Válasz ND #1953. hozzászólásáraTeljesen jók a meglátásaid.
De nagyon kérnék mindenkit, ne vigyük már megint ebbe az irányba a beszélgetést, dogmákkal meg üzleti haszonszerzéssel stb. Elég nyilvánvaló, hogy egyesekben vannak sérelmek, de próbáljunk már meg ezen túllépni, és tényleg csak szakmai vitát folytatni.
Én sem vitatom a zöldtrágya/takarónövény hasznosságát, de nem is állítom azt, hogy csak azzal lehet életet vinni a talajba, és hogy nélküle jaj istenem "mindmeghalunk", de azért az elég egyértelmű, hogy nem lehet mindig alkalmazni, lásd pl kukoica vagy napraforgó után. De ahogy írták már többen is, egy jó vetésforgóval sokra lehet menni, és ahol lehetőség adódik, ott használjuk. Idén pl még repce után is ment a takarónövény, augusztus végi vetéssel, amit gyakorlatilag a Rapid dolgozott be vetéssel egy menetben.
Egyébként a lent említett kukorica is kifagyó takarónövény után lett vetve
Válasz otis #1951. hozzászólásáraTehát számomra ebből az jön le, hogy folyamatos élő gyökértömeg nélkül is van / lehet élet a talajban (1sz. dogma megingott).
A minden fővetés közé kötelezőként hirdetett takarónövény (2sz. dogma) meg a kapitalista gondolkodás marketinges megnyilvánulása, mert a főszónok tanácsadós biznisze mellett érdekelt a takarónövények.hu-ban is.
Válasz ND #1948. hozzászólására"De mi történik ebben az időszakban a talajélettel, amit annyira pátyolgatunk?"
Ez egy tavalyi kép, ami február 28.-án készült. Biztos emlékszel rá, 17 januárjában szerencsére voltak kemény -10 vagy bőven alatti fagyok, napokon keresztül, nem csak egy hétvégén, és ennek ellenére azért az élet nem állt meg a kukoricatarlón sem. Ezen a táblán 13 tonna felett volt a termés, sajnos az aratásnál akkor még voltak gondok, mert sem az adapter nem szecskázott valami jól, sem a kombájn nem fújta szét a rendet, így aggódtam is, hogy mit fogok vele csinálni tavaszra. De az idő szerencsére megoldotta, így március utolsó napján kapott egy sor jokert, majd rögtön a nyomában ment a rapid, és ilyen lucerna kelésem lett, mint a harmadik képen láthatod.
Válasz VDénes #1946. hozzászólásáraSzia!
Rég írtam, de folyamatosan figyelek. Talajt már szinte csak a legszükségesebb mértékben, hasonlóan az egyik előttem szólóhoz, aki talán MrPoke.
Mivel teljes mértékben a magam urává váltam, így most egy kicsit más megoldások után kellett néznem, de szerencsére ekét azóta sem kellett elővennem, sőt, 3 éve már grúber sem járt egyik területemen sem, és ennek ellenére nagyon jó terméseim vannak hál' istennek. Egyelőre külső segítség igénybevételére vagyok szorulva, de ezekkel is meg tudom oldani a csökkentett menetszámot.
A TMMG-s szekta egyik sűrűn hangoztatott dogmája a folyamatos ÉLŐ gyökérjelenlét, amit a főnövények között a takarónövény biztosít.
Valsz ebből deriválta a kolléga h napra, kuk után is kellene vetni, hogy ez meglegyen.
A te most leírt vetésforgódban viszont csak 3évente van takaró, így három évből max 1évig van folyamatosan élő gyökértömeg, ami fenntartja, táplálja a talajéletet egy másik dogma szerint.
Akkor vagy nem igaz vmelyik dogma, vagy a takarónövénymentes 2xfél évedben minden elpusztul a földedben és abban az egy-másfél évben (őszi kalászos + takaró ami megmarad mondjuk köv. tavaszig) mindent kezdhetsz előről.
Persze ez nagyon sarkított leírás így.
Sokszor hangoztatásra kerül a talajtakarás, mint a vízmegóvás fontos eleme - ez kuk esetén egy jó zúzással meg is valósul(hat),
és kivált(hat)ja a technikailag nem lehetséges takarónövényt. Jól értem?
De mi történik ebben az időszakban a talajélettel, amit annyira pátyolgatunk?
Tolja a kaját a spájzból és éli világát, vagy megy a levesbe mivel nincs élő gyökértömeg, amivel szimbiózisban él, ha az nincs, elpusztul a dogma szerint.
Napránál meg ugye még cifrább a helyzet, mert ott nincs akkora szártömeg h a takarást biztosítsa, párolog a víz, fortyog a bacileves.
Gondolom itt az ÉVEK ALATT felhalmozódott mulcsréteg segít(ene) átvészelni.
De ezek csak az én gondolataim, aki ugyan olyan bizonytalan még csak érdeklődő vagyok mint határjáró és még sokan mások, sok kérdéssel és téves/bűnös gondolatokkal, amire nem kapunk választ / iránymutatást.
Te valsz megfizetted Netparasztot a válaszért.
Mi nem, így mi kiszorultunk a misztikus köddel körüllengett titkos körből.
Sokan valsz fizetnének is ezért a tudásért, fel is vetődött többször, mibe fájna, hogy mérlegelni tudjon mindenki a saját lehetőségeihez képest be tudja-e vállalni v nem, de nem érkezett egyértelmű válasz, csak további ködösítés - így veszlik el a bizalom és vele az érdeklődés.
Sokszor elhangzott hogy spc-vel meg 50essel is kivitelezhető a technológia mert az is elég az élettel teli földre.
Most leírod, hogy jó géppark nélkül senki ne álmodozzon, vagy csináltassa bérbe.
Na ez megint ellentmondás, amit valsz ugyan úgy nem lesz feloldva, mint a többi nyitott kérdés.
Meg a bérmunkáztatással vagy gépparkfejlesztéssel a kicsik el is estek az előnyöktől, mert a bérmunkával biztosan nem lesz kevesebb a költség, ami az extra profitot jelentené a te 4 vs 4,6tonnás napra példádon keresztül.
Arról meg ne is beszéljünk, hogy mit csináljon az olyan, mint én, akinek ültetvénye van, és nem szántóföldezik.
Ebben a mondakörben még morzsák sincsenek elhintve, amiből gondolatok ébredhetnének.
Sokszor említésre kerül az 50ha biomeggy (a tiéd talán, ha jól rakom össze a puzzlet), meg néhány misztikus alföldi és balatoni borászat, de semmi konkrétum.
Pedig szívesen felvenném a kapcsolatot vkivel, aki nyitott a konzultációra.
Én nem várok el senkitöl semmilyen hitet, és meggyözni sem akarok senkit. Ha valakit tényleg érdekel a téma, akkor visszaolvas, rászánja az idöt.
