Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak651 FtBenzin árak635 FtEUR412.88 FtUSD404.37 FtCHF439.95 FtGBP492.13 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz csoppika #6280. hozzászólásáraNem osztatlan ami az enyém az az enyém csak szomszédok vagyunk! Én úgy gondolom hogy mehet ő a picsába arra nem tud rá kényszeríteni semmivel hogy a sajátomból odébb menjek.
Csak le írom hogy jártam ma! Van egy belterületi földem majdnem 1 ha lényegében ez a telephelyem meg itt vannak a fólia sátraim. Az egész az én tulajdonom 1/1 es. Jobbról is balról is ugyanaz a személy a szomszéd két kis 2500 nm es csíkkal A csíkokat is én kezeltem eddig ma meg előáll a szomszéd hogy ő 4.5 millió forintos ajánlatot kapott a területekre vagy vegyem meg én de nekem ennyit nem ér vagy mindenáron egybe vonná a két területet úgy hogy költözzek jobbra vagy balra. Evvel csak az a gond hogy jobbról a területemen új építésű fólia vázak vannak meg a villanyórám ipari árammal a bal szélen meg gazdasági épületek, műhej meg egyebek meg a fúrt kútam. Persze az én részem be van kerítve is. Ha csak sima szántó volna még nem is zárkóznék el a dologtól de így ez nekem nem buli. A drága úriember meg finoman de érthetően a tudtomra adta hogy ő pont le szarja mi van velem. Nagyvonalúan kaptam egy hét gondolkodási időt.
Csak le írom hogy jártam ma! Van egy belterületi földem majdnem 1 ha lényegében ez a telephelyem meg itt vannak a fólia sátraim. Az egész az én tulajdonom 1/1 es. Jobbról is balról is ugyanaz a személy a szomszéd két kis 2500 nm es csíkkal A csíkokat is én kezeltem eddig ma meg előáll a szomszéd hogy ő 4.5 millió forintos ajánlatot kapott a területekre vagy vegyem meg én de nekem ennyit nem ér vagy mindenáron egybe vonná a két területet úgy hogy költözzek jobbra vagy balra. Evvel csak az a gond hogy jobbról a területemen új építésű fólia vázak vannak meg a villanyórám ipari árammal a bal szélen meg gazdasági épületek, műhej meg egyebek meg a fúrt kútam. Persze az én részem be van kerítve is. Ha csak sima szántó volna még nem is zárkóznék el a dologtól de így ez nekem nem buli. A drága úriember meg finoman de érthetően a tudtomra adta hogy ő pont le szarja mi van velem. Nagyvonalúan kaptam egy hét gondolkodási időt.
Válasz Radocz #6272. hozzászólásáraSokszor elmondtam már egyébként. Keresni kell olyan ügyvédeket, akik hajlandóak többször, alaposan elolvasnia termőföldre vonatkozó jogszabályokat, hajlandóak azt helyesen értelmezni, és vállalják, hogy a téves hatósági, illetve bírósági jogértelmezéssel szemben elviszik a Kúriáig a saját álláspontjukat.
"Az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó szabályokat a bírói gyakorlat a következők szerint alakította ki:
Ha a tulajdonostárs a tulajdoni illetőségét el kívánja adni, a kívülálló személytől eredő vételi ajánlatot köteles közölni minden egyes tulajdonostársával, kivéve ha a közlés az elővásárlásra jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna. Ilyen - a közlési kötelezettség alól mentesítő - kivételnek számíthat a tulajdonostársak viszonylag nagy száma is. Ha az eladó előtt nyilvánvaló, hogy az ingatlannak ingatlan-nyilvántartáson kívüli résztulajdonosai is vannak, részéről az ajánlat közlésének kötelezettsége azokkal szemben is fennáll, hacsak a közlésnek nincs rendkívüli nehézsége. Ingatlan-nyilvántartáson kívüli résztulajdonosok esetében a közlési kötelezettség elmulasztásából folyó jogkövetkezmények nem alkalmazhatók azzal a vevővel szemben, aki a szerződés megkötésénél jóhiszeműen járt el."
Válasz Radocz #6272. hozzászólására
Nem annak van jelentősége az első körben, hogy a tulajdonostárs helyben lakó-é, hanem, hogy földműves-é.
Az adásvételnél, ha jól emlékszem az az egyetlen kikötés, amely a Ptk.-ra hivatkozik.
