Hirdetés
Fórum
Erdőgazdálkodás, szakirányítás
Létrehozta: Quercus erdész , 2020-11-09 06:16:13
Kedvencekhez
Segítség
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Műtrágya árak új
- Műtrágyaszórók, opciók, specialitások... új
- Fortschritt E-514 kombájn új
- S.O.S. új
- HW 6011 vagy HW 8011-es pótkocsi új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Talajmegújító Mezőgazdaság új
- Minőségi alma termesztés új
Cikkajánló
Sajtóközlemény
1274 hozzászólás
Válasz Rabó001 #173. hozzászólásáramajd figyelgessétek az eseményeket.
Válasz Wilde #170. hozzászólásáraÉn amikor utoljára olvasgattam a témában, az alapján az jött le hogy ez egy lehetőség lesz. Olyat hogy kötelező jelleggel megszűnik, meg határideje van olyat sehol nem olvastam. Még egyszer mondom, a VHR is változtathat rajta.
Értelme lenne. Az hogy ahol rendezetlen viszonyok vannak, elérhetetlen tulajokkal, vagy aki a maga kis részével ellehetetleníti azt aki csinálni akarná, ott el lehet rendezni a törvény erejével. Vagy persze aki ennek segítségével tudja növelni a birtokában lévő földet, az is elindíthatja.
De ahol rendezett a viszony a tulajok között, mert ilyen is van azért szép számmal, azt minek bolygatni. Azért sok olyan föld van, ami öröklés miatt több testvér nevén van, de minden rendben vele, bérbe van adva, vagy egyikük műveli és bérli a többi részét, ennyi. Az ő nagy részüknek nem érdeke erővel bekebelezni a saját testvére részét. Azért ez családi viszály forrása is lehet ám, ha én nem akarnám eladni a részem, a testvér vagy egyéb rokon meg bekebelezi. Bár ha normális a viszony akkor megállapodnak hogy nem baltáznak ki a másikkal, szerintem.
Válasz Matyi50 #158. hozzászólásáraNem bukom el? Kifizeti a részemet? Haha... És hol a 18 év őrzése hogy kész erdő maradjon? Mondtam neki le vágom tarra az egészet, megkapja a tulajdonrészemet, aztán most őrizze ő 18 évig! Persze ez nem tetszik...
Válasz Quercus erdész #169. hozzászólásárahamarosan kiderül,majd visszatérhetünk rá januárban.
Válasz Rabó001 #168. hozzászólásárabárki bekapcsolódhat. időkorlát is van 2 év,mi értelme lenne ha maradhat minden?az alapkoncepció pedig megszüntetni.minden kormány az osztatlan nehézségeiről beszélt,senki nem tudta megszüntetni (nem is akarta).de lehet rosszúl látom.
Válasz Wilde #167. hozzászólásáraÉn semmi ilyesmit nem olvasok ki a törvényből.
Válasz Wilde #167. hozzászólásáraBocs hogy belekapcsolódom. Az elején én is így kezeltem az egész törvénytervezetet, hogy kötelező lesz megszüntetni az osztatlan közös tulajdonokat, de aztán megvilágosodtam, itt is beszéltünk róla asszem, csak az osztatlan megosztásos topikban. Most már úgy értelmezem, hogy ez csak egy lehetőség a megosztásra, amire eddig is volt lehetőség, csak más szabályok szerint. De ha nem kezdeményezi egyik tulajdonostárs sem, vagy nem lesz egyezség, akkor marad minden úgy ahogy volt.
Aztán ha kijön a VHR a törvényhez, nemtudom már van-e, akkor abban még lehetnek cifraságok.
Válasz Quercus erdész #166. hozzászólásáranem maradhat osztatlan azért hozta a törvényt.én így értelmezem:ad 2 évet arra ,hogy bekebelezze valaki,egyezkedjenek.ha nem jön össze,hát beszippantja az állam és innen már egyszerűen odaadja bérbe (szerintem nem, hanem eladja)a rangsorban első helyen állónak.erről a végeredményről írtam.akik nem akarják eladni a párszáz négyzetméterüket a tulajdonostársnak akkor majd az állam kifizetteti velük az értékbecslés és egyebek árát,szóval akik nem egyezkednek azok úgy gondolom megszivatják magukat.
Válasz Wilde #165. hozzászólásáraSzerintem semmi. Marad az osztatlan.