AZT tartom "sértönek", hogy 2 havonta Ádámtól, és Évától kell kezdeni bizonygatni, hogy van élet az ekén túl is. Minor fordult elö, hogy a szántós topikokba a szántás "helyességét" kellett bizonygatni?
Válasz kis Zombi #1942. hozzászólásáraTi forgatásnélküliek az érdeklődők fenntartásait, kételyeit általában sértésnek veszitek. Pedig egyáltalán nem biztos, hogy azok rossz szándékból vannak.
A bizonytalanokból válhat meggyőződéses.
Nem biztos, hogy negatívum az ha valaki érteni akarja, hogy mit és miért csináljon, vagy ne csináljon.
Ha viszont vakhitet vártok el, az más kérdés.
Válasz kis Zombi #1942. hozzászólásáraAzzal, hogy lenézed a másikat aki még kezdő ebben és érdeklődne. Aztán csodálkoztok, hogy mindenki csak beszólogat.
Aki földet müvel annak ezek mind megvannak, legalábbis szerintem. Aki szántásról akar átállni, annak a legnagyobb gondja kukorica után van. Mert azért búza után biztos előfordult már mindenkivel hogy nem szántott, ugyan igy napraforgó vagy szója után is. Kukorica után, mondjuk novemberbe kap egy rövid tárcsát, elveted vagy elszórod a takaró növény magaokat. Viszont jön egy hidegebb idő, fagy akkor az is előfordulhat, hogy február végéig ki se bújik.
Ha valakinek egy régi 80-as MTZ-je, 2 m-es függesztett tárcsája, fagyistölcsér mütrágyaszórója, ócska ekéje, kombinátora
stb. van, és nem tudja, vagy akarja ezt a gépparkot legalább 3 gurigával megtoldani, hogy legalább egy 82-es, + Gruber, + rövidtárcsa,+ normális mütragyaszoroja legyen (Ami a minimum ), az he gondolkodjon a forgatásnélküli müvelésben, hacsak nem csinálják meg neki bérbe, A - Z-ig
Válasz kis Zombi #1940. hozzászólásáraIgen telik...De mondd már el minek kell igy beszélni? Mindig mondjátok, hogy belekötnek a forgatás nélkülibe. Mikor valaki kérdez akkor meg az a baj. Ha nem tudsz normálisan válaszolni akkor inkább ne is válaszolj. Amiért valaki még nem kezdte el ezt az egészet azért még lehet neki értelmesen válaszolni.
Válasz otis #1933. hozzászólásáraOktóber közepéig végéig jöhet számitásba a rozs. Most október végén kelt ki, egy kisérleti darab, kiváncsi leszek rá tavasszal.
Amint kicsit felpörög a téma, egyböl idetalálnak néhányan és elkezdik bizonygatni miért kell szántani. Példàlóznak, hogy neki többet termett forgatásos müveléssel, de a technológiai különbséget, input költségeket nem vetik össze. Egyik fórumtársunk mondása "Nem az árbevétel a lényeg, hanem a haszon", és én ezzel maximálisan egyetértek. Idei példa,nekünk 4 tonnás volt a napra,minimálmüveléssel,minimum inputtal,szomszédban 4,6 tonnás volt,szántott full technológiával.Nagyon büszkék voltak rá, de amikor elkezdtünk számolni, kiderült, hogy ráköltöttek + 7,5 mázsa napraforgó árát, a 6 mázsa + termésre. A forgatás nélküli müvelést is lehet rosszul csinálni, el lehet b.szni dolgokat, mint ahogyan a forgatásos müvelésnél is.
Válasz határjáró #1928. hozzászólásáraOda nem teszünk takarónövényt értelemszerűen. Ott bőven elég az a hatalmas mennyiségű szármaradvány, ami egy jó kukorica után marad.
Válasz Bárány #1924. hozzászólásáraÉn is ismerek olyat aki ismét elkezdett szántani, és mégis ott volt a talajegészség konferencián. És megállapította, hogy túlművelték a talajt.
Ott szokott a forgatás nélküli rendszer megbukni, hogy ugyanazt a talajállapotot akarják elérni, mint szántással, vagy ugye még mélyebben.
Lehet a piacon olyan kaparókat kapni amik nagyobb rombolást csinál mint egy eke. Semmi javulás nem fog bekövetkezni, és még ottmarad a szármaradvány problémája.
De ha jól is csinálják, valójában csökken a bolygatás mértéke, elkezdenek szaporodni elsőre a baktériumok ezek sem fognak a semmitől szaporodni, a főnövénytől veszik el a tápanyagot, így terméscsökkenés várható. Mindaddig amíg ki nem alakul a táplálékháló.
Válasz Mf-es? #1923. hozzászólásáraVan minden èvben csökkenès meg többlet is. Attól függ èppen melyik növènyt milyen időjàràs èri. Csak sokan a földművelèshez kötik'de nem több èvet hasonlitanak össze. Az meg'hogy minden szarabb biztos a szar föld meg a szàrmaradvàny eredmènye. De több èvre nem meghatàrozo'ez'ha van türelme meg èrdekli az ipsèt'magàtol ràjön mi az ő haszna. Senki nem momdta'hogy minden területen kisèrletezzen valaki'főleg meg ha bèrli. De ameddig nix vègjàtszva a dolog èvekig'csak kitalàcio a vesztesèg.
Válasz .Richard. #1922. hozzászólásáraAkik szántanak,azok állítsák,hogy a szántás elhagyásával terméscsökkenés van.Akik meg nem szántanak,azok meg nem tapasztalnak terméscsökkenést.
Válasz krokodil007 #1921. hozzászólásáraA szàntàs elhagyàsa nem feltètlen okoz extra termèst!ne igy nèzd!de 4 5 èv utàn ha èrdekel'egy àsòval kimèsz azt nekiàllsz àsni 'màskèpp fog kinèzni a talaj'mint az eke utàn. Ez azèrt van'mert èrdekel amit csinàlsz'aztàn megnèzed.nem pedig a mèrlegen valo nagyobb haszon motivàl. Persze abbol èlünk amit keresünk'de amig a padban ülsz meg tanulsz addig sem keresel'mègis kibirod. Amugy szàntàs nèlkül is van mit aratni. Ez nem uj divat meg mittudomèn hanem èrdekel'vagy nem. Ahogy ìrtad az eredmènyeket'fel sem merült'hogy mi van a földel ? Mi lenne . Fövan szàntva. Aki direkt elhagyta a szàntàst'az a làba alatt is figyel'ès sokkal màskèpp làtja a termèst'mint aki 6 màzsàval többet arat esetleg több kiadàssal. Türelem meg időnèlkül csak a versengèst tapasztalod az egèszben. Persze minden talaj màs de mindenki tudja melyik területe mire kèpes . Ezèrt a gèp meg a vakaro sem ewgyforma 'hogy ide csak ez jo. Ezt ne versenynek tekintsd! Kevesebb kiadàssal'kevesebb loerővel 'meg menettel ugyan azt kihozni is előre jutàs'mèg ha alul is maradsz pàr màzsàval màshoz kèpest.
