Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak631 FtEUR407 FtUSD392 FtCHF433.28 FtGBP489.48 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Vinkó75 #3630. hozzászólásáraNa itthon ha nincs megfelelő csapadék időben,akkor a nem hasznosult nitrogén megy a levesbe,akarom mondani a talaj mélyebb rétegeibe olyankor,mikor már a kultúrnövény nem vezs fel belőle semmit,vagy épp már nincs is fent.
Öntözéssel mindent ki lehet számolni,kalkulálni,de anélkül nagy lutri.
Válasz Batka #3640. hozzászólásáraNem egy évet hanem vagy 4-et és mindig ahogy szórtunk itt is be lett szórva.
Ezzel csak azt akartam mondani, hogy biztos, hogy tudja hasznosítani mindig plusszba a kultúra a többlet műtrágyát.
Válasz Gatti #3628. hozzászólásáraNemtudom, inkább annyira bokros vitális sűrű mint a kefe, meg persze a kalászok is biztosan nagyok és sok szemet tartalmaznak.
Az biztos, hogy folyamatos erős műtrágyázás meghozza a plusszt.
Erre van egy példám, régebben csináltam a Pioneer-nek úgynevezett portfólió farm kísérletet. Középen volt egy maximális hozamú fajtasor körülötte pedig tőszámos vetésidős kísérletek és egy szimpla fajtasor. Ezek a kockák között pedig szabadon hagyott út, hogy tudjunk a maximál parcella körül járni és vizsgálni a hibrideket. No ez a vetetlen sáv kapott mindig műtrágyát de növény sosem volt rajta, mindig meg lett tárcsázva, hogy ne gyomosodjon el. Amikor vége lett a kísérletnek ezen a nyomon ollyan de ollyan dunyha volt a búza, hogy kétszer olyan vastag volt a levele neki, sűrű buja kemény erős zöld színű. Hogy savanyít e a sok műtrágya főleg ami fel sem lett használva növény által ezekről a részekről nem tudom, de az biztos, hogy azt kívántam legközelebb az egész táblámon legyen ilyen majd a búza
Sajnos majdnem minden műtrágya savanyít, van egy mészindex nevü mutatószám ami a savanyító hatásra utal /leegyszerűsítve/ mas 27 esetén -10 ammonnitrát -60, karbamid -80, ammonszulfát -100.
Szerencsére a talajok rendelkeznek un. puffer hatással is, ami lehetővé teszi a büntetlen savanyítást. Mostanság a YARA újra felfedezi a kalcium-nitrátot /+60 mészindex / karbamidhoz, ammonnitráthoz kevergetik, szép értékeket hoz a PH méréseknél.
Válasz BBK #3635. hozzászólásáraIgen mi az a sok? Ezt itt mindig írja valaki ,de valójában aki kevés műtrágyát szór az aszájba is kevesebbet arat, nekem meg ez a meglátásom.
Válasz Gatti #3625. hozzászólásáraHa van víz is a kajához, akkor biztosan megéri a plusz kiadás. Máskülönben nem lene olyan magas a termésátlagjuk, mint amit mutogatnak.
A másik dolog meg az,hogy nem tanulunk!Ugyan azt elkövetjük amit a nyugatiak. Tönkreteszük a talajainkat.
Vagy rosszul látom és egészséges ezt müvelni?
Válasz Gatti #3625. hozzászólásáraszámold ki !
Itt is többen hencegtek milyen olcsón vettek műtrágyát.
Ha az 50-ezres pétiből kitolsz 7-8q-át az kb 1 tonna búza ára...... lehet számolgatni visszajön-e neki
Válasz Gatti #3629. hozzászólásáraPontosan mint a havazás én is ezt mondom. De elég a szegéseket megnézni ha valahol előbb kapcsolod be és kétszeres műkakit kap ott is duna mindig.