Válasz Quercus erdész #164. hozzászólásárajó.akkor ismét az a kérdés mi lesz ha 2 év alatt nincs egyezség?
Válasz Wilde #163. hozzászólásáraNem egészen erről szólatörvényi szabályozás.
"5. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan kisajátítása útján
18. § (1) Az ingatlan bármely tulajdonosa kezdeményezheti a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervnél az ingatlan egészének az állam általi, optimális birtokszerkezet kialakítása céljából történő kisajátítását, ha
a) az osztatlan közös tulajdon megosztását a 4. § (1) bekezdése szerint legalább három alkalommal úgy kezdeményezték, hogy a 4. § (3) bekezdése alapján a bejelentés nem került visszautasításra, azonban az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére e törvény hatálybalépésétől számított 2 éven belül nem került sor, és
b) az ingatlan tulajdonosainak száma
ba) a 100 főt meghaladja, vagy
bb) a 30 főt meghaladja és az ingatlan hektárban kifejezett területnagyságának mértéke és tulajdonosai számának hányadosa kisebb, mint 0,5.
(2) A Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv az adott költségvetési évben a földvásárlásra rendelkezésre álló költségvetési keret alapján dönt a kisajátítási eljárás megindításáról."
Válasz Quercus erdész #162. hozzászólásáraok.úgy tudom 2 éven belül akkor is meg fogják szüntetni.az állam bekebelezi?és utána nekem elADja pl mivel én vagyok a többségi tulaj helyben lakó cs .gazda tul. társ.
Válasz Wilde #161. hozzászólásáraHa nincs egyezség, nincs többségi akarat, akkor nincs megosztás.
Válasz Quercus erdész #160. hozzászólásáraügyvédemet kérdeztem bekebelezéssel kapcsolatban,hááát....mi van ha bekebeleznéd de nem vagy több tulajjal sem olyan viszonyban,illetve ők elzárkóznak mindenféle egyezségtől,fafejűek,és nem tudsz nem is akarsz velük tárgyalni,egyezkedni,akkor hogyan tovább?
Válasz Bigyófelügyelő #157. hozzászólására
A földrészlet területe ha jól értem kevesebb mint 2 ha, vagyis nem alakítható ki 2 db 1 ha-nál nagyobb földrészlet, így megosztásnak nincs helye. Ilyenkor egy tulajdonostárs veheti tulajdonba az egész földrészletet bekebelezéssel. A következő képen:
"3. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan egyetlen tulajdonostárs tulajdonába vétele útján
16. § (1) Ha az ingatlanból nem alakítható ki legalább két, a 11. § szerinti területi minimumnak megfelelő ingatlan, a 2. alcím szerinti megosztásnak nincs helye, hanem az ingatlant egyetlen tulajdonostárs veheti tulajdonba.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan bármely tulajdonosa kezdeményezheti a többi tulajdonostárs tulajdoni hányadának bekebelezését.
(3) Ha több tulajdonostárs is jelzi a szándékát a bekebelezésre, úgy arra elsősorban az ingatlant a legnagyobb mértékben használó tulajdonostárs, több azonos mértékű használó esetén az ingatlanban a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező, valamint ennek egyenlősége esetén a legfiatalabb tulajdonostárs jogosult."
Miután te vagy az erdőgazdálkodó, vagyis te használod az ingatlant, szerintem kezdeményezd a bekebelezést, mert tiéd az elsőbbség.
De, bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti. Elméletileg még az is, akinek a tulajdoni hányada kevesebb mint 1 hektár. Aztán ha összejön a tulajdoni hányad alapján számított egyezség, többségi akarat, akkor mehet a dolog.
Egyébként azok is tehetnek ajánlatot bekebelezésre, vagy vételre, akiknek nincs meg az 1 hektárja.
Szerintem.
Válasz Bigyófelügyelő #157. hozzászólásáranem bukod el,mert kifizeti... de szerintem jobban jársz ha a szerecsenyek miatt inkább eladod neki a részed ...
Segítséget szeretnék kérni! Úgy látom vannak itt hozzá értő emberek! Adott egy kb 1,7 ha nagyságú akác erdő! Két tulaj van: 75 % az övé 25 % az enyém! Vagyis nem érem el az 1 hektárt! A területen én vagyok az erdő gazdálkodó mert ő lemondott róla! Probléma: kb 18 éve tarra lett vágva, azóta nő és azóta én vigyázok rá minden télen mert semmi nem maradt volna már belőle a mórok miatt! Ő egyszer nem volt kinnt vigyázni rá! Eladni nem akarja, az hogy én vigyáztam rá nem érdekli! Mit tudok tenni? Most csak úgy elbukom az erdőt mert ő bekebelezi?