Itt homokon amik 1000eve kapnak istalotragyat olykor 4evbe 2x is persze leszantva a humusz a talajminta alapjan megsem nagy
Gyenge vagy majdnem kozepes
De holnap megnezem azt a talajt homokon ami sose kapott istalotragyat es ott mi a kulonsbseg humuszilag
KIS ERDEKESEG
Valyog talaj sose kapott tragyat ott is szantunk 1000eve talajminta alapjan ott a kotottseg altal sokkal jobb a humusz
Ism valyog talaj nagyceg 4 5eve nem szantanak NAPRAFORGO vetes elott szetszorva mukaki veteskor sorrmelle
mukaki 2xlombtragya tobb eso mint homokon(majusba) majd kesobbiekebe is )ahol java foldunk van TERMES homokon nekem lett tobb szantasos tech. Melett nem sokkal ugy hogy racer gyomirto total megfogta 1honapig semmi eso kozbe gyotorte a gyomirto
GABONA(buza) szinten idei ev nagyceg valyog talaj szinten no szantas 4 5eve. Nekem homokon buza szantas tech.
Valyog talaj ott tobb eso (sajnos majusba itt fent faluba homokon nem akart esni) es tobbet termeltem gabonat homokon mint ok AKIK nem szantanak. Termekenyebb a talaj jobb a vizhaztartasa meg kurvara jobb az aranykorona erteke
Repcebe is alul maradt a nagyceg szinten valyog talajon egy masik gazda altal
Igaz ok tragya meszkopor szantas de 2fold 20m volt egymastol lathatoan meg termesileg is jobb volt a tragya meszko
Legyetek szívesek szántás pártiak 3 évig egy 5ha-os területet, nem szántani. Ha takarónövényt teszel bele még jobb. Aztán a 4. évben a felét szántsd meg. És nézd meg a földet, hogy el fog válni a színe! Nem a szántás lesz sötétebb. Én kényszerből szántottam meg így egy vályogos táblát. Addig nagyon nem láttam a talaj fejlődését. Akkor igen.
A préri, a sztyeppe sem eke által alakult ki, de az által romlott le! A vadak jöttek, ettek, nyáladzottak, hugyoztak, fostak, azt elmentek. Az eke meg csak vágja, karcolja szegény földet. Szarjátok le ti is azt jó lesz.
Bocs a vulgáris bejegyzésért, de....
Ha lehet róla pro és kontra beszélni, ahogy szerencsére az az elmúlt napokban történt? Csak lehet talán létjogosultsága a gyakorlati tapasztalatoknak is?
Vagy ha néhányan azt mondják újra és újra: aki nem hisz benne, az nem is a kultúrvilághoz tartozik?
Válasz bandigh #1909. hozzászólásáraTeljesen igazad van, hogy az "ÖREG" "egyetemi tanár a hazai növényvédelem szakmai irányításának és szervezetének meghatározó személyisége, legnagyobb alakja,"
gyakorlati tanácsokat nem nagyon ad, és pontosan ez a dolog lényege, hogy az emberiség még nem tart ott, nem érti a növények életét, annyira, hogy felelősségteljesen ki lehessen jelenteni kategorikusan, hogy mi a jó és mi a rossz. Ebben a cikkben azért sem ad tanácsot a termelőknek, mert nem nekik íródott, hanem egy agrárstratégiát, talán naivan, próbálta egy olyan irányba terelni, hogy ugyan már amíg fogalmunk sincs mi hogyan működik, ne szórassunk már ész nélkül műtrágyát, vásároltassunk mindenféle művelőeszközöket, végeztessünk talajvizsgálatot krematóriumi hamun. 60 év talajkutatás után, további tudás megszerzésére ösztönöz. De azért elég hosszú a publikációs listája, ugyan jórészt az internet korszak előtt alkotott, íme olyan amiből ki lehet hámozni, arra fogékony füleknek gyakorlati tanácsokat is.:
Néhány elvi figyelmeztetés a hatékonyság biztosítása érdekében: A túlzott arányú O2 jelenlét, a nitrogenáz enzim elektron transzfer folyamatát akadályozza. Ezért a baktérium preparátumokat, kivitellel egy időben feltétlen be kell forgatni. Nagyon hasznosnak kell tekinteni azokat a fajokat, amelyek a nitrogenáz folyamatának felgyorsítására, heterocisztákat hoznak létre.
Műtrágyával egy időben soha ne vigyünk ki baktérium preparátumot. Egyrészt, mert a só, még 2%os oldottsági fokon is, páclé effektussal, megöl, minden mikrobiológiai szervezetet. Majd molekuláris szintig oldódva közvetlen nitrogén hozzáférést adnak a cellulóz bontó, de aminosavaik felépítéséhez N-t igénylő mikroszervezeteknek. Mivel az N levegőből való lekötése jelentősen nagyobb mikro-energiát igényel, a nitrogénkötő fajok számlájára a cellulózbontók nyernek teret, jelentős denitrifikációs veszéllyel. Ezért is, különösen a kis és közép üzemeknek, nagyon ajánlom a minél kisebb koncentrációjú, folyékony műtrágyakezelést. Higgyék el, megéri. Hasonló a helyzet, a nagymennyiségű istállótrágyában található NH4 el, NO3al, vagyis jelentős urea és ammónia jelenléttel. Ezért nagyadagú istállótrágyával együtt történő kijuttatást nem árt elkerülni. A talajon maradt szalma és szármaradék, vagy az istállótrágya beforgatása után maradó éretlen rész, nagyon hasznos tényező. Különösen kellő nedvesség jelenlétében. Kedvezőtlen hatással bír a nitrogenáz elektron transzfer folyamatára, a Mo, Fe. Co, Ca szabad kationok, aránytalan jelenléte.
Válasz Pont #1900. hozzászólására ha úgy gondolod, hogy a baktériumok gyártják a humuszt, meg a leforgatott anyagokból, nagyjából 30 évvel vagy lemaradva a tudásban.
A gyökerek pedig több méter mélyre mennek azoknál, akik már mintillre és notillre váltottai.
Az aszálytűrés és tápanyagok elérhetősége ettől lesz kiváló, de ezt szántogatós soha meg nem tapasztalja, hacsak nem csernozjomon termel, mert azokban még mindig van tartalék, még ha le is romlottak az elmúlt 50 év intenzív mezőgazdaságának pusztításának köszönhetően.
Válasz Pont #1907. hozzászólására 160 millió hektár notill már nem tapogatózás. A biológiával kiegészítve a notillt még csak kérdésként sem merül fel semmilyen talajmunka.