Válasz Blasi_ #6268. hozzászólásáraNem értem az ellenkezéseiteket. Van egy törvény, ami egyértelműen kimondja, hogy a tulajdonostársakat értesíteni kell, itt maximum a nagy számú tulajdonostárs mértékén lehet pereskedni. Hogy miért hoztak egy ilyen törvényt azon is, mikor kifüggesztésből is értesülhet, azon lehet filozofálni, de attól még a törvény az úgy szól, hogy közvetlenül ki kell értesíteni. Az ügyvéd nem mérlegelhet, hogy Ő tudja hogy a Mari néninek úgysem kell, meg XY-t úgyis megelőzi az eredeti vevő, egy ügyvéd, vagy egy civil, ezekkel perdöntően nem lehet tisztában, hogy aktuálisan éppen ki milyen ranghelyen áll, ezért ki kell értesíteni, tértivevényes levélben és kész, nincs alternatíva. Ha valaki ezt nem teszi, egy esetleges perben veszíteni fog és akkor még a perköltséget is fizetheti.
Válasz csoppika #6270. hozzászólásáraMegveheti, de csak akkor ha a már tulajdonában lévő és a megvásárolni kívánt tulrésszel együtt sem lesz több mint 1 ha összterülete. Ugyanakkor a ptk szerinti elővásárlási jogot egy sima földműves is megelőzi az ország túlfeléről.
Ettől függetlenül ki kell értesíteni a tulajdonostársakat. Akkor tekintenek el ettől ha nagyszámú tultárs van a területben.
Válasz quercuserdesz #6269. hozzászólásáraNem vagyok egy jog fenomén... De nekem ebből a végét olvasva az jön le, hogy a tulajdonos társ akkor is megveheti a tulajdonrészt, ha nem földműves pl? Vagy csak arra gondolnak, hogy akkor sem mulaszthatja el a kiértesítést az eladó, ha a tul.társ amúgy se vehetne földet?
[9] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a jogszabályoknak megfelelő új, a kereseti kérelemnek helyt adó határozat meghozatalát, másodlagosan az ügyben eljárt másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérték. Álláspontjuk szerint a másodfokú bíróság megsértette a Ptk. 5:81. § (1) bekezdését, valamint az Fftv. 21. § (1) bekezdését. Lényeges tényként hivatkoztak arra, hogy a hirdetményi közzétételre vonatkozó eljárási szabályok nem zárják ki és nem is gátolják a közvetlen közlési kötelezettség teljesítését. Így nincs akadálya a tényállás tisztázási kötelezettség körében, hogy az engedélyező hatóság ellenőrzési feladatának eleget tegyen, mivel a hirdetményi közzétételi kérelemhez kell csatolni a közvetlen közlési kötelezettség teljesítésének igazolásait, amelyet a jegyző továbbít az engedélyező hatósághoz. Az előbbieket alátámasztóan hivatkoztak az alperes korábban folytatott engedélyezési gyakorlatára, amellyel az Fftv. 21. § (1) bekezdése és a Fétv. 17. § (2) bekezdése alapján a közvetlen közlési kötelezettséget ellenőrizte, és annak elmulasztása esetén a jóváhagyást megtagadta. Hangsúlyozták, hogy a közvetlen közlést nem a vevő, hanem az eladó kötelezettségeként határozta meg a jogalkotó, ugyanúgy, mint a hirdetményi közlést. A felperesek – szemben a másodfokú bíróság álláspontjával – hivatkoztak arra a jogalkotói szándékra, amely az Fftv. 21. § (1), illetőleg a Fétv. 17. § (2) bekezdéseiből egyértelműen kitűnik. Megjegyezték, hogy a jogerős ítélet is rögzíti, miszerint kétségtelen, hogy az ingatlan tulajdoni lapjából az alperes számára is kitűnhettek további tulajdonostársak. Az alperes azonban az adásvételi szerződést jóváhagyó határozatában még annak megállapítását és rögzítését is elmulasztotta, hogy az ingatlanrész közös tulajdonú ingatlanban van. Ugyancsak nem szentelt figyelmet annak sem, hogy a szerződés szerinti vevő harmadik személy, és tulajdonostársakat – külön törvény alapján – elővásárlási jog illeti meg harmadik személlyel szemben, ezért az elővásárlási jog gyakorlására az adásvételi szerződést közvetlenül is közölni kell minden tulajdonostárssal. A felperesek sérelmezték azt is, hogy az eladó közvetlen közlési kötelezettségének elmulasztása anyagi jogszabálysértésnek minősül, amely a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339/B. § (1) bekezdése alapján mérlegelés nélkül kihat az ügy érdemére, ezért az alperesnek az Fftv. 23. § (2) bekezdésében foglaltak vizsgálatakor meg kellett volna tagadnia az adásvételi szerződés jóváhagyását, vagy utóbb megállapítani azt, hogy az Fftv. 27. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés a) pontja alapján kellett volna következtetéseket levonni.
[10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria döntése és jogi indokai
[11] A felperesek felülvizsgálati kérelme alapos.