Válasz Quercus erdész #153. hozzászólásáraÉrtem. De nem úgy van a tervezetben, hogy bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti a megosztást? Ha kezdeményezte valaki és létrejön az egyezség, akkor megtörténik a megosztás, akié nem éri el a területhatárt azét bekebelezik, aki nem elérhető stb. azt is. Habár valami olyan is van a törvény elején, hogy a folyamat megindulását felvezeti a földhivatal széljegyzetként, majd ha 90 nap alatt nem jön létre a megosztás, akkor törli.
Bocs, de most nem túrtam fel újra mi van leírva róla, úgyhogy lehet pontatlanságokat írtam.
Válasz Matyi50 #154. hozzászólásáraJó kérdés. De szerintem termőföldnél lesz olyan, akinek lesz pénze. Például tulajdoni hányadot venni. Aztán fölvásárolni a többi tulajdonostárstól.
Válasz Quercus erdész #153. hozzászólásáraMi van olyankor ha Jóskapistának megvan kárpótlásból 20éve vagy összejött a 20év alatt az 51%a, de jelenleg nincs pénze a többieket bekebelezni? Vagy nem akarja a többieket bekebelezni? Ilyenkor a törvény meg az 51%os előnyből hátrányt csinál?
Válasz Rabó001 #152. hozzászólásáraEz egy lehetőség, nem kötelező.
Ahol nincs erre szándék, az marad osztatlanba. Az erdők esetében szerintem elsöprő többségében maradnak az osztatlan közös tulajdonok. Főleg miután nemigazán lesz olyan, aki a mai piaci viszonyok között pénzt fektetne erdőbe.
Ha jól értelmezem, akkor az ajánlott árakat az adott község, adott művelési ágra korábban kötött adásvételi szerződésekben szereplő árak súlyozásával alakítják ki.
Szerintem nem a vételárak miatt lesznek percunamik, hanem a használati megállapodások módosítása miatt. Na ott lesz cirkusz, az biztos.
Válasz Quercus erdész #151. hozzászólásáraÉs mindenki maradhat osztatlanban? Mert múltkor mintha olyat olvastam volna hogy csak bizonyos esetekben, például közeli hozzátartozók esetében lesz lehetőség fenntartani az osztatlan közösséget.
Válasz Erdőjaro #149. hozzászólásáraEzt nem tudom honnan veszed.
Egyrészről a bekebelezés, és a tulajdonostársak közötti adás-vétel két külön kategória. Az egy hektárnál kisebb tulajdoni hányadokat valakinek be kell kebelezni, kivéve, ha több ilyen tulajdonostárs úgy nyilatkozik, hogy "összeadják a területüket, amiígy több lesz mint 1 ha, és maradnak közös tulajdonban. De ehhez kifejezett akaratnyilvánítás,nyilatkozat kell. Csakilyen esetben alakítható ki osztatlan közös tulajdonú önállóföldrészlet. Természetesen arra van lehetőség, hogy egy vagy több tulajdonostárs megvásároljon tulajdoni hányadot a többi tulajdonostárstól, ide értve az 1 ha-nál kisebb területeket is. Arra is van lehetőség, hogy ezekre az 1 ha-nál kisebb tulajdoni hányadokra több tulajdonostárs is "rájelentkezzen". Ilyenkor az viszi, aki többet kínál érte.
De. Ha senki nem jelentkezik az 1 ha-nál kisebb tulajdoni hányadokért. és ezek tulajdonosai sem akarnak összehozni egy "életképes" 1 ha-nál nagyobb osztatlant,akkor annak, aki kezdeményezte a megosztást, törvényi kötelezettsége ezeket bekebelezni.
"12. § (1) Ha egy vagy több tulajdonostársnak a megosztás alapjául szolgáló ingatlanban fennálló tulajdoni hányada alapján kialakítható ingatlan – sem önállóan, sem a 6. § (4) bekezdésében foglalt esetben, sem a 7. § (1) vagy (2) bekezdésében foglalt esetben – nem éri el a 11. § szerinti területi minimumot (a továbbiakban: területi minimum), az egyezségben rendelkezni kell a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányadok valamely másik tulajdonostárs tulajdoni hányadához történő hozzászámításáról (a továbbiakban: bekebelezés). Ebben az esetben a megosztás eredményeként a másik tulajdonostárs részére az ingatlant – a 6. § (6) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával – a megosztás alapjául szolgáló ingatlanban fennálló tulajdoni hányada és a bekebelezett tulajdoni hányad együttes mértékének megfelelően kell kialakítani.