Válasz Gatti #3628. hozzászólásáramondjuk van amikor találkozok ilyen kalásszal ahol mondjuk kiborul egy jó nagy marék műkaki és ott kihajt egy elszóródott búza, de ha ez kell hozzá akkor ott teríteni kell a földet műkakival mintha havazna
Válasz hallássérült mg.munkás #3601. hozzászólásáraAz az igazság, hogy mindenhol a nagy EU-ban kitolják pofa nélkül a 250kb N-hatóanyagot minimum!
franciák németek stbstb... Láttam ollyan gyenge ritka 30%-ban kőből álló francia "termő" földet amit itthon nem vetnénk mi be, ott meg szedik le róla a hatalmas tonnákat. (nyílván ehhez csapadék is kell, de a mennyiségek óriásiak kint amit rászórnak egy hektárra)
Válasz norbi08 #3617. hozzászólásáraSzerintem meg nem lehet ,bár lehetne...:(
Mennyire életszerű az ha az egyik táblában vágez a gép és marad benne 100liter permetlé,és nem mehet át vele a másik táblába... :(
Válasz Matyi50 #3613. hozzászólásáraNa most ezt én nem értem, tartályban nem vihetjük, amúgy meg csak ADR vizsgás, sofőr, traktor, pótkocsi, teherautó? Nincs véletlenül Mo-n valami Agrárkamara?
Sokan a nagyok közül is vonulnak tele műtrágyaszóróval és permetezőgéppel két tábla között úgy,hogy marad benne permetlé. Elméletileg ez mind szabálytalan.
Fejtrágyázásál különösen érvényszerű ,mikor a táblaszéli rakodás kimarad és sokan a nagy űrtartalmú szóróban hordják ki a táblára a műtrágyát pl a sáros dűlőutak miatt.
Én 120at nem lépem túl és ha nincs eső veszteség ha oke igy is tud 9-10 tonnát a buza pl. Tavalyi évben adhattam volna ki 200 hatóanyagot akkor is szarrá égett volna.
Válasz Vinkó75 #3604. hozzászólásáraén is olvastam a multkor az újságba amit írtak. Az ált benne hogy még mindig kevés nitrogént adunk a búzának és hogy őszi búzára nitrát érzékeny területen 450-550kg/ha kellene szórni míg máshol 550-650kg/ha, csak győzzük pénztárcával ja és repcére ugyanígy 500-600 és 600-800 at ír :D
Válasz hallássérült mg.munkás #3601. hozzászólásáraez nem olyan sok, mint ahogy gondolod, differenciáltan juttatunk ki, táblaátlagban nem lépjuk túl a limitet, de foltokban ahol kéri az anyagot ott az általad leírt mennyiségtől sokkal sokkal több is szokott lenni...
Sziasztok Kollégák!
Most olvasom a GENESIS műtrágya felhasználását írogat olyanokat "vagy csak nekem nem jó az értelmezésem",hogy 180-220 kg N-hatóanyagot per hektár juttassunk ki az összesen az őszi gabonákra!
Ki fogja ezt kifizetni?
Válasz htivadar #3596. hozzászólásáraAz függ sok mindentől. Itt amekkora ho van arra szórhatod, de azért ha lenne 40 cm más lenne a helyzet... másfelől ahol dombok vannak ott folyik, ahol 70 hektárban 18 cm szintkülönbség van ott nem nagyon folyik sehova...
Válasz borda77 (Joe) #3594. hozzászólásáraRégen megváltás volt mikor művelő utas vetesen tudtunk dolgozni, sokszor hiányzik is, de manapság a GPS korában ennek már kisebb a jelentősége, az a plusz 1 m veteskor vagy a plusz 9 m mutragyaszoraskor szerintem többet segít mint a művelőút...
5843 hozzászólás
Válasz szanberg #3639. hozzászólásáraEnnyit a kimosódásról.... amúgy egyetértek én is ezt vallom ezéet is döntöm korán a nitrot a gabonáknak.
Válasz Vinkó75 #3630. hozzászólásáraNa itthon ha nincs megfelelő csapadék időben,akkor a nem hasznosult nitrogén megy a levesbe,akarom mondani a talaj mélyebb rétegeibe olyankor,mikor már a kultúrnövény nem vezs fel belőle semmit,vagy épp már nincs is fent.
Öntözéssel mindent ki lehet számolni,kalkulálni,de anélkül nagy lutri.