[12] A Kúria álláspontja szerint a másodfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból téves következtetésre jutott a közigazgatási határozat jogszerűségével kapcsolatban, döntésével és indokaival a felülvizsgálati bíróság nem ért egyet.
[13] A Ptk. 5:81. § (1) bekezdése kimondja, hogy a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg. A perben nem volt vitatott, hogy a felperesek tulajdonostársak, így elővásárlási joguk van. Az Fftv. 21. § (1) bekezdése szerint a tulajdonost közvetlen közlési kötelezettség terheli, az adásvételi szerződést az aláírástól számított nyolc napon belül közölnie kell az elővásárlási jog jogosultjaival. A Kúria egyetért az elsőfokú bírósággal abban, hogy a tulajdonos elővásárlási joga a szerzési képességétől független és az Fftv.-nek nincs olyan rendelkezése, amely előírná az eladónak, hogy a közlési kötelezettség szempontjából a tulajdonostárs szerzési képességét vizsgálnia kellene, és a jogszabályi előírást megkerülhetné. Ennélfogva mind az I. rendű, mind a II. rendű felperes elővásárlási jog gyakorlása sérült. Ezt nem cáfolja az a tény sem, hogy a II. rendű felperes más úton tudomást szerzett az eladás tényéről."
Válasz blaskoistvan #6261. hozzászólásáraAttól hogy már van tulajdonna attól még lehet pl. nem helybenlakó és lehet a többi tulajdonostárs között aki meg igen, így megelőzi, ezért kell kiértesíteni a tulajdonostársakat.
Válasz Blasi_ #6263. hozzászólásáraNekem 3/4d eve a földhivatal visszadobta hogy 1 tulaj marad nem ertesitettem ki holott mar tulaj voltam akkor irtunk meg egy papirt hogy lemond es ugy fogadták el.
Válasz ..MZ/X.. #6259. hozzászólásáraHa a vásárlónak van már tulajdona az adott közös osztatlanban és úgy vásárol, akkor nem kell kiértesíteni a tulajdonostársakat.
Válasz sörhas #6258. hozzászólásáraAddig örülj míg nem volt gondod ebből.
Nekünk dobott vissza földhivatal szerződést mert nem volt kiértesítve a többi tultárs. Ismerősnek a tulajdonostárs bíróságra vitte érvénytelenségi perben.
Ftv 21§ (1) bek. szerint "Az adás-vételi szerződést - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - az elővásárlásra jogosultakkal a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján hirdetményi úton kell közölni, azzal, hogy a tulajdonosnak az adás-vételi szerződést a más törvényen, és a megállapodáson alapuló elővásárlásra jogosultakkal közvetlenül is közölni kell."
PK 9. számú kúria állásfoglalás is ezt mondja a ptk alapján.
Elővásárlási joga van a Ptk szerint a tulajdonostársnak. Az ügyvéd a szerződésben le is írja, hogy van-e más törvényen vagy megállapodáson alapuló elővásárlási joga valakinek. Ha sok az osztatlanban a tultárs akkor leírja, hogy a nagy számú tultárs miatt a közvetlen közlési kötelezettségüket mellőzik.
Az meg már földhivatal, ügyintéző függő, hogy hol, mennyitől van nagy számú tultárs. Van ahol 19-et még értesíteni kellett, volt ahol 10 felett már nem foglalkoztak vele.
Válasz Aleyei #6257. hozzászólásáraÉn már elég sok osztatlan közösből vettem,de soha nem értesítettük ki a tul társakat.
Azért van hirdetményi oldal,azért van ki függesztve.
Jól nézne ki ha 100-150 tulajdonost kiértesitgetnénk.
De ahol 10 tulaj van azt se.
Válasz Megmondó #6256. hozzászólására"Akkor küld az ügyvéd levelet ha osztatlan közösben történik adásvétel és nem túl magas a tulajdonostársak száma."
Sziasztok.
Kicsit el vagyok keveredve ezzel az elővásárlási joggal.
Az világos hogy 1. az állam ki is lehetne :)
A 2. a közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs ez is érthető.
De hogy ki minősül helyben lakó szomszédnak az nem tiszta.
Helyben lakó szomszéd: Az adott földel szomszédos föld tulajdonosa aki adott esetben azon a településen lakik.
De ha a szomszédos föld tulajdonosa nem egy azon településen lakik ahol a föld található hanem egy szomszédoson akkor is ő az 1.?
Válasz halacska80 #6249. hozzászólásáraAkkor küld az ügyvéd levelet ha osztatlan közösben történik adásvétel és nem túl magas a tulajdonostársak száma, de akkor is csak a tultársakat értesíti. Minden egyéb esetben a kifüggesztés minősül értesítésnek. Ha belegondolsz, szó szerint minden gazdálkodónak van valamilyen elővásárlási joga. Nem lehetséges mindenkit kiértesíteni.
