott, és azt, hogy minden évben művelhetőek a talajok, megszűntek a belvizek, vízállások, illetve kb megkétszereződtek a hozamok...
Válasz #bandi #2145. hozzászólásáraÉs ki mondta, hogy az nem termőtalaj? Érdekes mód nállam az a sárga föld ami 40cm től van az is átvan szőve gyökerekkel.
A gabona gyökere is lemegy 1-2 m re...
Válasz 72 #2148. hozzászólásáraNem, azt akarja mondani, hogy a speciálisabb talajok sokkal szűkebb teret engednek a kísérletezésre és sokkal hamarabb és jobban megbosszulják a hibákat. A kolléga lentebb azt állítottak, hogy egy jó szántás nem csinál nagy kárt, míg mi többen azt állítjuk, hogy de...
Válasz #bandi #2145. hozzászólásáraAkkor ezzel azt akarod mondani, hogy nálatok már visszafordídhatatlan a talaj regenerálása, és lassan művelhetetlen lesz?
Válasz #bandi #2139. hozzászólásáraAz ekével eggyet értünk de ez nem is volt kérdés.
Véső eke viszon még mélyebben juttat oxigént a talajba ami szintén káros, a kialakult kapillárisokat rombolja, és pont az ami miatt sokaknak tetszik aprózza a talaj agregátumokat. Szóval igen is káros a talajra.
Én is használtam 5 évig. Első évben csodákat művelt sosem volt olyan jó termésem. Mivel a talajban lévő szervesanyag eléget az oxigéntől, így rengeteg tápanyag feltáródot. De ez 2-3 év után kifulladt és elkezdett visszaesni a termés.
Az viszont vitathatattlan, hogy a szántáshoz legközelebbi talajt hagy maga után ezért kedvelik a kezdő gazdák. De ahogy egyre jobban képesek átállni a tavaszi szármaradvány kezelésére úgy szépen lassan el kell hagyni a használatát.
Válasz #bandi #2139. hozzászólására"Egy vésőeke felemeli a talajt, kever is rajta, de azért többnyire minden ugyanoda kerül vissza mint előtte, nem áll fel a feje tetejére az egész talajszelvény."
Ezzel az a gond, hogy rombolja a talajszerkezetet, "porosít". A lehulló csapadék meg beiszapolja, ezért a műveléskor jaj de jól néz ki talaj, betömörödik.
Válasz MTZ1221.3 #2143. hozzászólásáraA középmény lazítottnál kiszedte a talajt, hogy 50 centinél már biogén szerkezet van. A szántottnál ezt 70 centinél találta meg.
Nálunk 70 centinél már nemigazán beszélhetünk termőtalajról.
Tehát ott, ahol a szelvényben van bő 1 méter talaj, ott lehet kisérletezni. De ahol max 50 centi ott már nem sokra megyünk a 70 centin lévő dolgokkal.