Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR411.02 FtUSD394.48 FtCHF438.79 FtGBP494.07 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz mtz1221 #5474. hozzászólásáraHa ennyit mondana felénk is, tuti mennek én is!
Legyen szerencséd, ha csak közelítőleg is találják el a mennyiséget, akkor volt értelme és lesz eredménye a munkádnak!
Jó szórást!
Válasz GREVEN #5459. hozzászólásáraitt ugyanez.senki meg se moccan.tegnap néztem a yutubon egy 1-2 napja felrakott szántásos videot,mondom ez hol van????---nemhiszem el.
Válasz Géza15 #5461. hozzászólásáraNapok óta agyalgatok..nyilván nem kellene,mert elvonja a figyelmem,ami most nem jó mert tele a műhely-udvar vassal...De utána valami bitang egyszerű elosztómegoldáson kellene agyalnom. Használt autófelnik a kerék szerepét betöltenék,elég erős,és az injektáló tüskéket bőven megtartaná.
Válasz GREVEN #5453. hozzászólásáraErről volt szó lentebb: nem mindenhol olyan, mint nálad.
Olvashatod, hogy van, ahol sár van, nálunk pl. reggelente felnyirkosodik, délutánra a teteje megszárad, a harmadik helyen meg megin más, szóval nem biztos, hogy aki mást csinál, mint te, az hülye.
Válasz atisgyulai #5456. hozzászólásáraNem a hengerezéssel van a gondom az alap..a napi átlag hővel,és az erős szárító széllel. Itt 3 hete nincs köd,sem pára.
Válasz Vinkó #5452. hozzászólásáraHengerezés után álltalában jobban visszanyersül. Ott elég egy ködös párás idő, pár mili eső, és ok.
A bemosódás megspórolható.
A gabonának sem árt, ha a gyökereit visszanyomkodja a fagyások után.
Minden esetre a bedolgozás valamilyen formája kell, mert különben elillan a drága anyag.
Válasz GREVEN #5453. hozzászólására2-3 cm alatt már ott a fekete nedves talaj,egyenletesen az odarakott műtrágya szinte 100%-ban tudna érvényesülni. A hengerezéssel,egy kevert halmazállapot jönne létre,én ma így láttam. Természetesen azért dobtam fel a kérdést pár napja, hátha csinálta itt már valaki (műtrágya vetést) , így ebben már van tapasztalata. A folyékony injektáló adaptert,ha jól vettem ki egy Német fórumot lapozgatva. 2019 es ár 800 Euró/db...és ezt egy vázra felrakni kb...30cm-es osztással.
Válasz GREVEN #5453. hozzászólásáraSzerintem még ragadna is a vetőgép, mélyebbre nyomatva!
Lassan nem a jó megoldást kell keresni, hanem hogy melyik a kevésbé rossz!
Ha mélyebbre próbálja meg tenni, ami nem biztos hogy sikerül egy Lajtával szerintem több kárt csinál mint hasznot, mert hogy akkor a felső 5-6 cm szárad ki teljesen az is biztos.
Válasz atisgyulai #5450. hozzászólásáraMa jártam végig a határt,2-3cm-es por száraz felső réteg,alatta nedves-vizes,viszont a felszínig nem tud felnedvesedni. 100%-os hatás nem várható a hengerezést követően,itt le állt mindenki az árpákat lehúzták-hengerelték,de szárazban ül a műtrágya zöme. Valóban elgondolkoztató a vetés-vagy valami folyékony injektáló berendezés ..ha ilyen évek jönnek.
Válasz GREVEN #5447. hozzászólásáraBele hengerezve szerintem nem vész kárba, és ha lesz csapadék, akkor ott van. De nem biztos hogy akkor amikor esőt jósol, ki tudom majd tenni.
Lehet megint fúj majd ez a hülye szél.
Vagy akkor majd hengerezni nem tudom, csapadék meg elmarad, mint nagyon sokszor.
Válasz Bárány #5446. hozzászólásáraAbban igazad van,hogy a jó idő miatt biztos igényelné a műtrágyát, de egyenlőre a kiszórtból hogy semmit se tud felvenni az is biztos. Még ha belehengerezem akkor se.
A 250 ezres műtrágyát csak süti a nap meg fújja a szél.