Válasz halacska80 #6249. hozzászólásáraNálunk ugy van ahogy irtam .engem soha nem értesitettek .volt néhány föld amire elövásárlásra jogosult voltam.Ügyvéd nem tudhatja ki jogosult mert pl nincs adata fiatal gazdálkodóról stb...
Ez a Földtörvény ugy baromság ahogyvan! Oké, osztatlanban tulajdonostárs az első! De itt belép,hogy néhány idióta elkezd felebbezni! Javasolnám a változtatást! Osztatlanál megkeresek mindenkit! 30 nap a válasz! Tulajtárs belép! Övé! Magántulajdonnál! 0 másodperc! érkezett ajánlat,bérlővel beszéltem! Neki nemkell? Vevőé! Ha megnézitek a törvényt társasházhoz hasnló a definició a közös tulajdonnál! ott szomszédom mégiseladta,nemláttamhirdetését a hirdetményekközt!Kérhetném Törvényalkotót ,hogy a társasházi lakásokat is tegyefel hirdetményekközé!!Kezdjük szivatni aZ " Ugymond" Városit??
Válasz bandi3677 #6231. hozzászólásáraEgyelőre még nem vetted meg.
Nem kell a tulajdonában lennie, elegendő az is ha bejegyzett főldhasználata van legalább 3 éve a szomszédos területre. Ekkora területtel biztosan őstermelőnek és földművesnek kell lennie.
Ha te nem vagy sem őstermelő, sem földműves és az elővásárló nem rontotta el az elfogadó nyilatkozatot akkor sajnos az nem a te földed lesz.
Válasz bandi3677 #6237. hozzászólásáraAz nem veheti meg előled, de tudni kéne mire alapozza az elővásárlási jogát, ha már felkeresett ezt is elárulhatta volna. A szerződésben benne kell lennie szakszerű formában/kifejezésekkel a Te ranghelyednek, ha ezt elárulod soroljuk, hogy ki előzhet meg.
Válasz Pont #6236. hozzászólására Az ingatlanközvetítő álltali ügyvéd. A szomszédokat kérdezték előtte,őket nem érdekelte a föld. Csak azt nem értem hogy egy nem szomszéd aki csak bérlő,hogyan veheti meg előlem.
Válasz bandi3677 #6234. hozzászólásáraA szerződés megkötése után függesztik ki, de általában a hivatali jóváhagyás után lesz kifizetve, pont az esetleges rájelentkezők miatt. Hogy valóban ki kit előz meg ahhoz pontosan kellene tudni a részvevők ranghelyét, pl egy szomszéd megelőzi a nem szomszédot stb. De milyen ügyvéd készítette a szerződést, hogy ennyire nem tájékoztatott?
8784 hozzászólás
Válasz Szalai A P #6279. hozzászólására0,5 ha .ért 4,5 milla???
mi van ott aranybánya??
Válasz Szalai A P #6281. hozzászólásáraEzt hogy gondolta az a barom?
Válasz Szalai A P #6281. hozzászólásáraSzerintem jól gondolod...
Válasz csoppika #6280. hozzászólásáraNem osztatlan ami az enyém az az enyém csak szomszédok vagyunk! Én úgy gondolom hogy mehet ő a picsába arra nem tud rá kényszeríteni semmivel hogy a sajátomból odébb menjek.
Válasz Szalai A P #6278. hozzászólásáraOsztatlan közös, vagy mi?
Birtokvédelem is van... Nézz utána.
Csak le írom hogy jártam ma! Van egy belterületi földem majdnem 1 ha lényegében ez a telephelyem meg itt vannak a fólia sátraim. Az egész az én tulajdonom 1/1 es. Jobbról is balról is ugyanaz a személy a szomszéd két kis 2500 nm es csíkkal A csíkokat is én kezeltem eddig ma meg előáll a szomszéd hogy ő 4.5 millió forintos ajánlatot kapott a területekre vagy vegyem meg én de nekem ennyit nem ér vagy mindenáron egybe vonná a két területet úgy hogy költözzek jobbra vagy balra. Evvel csak az a gond hogy jobbról a területemen új építésű fólia vázak vannak meg a villanyórám ipari árammal a bal szélen meg gazdasági épületek, műhej meg egyebek meg a fúrt kútam. Persze az én részem be van kerítve is. Ha csak sima szántó volna még nem is zárkóznék el a dologtól de így ez nekem nem buli. A drága úriember meg finoman de érthetően a tudtomra adta hogy ő pont le szarja mi van velem. Nagyvonalúan kaptam egy hét gondolkodási időt.