(2) Ha az (1) bekezdésben foglaltak szerint több tulajdonostárs is jelzi a szándékát a bekebelezésre, akkor a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányadot az a tulajdonostárs kebelezheti be, aki a (4) bekezdésben szereplő összeghez képest a legmagasabb ellenérték megfizetését vállalja.
(3) Ha egyetlen tulajdonostárs sem kívánja az (1) bekezdés szerint bekebelezni az adott tulajdoni hányadot, akkor arra a 4. § (1) bekezdése szerint a megosztást kezdeményező tulajdonostárs köteles."
Válasz Erdőjaro #149. hozzászólásáraA továbbra is osztatlanba maradt területrészen közös gazdálkodást kell folytatni,vagy erdőkezelésbe adni,na ez már kötelező lesz.
Válasz Quercus erdész #148. hozzászólásáraÜdv! Ez hol található,hogy a megosztás elinditója köteles a többi részt is felvásárolni? Szerintem ilyen nincs sehol leirva. Ez egy lehetőség a többségi tulajdonos részére,de nem kötelező a megosztás elinditojának sem,sem pedig a többségi tulajdonosnak. . A kisebbségben maradt tulajdonosok területét osztatlanban is lehet hagyni továbbra is, vagy igény szerint ha megvannak a paraméterek,kialakitani számukra önálló hrsz.-t ,sőt ezt is lehet közöüs költségviseléssel is,hiszen mindenkinek az érdeke önálló ingatlan alakitása.Ugyanugy ha a többségi vagy a megosztást kezdeményező ha nem tart rá igényt azt írásba foglalja,akkor azok a területrészek értékesíthetők a többi tulajdonos közt vagy egy új vevő részére.
A továbbra is osztatlanba
Válasz Matyi50 #147. hozzászólásáraHa nincs más jelentkező a bekebelezésre, akkor a megosztás elindítója köteles bekebelezni, egyébként nincs megosztás.
Továbbá:
"(4) Az (1) bekezdés szerinti esetben a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs részére a bekebelező tulajdonostársnak ellenértékként legalább az ingatlan – e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti értékbecslési ajánlatban megállapított – értékének megfelelő összeget kell megfizetnie. Ha a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs vagy a bekebelező tulajdonostárs nem ért egyet az értékbecslési ajánlatban foglalt összeggel, úgy igazságügyi szakértővel új értékbecslési szakvéleményt készíttethet. Az új értékbecslési szakvélemény elkészítésének költségeit a bekebelező tulajdonostárs abban az esetben viseli, ha annak elkészíttetését ő kezdeményezte vagy ha az új értékbecslési szakvéleményben foglalt összeg legalább 20%-kal meghaladja az értékbecslési ajánlatban foglalt összeget. Ha az új értékbecslési szakvéleményben foglalt összeg meghaladja az értékbecslési ajánlatban foglalt összeget, a bekebelező tulajdonostársnak ellenértékként legalább az új értékbecslési szakvéleményben meghatározott összeget kell megfizetnie. Ha az új értékbecslési szakvéleményben foglalt összeg kevesebb, mint az értékbecslési ajánlatban foglalt összeg, a bekebelező tulajdonostársnak ellenértékként legalább az új értékbecslési szakvéleményben meghatározott összeget kell megfizetnie."
Válasz Quercus erdész #146. hozzászólásárami van akkor ha a többségi tulaj nem akar bekebelezni semmit,mert nem éri meg :D
mi van akkor ha a bekebelezni akar de a hatósági,becsült árnak köze sincs a valosághoz és vagy az eladó vagy a vevő nem fogadja el azt sem?
mi van akkor,ha a kötelezően bekebelezendő területek tulajdonosai pert inditanak?
Ez is legalább olyan hosszu folyamat lesz,mint maga az osztatlan közös...de legalább van egy lehetőség ennek az őrült tulajdoni formának a megszüntetésére.
Válasz rongyos #145. hozzászólásáraMiután nincs még a megosztáshoz vhr., így részben csak találgatni lehet.