A forgatás nélküli segít elvezetni a notillhez egy olyan biológiára és ökológiára épülő keretrendszerben, aminek még nincs magyar tankönyve sem, de a gyakorlatban eredményesen alkalmazzák, akik felfogják, mit, miért kell csinálni.
Már rég nem téma egyébként a szántás a világ kultúráltabb régióiban, ha átléped az osztrák határt, Hegyeshalom után egymást érik a le nem szántott takarónövényes táblák és két kézen meg tudod számolni a szántott táblákat Bécsig. De elég az oroszok vagy ukránok felé indulni, ott is már rég hatalmas területeken notilleznek.
A talaj teljesen lényegtelen, mindenhol működik a biológia a fosóhomoktól a 70-es feletti kötöttségű békési vagy bánáti földeken is, ahol van, akú Nodettel veti direktbe a kukoricát.
Nincs lehetetlen, csak tehetetlen.
Szerintem sok hasznos gyakorlati tanács van a fórumon, stb. De igazán elejétől a végéig azt még nem találtam.
Hol és mikor lesz legközelebb farm látogatás?
Válasz Pont #1907. hozzászólásáraAz a cikk.. Mostmár értem miért így állsz a dolgokhoz. Tartalmát és stílusát nem firtatnám.. de
Konkrétan az egész meglévő agrár felsőoktatást leszólta, és kijelentette hogy csak a lobby szekerét tolják, de amúgy közük nincs az egészhez
Helyette a végén leírta a lényeget. A semmit.
Hogy olyan folyamatok vannak a háttérben amit nem értünk. Hát köszi, beljebb vagyunk. Mára már mindenki által sejthető, érezhető talajéleti háttérfolyamatok emlegetésén kívűl, konkrét gyakorlati tanácsokat nem nagyon kapunk csak jóadag cinizmust.
Válasz Pont #1907. hozzászólására" ezért kezdtünk el anno a forgatás nélküli műveléssel is foglalkozni, a leromlott vékony termőrétegű eróziós táblákon látványos javulást értünk el. A 45 AK-ás 1.5-2 méter vastag termőrétegű talajokon nem volt eredményjavulás. "
Itt a lényeg.Ha ezt megértené mindenki,megszünnének a viták.
Talajmegújítózni,azok fognak,ahol olyan a föld,mint a mondandód első fele.
Ahol olyan,mint az írásod másik fele,ott teljesen mindegy mit csinálsz teremni fog.Ott nincs szükség agyalásra.
Szánthatsz,mert annyira jó a talaj regeneráló képessége,hogy nem veszed észre a szántás miatti talajpusztulást.
Itt is van érdekes megfigyelés.Aki jó földön termel,ott évtizedek óta van egy termésszint,amit már nem tudnak fokozni.
Aki a rossz földön próbál talajmegújító felé haladni,annak is felmentek a termésátlagai.Fej fej mellett haladnak.
Ez így van, egész biztosan ültél már szemben olyannal aki csak szánt és azt mondja A lényeg, hogy működik... Én nyitott vagyok minden jóságra, ezért kezdtünk el anno a forgatás nélküli műveléssel is foglalkozni, a leromlott vékony termőrétegű eróziós táblákon látványos javulást értünk el. A 45 AK-ás 1.5-2 méter vastag termőrétegű talajokon nem volt eredményjavulás. Én is csak a saját tapasztalataimnak tudok hinni, és ha olyan elméletbe botlok ami megmagyarázza azt amit a valóságban is tapasztalok, azt megjegyzem magamnak, hogy ha olyan helyzet áll elő, ami még nem volt, legyenek kiindulási alapjaim, legyen egy kvázi világképem a dologról amiről azt mondhatjuk "ez így kerek". Mondom ezt egy olyan dologról amiben az emberiség még csak tapogatózik. Ezért sem lehet kijelenteni kategorikusan, hogy ez vagy az csakis és kizárólag a helyes. A konkrét példádban nem is vagyok illetékes, de egy tudós mindjárt azt kérdezné, mik voltak ugyan ezek az adatok 5 évvel ezelőtt, hogyan állapítottad meg, hogy ötszöröse lett a gyökértömeg ( de mint tudjuk a gyökérszőrök a lényeg, amik elhalnak) Jellemzően krematóriumi hamun próbálunk életet vizsgálni....Továbbra is azt mondom, hogy a forgatás nem forgatás helyes megválasztása, az csak pár, esetleg 10% -os meghatározója a végeredménynek. Az alkalmazott vetőmag genetikája, növényvédelem, tápanyag utánpótlás, és legnagyobb mértékben a csapadék.
Ha érdekel kinek az érvelése igaz a mi talajainkra, fenntartva, hogy ez másnál nem biztos, hogy így lesz...
7406 hozzászólás
Válasz ND #1953. hozzászólásáraTeljesen jók a meglátásaid.
De nagyon kérnék mindenkit, ne vigyük már megint ebbe az irányba a beszélgetést, dogmákkal meg üzleti haszonszerzéssel stb. Elég nyilvánvaló, hogy egyesekben vannak sérelmek, de próbáljunk már meg ezen túllépni, és tényleg csak szakmai vitát folytatni.
Én sem vitatom a zöldtrágya/takarónövény hasznosságát, de nem is állítom azt, hogy csak azzal lehet életet vinni a talajba, és hogy nélküle jaj istenem "mindmeghalunk", de azért az elég egyértelmű, hogy nem lehet mindig alkalmazni, lásd pl kukoica vagy napraforgó után. De ahogy írták már többen is, egy jó vetésforgóval sokra lehet menni, és ahol lehetőség adódik, ott használjuk. Idén pl még repce után is ment a takarónövény, augusztus végi vetéssel, amit gyakorlatilag a Rapid dolgozott be vetéssel egy menetben.
Egyébként a lent említett kukorica is kifagyó takarónövény után lett vetve
Válasz ND #1948. hozzászólásáraValahogy igy gondolom én is.
Válasz ND #1948. hozzászólásáraKöszönöm, hogy válaszoltál helyettem :D
Válasz otis #1951. hozzászólásáraTehát számomra ebből az jön le, hogy folyamatos élő gyökértömeg nélkül is van / lehet élet a talajban (1sz. dogma megingott).
A minden fővetés közé kötelezőként hirdetett takarónövény (2sz. dogma) meg a kapitalista gondolkodás marketinges megnyilvánulása, mert a főszónok tanácsadós biznisze mellett érdekelt a takarónövények.hu-ban is.
Újabb tévképzet?
Válasz Mf-es? #1950. hozzászólásáraCsak és kizárólag rövidtárcsa, joker és carrier.
Válasz ND #1948. hozzászólására"De mi történik ebben az időszakban a talajélettel, amit annyira pátyolgatunk?"