Csak le írom hogy jártam ma! Van egy belterületi földem majdnem 1 ha lényegében ez a telephelyem meg itt vannak a fólia sátraim. Az egész az én tulajdonom 1/1 es. Jobbról is balról is ugyanaz a személy a szomszéd két kis 2500 nm es csíkkal A csíkokat is én kezeltem eddig ma meg előáll a szomszéd hogy ő 4.5 millió forintos ajánlatot kapott a területekre vagy vegyem meg én de nekem ennyit nem ér vagy mindenáron egybe vonná a két területet úgy hogy költözzek jobbra vagy balra. Evvel csak az a gond hogy jobbról a területemen új építésű fólia vázak vannak meg a villanyórám ipari árammal a bal szélen meg gazdasági épületek, műhej meg egyebek meg a fúrt kútam. Persze az én részem be van kerítve is. Ha csak sima szántó volna még nem is zárkóznék el a dologtól de így ez nekem nem buli. A drága úriember meg finoman de érthetően a tudtomra adta hogy ő pont le szarja mi van velem. Nagyvonalúan kaptam egy hét gondolkodási időt.
Válasz Radocz #6272. hozzászólásáraSokszor elmondtam már egyébként. Keresni kell olyan ügyvédeket, akik hajlandóak többször, alaposan elolvasnia termőföldre vonatkozó jogszabályokat, hajlandóak azt helyesen értelmezni, és vállalják, hogy a téves hatósági, illetve bírósági jogértelmezéssel szemben elviszik a Kúriáig a saját álláspontjukat.
Nem ördöngős feladat. Vagy mégis?
"Az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó szabályokat a bírói gyakorlat a következők szerint alakította ki:
Ha a tulajdonostárs a tulajdoni illetőségét el kívánja adni, a kívülálló személytől eredő vételi ajánlatot köteles közölni minden egyes tulajdonostársával, kivéve ha a közlés az elővásárlásra jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna. Ilyen - a közlési kötelezettség alól mentesítő - kivételnek számíthat a tulajdonostársak viszonylag nagy száma is. Ha az eladó előtt nyilvánvaló, hogy az ingatlannak ingatlan-nyilvántartáson kívüli résztulajdonosai is vannak, részéről az ajánlat közlésének kötelezettsége azokkal szemben is fennáll, hacsak a közlésnek nincs rendkívüli nehézsége. Ingatlan-nyilvántartáson kívüli résztulajdonosok esetében a közlési kötelezettség elmulasztásából folyó jogkövetkezmények nem alkalmazhatók azzal a vevővel szemben, aki a szerződés megkötésénél jóhiszeműen járt el."
Válasz Radocz #6272. hozzászólására
Nem annak van jelentősége az első körben, hogy a tulajdonostárs helyben lakó-é, hanem, hogy földműves-é.
Az adásvételnél, ha jól emlékszem az az egyetlen kikötés, amely a Ptk.-ra hivatkozik.
Válasz Pont #6273. hozzászólására
Válasz Blasi_ #6268. hozzászólásáraNem értem az ellenkezéseiteket. Van egy törvény, ami egyértelműen kimondja, hogy a tulajdonostársakat értesíteni kell, itt maximum a nagy számú tulajdonostárs mértékén lehet pereskedni. Hogy miért hoztak egy ilyen törvényt azon is, mikor kifüggesztésből is értesülhet, azon lehet filozofálni, de attól még a törvény az úgy szól, hogy közvetlenül ki kell értesíteni. Az ügyvéd nem mérlegelhet, hogy Ő tudja hogy a Mari néninek úgysem kell, meg XY-t úgyis megelőzi az eredeti vevő, egy ügyvéd, vagy egy civil, ezekkel perdöntően nem lehet tisztában, hogy aktuálisan éppen ki milyen ranghelyen áll, ezért ki kell értesíteni, tértivevényes levélben és kész, nincs alternatíva. Ha valaki ezt nem teszi, egy esetleges perben veszíteni fog és akkor még a perköltséget is fizetheti.
Válasz quercuserdesz #6269. hozzászólásáraMi van akkor, ha a tulajdonostárs nem helyben lakó?
Akkor van egy másik törvény, vagy a T. Bíróság politikai alapon döntött?
Válasz csoppika #6270. hozzászólásáraMegveheti, de csak akkor ha a már tulajdonában lévő és a megvásárolni kívánt tulrésszel együtt sem lesz több mint 1 ha összterülete. Ugyanakkor a ptk szerinti elővásárlási jogot egy sima földműves is megelőzi az ország túlfeléről.
Ettől függetlenül ki kell értesíteni a tulajdonostársakat. Akkor tekintenek el ettől ha nagyszámú tultárs van a területben.