Az alapvetés az, hogy az osztatlan megszüntetésénél erdő esetén a minimális terület, amiből önálló földrészletet lehet kialakítani az 1 ha. Miután erdőről beszélünk, így bejön az Evt. előírása, hogy ennek az 1 ha-nak, az átlagos szélessége legalább 30 méter kell hogy legyen.
zárójelben. Miután erdőnek minősülő földről beszélünk, és jelen esetben ennek definíciójára nem az Evt. hanem az Fftv. szabályai mérvadók, így ez csak azokra a földrészletekre vonatkozik, melyek erdő, vagy fásításként vannak nyilvántartva.zárójel bezárva
Miután Te vagy a többségi tulajdonos, így a megosztást elindítva Te határozod meg a "szabályokat". Az már egyértelmű, hogy azokat a tulajdoni hányadokat, amelyek nem érik el az 1 ha-t, azokat bekebelezheted, vagy ha erre nem lesz más jelentkező,akkor be kell kebelezned. Az is egyértelmű, hogy a bekebelezésnél a bekebelezett tulajdoni hányadokat hozzá kell rendelni a bekebelező tulajdoni hányadához, vagyis szerintem a te tulajdonrészedet ezekkel a területekkel megnövelve kell kialakítani. Az osztóprogram állítólag alkalmas lesz az értékarányos megosztásra is.
zárójelben. Az egy másik kérdés, mi van azokkal a tulajdoni hányadokkal, amiket valaki megvásárol? Mert ha ezek önálló hrsz-ek lesznek, akkor az egy baromság, mert megvan rá az esély, hogy nem tudod a saját önálló földrészleted mellé rendelni ezeket. A logikus az lenne, ha vagy ezek is bekerülnének a te földrészletedbe, egy hrsz-alá, vagy közvetlenül szomszédos földrészletek lennének. zárójel bezárva
További kérdés, hogy az erdők esetében, ha valakinek 1 ha-nál nagyobb a tulajdoni hányada, de nem lehet olyan megosztást csinálni, hogy meglegyen az átlagos 30 méteres szélesség, azzal mi lesz. Szerintem azt is be lehet kebelezni. Itt kellene belépni a használati rendnek, ha az erdészeti hatóságok végre megpróbálnák azt helyesen értelmezni.
De majd az okosok talán választ adnak ezekre a kérdésekre, ha megszülik a vhr-t.
Válasz Quercus erdész #141. hozzászólásáraOk...rendben. Csak közben kérdeznék ha szabad. Adott egy 6 hektáros erdő akác, 32 éves. Eddig rendezetlen jogállással. 51% - kal tulajdonos vagyok...akkor is ilyen bonyolult, a dolog? Rajtam kivül van kb 8 élő és 3 halott benne, nem nagyon akarok már benne vásárolni. Eddig a tulajok szartak rá, most meg várják, hogy jöjjön valaki és megoldjon valamit. ..megvárom január 1 et és meglátom mi lesz...vagy miként álljak neki?
Válasz Bigyófelügyelő #143. hozzászólásáraköszönöm az infót.
Válasz N.. Tamás #124. hozzászólásáraCigándon érdeklődhetsz Girdán Sándornál! Ahogy beérsz Cigándra egyből balra az első ingatlan!
Válasz Quercus erdész #141. hozzászólásáramennyi ilyen erdő van,ahol 30m nincs meg és mégis erdő,de kivezetni meg nem akarja a hatóság az adattárból. És mennyi ilyen lesz ahol olyan terület kerül szétmérésre ,ahol a területbnen keletkezik 30m nél kisebb csík..
Arról is érdemes lenne vitát nyitni a kamarának,hogy mi van akkor ha nem homogén a megosztandó terület állománya, van akinek kopáros jut,van akinek meg szálerdő ,kompenzálni nem lehet,mert arra meg nem elég a terület
Lesznek itt még furcsa buktatók meg pereskedések rendesen.
Válasz rongyos #139. hozzászólásáraNem a közös tulajdon megszüntetéséről van szó, hanem a használati rendről. A közös tulajdon megszüntetésénél majd az osztóprogram "csinálja" a térképet.
Viszont. Az erdők esetében -szemben a többi művelési ággal- a használati rendet figyelembe kell venni, a közös tulajdon megszüntetésénél.
Csakhogy.
Az erdészeti hatóság az erdők esetében a használati megosztást tévesen úgy értelmezik, mint az Evt. közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó szabályát. Vagyis használati rendel nem alakítható ki 30 méternél keskenyebb,és 1 ha-nál kisebb részterület.