Ez egy tavalyi kép, ami február 28.-án készült. Biztos emlékszel rá, 17 januárjában szerencsére voltak kemény -10 vagy bőven alatti fagyok, napokon keresztül, nem csak egy hétvégén, és ennek ellenére azért az élet nem állt meg a kukoricatarlón sem. Ezen a táblán 13 tonna felett volt a termés, sajnos az aratásnál akkor még voltak gondok, mert sem az adapter nem szecskázott valami jól, sem a kombájn nem fújta szét a rendet, így aggódtam is, hogy mit fogok vele csinálni tavaszra. De az idő szerencsére megoldotta, így március utolsó napján kapott egy sor jokert, majd rögtön a nyomában ment a rapid, és ilyen lucerna kelésem lett, mint a harmadik képen láthatod.
Válasz otis #1949. hozzászólásáraGrúbert mi váltotta fel?
Válasz VDénes #1946. hozzászólásáraSzia!
Rég írtam, de folyamatosan figyelek. Talajt már szinte csak a legszükségesebb mértékben, hasonlóan az egyik előttem szólóhoz, aki talán MrPoke.
Mivel teljes mértékben a magam urává váltam, így most egy kicsit más megoldások után kellett néznem, de szerencsére ekét azóta sem kellett elővennem, sőt, 3 éve már grúber sem járt egyik területemen sem, és ennek ellenére nagyon jó terméseim vannak hál' istennek. Egyelőre külső segítség igénybevételére vagyok szorulva, de ezekkel is meg tudom oldani a csökkentett menetszámot.
Válasz kis Zombi #1945. hozzászólásáraVagy csak a magyarázatok hiánya miatt félregondolta, és nem volt aki helyes irányba állítsa.
A TMMG-s szekta egyik sűrűn hangoztatott dogmája a folyamatos ÉLŐ gyökérjelenlét, amit a főnövények között a takarónövény biztosít.
Valsz ebből deriválta a kolléga h napra, kuk után is kellene vetni, hogy ez meglegyen.
A te most leírt vetésforgódban viszont csak 3évente van takaró, így három évből max 1évig van folyamatosan élő gyökértömeg, ami fenntartja, táplálja a talajéletet egy másik dogma szerint.
Akkor vagy nem igaz vmelyik dogma, vagy a takarónövénymentes 2xfél évedben minden elpusztul a földedben és abban az egy-másfél évben (őszi kalászos + takaró ami megmarad mondjuk köv. tavaszig) mindent kezdhetsz előről.
Persze ez nagyon sarkított leírás így.
Sokszor hangoztatásra kerül a talajtakarás, mint a vízmegóvás fontos eleme - ez kuk esetén egy jó zúzással meg is valósul(hat),
és kivált(hat)ja a technikailag nem lehetséges takarónövényt. Jól értem?
De mi történik ebben az időszakban a talajélettel, amit annyira pátyolgatunk?
Tolja a kaját a spájzból és éli világát, vagy megy a levesbe mivel nincs élő gyökértömeg, amivel szimbiózisban él, ha az nincs, elpusztul a dogma szerint.
Napránál meg ugye még cifrább a helyzet, mert ott nincs akkora szártömeg h a takarást biztosítsa, párolog a víz, fortyog a bacileves.
Gondolom itt az ÉVEK ALATT felhalmozódott mulcsréteg segít(ene) átvészelni.
De ezek csak az én gondolataim, aki ugyan olyan bizonytalan még csak érdeklődő vagyok mint határjáró és még sokan mások, sok kérdéssel és téves/bűnös gondolatokkal, amire nem kapunk választ / iránymutatást.
Te valsz megfizetted Netparasztot a válaszért.
Mi nem, így mi kiszorultunk a misztikus köddel körüllengett titkos körből.
Sokan valsz fizetnének is ezért a tudásért, fel is vetődött többször, mibe fájna, hogy mérlegelni tudjon mindenki a saját lehetőségeihez képest be tudja-e vállalni v nem, de nem érkezett egyértelmű válasz, csak további ködösítés - így veszlik el a bizalom és vele az érdeklődés.
Sokszor elhangzott hogy spc-vel meg 50essel is kivitelezhető a technológia mert az is elég az élettel teli földre.
Most leírod, hogy jó géppark nélkül senki ne álmodozzon, vagy csináltassa bérbe.
Na ez megint ellentmondás, amit valsz ugyan úgy nem lesz feloldva, mint a többi nyitott kérdés.
Meg a bérmunkáztatással vagy gépparkfejlesztéssel a kicsik el is estek az előnyöktől, mert a bérmunkával biztosan nem lesz kevesebb a költség, ami az extra profitot jelentené a te 4 vs 4,6tonnás napra példádon keresztül.
Arról meg ne is beszéljünk, hogy mit csináljon az olyan, mint én, akinek ültetvénye van, és nem szántóföldezik.
Ebben a mondakörben még morzsák sincsenek elhintve, amiből gondolatok ébredhetnének.
Sokszor említésre kerül az 50ha biomeggy (a tiéd talán, ha jól rakom össze a puzzlet), meg néhány misztikus alföldi és balatoni borászat, de semmi konkrétum.
Pedig szívesen felvenném a kapcsolatot vkivel, aki nyitott a konzultációra.
De biztos bennünk, HITETLENEKBEN van a hiba.
Válasz D-032-a #1944. hozzászólásáraOFF
Én nem várok el senkitöl semmilyen hitet, és meggyözni sem akarok senkit. Ha valakit tényleg érdekel a téma, akkor visszaolvas, rászánja az idöt.
AZT tartom "sértönek", hogy 2 havonta Ádámtól, és Évától kell kezdeni bizonygatni, hogy van élet az ekén túl is. Minor fordult elö, hogy a szántós topikokba a szántás "helyességét" kellett bizonygatni?
Válasz otis #1933. hozzászólásáraHelló
Rég írtál ide.
Talajt művelsz még vagy sikerült a direkt vetés?
Agrisemet használod még?
Üdv
Válasz határjáró #1943. hozzászólásáraBeképzelsz nemlétezö dolgokat.
A forgatás nélküli müvelés a kombájn seggénél kezdödik, egyenletesen aprított, teritett legyen a szármaradvány.
A forgatásnélküli müvelés egyik legfontosabb eleme a helyes vetésforgó megválasztása (Pl. Kukorica, napra,kaslászos, (takarónövény)
Ezeket nem én találtam ki, ha visszakeresel Fecó okosságai ezek, de a két legfontosabb alapelv.
Kukorica és napraforgó közé ritkán lehet beilleszteni takarónövényt, 1939- IG olvass vissza.
Válasz kis Zombi #1942. hozzászólásáraTi forgatásnélküliek az érdeklődők fenntartásait, kételyeit általában sértésnek veszitek. Pedig egyáltalán nem biztos, hogy azok rossz szándékból vannak.