Válasz quercuserdesz #6269. hozzászólásáraNem vagyok egy jog fenomén... De nekem ebből a végét olvasva az jön le, hogy a tulajdonos társ akkor is megveheti a tulajdonrészt, ha nem földműves pl? Vagy csak arra gondolnak, hogy akkor sem mulaszthatja el a kiértesítést az eladó, ha a tul.társ amúgy se vehetne földet?
https://www.kuria-birosag.hu/hu/elvhat/222018-szamu-kozigazgatasi-elvi-hatarozat
"A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[9] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a jogszabályoknak megfelelő új, a kereseti kérelemnek helyt adó határozat meghozatalát, másodlagosan az ügyben eljárt másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérték. Álláspontjuk szerint a másodfokú bíróság megsértette a Ptk. 5:81. § (1) bekezdését, valamint az Fftv. 21. § (1) bekezdését. Lényeges tényként hivatkoztak arra, hogy a hirdetményi közzétételre vonatkozó eljárási szabályok nem zárják ki és nem is gátolják a közvetlen közlési kötelezettség teljesítését. Így nincs akadálya a tényállás tisztázási kötelezettség körében, hogy az engedélyező hatóság ellenőrzési feladatának eleget tegyen, mivel a hirdetményi közzétételi kérelemhez kell csatolni a közvetlen közlési kötelezettség teljesítésének igazolásait, amelyet a jegyző továbbít az engedélyező hatósághoz. Az előbbieket alátámasztóan hivatkoztak az alperes korábban folytatott engedélyezési gyakorlatára, amellyel az Fftv. 21. § (1) bekezdése és a Fétv. 17. § (2) bekezdése alapján a közvetlen közlési kötelezettséget ellenőrizte, és annak elmulasztása esetén a jóváhagyást megtagadta. Hangsúlyozták, hogy a közvetlen közlést nem a vevő, hanem az eladó kötelezettségeként határozta meg a jogalkotó, ugyanúgy, mint a hirdetményi közlést. A felperesek – szemben a másodfokú bíróság álláspontjával – hivatkoztak arra a jogalkotói szándékra, amely az Fftv. 21. § (1), illetőleg a Fétv. 17. § (2) bekezdéseiből egyértelműen kitűnik. Megjegyezték, hogy a jogerős ítélet is rögzíti, miszerint kétségtelen, hogy az ingatlan tulajdoni lapjából az alperes számára is kitűnhettek további tulajdonostársak. Az alperes azonban az adásvételi szerződést jóváhagyó határozatában még annak megállapítását és rögzítését is elmulasztotta, hogy az ingatlanrész közös tulajdonú ingatlanban van. Ugyancsak nem szentelt figyelmet annak sem, hogy a szerződés szerinti vevő harmadik személy, és tulajdonostársakat – külön törvény alapján – elővásárlási jog illeti meg harmadik személlyel szemben, ezért az elővásárlási jog gyakorlására az adásvételi szerződést közvetlenül is közölni kell minden tulajdonostárssal. A felperesek sérelmezték azt is, hogy az eladó közvetlen közlési kötelezettségének elmulasztása anyagi jogszabálysértésnek minősül, amely a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339/B. § (1) bekezdése alapján mérlegelés nélkül kihat az ügy érdemére, ezért az alperesnek az Fftv. 23. § (2) bekezdésében foglaltak vizsgálatakor meg kellett volna tagadnia az adásvételi szerződés jóváhagyását, vagy utóbb megállapítani azt, hogy az Fftv. 27. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés a) pontja alapján kellett volna következtetéseket levonni.
[10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria döntése és jogi indokai
[11] A felperesek felülvizsgálati kérelme alapos.
[12] A Kúria álláspontja szerint a másodfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból téves következtetésre jutott a közigazgatási határozat jogszerűségével kapcsolatban, döntésével és indokaival a felülvizsgálati bíróság nem ért egyet.
[13] A Ptk. 5:81. § (1) bekezdése kimondja, hogy a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg. A perben nem volt vitatott, hogy a felperesek tulajdonostársak, így elővásárlási joguk van. Az Fftv. 21. § (1) bekezdése szerint a tulajdonost közvetlen közlési kötelezettség terheli, az adásvételi szerződést az aláírástól számított nyolc napon belül közölnie kell az elővásárlási jog jogosultjaival. A Kúria egyetért az elsőfokú bírósággal abban, hogy a tulajdonos elővásárlási joga a szerzési képességétől független és az Fftv.-nek nincs olyan rendelkezése, amely előírná az eladónak, hogy a közlési kötelezettség szempontjából a tulajdonostárs szerzési képességét vizsgálnia kellene, és a jogszabályi előírást megkerülhetné. Ennélfogva mind az I. rendű, mind a II. rendű felperes elővásárlási jog gyakorlása sérült. Ezt nem cáfolja az a tény sem, hogy a II. rendű felperes más úton tudomást szerzett az eladás tényéről."
