Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak648 FtBenzin árak634 FtEUR408.16 FtUSD393.39 FtCHF431.97 FtGBP487.8 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Pont #5438. hozzászólásáraEgyébként meg több jó megoldás is van.
Nem egyszer előfordult, hogy tök más ritmusban csináltam ezt a fejtrágyázást, mint egy adott ismerősöm, aki mindig jó mérce nekem, aztán ugyanolyan búzánk lett a végére.
Mindenesetre most félő, hogy a szokatlan melegnek ígérkező elkövetkező hetek beindítják a fejlődést, és ha nem talál a növény elég tápanyagot, sárgulni, száradni kezd. A terméscsökkenésen kívül az is probléma lehet ilyenkor, hogy ezeken a korhadó részeken könnyebben utat találhatnak a betegségek is.
Válasz GREVEN #5435. hozzászólásáraÉn már eső helyett kb. azt nézem mikor lehet rámenni a hengerrel, és akkor kidobom, meg meggurítom.
Bekavarja kicsit, és akkor talán nem vész kárba.
A biharban hófoltos volt a terület január legvégén,még a takarásban ma is van hó,bár egy hete folyik a sárdagasztás az udvaron,itt is jó idő van mostmár.Ezért irtam a kollegának ,hogy ki is tehette volna ha akarja.A műtrágya fajtája határozza meg a feltáródás gyorsaságát.Tegnap szép idő volt és látszotak az oláh hegyek teljes hó sapkába.Bár az is igaz ahogy haladtunk nyugatra úgy volt egyre kevesebb hó fedés.
Tavaly időjáráshoz néztem. Február 17én szórtam először, ami akkora telitalálat lett, hogy a végére már takarnom kellett a szórót. Az idén, hááát.... Nem hiszem, hogy olyantájt neki tudok indulni. Márciusig szerintem nem késő, addig meg csak esik annyi valamikor, hogy beolvadjon.
Itt sokan már megindultak, mint a tolófájás, aztán ma is csak ez a nagy szél fújja a drága műtrágyájukat.
Válasz Géza15 #5421. hozzászólásáraAzért a lényeget le lehet szűrni, nem mondtak butaságokat a fiúk. Fagyott földre azért nem lehet szórni, mert nem ivódik be a talajba, jön egy hirtelen olvadás esetleg nagy mennyiségű csapadékkal és pl egy domboldalról az egész lefolyik a patakokba, halastavakba, kutakba, nitrátszennyezés. A febr 1. mert a törvényhozók szerint az időjárás nézi a naptárat..... annyi a javukra legyen írva, hogy novemberben tavaly óta már lehet szórni, de személy szerint én továbbra is egy a katasztrófavédelem által működtetett tűzgyújtási tilalomhoz hasonló műtrágyázási tilalmat vezetnék be, az időjárás lekövetésével. A nagy könyv szerint búzát először, febr 1 után, amint rá lehet menni, másodszor bokrosodás végén, harmadszor virágzáskor, de mindig csak eső előtt, hogy minél több tudjon bemosódni. Ebből kell kiindulni a mindenkori, időjárási, anyagi, logisztikai, termőterületi, szempontok szerint.....
Válasz Géza15 #5433. hozzászólásáraFelpakolsz, megtankolsz, várod az esőt, ha nem lesz eső, akkor még úgy is szárad a föld, nem leszel fagyhoz kötve, és ahogy mondtam, bokrosodás tájékán szórsz, és hengerezel. Ha meg jön az eső, akkor előző nap szórsz! A hóról gondolom már úgy is lemaradtál, akkor nincs már túl sok opciód.
Válasz Háromágú villa #5429. hozzászólásáraÉpp ezaz amit mondasz, hogy "mindenki amit gondol". Sajnos akár milyen cikket elolvasol amiből tájékozódni akarsz hiányos. Korábban az egyik kolléga fejtegette az agrofil kisérletet, hogy nem tudjuk mi volt sz elővetemény, mikor vetették, mi volt a fajta stb. Nem mutatják az összképet, amiből lehet tájékozódni, így mindent magadnak kellenne megtapasztalnod! De hogy? A szemed 2-3T-át is tévedhet, és nem hiszem, hogy mindenkinek van rá lehetősége, hogy kukoricából, búzából stb. Mindenből csináljon 3-4 kísérletet főleg ha nincs saját kombájn.
Válasz Bárány #5428. hozzászólásáraKicsit vicceltem az átlaggal kapcsolatban :D
A két feltett kérdés a 100 millió forintos kérdés, amire kb senki nem tudja a választ. Ha tudnám hogy február 28.-án eső lesz akkor akkor szórnám, ha tudnám akkor nem lesz és lesz holnapután akkor holnap. De nem tudom :(
Válasz Géza15 #5426. hozzászólásáraMit vársz??? Mindenki leírja, mit gondol a legjobbnak. A mezőgazdaság egy többismeretlenes egyenlet, ennek következtében nehéz kiszámolni a végeredményt. Mindenkinek az a dolga, hogy a rendelkezésére álló információk alapján megpróbálja meghozni a lehető legjobb döntést. Aztán az majd úgy is utólag derül ki, hogy melyik döntés mennyire volt jó.