Válasz Batka #3640. hozzászólásáraNem egy évet hanem vagy 4-et és mindig ahogy szórtunk itt is be lett szórva.
Ezzel csak azt akartam mondani, hogy biztos, hogy tudja hasznosítani mindig plusszba a kultúra a többlet műtrágyát.
Válasz szanberg #3639. hozzászólásáraEhhez nem sok köze van a mütrágyának, inkább annak, hogy ott pihent egy évet a talaj!
Válasz Gatti #3628. hozzászólásáraNemtudom, inkább annyira bokros vitális sűrű mint a kefe, meg persze a kalászok is biztosan nagyok és sok szemet tartalmaznak.
Az biztos, hogy folyamatos erős műtrágyázás meghozza a plusszt.
Erre van egy példám, régebben csináltam a Pioneer-nek úgynevezett portfólió farm kísérletet. Középen volt egy maximális hozamú fajtasor körülötte pedig tőszámos vetésidős kísérletek és egy szimpla fajtasor. Ezek a kockák között pedig szabadon hagyott út, hogy tudjunk a maximál parcella körül járni és vizsgálni a hibrideket. No ez a vetetlen sáv kapott mindig műtrágyát de növény sosem volt rajta, mindig meg lett tárcsázva, hogy ne gyomosodjon el. Amikor vége lett a kísérletnek ezen a nyomon ollyan de ollyan dunyha volt a búza, hogy kétszer olyan vastag volt a levele neki, sűrű buja kemény erős zöld színű. Hogy savanyít e a sok műtrágya főleg ami fel sem lett használva növény által ezekről a részekről nem tudom, de az biztos, hogy azt kívántam legközelebb az egész táblámon legyen ilyen majd a búza
Sajnos majdnem minden műtrágya savanyít, van egy mészindex nevü mutatószám ami a savanyító hatásra utal /leegyszerűsítve/ mas 27 esetén -10 ammonnitrát -60, karbamid -80, ammonszulfát -100.
Szerencsére a talajok rendelkeznek un. puffer hatással is, ami lehetővé teszi a büntetlen savanyítást. Mostanság a YARA újra felfedezi a kalcium-nitrátot /+60 mészindex / karbamidhoz, ammonnitráthoz kevergetik, szép értékeket hoz a PH méréseknél.
Válasz BBK #3635. hozzászólásáraIgen mi az a sok? Ezt itt mindig írja valaki ,de valójában aki kevés műtrágyát szór az aszájba is kevesebbet arat, nekem meg ez a meglátásom.
Válasz BBK #3635. hozzászólásáramit jelent a sok?
Nállunk meg inkább megégnek.Föként a kuki lett 0 annak aki sok mütrágyát dobott.
Válasz Gatti #3625. hozzászólásáraHa van víz is a kajához, akkor biztosan megéri a plusz kiadás. Máskülönben nem lene olyan magas a termésátlagjuk, mint amit mutogatnak.
Válasz kovacsmihaly0905 #3632. hozzászólásáraAz 1 dolog,hogy olcsón megvették.De ami fontos,hogy valóban tartalmazza e a benne leirt hatóanyagot?!
A másik dolog meg az,hogy nem tanulunk!Ugyan azt elkövetjük amit a nyugatiak. Tönkreteszük a talajainkat.
Vagy rosszul látom és egészséges ezt müvelni?
Válasz Gatti #3625. hozzászólásáraszámold ki !
Itt is többen hencegtek milyen olcsón vettek műtrágyát.
Ha az 50-ezres pétiből kitolsz 7-8q-át az kb 1 tonna búza ára...... lehet számolgatni visszajön-e neki
Válasz Gatti #3629. hozzászólásáraPontosan mint a havazás én is ezt mondom. De elég a szegéseket megnézni ha valahol előbb kapcsolod be és kétszeres műkakit kap ott is duna mindig.
Válasz Gatti #3628. hozzászólásáraÚj-Zéland 16,791.....öntözéssel az átlag hozam 12T/h környéke.