Válasz Géza15 #5426. hozzászólásáraPétisónál am.nitrátnál nem kell feltáródási idővel számolni mivel 50-50% ban ammónia nitrogént és nitrár nitrogént tarzalmaz. A nitrát nitrogén azonnal felvehető a növény számára, amennyiben kap annyi csapadékot hogy levigye a gyökérzethez (8-10mm) mobilis tápelem, az tud lejebb mosódni ha lecsap a monszun!
A karbamidnak kell idő az átalakulásra!
Válasz Pont #5438. hozzászólásáraEgyébként meg több jó megoldás is van.
Nem egyszer előfordult, hogy tök más ritmusban csináltam ezt a fejtrágyázást, mint egy adott ismerősöm, aki mindig jó mérce nekem, aztán ugyanolyan búzánk lett a végére.
Mindenesetre most félő, hogy a szokatlan melegnek ígérkező elkövetkező hetek beindítják a fejlődést, és ha nem talál a növény elég tápanyagot, sárgulni, száradni kezd. A terméscsökkenésen kívül az is probléma lehet ilyenkor, hogy ezeken a korhadó részeken könnyebben utat találhatnak a betegségek is.
Válasz GREVEN #5435. hozzászólásáraÉn már eső helyett kb. azt nézem mikor lehet rámenni a hengerrel, és akkor kidobom, meg meggurítom.
Bekavarja kicsit, és akkor talán nem vész kárba.
A biharban hófoltos volt a terület január legvégén,még a takarásban ma is van hó,bár egy hete folyik a sárdagasztás az udvaron,itt is jó idő van mostmár.Ezért irtam a kollegának ,hogy ki is tehette volna ha akarja.A műtrágya fajtája határozza meg a feltáródás gyorsaságát.Tegnap szép idő volt és látszotak az oláh hegyek teljes hó sapkába.Bár az is igaz ahogy haladtunk nyugatra úgy volt egyre kevesebb hó fedés.
Tavaly időjáráshoz néztem. Február 17én szórtam először, ami akkora telitalálat lett, hogy a végére már takarnom kellett a szórót. Az idén, hááát.... Nem hiszem, hogy olyantájt neki tudok indulni. Márciusig szerintem nem késő, addig meg csak esik annyi valamikor, hogy beolvadjon.
Itt sokan már megindultak, mint a tolófájás, aztán ma is csak ez a nagy szél fújja a drága műtrágyájukat.
Válasz Géza15 #5421. hozzászólásáraAzért a lényeget le lehet szűrni, nem mondtak butaságokat a fiúk. Fagyott földre azért nem lehet szórni, mert nem ivódik be a talajba, jön egy hirtelen olvadás esetleg nagy mennyiségű csapadékkal és pl egy domboldalról az egész lefolyik a patakokba, halastavakba, kutakba, nitrátszennyezés. A febr 1. mert a törvényhozók szerint az időjárás nézi a naptárat..... annyi a javukra legyen írva, hogy novemberben tavaly óta már lehet szórni, de személy szerint én továbbra is egy a katasztrófavédelem által működtetett tűzgyújtási tilalomhoz hasonló műtrágyázási tilalmat vezetnék be, az időjárás lekövetésével. A nagy könyv szerint búzát először, febr 1 után, amint rá lehet menni, másodszor bokrosodás végén, harmadszor virágzáskor, de mindig csak eső előtt, hogy minél több tudjon bemosódni. Ebből kell kiindulni a mindenkori, időjárási, anyagi, logisztikai, termőterületi, szempontok szerint.....
Válasz Géza15 #5433. hozzászólásáraFelpakolsz, megtankolsz, várod az esőt, ha nem lesz eső, akkor még úgy is szárad a föld, nem leszel fagyhoz kötve, és ahogy mondtam, bokrosodás tájékán szórsz, és hengerezel. Ha meg jön az eső, akkor előző nap szórsz! A hóról gondolom már úgy is lemaradtál, akkor nincs már túl sok opciód.
Válasz Háromágú villa #5429. hozzászólásáraÉpp ezaz amit mondasz, hogy "mindenki amit gondol". Sajnos akár milyen cikket elolvasol amiből tájékozódni akarsz hiányos. Korábban az egyik kolléga fejtegette az agrofil kisérletet, hogy nem tudjuk mi volt sz elővetemény, mikor vetették, mi volt a fajta stb. Nem mutatják az összképet, amiből lehet tájékozódni, így mindent magadnak kellenne megtapasztalnod! De hogy? A szemed 2-3T-át is tévedhet, és nem hiszem, hogy mindenkinek van rá lehetősége, hogy kukoricából, búzából stb. Mindenből csináljon 3-4 kísérletet főleg ha nincs saját kombájn.