Válasz Pont #6265. hozzászólásáraEzért van a 60 napos kifüggesztés. Attól mert nem kell külön kiértesíteni őket még gyakorolhatják ezeket a jogokat.
Sziasztok.
Ha làzàr a kifüggesztés és van elővásárlási jog gyakorló.
Mennyi idő alatt jön meg a határozat hogy ki veheti meg a földet?
Válasz blaskoistvan #6261. hozzászólásáraAttól hogy már van tulajdonna attól még lehet pl. nem helybenlakó és lehet a többi tulajdonostárs között aki meg igen, így megelőzi, ezért kell kiértesíteni a tulajdonostársakat.
Válasz Blasi_ #6263. hozzászólásáraNekem 3/4d eve a földhivatal visszadobta hogy 1 tulaj marad nem ertesitettem ki holott mar tulaj voltam akkor irtunk meg egy papirt hogy lemond es ugy fogadták el.
Válasz J.D. Borda #6262. hozzászólásáraTévedés!
Csak akkor van ha 3. félnek adod el.
Válasz blaskoistvan #6261. hozzászólásáraEz nem igaz. Hiába vagyok tulaj ettől még van kötelesség kiértesíteni.
Válasz ..MZ/X.. #6259. hozzászólásáraHa a vásárlónak van már tulajdona az adott közös osztatlanban és úgy vásárol, akkor nem kell kiértesíteni a tulajdonostársakat.
Válasz ..MZ/X.. #6259. hozzászólásáraNálam még a 13db-ot tisztességesen kiértesítette az ügyvéd!
Válasz sörhas #6258. hozzászólásáraAddig örülj míg nem volt gondod ebből.
Nekünk dobott vissza földhivatal szerződést mert nem volt kiértesítve a többi tultárs. Ismerősnek a tulajdonostárs bíróságra vitte érvénytelenségi perben.
Ftv 21§ (1) bek. szerint "Az adás-vételi szerződést - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - az elővásárlásra jogosultakkal a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján hirdetményi úton kell közölni, azzal, hogy a tulajdonosnak az adás-vételi szerződést a más törvényen, és a megállapodáson alapuló elővásárlásra jogosultakkal közvetlenül is közölni kell."
PK 9. számú kúria állásfoglalás is ezt mondja a ptk alapján.
Elővásárlási joga van a Ptk szerint a tulajdonostársnak. Az ügyvéd a szerződésben le is írja, hogy van-e más törvényen vagy megállapodáson alapuló elővásárlási joga valakinek. Ha sok az osztatlanban a tultárs akkor leírja, hogy a nagy számú tultárs miatt a közvetlen közlési kötelezettségüket mellőzik.
Az meg már földhivatal, ügyintéző függő, hogy hol, mennyitől van nagy számú tultárs. Van ahol 19-et még értesíteni kellett, volt ahol 10 felett már nem foglalkoztak vele.
Válasz Aleyei #6257. hozzászólásáraÉn már elég sok osztatlan közösből vettem,de soha nem értesítettük ki a tul társakat.
Azért van hirdetményi oldal,azért van ki függesztve.
Jól nézne ki ha 100-150 tulajdonost kiértesitgetnénk.
De ahol 10 tulaj van azt se.
Válasz Megmondó #6256. hozzászólására"Akkor küld az ügyvéd levelet ha osztatlan közösben történik adásvétel és nem túl magas a tulajdonostársak száma."
Válasz Aleyei #6252. hozzászólásáraTévedsz! Tudom,hogy törvény mindenholl ugyanaz! Nálunk max osztattlannál értesitést akkorkapsz ha eladva!
Válasz martinhun01210 #6254. hozzászólásáraJanuár óta a földszomszédra ugyan az vonatkozik ha helyi lakos ha szomszédos település lakos.
Sziasztok.
Kicsit el vagyok keveredve ezzel az elővásárlási joggal.
Az világos hogy 1. az állam ki is lehetne :)
A 2. a közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs ez is érthető.
De hogy ki minősül helyben lakó szomszédnak az nem tiszta.
Helyben lakó szomszéd: Az adott földel szomszédos föld tulajdonosa aki adott esetben azon a településen lakik.
De ha a szomszédos föld tulajdonosa nem egy azon településen lakik ahol a föld található hanem egy szomszédoson akkor is ő az 1.?
Ezután pedig az jön aki azon a településen lakik.
Utána pedig aki 20 km távolságra van ?