A bizonytalanokból válhat meggyőződéses.
Nem biztos, hogy negatívum az ha valaki érteni akarja, hogy mit és miért csináljon, vagy ne csináljon.
Ha viszont vakhitet vártok el, az más kérdés.
Válasz kis Zombi #1942. hozzászólásáraAzzal, hogy lenézed a másikat aki még kezdő ebben és érdeklődne. Aztán csodálkoztok, hogy mindenki csak beszólogat.
Aki földet müvel annak ezek mind megvannak, legalábbis szerintem. Aki szántásról akar átállni, annak a legnagyobb gondja kukorica után van. Mert azért búza után biztos előfordult már mindenkivel hogy nem szántott, ugyan igy napraforgó vagy szója után is. Kukorica után, mondjuk novemberbe kap egy rövid tárcsát, elveted vagy elszórod a takaró növény magaokat. Viszont jön egy hidegebb idő, fagy akkor az is előfordulhat, hogy február végéig ki se bújik.
Válasz határjáró #1941. hozzászólásáraNem értem mivel sértettem meg érzékeny kis lelkedet.
Ha valakinek egy régi 80-as MTZ-je, 2 m-es függesztett tárcsája, fagyistölcsér mütrágyaszórója, ócska ekéje, kombinátora
stb. van, és nem tudja, vagy akarja ezt a gépparkot legalább 3 gurigával megtoldani, hogy legalább egy 82-es, + Gruber, + rövidtárcsa,+ normális mütragyaszoroja legyen (Ami a minimum ), az he gondolkodjon a forgatásnélküli müvelésben, hacsak nem csinálják meg neki bérbe, A - Z-ig
Válasz kis Zombi #1940. hozzászólásáraIgen telik...De mondd már el minek kell igy beszélni? Mindig mondjátok, hogy belekötnek a forgatás nélkülibe. Mikor valaki kérdez akkor meg az a baj. Ha nem tudsz normálisan válaszolni akkor inkább ne is válaszolj. Amiért valaki még nem kezdte el ezt az egészet azért még lehet neki értelmesen válaszolni.
Köszönöm.
Válasz határjáró #1937. hozzászólásáraMütrágyaszóróra tellik ? Szétszórod gruber, vagy rövidtárcsa elött.
Válasz otis #1933. hozzászólásáraOktóber közepéig végéig jöhet számitásba a rozs. Most október végén kelt ki, egy kisérleti darab, kiváncsi leszek rá tavasszal.
Amint kicsit felpörög a téma, egyböl idetalálnak néhányan és elkezdik bizonygatni miért kell szántani. Példàlóznak, hogy neki többet termett forgatásos müveléssel, de a technológiai különbséget, input költségeket nem vetik össze. Egyik fórumtársunk mondása "Nem az árbevétel a lényeg, hanem a haszon", és én ezzel maximálisan egyetértek. Idei példa,nekünk 4 tonnás volt a napra,minimálmüveléssel,minimum inputtal,szomszédban 4,6 tonnás volt,szántott full technológiával.Nagyon büszkék voltak rá, de amikor elkezdtünk számolni, kiderült, hogy ráköltöttek + 7,5 mázsa napraforgó árát, a 6 mázsa + termésre. A forgatás nélküli müvelést is lehet rosszul csinálni, el lehet b.szni dolgokat, mint ahogyan a forgatásos müvelésnél is.
Válasz Berkó_ #1935. hozzászólásáraAkinek pl van 50 ha, annak kicsit nagy befektetés egy olyan gép.
Válasz otis #1933. hozzászólásáraViszont januárra már szinte semmi nem marad belőle és akkor már ismét nem lesz takarás.
Válasz határjáró #1928. hozzászólásáraVetőkultival, az nem kényes nagyon a nedves földre!
Mr.Poke - mely gépeket látod a talajra/talajéletre igazán károsnak forg. nélküliben?
Válasz határjáró #1928. hozzászólásáraOda nem teszünk takarónövényt értelemszerűen. Ott bőven elég az a hatalmas mennyiségű szármaradvány, ami egy jó kukorica után marad.
Válasz határjáró #1931. hozzászólásáraMűkakiszòròval?
Válasz Agrárteenager #1930. hozzászólásáratúl optimista vagy.
Válasz határjáró #1928. hozzászólásáraVetőgéppel...
Válasz Bárány #1924. hozzászólásáraÉn is ismerek olyat aki ismét elkezdett szántani, és mégis ott volt a talajegészség konferencián. És megállapította, hogy túlművelték a talajt.
Ott szokott a forgatás nélküli rendszer megbukni, hogy ugyanazt a talajállapotot akarják elérni, mint szántással, vagy ugye még mélyebben.
Lehet a piacon olyan kaparókat kapni amik nagyobb rombolást csinál mint egy eke. Semmi javulás nem fog bekövetkezni, és még ottmarad a szármaradvány problémája.
De ha jól is csinálják, valójában csökken a bolygatás mértéke, elkezdenek szaporodni elsőre a baktériumok ezek sem fognak a semmitől szaporodni, a főnövénytől veszik el a tápanyagot, így terméscsökkenés várható. Mindaddig amíg ki nem alakul a táplálékháló.
Válasz Becő #1918. hozzászólásáraOktóber végén, november elején esős időben leszedett kukorica után hogy vetsz takarónövényt?
Válasz MrPoke #1905. hozzászólására420-as Cultus
Válasz Mf-es? #1923. hozzászólásáranehéz a magyar nyelv.de az észosztás az könnyen megy..........
Válasz Mf-es? #1923. hozzászólásáraVan minden èvben csökkenès meg többlet is. Attól függ èppen melyik növènyt milyen időjàràs èri. Csak sokan a földművelèshez kötik'de nem több èvet hasonlitanak össze. Az meg'hogy minden szarabb biztos a szar föld meg a szàrmaradvàny eredmènye. De több èvre nem meghatàrozo'ez'ha van türelme meg èrdekli az ipsèt'magàtol ràjön mi az ő haszna. Senki nem momdta'hogy minden területen kisèrletezzen valaki'főleg meg ha bèrli. De ameddig nix vègjàtszva a dolog èvekig'csak kitalàcio a vesztesèg.
Válasz Mf-es? #1923. hozzászólásáraÉs akik újra elkezdtek szántani?
Válasz .Richard. #1922. hozzászólásáraAkik szántanak,azok állítsák,hogy a szántás elhagyásával terméscsökkenés van.Akik meg nem szántanak,azok meg nem tapasztalnak terméscsökkenést.