Válasz Bárány #5428. hozzászólásáraKicsit vicceltem az átlaggal kapcsolatban :D
A két feltett kérdés a 100 millió forintos kérdés, amire kb senki nem tudja a választ. Ha tudnám hogy február 28.-án eső lesz akkor akkor szórnám, ha tudnám akkor nem lesz és lesz holnapután akkor holnap. De nem tudom :(
Válasz Géza15 #5426. hozzászólásáraMit vársz??? Mindenki leírja, mit gondol a legjobbnak. A mezőgazdaság egy többismeretlenes egyenlet, ennek következtében nehéz kiszámolni a végeredményt. Mindenkinek az a dolga, hogy a rendelkezésére álló információk alapján megpróbálja meghozni a lehető legjobb döntést. Aztán az majd úgy is utólag derül ki, hogy melyik döntés mennyire volt jó.
Válasz Géza15 #5424. hozzászólásáraNem jó ötlet. Mit is átlagolnál? A békési, meg a zalai paraszt saját körülményei közt született döntését?
Ráadásul az adott helyen megalapozott dolgok között akadnak marhaságok is.
Az alapján kell döntened, ami nálad van! Amúgy meg te sem ma kezdted, gondolozz, és válassz:
Válasz Géza15 #5426. hozzászólásáraHa sok volt a téli csapadék, sár van, akkor az utolsó erős fagyon érdemes támadni. Ha száraz mint most, akkor egy későbbi kicsi felszini fagy is elég, csak hogy ne ragadjon a kerék. Legjobb lenne csapadék előtt szórni, de minden azért ritkán teljesül. A második szórás az az amit mindenképp az eső előtt érdemes elvégezni
Egyébként engem eléggé elszomorít ez a sok fajta vélemény és találgatás, mivel senki sem tudja a tutit, persz ahány fajta föld annyi folyamat, de akkor is van egy elméleti középút amit lehetne aplikálni a saját területeidre. Pl, csak ez a kérdés ami most feljött, hogy mennyi a feltárósási idő.
Régebben minden mezőgazdasági műsort megnéztem, hogy tanuljak belőle, de annyira nullás és minősíthetetlen az itthoni mezőgazdasági műsorok színvonala, mivel állandóan a hungrana vagy kinek az igazgatóját kérdezik, vagy valami más szervezet vezetőjét. Lehet csak én vagyok így, de ezek pont nem érdekelnek és jobb lenne a kézzel fogható témákban segítenének minket, de lehet nem akarnak... bocsi az offért befejeztem.
5825 hozzászólás
Válasz mtz1221 #5474. hozzászólásáraHa ennyit mondana felénk is, tuti mennek én is!
Legyen szerencséd, ha csak közelítőleg is találják el a mennyiséget, akkor volt értelme és lesz eredménye a munkádnak!
Jó szórást!
Búza árpa, 200 kiló urea.
Válasz RARGAkèny #5472. hozzászólásáraMost porzik minden...A múlt héten még itt ment a szántás.
Válasz fexco #5467. hozzászólására2021 es felvètel....
Válasz mtz1221 #5468. hozzászólásáraItt vissza vette max 2mm-re azt két nap kifújja a szél. Legyen szerencséd.
Válasz mtz1221 #5468. hozzászólásáraMilyen műkakit szórsz?
Válasz mtz1221 #5468. hozzászólásáraMire szórod?
Felétek mennyi esőt mutat?
Hétfőn eső, holnap reggel menni kell.
Válasz fexco #5465. hozzászólásáraez
Válasz B.Bali #5414. hozzászólásáraPassz
Válasz fexco #5464. hozzászólására
Válasz GREVEN #5459. hozzászólásáraitt ugyanez.senki meg se moccan.tegnap néztem a yutubon egy 1-2 napja felrakott szántásos videot,mondom ez hol van????---nemhiszem el.
Válasz Bárány #5460. hozzászólásáraSenki se mondott ilyet, nem tudom miért kell ferdíteni most?