Köszönöm
Válasz halacska80 #6249. hozzászólásáraAkkor küld az ügyvéd levelet ha osztatlan közösben történik adásvétel és nem túl magas a tulajdonostársak száma, de akkor is csak a tultársakat értesíti. Minden egyéb esetben a kifüggesztés minősül értesítésnek. Ha belegondolsz, szó szerint minden gazdálkodónak van valamilyen elővásárlási joga. Nem lehetséges mindenkit kiértesíteni.
Válasz halacska80 #6249. hozzászólásáraCsak az osztatlan közös esetében értesítik a tulajdonos társakat levelben!
Válasz én 11 #6250. hozzászólásáraAmikor a szomszéd földje elkelt mi sem kaptunk róla értesítést. Sztem ilyen nincs vagy csak bizonyos helyeken.
Válasz halacska80 #6249. hozzászólásáraNálunk ugy van ahogy irtam .engem soha nem értesitettek .volt néhány föld amire elövásárlásra jogosult voltam.Ügyvéd nem tudhatja ki jogosult mert pl nincs adata fiatal gazdálkodóról stb...
Válasz én 11 #6248. hozzászólására60napra kifüggesztik a vàsàrlàsra jogosultak levelet kapnak a szerződést kötő ügyvédtől
Válasz bandi3677 #6247. hozzászólására60 napra kifüggesztve .az elövásárlásra jogusultnak kell észrevennie .ha meg akarja venni
Egyébként hogyan működik,jelzi valaki azoknak akiknek elővételi joguk lehet,vagy csak véletlenül megtudják?
Válasz Pont #6238. hozzászólásáraSemmi ilyen nincs az adás-vételi szerződésben és a fölhivatali papíron sem amit kaptam.
Ez a Földtörvény ugy baromság ahogyvan! Oké, osztatlanban tulajdonostárs az első! De itt belép,hogy néhány idióta elkezd felebbezni! Javasolnám a változtatást! Osztatlanál megkeresek mindenkit! 30 nap a válasz! Tulajtárs belép! Övé! Magántulajdonnál! 0 másodperc! érkezett ajánlat,bérlővel beszéltem! Neki nemkell? Vevőé! Ha megnézitek a törvényt társasházhoz hasnló a definició a közös tulajdonnál! ott szomszédom mégiseladta,nemláttamhirdetését a hirdetményekközt!Kérhetném Törvényalkotót ,hogy a társasházi lakásokat is tegyefel hirdetményekközé!!Kezdjük szivatni aZ " Ugymond" Városit??
Válasz ..MZ/X.. #6243. hozzászólásáraSzomszédos földhasználatra még 3 év sem kell, én úgy tudom.
Válasz bandi3677 #6231. hozzászólásáraEgyelőre még nem vetted meg.
Nem kell a tulajdonában lennie, elegendő az is ha bejegyzett főldhasználata van legalább 3 éve a szomszédos területre. Ekkora területtel biztosan őstermelőnek és földművesnek kell lennie.
Ha te nem vagy sem őstermelő, sem földműves és az elővásárló nem rontotta el az elfogadó nyilatkozatot akkor sajnos az nem a te földed lesz.
Válasz Szabi. #6241. hozzászólására Arra hivatkozott.
Válasz bandi3677 #6237. hozzászólásáraMert szomszédos földhasználó pl.!!!????!!!!!!?????
Sajnos én is így jártam.
Ha melletted(megvásárolni akart föld mellet) bérli a földet neki a legerossebb a vételi joga
Válasz Pont #6238. hozzászólásáraHolnap megyek haza,akkor megírom.
Válasz bandi3677 #6237. hozzászólásáraAz nem veheti meg előled, de tudni kéne mire alapozza az elővásárlási jogát, ha már felkeresett ezt is elárulhatta volna. A szerződésben benne kell lennie szakszerű formában/kifejezésekkel a Te ranghelyednek, ha ezt elárulod soroljuk, hogy ki előzhet meg.
Válasz Pont #6236. hozzászólására Az ingatlanközvetítő álltali ügyvéd. A szomszédokat kérdezték előtte,őket nem érdekelte a föld. Csak azt nem értem hogy egy nem szomszéd aki csak bérlő,hogyan veheti meg előlem.
Válasz bandi3677 #6234. hozzászólásáraA szerződés megkötése után függesztik ki, de általában a hivatali jóváhagyás után lesz kifizetve, pont az esetleges rájelentkezők miatt. Hogy valóban ki kit előz meg ahhoz pontosan kellene tudni a részvevők ranghelyét, pl egy szomszéd megelőzi a nem szomszédot stb. De milyen ügyvéd készítette a szerződést, hogy ennyire nem tájékoztatott?
Válasz Mézga #6233. hozzászólásáraSzeptember 9.-én jár le.