Válasz krokodil007 #1921. hozzászólásáraA szàntàs elhagyàsa nem feltètlen okoz extra termèst!ne igy nèzd!de 4 5 èv utàn ha èrdekel'egy àsòval kimèsz azt nekiàllsz àsni 'màskèpp fog kinèzni a talaj'mint az eke utàn. Ez azèrt van'mert èrdekel amit csinàlsz'aztàn megnèzed.nem pedig a mèrlegen valo nagyobb haszon motivàl. Persze abbol èlünk amit keresünk'de amig a padban ülsz meg tanulsz addig sem keresel'mègis kibirod. Amugy szàntàs nèlkül is van mit aratni. Ez nem uj divat meg mittudomèn hanem èrdekel'vagy nem. Ahogy ìrtad az eredmènyeket'fel sem merült'hogy mi van a földel ? Mi lenne . Fövan szàntva. Aki direkt elhagyta a szàntàst'az a làba alatt is figyel'ès sokkal màskèpp làtja a termèst'mint aki 6 màzsàval többet arat esetleg több kiadàssal. Türelem meg időnèlkül csak a versengèst tapasztalod az egèszben. Persze minden talaj màs de mindenki tudja melyik területe mire kèpes . Ezèrt a gèp meg a vakaro sem ewgyforma 'hogy ide csak ez jo. Ezt ne versenynek tekintsd! Kevesebb kiadàssal'kevesebb loerővel 'meg menettel ugyan azt kihozni is előre jutàs'mèg ha alul is maradsz pàr màzsàval màshoz kèpest.
Itt homokon amik 1000eve kapnak istalotragyat olykor 4evbe 2x is persze leszantva a humusz a talajminta alapjan megsem nagy
Gyenge vagy majdnem kozepes
De holnap megnezem azt a talajt homokon ami sose kapott istalotragyat es ott mi a kulonsbseg humuszilag
KIS ERDEKESEG
Valyog talaj sose kapott tragyat ott is szantunk 1000eve talajminta alapjan ott a kotottseg altal sokkal jobb a humusz
Ism valyog talaj nagyceg 4 5eve nem szantanak NAPRAFORGO vetes elott szetszorva mukaki veteskor sorrmelle
mukaki 2xlombtragya tobb eso mint homokon(majusba) majd kesobbiekebe is )ahol java foldunk van TERMES homokon nekem lett tobb szantasos tech. Melett nem sokkal ugy hogy racer gyomirto total megfogta 1honapig semmi eso kozbe gyotorte a gyomirto
GABONA(buza) szinten idei ev nagyceg valyog talaj szinten no szantas 4 5eve. Nekem homokon buza szantas tech.
Valyog talaj ott tobb eso (sajnos majusba itt fent faluba homokon nem akart esni) es tobbet termeltem gabonat homokon mint ok AKIK nem szantanak. Termekenyebb a talaj jobb a vizhaztartasa meg kurvara jobb az aranykorona erteke
Repcebe is alul maradt a nagyceg szinten valyog talajon egy masik gazda altal
Igaz ok tragya meszkopor szantas de 2fold 20m volt egymastol lathatoan meg termesileg is jobb volt a tragya meszko
Válasz Becő #1918. hozzászólásáraHm, érdekesmeglátás, egyedi stílusban.
A sztyeppe kialakulásában inkább az évente elpusztuló fűféléknek volt szerepe.
Válasz Becő #1918. hozzászólásáraKultúra!!!!!!!!!
Legyetek szívesek szántás pártiak 3 évig egy 5ha-os területet, nem szántani. Ha takarónövényt teszel bele még jobb. Aztán a 4. évben a felét szántsd meg. És nézd meg a földet, hogy el fog válni a színe! Nem a szántás lesz sötétebb. Én kényszerből szántottam meg így egy vályogos táblát. Addig nagyon nem láttam a talaj fejlődését. Akkor igen.
A préri, a sztyeppe sem eke által alakult ki, de az által romlott le! A vadak jöttek, ettek, nyáladzottak, hugyoztak, fostak, azt elmentek. Az eke meg csak vágja, karcolja szegény földet. Szarjátok le ti is azt jó lesz.
Bocs a vulgáris bejegyzésért, de....
Mi viszi jobban előrébb az ügyet?
Ha lehet róla pro és kontra beszélni, ahogy szerencsére az az elmúlt napokban történt? Csak lehet talán létjogosultsága a gyakorlati tapasztalatoknak is?
Vagy ha néhányan azt mondják újra és újra: aki nem hisz benne, az nem is a kultúrvilághoz tartozik?
Válasz Pont #1914. hozzászólásáraCsoda, hogy idáig fennmaradt a "természetben" a "zöld élővilág". Hm....
Válasz Netparaszt #1913. hozzászólásáraCsernozjomon termelek.
Válasz bandigh #1909. hozzászólásáraTeljesen igazad van, hogy az "ÖREG" "egyetemi tanár a hazai növényvédelem szakmai irányításának és szervezetének meghatározó személyisége, legnagyobb alakja,"
https://hwrs.hu/aktualis/dr-nagy-balint-szoboravato/
gyakorlati tanácsokat nem nagyon ad, és pontosan ez a dolog lényege, hogy az emberiség még nem tart ott, nem érti a növények életét, annyira, hogy felelősségteljesen ki lehessen jelenteni kategorikusan, hogy mi a jó és mi a rossz. Ebben a cikkben azért sem ad tanácsot a termelőknek, mert nem nekik íródott, hanem egy agrárstratégiát, talán naivan, próbálta egy olyan irányba terelni, hogy ugyan már amíg fogalmunk sincs mi hogyan működik, ne szórassunk már ész nélkül műtrágyát, vásároltassunk mindenféle művelőeszközöket, végeztessünk talajvizsgálatot krematóriumi hamun. 60 év talajkutatás után, további tudás megszerzésére ösztönöz. De azért elég hosszú a publikációs listája, ugyan jórészt az internet korszak előtt alkotott, íme olyan amiből ki lehet hámozni, arra fogékony füleknek gyakorlati tanácsokat is.:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=list_pages_categories&cid=20
Néhány elvi figyelmeztetés a hatékonyság biztosítása érdekében: A túlzott arányú O2 jelenlét, a nitrogenáz enzim elektron transzfer folyamatát akadályozza. Ezért a baktérium preparátumokat, kivitellel egy időben feltétlen be kell forgatni. Nagyon hasznosnak kell tekinteni azokat a fajokat, amelyek a nitrogenáz folyamatának felgyorsítására, heterocisztákat hoznak létre.