Válasz Géza15 #5461. hozzászólásáraNapok óta agyalgatok..nyilván nem kellene,mert elvonja a figyelmem,ami most nem jó mert tele a műhely-udvar vassal...De utána valami bitang egyszerű elosztómegoldáson kellene agyalnom. Használt autófelnik a kerék szerepét betöltenék,elég erős,és az injektáló tüskéket bőven megtartaná.
Válasz Vinkó #5455. hozzászólásáraEgy ilyen szerkezet szuper lenne! Ikersoros gabonavetés és közötte pedig injektálás :D
Válasz GREVEN #5453. hozzászólásáraErről volt szó lentebb: nem mindenhol olyan, mint nálad.
Olvashatod, hogy van, ahol sár van, nálunk pl. reggelente felnyirkosodik, délutánra a teteje megszárad, a harmadik helyen meg megin más, szóval nem biztos, hogy aki mást csinál, mint te, az hülye.
Válasz Vinkó #5458. hozzászólásáraItt is ugyan ez a baj. Sőt az elmúlt héten a legerősebb szelek is erre voltak hála. Ma is ordított egész álló nap.
Válasz atisgyulai #5456. hozzászólásáraNem a hengerezéssel van a gondom az alap..a napi átlag hővel,és az erős szárító széllel. Itt 3 hete nincs köd,sem pára.
Válasz atisgyulai #5456. hozzászólásáraSzórás, gyomfésű, henger.
Válasz Vinkó #5452. hozzászólásáraHengerezés után álltalában jobban visszanyersül. Ott elég egy ködös párás idő, pár mili eső, és ok.
A bemosódás megspórolható.
A gabonának sem árt, ha a gyökereit visszanyomkodja a fagyások után.
Minden esetre a bedolgozás valamilyen formája kell, mert különben elillan a drága anyag.
Válasz GREVEN #5453. hozzászólására2-3 cm alatt már ott a fekete nedves talaj,egyenletesen az odarakott műtrágya szinte 100%-ban tudna érvényesülni. A hengerezéssel,egy kevert halmazállapot jönne létre,én ma így láttam. Természetesen azért dobtam fel a kérdést pár napja, hátha csinálta itt már valaki (műtrágya vetést) , így ebben már van tapasztalata. A folyékony injektáló adaptert,ha jól vettem ki egy Német fórumot lapozgatva. 2019 es ár 800 Euró/db...és ezt egy vázra felrakni kb...30cm-es osztással.
Válasz GREVEN #5453. hozzászólásáraSzerintem még ragadna is a vetőgép, mélyebbre nyomatva!
Lassan nem a jó megoldást kell keresni, hanem hogy melyik a kevésbé rossz!
Válasz #bandi #5448. hozzászólásáraHa a felső 2-3 cm-be húzzák bele Lajtával,akkor is porba van, mintha csak belehengerezném.
Ha mélyebbre próbálja meg tenni, ami nem biztos hogy sikerül egy Lajtával szerintem több kárt csinál mint hasznot, mert hogy akkor a felső 5-6 cm szárad ki teljesen az is biztos.
Válasz atisgyulai #5450. hozzászólásáraMa jártam végig a határt,2-3cm-es por száraz felső réteg,alatta nedves-vizes,viszont a felszínig nem tud felnedvesedni. 100%-os hatás nem várható a hengerezést követően,itt le állt mindenki az árpákat lehúzták-hengerelték,de szárazban ül a műtrágya zöme. Valóban elgondolkoztató a vetés-vagy valami folyékony injektáló berendezés ..ha ilyen évek jönnek.
nálunk meg akkora sár van hogy nem tudunk rámenni egyeltalán, pedig januárban volt 24mm és jan 11 óta nem esett.
Válasz GREVEN #5447. hozzászólásáraBele hengerezve szerintem nem vész kárba, és ha lesz csapadék, akkor ott van. De nem biztos hogy akkor amikor esőt jósol, ki tudom majd tenni.
Lehet megint fúj majd ez a hülye szél.
Vagy akkor majd hengerezni nem tudom, csapadék meg elmarad, mint nagyon sokszor.
Válasz GREVEN #5447. hozzászólására30-50 liter Nitrosol terv van.
Válasz GREVEN #5447. hozzászólásáraHa figyelted, van ahol belevetik lajtával
Válasz Bárány #5446. hozzászólásáraAbban igazad van,hogy a jó idő miatt biztos igényelné a műtrágyát, de egyenlőre a kiszórtból hogy semmit se tud felvenni az is biztos. Még ha belehengerezem akkor se.