Ez azt jelenti, hogy azokat a földrészleteket, amelyeken erdő található, de az erdő átlagos szélessége nem éri el a 30 méter, az az osztatlan megszüntetése során, az erdő tekintetében nem lehet megosztani akkor sem, ha az erdő több hektár. Magyarul az erdő valamelyik tulajdonostársnak be kell vállalni. Vagy a többség bevállaltja vele. Igaz, ez sem igaz minden erdőre szerintem.
Válasz yeti31 #133. hozzászólásáraIlyenkor szokott benne a szakirányító - tiszteletem a kivételnek - saját szakállára, seftelni más fájával...
Válasz Quercus erdész #138. hozzászólásáraAzt tudom elképzelni, hogy aki, kezdeményezi a közös tulajdon megszüntetését, ő vállalja a költségeket...aki meg nem érdekelt, az marad osztatlan közösben.
Válasz Erdőjaro #135. hozzászólásáraMég valamit a használati megosztáshoz.
Itt nem elég olyan térképet térképet mellékelni, amelyet sacc/kb behúzogatjuk a megosztással keletkezett részterületek határvonalait. Az erdők esetében ezt erdészeti térképen kell bejelölni a határokat, úgy, hogy a töréspontok EOV kordinátáit 3 méteres pontossággal meg kell adni. Vagyis egy ilyen térképet szerkeszteni kell, amire egy szakirányító nem igazán képes. Magyarul szakembert kell ezzel megbízni, aki nem fillérekért dolgozik.
Aztán ezeket a határokat a természetben ki kell jelölni. Megint nem kevés kiadás.
Na de ki fizeti a révészt? Az aki kezdeményezi a megosztást? Mi van ha a többi tulajtárs ehhez nem járul hozzá, vagy nem mindegyik? Mert a megosztással azoknak is ki lesz jelölve a saját részterülete, akik nem járultak hozzá a költségekhez.
Lesz olyan tulajdonostárs, aki ezeket jószívűen átvállalja tőlük?
Válasz Quercus erdész #130. hozzászólásáraŐstermelők közt is lehet erdőmérnök!
Válasz Erdőjaro #135. hozzászólásáraViszont a használati megosztásnál ott a korlát, mégpedig az erdészetihatóságok téves jogértelmezése.
Ők úgy értelmezik a törvényi előírást, mint ha végleges megosztás történne. Vagyis 30 méternél keskenyebb, és egy ha-nál kisebb részterületet a használati megosztásnál sem alakíthatsz ki. Vagyis ha van olyan tulajtárs, akinek kisebb a tulajdoni hányada 1 ha-nál, akkor ugrott a lehetőség.
Válasz Quercus erdész #127. hozzászólásáraOsztatlan közösnél egy nagyon fontos momentum és lehetőség kimaradt az emlitésből! Az pedig a használati megosztás. Ennek lebonyolítása után is lehet a saját területén erdőgazdálkodó a tulajdonos,sőt későbbi osztatlan megszüntetés alkalmával az új törvény alapján már önálló ingatlan alakítási előnyt élvez a használati megosztással létrehozott erdőrészlet.
Válasz yeti31 #133. hozzászólásáraNem tudom hol van az erdőd.
Ha gondolod írj egy emailt, meglátom tudok-é segíteni.
quercuserdesz@citromail.hu
Válasz Quercus erdész #132. hozzászólásáraVan szakirányítóm, kb 5-6 éve bejártuk a 3 db erdőt és szemrevételezte.
Információt nem kapok semmiről, azt sem tudom van-e kötelezettségem, stb.
Mivel a nővéremmel örököltük így mindhárom erdő fele az enyém csak, de erdőgazdálkodónak be lettem jegyezve mivel mondták, hogy az kötelező.
Gazdálkodni akkor tudnék, ha lenne miből. Havi fizetésből elég a gyermekeimet nevelni.
Én lennék a leg boldogabb ha maradna pénzem az erdőkre miután kifizetek mindent havonta a fizetésemből.
Válasz yeti31 #131. hozzászólásáraEgyetlen tippem van számodra.
Ha erdőgazdálkodó vagy, akkor próbálj saját magad gazdálkodni, és úgy hogy abból hasznod legyen. Ha nem vagy gazdálkodó, de 1/1-es tulajdonos vagy, akkor legyél gazdálkodó.