Válasz Gatti #3628. hozzászólásáramondjuk van amikor találkozok ilyen kalásszal ahol mondjuk kiborul egy jó nagy marék műkaki és ott kihajt egy elszóródott búza, de ha ez kell hozzá akkor ott teríteni kell a földet műkakival mintha havazna
Válasz szanberg #3626. hozzászólásárasoha nem láttam még olyan búzát ami ennyit teremne, ezt hogy kell elképzelni az átlag kalásznak a duplája?
Válasz szanberg #3623. hozzászólásáraA talajt hazavágja!Vajon az ember egészségét is?
Ez a sok mütrágya hosszutávon még visszaüthet?
"30%-ban kőből álló francia "termő" földet"
Bövebben az milyen?
Válasz Gatti #3625. hozzászólásárahát ha 10-13tonnás búzáik teremnek, szerintem megéri.
Válasz szanberg #3623. hozzászólásárade megéri nekik annyit kiszórni? az rengeteg pénz, vissza jön az nekik? vagy ott olcsóbb a műtrágya?
Válasz szanberg #3623. hozzászólásáraBenünket meg basztatnak a nitráttal,közben meg ötször annyit szórnak ki.
Válasz hallássérült mg.munkás #3601. hozzászólásáraAz az igazság, hogy mindenhol a nagy EU-ban kitolják pofa nélkül a 250kb N-hatóanyagot minimum!
franciák németek stbstb... Láttam ollyan gyenge ritka 30%-ban kőből álló francia "termő" földet amit itthon nem vetnénk mi be, ott meg szedik le róla a hatalmas tonnákat. (nyílván ehhez csapadék is kell, de a mennyiségek óriásiak kint amit rászórnak egy hektárra)
Válasz Mf-es? #3621. hozzászólásáraKöszi!De nem akar senki cumira szaladni gondolom.Én sem.
Válasz Matyi50 #3619. hozzászólásáraNem kell túlreagálni a dolgokat.
Válasz Mf-es? #3618. hozzászólásáraAdhatnál egyet!
Válasz norbi08 #3617. hozzászólásáraSzerintem meg nem lehet ,bár lehetne...:(
Mennyire életszerű az ha az egyik táblában vágez a gép és marad benne 100liter permetlé,és nem mehet át vele a másik táblába... :(
Válasz Matyi50 #3615. hozzászólásáraVannak 1 napos tanfolyamok,vizsgával egybe,hogy tudd szállítani.Nekem,3 ilyen papír is van.
Válasz Matyi50 #3615. hozzászólásáraAz nem szabálytalan, ha teli műtrágyaszóróval vonulsz, csak le kell takarni.
A permetező is vonulhat vízzel teli tartállyal, csak nem lehet bekeverve a vegyszer.
http://www.gara.hu/documents/falugazdasz/tajekoztato_150305.pdf
Az ADR meg alkalmazottakra, meg cégekre vonatkozik, őstermelőre nem, a mennyiségek, szabályok betartásával.
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1100007.nfm
Válasz Matyi50 #3613. hozzászólásáraNa most ezt én nem értem, tartályban nem vihetjük, amúgy meg csak ADR vizsgás, sofőr, traktor, pótkocsi, teherautó? Nincs véletlenül Mo-n valami Agrárkamara?
Válasz Mf-es? #3614. hozzászólásáraA kisebb gazdaságok ellehetetlenítése folyamatos minden oldalról. Többek között innen is.
Sokan a nagyok közül is vonulnak tele műtrágyaszóróval és permetezőgéppel két tábla között úgy,hogy marad benne permetlé. Elméletileg ez mind szabálytalan.
Fejtrágyázásál különösen érvényszerű ,mikor a táblaszéli rakodás kimarad és sokan a nagy űrtartalmú szóróban hordják ki a táblára a műtrágyát pl a sáros dűlőutak miatt.
Válasz Matyi50 #3613. hozzászólásáraNem gond,felelős polgárok vagyunk.
http://www.nkh.gov.hu/web/kozuti-gepjarmu-kozlekedesi-hivatal/hir/-/hir/189344/true/15134?_regensnewsdetails_WAR_regensnewsdetailsportlet_backURL=%2Fweb%2Fkozuti-gepjarmu-kozlekedesi-hivatal%2Fdijtablazat
F@sza...