A 250 ezres műtrágyát csak süti a nap meg fújja a szél.
Válasz GREVEN #5445. hozzászólásáraSemmivel. Ha te úgy látod, akkor ne szórd.
Válasz Bárány #5443. hozzászólásáraA föld tetején a porba levő műtrágyától mivel lesz boldogabb a növény ha most kiszórnám?
Válasz Géza15 #5426. hozzászólásáraPétisónál am.nitrátnál nem kell feltáródási idővel számolni mivel 50-50% ban ammónia nitrogént és nitrár nitrogént tarzalmaz. A nitrát nitrogén azonnal felvehető a növény számára, amennyiben kap annyi csapadékot hogy levigye a gyökérzethez (8-10mm) mobilis tápelem, az tud lejebb mosódni ha lecsap a monszun!
A karbamidnak kell idő az átalakulásra!
Válasz Pont #5438. hozzászólásáraEgyébként meg több jó megoldás is van.
Nem egyszer előfordult, hogy tök más ritmusban csináltam ezt a fejtrágyázást, mint egy adott ismerősöm, aki mindig jó mérce nekem, aztán ugyanolyan búzánk lett a végére.
Mindenesetre most félő, hogy a szokatlan melegnek ígérkező elkövetkező hetek beindítják a fejlődést, és ha nem talál a növény elég tápanyagot, sárgulni, száradni kezd. A terméscsökkenésen kívül az is probléma lehet ilyenkor, hogy ezeken a korhadó részeken könnyebben utat találhatnak a betegségek is.
Szóval nagyon kellene etetni ...
Válasz GREVEN #5435. hozzászólásáraÉn már eső helyett kb. azt nézem mikor lehet rámenni a hengerrel, és akkor kidobom, meg meggurítom.
Bekavarja kicsit, és akkor talán nem vész kárba.
Válasz agrogal #5440. hozzászólásáraBihari sziken ha nem teszed ki hófoltosba várhatsz március végéig legtöbbször,mire felszikkad
A biharban hófoltos volt a terület január legvégén,még a takarásban ma is van hó,bár egy hete folyik a sárdagasztás az udvaron,itt is jó idő van mostmár.Ezért irtam a kollegának ,hogy ki is tehette volna ha akarja.A műtrágya fajtája határozza meg a feltáródás gyorsaságát.Tegnap szép idő volt és látszotak az oláh hegyek teljes hó sapkába.Bár az is igaz ahogy haladtunk nyugatra úgy volt egyre kevesebb hó fedés.
Tavaly időjáráshoz néztem. Február 17én szórtam először, ami akkora telitalálat lett, hogy a végére már takarnom kellett a szórót. Az idén, hááát.... Nem hiszem, hogy olyantájt neki tudok indulni. Márciusig szerintem nem késő, addig meg csak esik annyi valamikor, hogy beolvadjon.
Itt sokan már megindultak, mint a tolófájás, aztán ma is csak ez a nagy szél fújja a drága műtrágyájukat.
Válasz Géza15 #5421. hozzászólásáraAzért a lényeget le lehet szűrni, nem mondtak butaságokat a fiúk. Fagyott földre azért nem lehet szórni, mert nem ivódik be a talajba, jön egy hirtelen olvadás esetleg nagy mennyiségű csapadékkal és pl egy domboldalról az egész lefolyik a patakokba, halastavakba, kutakba, nitrátszennyezés. A febr 1. mert a törvényhozók szerint az időjárás nézi a naptárat..... annyi a javukra legyen írva, hogy novemberben tavaly óta már lehet szórni, de személy szerint én továbbra is egy a katasztrófavédelem által működtetett tűzgyújtási tilalomhoz hasonló műtrágyázási tilalmat vezetnék be, az időjárás lekövetésével. A nagy könyv szerint búzát először, febr 1 után, amint rá lehet menni, másodszor bokrosodás végén, harmadszor virágzáskor, de mindig csak eső előtt, hogy minél több tudjon bemosódni. Ebből kell kiindulni a mindenkori, időjárási, anyagi, logisztikai, termőterületi, szempontok szerint.....
Válasz GREVEN #5435. hozzászólásáraPontosan így van,napos szeles idő,földekben tartalék semmi.Ráér.