Mindkét esetben keress olyan szakirányítót, aki hasznos, értelmes tanácsokat tud adni.
Így "látatlanul" nem tudom megmondani, mennyi profitot lehet kihozni az erdődből.
Válasz Quercus erdész #130. hozzászólásáraA saját 40 ha örökölt tölgyesből nekem 10 év alatt nulla forint bevételem volt ebbe beleszámoltam a támogatásokat is!
Ha megbízok egy erdészeti szakirányító vállalkozást nekik mennyivel lesz több bevételük amiből nekem kifizetik a díjlevonásuk után megmaradó összeget?
Pl. azt mondják, hogy 300 ezer forintot kellett költeni hektáronként mert úgy ítélték meg, akkor én a 0 forint bevételbő levont -12.000.000 forintot kell kifizessem nekik + az alapdíjukat?
Őstermelőként is hasonló eredmény kapok csak kevesebbet kell adóznom a -12 millióból!
Válasz Matyi50 #125. hozzászólásáraÉs akkor tegyünk föl még egy kérdést. Vajon ezek után mi szükség volt arra, hogy beemeljék az őstermelői tevékenységek közé az erdőgazdálkodást is?
Válasz yeti31 #128. hozzászólásáraAz erdőkezelői jogviszony erről szól:
"20/E. * Erdőkezelés
68/E. § * (1) Az önálló erdőgazdálkodási egység területét az érintett tulajdonos az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő, az erdészeti hatóság által erdőkezelőként nyilvántartott erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás (a továbbiakban: erdőkezelő) kezelésébe adása útján is hasznosíthatja.
(2) Az erdőkezelő a tulajdonos javára, de saját nevében eljárva, a tulajdonos egyéni érdekeit figyelembe vevő erdőgazdálkodási tevékenységet folytat, amelynek során az erdei haszonvételeket az erdőkezelő gyakorolja és jogosult az erdő hasznai szedésére, továbbá köteles az erdőgazdálkodói észszerűség követelményei szerint a kezelt erdőt az előre láthatóan fenyegető kockázatokkal szemben megóvni. Az erdőkezelőt tevékenységéért díj illeti meg, amely magában foglalja az erdőgazdálkodási tevékenység költségei mellett az erdőkezelő közreműködésének ellenértékét is.
(3) Erdőkezelési szerződés határozatlan időre is köthető.
(4) Az erdőkezelő az erdőgazdálkodási tevékenységeket a tulajdonos közreműködésével és egyetértésével határozza meg, amelynek végrehajtásában a tulajdonos közreműködhet.
(5) Ha a felek másként nem állapodnak meg, az erdőgazdálkodásból eredő bevételeket a tulajdonos javára eljárva az erdőkezelő szedi be, amelyből a díj levonását követően keletkező jövedelmet a tulajdonos részére megfizeti. A kezelt erdő az erdőkezelő saját vagyonától és az általa kezelt más erdőktől elkülönült vagyont képez, amelyet az erdőkezelő köteles külön nyilvántartani. A kezelt erdőre, valamint az erdőgazdálkodásból eredően beszedett bevételekre az erdőkezelő hitelezői és az erdőkezelő által kezelt más erdők hitelezői nem támaszthatnak igényt.
(6) A tárgyévet követő időszakban felmerülő erdőfelújítási kötelezettség költségeinek fedezetét a tulajdonos biztosítja az erdőkezelő számára, vagy a felek erre vonatkozó megállapodása alapján az erdőkezelő az (5) bekezdésben foglalt kifizetés során a felmerülő költségek fedezetéül szolgáló összeget visszatarthatja.
(7) A tulajdonos jogosult a részére járó jövedelmet vagy annak egy részét természetben kérni.
(8) Az erdőkezelő a tulajdonos kérésére a kezelt erdőről köteles tájékoztatást adni, amelynek ki kell terjednie a kezelt erdő tényleges és várható gyarapodására, értékére, továbbá a kezelt erdőt érintően felmerülő kötelezettségekre. Az erdőkezelő az erdőgazdálkodási tevékenységek bevételeiről és költségeiről, valamint a tulajdonost illető és részére kiadott jövedelemről legkésőbb az elszámolási időszakot követő év június 30-ig részletes beszámolót készít.
(9) Erdőkezelés esetén az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartásba erdőgazdálkodóként az erdőkezelőt jegyzi be.