Válasz BBK #3611. hozzászólásáraAz biztos hogy nem használ neki és előbb utóbb kiégeti, ezért jobb mértékkel szórni és néha szerves trágyázni.
Ilyen sok mütrágya nem savanyitja tulzottan a talajt?
Én ugy tudom,hogy a petisó savanyitja legkevésbé.Ez igaz?Ellentétben az An és Ureával.
Válasz 2266 #3609. hozzászólásáraÉn is ezt vallom először sokat...
Válasz hallássérült mg.munkás #3601. hozzászólásáraAzt nem értem te ezen mit csodálkozol??? Ha nem adsz neki elég kaját először a növényed aztán majd te is éhen fogsz halni..
Válasz Gatti #3606. hozzászólásáraHát....spuri nélkül nem megy.
Válasz .Feco. #3605. hozzászólására3assal kezdődő gabonaáraknál ami nálatok van azért ez nem rentábilis és ez csak a műkaki egy része.
Én 120at nem lépem túl és ha nincs eső veszteség ha oke igy is tud 9-10 tonnát a buza pl. Tavalyi évben adhattam volna ki 200 hatóanyagot akkor is szarrá égett volna.
Válasz Vinkó75 #3604. hozzászólásáraén is olvastam a multkor az újságba amit írtak. Az ált benne hogy még mindig kevés nitrogént adunk a búzának és hogy őszi búzára nitrát érzékeny területen 450-550kg/ha kellene szórni míg máshol 550-650kg/ha, csak győzzük pénztárcával ja és repcére ugyanígy 500-600 és 600-800 at ír :D
Válasz hallássérült mg.munkás #3601. hozzászólásáraez nem olyan sok, mint ahogy gondolod, differenciáltan juttatunk ki, táblaátlagban nem lépjuk túl a limitet, de foltokban ahol kéri az anyagot ott az általad leírt mennyiségtől sokkal sokkal több is szokott lenni...
Válasz hallássérült mg.munkás #3601. hozzászólására34%-ból a 600kg itt sem ritka. De volt ki 700kg-nál járt.
Válasz hallássérült mg.munkás #3601. hozzászólásáraA rádióban 240-250 kg/ha nitrogén hatóanyagot is hallottam már tőlük
Válasz hallássérült mg.munkás #3601. hozzászólásáraBiztos a felét grátiszba adja pét.
Sziasztok Kollégák!
Most olvasom a GENESIS műtrágya felhasználását írogat olyanokat "vagy csak nekem nem jó az értelmezésem",hogy 180-220 kg N-hatóanyagot per hektár juttassunk ki az összesen az őszi gabonákra!
Ki fogja ezt kifizetni?
http://magyarmezogazdasag.hu/2018/03/01/csabito-lehetoseg-de-meg-tilos-tragyazni
Válasz Bárány #3591. hozzászólásáraPersze, ezt tudom.
Válasz htivadar #3596. hozzászólásáraAz függ sok mindentől. Itt amekkora ho van arra szórhatod, de azért ha lenne 40 cm más lenne a helyzet... másfelől ahol dombok vannak ott folyik, ahol 70 hektárban 18 cm szintkülönbség van ott nem nagyon folyik sehova...
Válasz borda77 (Joe) #3594. hozzászólásáraRégen megváltás volt mikor művelő utas vetesen tudtunk dolgozni, sokszor hiányzik is, de manapság a GPS korában ennek már kisebb a jelentősége, az a plusz 1 m veteskor vagy a plusz 9 m mutragyaszoraskor szerintem többet segít mint a művelőút...
Ha most ki van szórva a hóra a nitrogén, akkor nem áll fent az elmosódás veszélye?
Válasz borda77 (Joe) #3594. hozzászólásáraA 18 és a 36 ha a tábla szélén is így kezded, pont egymás közé jön ki.
Akkor te hogy kezded?
Válasz .Feco. #3593. hozzászólásáraAz sem szép amikor legyúrt búza van nem csak a rothadó magtártető :)
persze azt mindenki maga tudja. Én alig vártam amikor meglett az rtk semmit ne kelljen keverni. 6m-es pronto, műkaki 36m, permet 18.