Válasz Géza15 #5433. hozzászólásáraFelpakolsz, megtankolsz, várod az esőt, ha nem lesz eső, akkor még úgy is szárad a föld, nem leszel fagyhoz kötve, és ahogy mondtam, bokrosodás tájékán szórsz, és hengerezel. Ha meg jön az eső, akkor előző nap szórsz! A hóról gondolom már úgy is lemaradtál, akkor nincs már túl sok opciód.
Válasz ..,-:) #5432. hozzászólásáraMindig fúj a szél, 2 csepp harmat vagy dér sincs a határba. Esélye sincs semennyinek beolvadnia se a talajba.
Válasz Géza15 #5431. hozzászólásáraA legjobb ötlet akinek az öntözés megfordul a fejében. Az lenne a főnyeremény.
Válasz Háromágú villa #5429. hozzászólásáraÉpp ezaz amit mondasz, hogy "mindenki amit gondol". Sajnos akár milyen cikket elolvasol amiből tájékozódni akarsz hiányos. Korábban az egyik kolléga fejtegette az agrofil kisérletet, hogy nem tudjuk mi volt sz elővetemény, mikor vetették, mi volt a fajta stb. Nem mutatják az összképet, amiből lehet tájékozódni, így mindent magadnak kellenne megtapasztalnod! De hogy? A szemed 2-3T-át is tévedhet, és nem hiszem, hogy mindenkinek van rá lehetősége, hogy kukoricából, búzából stb. Mindenből csináljon 3-4 kísérletet főleg ha nincs saját kombájn.
Akik itt 3 hete elszórták, ott még semmi sem látszik…….azok sem nyugodtabbak, mint akik még nem szórták…….
Válasz Bárány #5428. hozzászólásáraKicsit vicceltem az átlaggal kapcsolatban :D
A két feltett kérdés a 100 millió forintos kérdés, amire kb senki nem tudja a választ. Ha tudnám hogy február 28.-án eső lesz akkor akkor szórnám, ha tudnám akkor nem lesz és lesz holnapután akkor holnap. De nem tudom :(
Válasz Batka #5425. hozzászólásáraJa, néztem. Több szolgáltatót összevetve itt úgy 1-3 mm lehet.
Válasz Géza15 #5426. hozzászólásáraMit vársz??? Mindenki leírja, mit gondol a legjobbnak. A mezőgazdaság egy többismeretlenes egyenlet, ennek következtében nehéz kiszámolni a végeredményt. Mindenkinek az a dolga, hogy a rendelkezésére álló információk alapján megpróbálja meghozni a lehető legjobb döntést. Aztán az majd úgy is utólag derül ki, hogy melyik döntés mennyire volt jó.
Válasz Géza15 #5424. hozzászólásáraNem jó ötlet. Mit is átlagolnál? A békési, meg a zalai paraszt saját körülményei közt született döntését?
Ráadásul az adott helyen megalapozott dolgok között akadnak marhaságok is.
Az alapján kell döntened, ami nálad van! Amúgy meg te sem ma kezdted, gondolozz, és válassz:
1. Hogyan alakulhat, ha most kiszórod?
2. Hogyan, ha vársz?
Válasz Géza15 #5426. hozzászólásáraHa sok volt a téli csapadék, sár van, akkor az utolsó erős fagyon érdemes támadni. Ha száraz mint most, akkor egy későbbi kicsi felszini fagy is elég, csak hogy ne ragadjon a kerék. Legjobb lenne csapadék előtt szórni, de minden azért ritkán teljesül. A második szórás az az amit mindenképp az eső előtt érdemes elvégezni
Egyébként engem eléggé elszomorít ez a sok fajta vélemény és találgatás, mivel senki sem tudja a tutit, persz ahány fajta föld annyi folyamat, de akkor is van egy elméleti középút amit lehetne aplikálni a saját területeidre. Pl, csak ez a kérdés ami most feljött, hogy mennyi a feltárósási idő.
Régebben minden mezőgazdasági műsort megnéztem, hogy tanuljak belőle, de annyira nullás és minősíthetetlen az itthoni mezőgazdasági műsorok színvonala, mivel állandóan a hungrana vagy kinek az igazgatóját kérdezik, vagy valami más szervezet vezetőjét. Lehet csak én vagyok így, de ezek pont nem érdekelnek és jobb lenne a kézzel fogható témákban segítenének minket, de lehet nem akarnak... bocsi az offért befejeztem.