Műtrágyával egy időben soha ne vigyünk ki baktérium preparátumot. Egyrészt, mert a só, még 2%os oldottsági fokon is, páclé effektussal, megöl, minden mikrobiológiai szervezetet. Majd molekuláris szintig oldódva közvetlen nitrogén hozzáférést adnak a cellulóz bontó, de aminosavaik felépítéséhez N-t igénylő mikroszervezeteknek. Mivel az N levegőből való lekötése jelentősen nagyobb mikro-energiát igényel, a nitrogénkötő fajok számlájára a cellulózbontók nyernek teret, jelentős denitrifikációs veszéllyel. Ezért is, különösen a kis és közép üzemeknek, nagyon ajánlom a minél kisebb koncentrációjú, folyékony műtrágyakezelést. Higgyék el, megéri. Hasonló a helyzet, a nagymennyiségű istállótrágyában található NH4 el, NO3al, vagyis jelentős urea és ammónia jelenléttel. Ezért nagyadagú istállótrágyával együtt történő kijuttatást nem árt elkerülni. A talajon maradt szalma és szármaradék, vagy az istállótrágya beforgatása után maradó éretlen rész, nagyon hasznos tényező. Különösen kellő nedvesség jelenlétében. Kedvezőtlen hatással bír a nitrogenáz elektron transzfer folyamatára, a Mo, Fe. Co, Ca szabad kationok, aránytalan jelenléte.
Jé, többször is előfordul a "be kell forgatni"
Válasz Pont #1900. hozzászólására ha úgy gondolod, hogy a baktériumok gyártják a humuszt, meg a leforgatott anyagokból, nagyjából 30 évvel vagy lemaradva a tudásban.
A gyökerek pedig több méter mélyre mennek azoknál, akik már mintillre és notillre váltottai.
Az aszálytűrés és tápanyagok elérhetősége ettől lesz kiváló, de ezt szántogatós soha meg nem tapasztalja, hacsak nem csernozjomon termel, mert azokban még mindig van tartalék, még ha le is romlottak az elmúlt 50 év intenzív mezőgazdaságának pusztításának köszönhetően.
Válasz Pont #1907. hozzászólására 160 millió hektár notill már nem tapogatózás. A biológiával kiegészítve a notillt még csak kérdésként sem merül fel semmilyen talajmunka.
A forgatás nélküli segít elvezetni a notillhez egy olyan biológiára és ökológiára épülő keretrendszerben, aminek még nincs magyar tankönyve sem, de a gyakorlatban eredményesen alkalmazzák, akik felfogják, mit, miért kell csinálni.
Már rég nem téma egyébként a szántás a világ kultúráltabb régióiban, ha átléped az osztrák határt, Hegyeshalom után egymást érik a le nem szántott takarónövényes táblák és két kézen meg tudod számolni a szántott táblákat Bécsig. De elég az oroszok vagy ukránok felé indulni, ott is már rég hatalmas területeken notilleznek.
A talaj teljesen lényegtelen, mindenhol működik a biológia a fosóhomoktól a 70-es feletti kötöttségű békési vagy bánáti földeken is, ahol van, akú Nodettel veti direktbe a kukoricát.
Nincs lehetetlen, csak tehetetlen.
Válasz Pont #1907. hozzászólásáraItt dől el, szántsunk vagy ne.
Válasz bandigh #1909. hozzászólásáraOtt a pont.
" konkrét gyakorlati tanácsokat nem nagyon kapunk csak jóadag cinizmust."
Szerintem sok hasznos gyakorlati tanács van a fórumon, stb. De igazán elejétől a végéig azt még nem találtam.
Hol és mikor lesz legközelebb farm látogatás?
Válasz Pont #1907. hozzászólásáraAz a cikk.. Mostmár értem miért így állsz a dolgokhoz. Tartalmát és stílusát nem firtatnám.. de
Konkrétan az egész meglévő agrár felsőoktatást leszólta, és kijelentette hogy csak a lobby szekerét tolják, de amúgy közük nincs az egészhez
Helyette a végén leírta a lényeget. A semmit.
Hogy olyan folyamatok vannak a háttérben amit nem értünk. Hát köszi, beljebb vagyunk. Mára már mindenki által sejthető, érezhető talajéleti háttérfolyamatok emlegetésén kívűl, konkrét gyakorlati tanácsokat nem nagyon kapunk csak jóadag cinizmust.
Válasz Pont #1907. hozzászólására" ezért kezdtünk el anno a forgatás nélküli műveléssel is foglalkozni, a leromlott vékony termőrétegű eróziós táblákon látványos javulást értünk el. A 45 AK-ás 1.5-2 méter vastag termőrétegű talajokon nem volt eredményjavulás. "
Itt a lényeg.Ha ezt megértené mindenki,megszünnének a viták.
Talajmegújítózni,azok fognak,ahol olyan a föld,mint a mondandód első fele.
Ahol olyan,mint az írásod másik fele,ott teljesen mindegy mit csinálsz teremni fog.Ott nincs szükség agyalásra.
Szánthatsz,mert annyira jó a talaj regeneráló képessége,hogy nem veszed észre a szántás miatti talajpusztulást.
Itt is van érdekes megfigyelés.Aki jó földön termel,ott évtizedek óta van egy termésszint,amit már nem tudnak fokozni.
Aki a rossz földön próbál talajmegújító felé haladni,annak is felmentek a termésátlagai.Fej fej mellett haladnak.
Válasz MrPoke #1903. hozzászólására"A lényeg, hogy működik"
Ez így van, egész biztosan ültél már szemben olyannal aki csak szánt és azt mondja A lényeg, hogy működik... Én nyitott vagyok minden jóságra, ezért kezdtünk el anno a forgatás nélküli műveléssel is foglalkozni, a leromlott vékony termőrétegű eróziós táblákon látványos javulást értünk el. A 45 AK-ás 1.5-2 méter vastag termőrétegű talajokon nem volt eredményjavulás. Én is csak a saját tapasztalataimnak tudok hinni, és ha olyan elméletbe botlok ami megmagyarázza azt amit a valóságban is tapasztalok, azt megjegyzem magamnak, hogy ha olyan helyzet áll elő, ami még nem volt, legyenek kiindulási alapjaim, legyen egy kvázi világképem a dologról amiről azt mondhatjuk "ez így kerek". Mondom ezt egy olyan dologról amiben az emberiség még csak tapogatózik. Ezért sem lehet kijelenteni kategorikusan, hogy ez vagy az csakis és kizárólag a helyes. A konkrét példádban nem is vagyok illetékes, de egy tudós mindjárt azt kérdezné, mik voltak ugyan ezek az adatok 5 évvel ezelőtt, hogyan állapítottad meg, hogy ötszöröse lett a gyökértömeg ( de mint tudjuk a gyökérszőrök a lényeg, amik elhalnak) Jellemzően krematóriumi hamun próbálunk életet vizsgálni....Továbbra is azt mondom, hogy a forgatás nem forgatás helyes megválasztása, az csak pár, esetleg 10% -os meghatározója a végeredménynek. Az alkalmazott vetőmag genetikája, növényvédelem, tápanyag utánpótlás, és legnagyobb mértékben a csapadék.
Ha érdekel kinek az érvelése igaz a mi talajainkra, fenntartva, hogy ez másnál nem biztos, hogy így lesz...
http://www.termelotol.hu/letoltes/dr-nagy-balint-cikke.doc