(10) Az erdőkezelésre irányuló szerződést írásba kell foglalni. Közös tulajdonban álló önálló erdőgazdálkodási egység esetén a szerződés létrejöttéhez az érintett tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján - a 72. § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazásával - számított többségének döntése szükséges.
(11) A tulajdonos azonnali hatállyal felmondhatja az erdőkezelési szerződést, ha az erdőkezelő
a) a feladatait nem, vagy olyan módon látja el, amely súlyosan veszélyezteti az erdőnek minősülő föld fennmaradását, a fenntartható erdőgazdálkodást,
b) a (8) bekezdés szerinti tájékoztatási vagy számadási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy
c) az erdőgazdálkodás jövedelmének az (5) bekezdés szerinti megfizetésének nem tesz eleget.
(12) Az erdőkezelési szerződés rendes felmondással 12 hónapos felmondási idővel szüntethető meg."
Ennyi. És ettől több info nem is várható.
Válasz Quercus erdész #127. hozzászólásáraAmennyiben én mint tulajdonos megbízok egy szakirányító vállalkozást az erdőkezelésre az esetben az erdő művelését, stb. ők intézik és gondolom a költségeit a tulajdonosnak kiszámlázzák.
Eldöntik, hogy mit és mennyiért kell megcsinálni, megcsináltatják és velem fizettetik?
Átlagos fizetésből élő erdőtulajdonos ezt nem tudja finanszírozni.
Aztán a felhalmozott tartozás fejében megy az erdő a tulajdonukba?
Válasz Matyi50 #125. hozzászólásáraIgen. Egyrészről van szakirányító vállalkozás, és van az erdőgazdálkodásra jogosult szakirányító vállalkozás.
Az előbbiből már több mint 400 van, az utóbbiból már 160.
Tehát már mondhatják, hogy bevált a dolog. Az egy más kérdés, hogy egyenlőre alig van olyan, aki az új feltételek alapján kérte az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételt. Ami nem véletlen. Mint már az induláskor elmondtam, ez az egész a Fidesz Közeli olichgarháknak, élükön a megoszos maffiózóknak lett kitalálva, és a kulcs az integráció. A többi csak fedősztori. Mind az erdőgazdálkodói haszonbérlet, mind az erdőkezelés egy időzített bomba.
Saját tulajdonú erdőben, ha az 1/1-es, akkor a tulajdonos lehet erdőgazdálkodó. Ha egyben jogosult szakszemélyzet is, akkor saját maga lesz a szakirányító is.
Ha osztatlan, akkor már érdekesebb.
Lehet csinálni polgári jogi társaságot (szerintem ilyet nem fognak alapítani).
A másik lehetőség a többlethasználati megállapodás. Na most ezt is lekorlátozták villámgyorsan. Ehhez ugyan is minden tulajdonostárs hozzájárulása szükséges.
Tehát. Ha egy erdőgazdálkodásra jogosult szakirányító vállalkozás elküld egy ajánlatot haszonbérleti szerződésre, akkor azt elfogadottnak kell tekinteni akkor is, ha a tulajdonos társak, 2/3-a hozzájárul.
Ha erdőkezelési ajánlatot küld el, akkor a tulajdonos társak többségi hozzájárulása kell. Vagyis egy kívülálló harmadik személynek egyszerűbbé lett téve, hogy erdőgazdálkodó lehessen mint egy tulajdonostársnak.
Válasz Quercus erdész #123. hozzászólására a "LIBSIK" bocsi ahogy a miniszter elnök úr mondta "diplomás kommunisták" alkotnak...
Válasz Quercus erdész #123. hozzászólásáraNa most akkor, lesz szakirányító vállalkozás meg erdőgazdálkodásra jogosult vállalkozás . Magyarán aki nem akar a sajátján gazdálkodni,azt kötelezik rá,hogy adja ki,vagy adja el. Ha öszatatlanja van mégjobban sürgetik.
Aki a sajátjában erdőgazdálkodó,netán erdészeti végzettsége van csak éppen nem jogosult,annak is alkalmaznia,szerződtetnie kell egy vállalkozást , ez esetben ez lehet szakirányító vállalkozás is.
Jogosult szakszemélyzeti,vagy hogy hivják? Kiemelt erdészeti szakszemélyzen? státusz megszerzése most is egy év szakigazgatási gyakorlathoz lesz kötve?
Szakirányítani bérbe is csak vállalkozási keretek közt lehet.
Ki lett ez találva.