Válasz Géza15 #5424. hozzászólásáraNem jó ötlet. Mit is átlagolnál? A békési, meg a zalai paraszt saját körülményei közt született döntését?
Ráadásul az adott helyen megalapozott dolgok között akadnak marhaságok is.
Az alapján kell döntened, ami nálad van! Amúgy meg te sem ma kezdted, gondolozz, és válassz:
Válasz Géza15 #5426. hozzászólásáraHa sok volt a téli csapadék, sár van, akkor az utolsó erős fagyon érdemes támadni. Ha száraz mint most, akkor egy későbbi kicsi felszini fagy is elég, csak hogy ne ragadjon a kerék. Legjobb lenne csapadék előtt szórni, de minden azért ritkán teljesül. A második szórás az az amit mindenképp az eső előtt érdemes elvégezni
Egyébként engem eléggé elszomorít ez a sok fajta vélemény és találgatás, mivel senki sem tudja a tutit, persz ahány fajta föld annyi folyamat, de akkor is van egy elméleti középút amit lehetne aplikálni a saját területeidre. Pl, csak ez a kérdés ami most feljött, hogy mennyi a feltárósási idő.
Régebben minden mezőgazdasági műsort megnéztem, hogy tanuljak belőle, de annyira nullás és minősíthetetlen az itthoni mezőgazdasági műsorok színvonala, mivel állandóan a hungrana vagy kinek az igazgatóját kérdezik, vagy valami más szervezet vezetőjét. Lehet csak én vagyok így, de ezek pont nem érdekelnek és jobb lenne a kézzel fogható témákban segítenének minket, de lehet nem akarnak... bocsi az offért befejeztem.
Válasz agrogal #5419. hozzászólásáraszerintem ez óriási hülyeség amit írsz, a N akár 24 óra alatt is képes a hatóanyagából jócskán veszíteni, nem hogy 1 hónap alatt, főleg a fagyott talajra vagy a hó tetejére szórva ahol éri az UV, bedolgozatlanul vagy bemosócsapadék nélkül.
majd ha lesz csapadék előtte kiszórjuk, amíg ez nincs, csak kidobott pénz ez az én véleményem, cáfoljátok meg ha rosszul gondolom.
Válasz Géza15 #5421. hozzászólásáraMinden évben itt van ez a dilemma. Ilyenkor én nem is szeretem a fórumot olvasni, mert a sok vélemény még jobban elbizonytalanít.
Talajállapot, időjáráselőrejelzés, blablabla, aztán döntök.
A saját döntéseim következményeit jobban el tudom fogadni, mintha mások miatt kellene a fejem a falba verni.
Úgyhogy most nem is írom ide, hogy ezúttal mi a döntésem...
Válasz agrogal #5419. hozzászólásáraGondolom annak csak van valami tudományos magyarázata, hogy feb. 01 előtt nem lehet szórni, illetve nem tudom, hogy mennyire jó, hogyha az alsó rétegek még meg vannak fagyva. Nekik sem volt olyan könnyű, mert a felső réteg már eléggé ragadt. Januárban nem is nagyon volt olyan idő, talán 1-2x amikor napközben nem engedett ki. Ez a búza műtrágyázása lutri... mivel az időjósok szava nem ér egy forintot sem.. :D
Válasz Géza15 #5417. hozzászólásáraHa nem jön a csapadék, akkor ne szórjál, hengerezni ráérsz bokrosodáskor, ha addig nem esik, akkor a hengerezés előtt közvetlenül kiszórod, a henger meg bokrosít és valamennyi műtrágyát be is dolgoz, bár erre nem a legjobb a gyűrűs henger, de ha nincs más opció, akkor azzal kell csinálni.
Válasz Géza15 #5417. hozzászólásáraTe eddig aludtál,?L bátyádék kiszórták jan végén az erős fagyokon,nem véletlen hiszen a nitrogénnek van egy feltáródási időszaka ami egy hónap is lehet.Szépen be olvadt a hóval.Mire ki nyilik az idő ott a kaja felvehető formába.Kalászos termésmenyiségére a korai tápanyag a legfontosabb mint alább is irták.
Köszi az infókat! Ami a legjobban visszatart, hogyha nem jön csapadék és ki van rakva az összes műtrágya... csak meg lesz osztva. És ha nem jön 1-2 napon belül eső az első szórás után akkor kap egy gyűrűshengert. Csak nem tudom, hogy mikor kellene már kiszorni, mivel még olyan szürke a határ, nem úgy tűnik a búza, hogy növekedne.
Válasz Géza15 #5405. hozzászólásáraA termés mennyiséget a tél végi nitrogéntartalom határozza meg, akkor diferenciálódik a kalászka. Az utánna kiadott nitró a minőségért felel.
A lombtrágya az bonyolultabb, mivel ha van mikroelem a talajban és csapadék is van, akkor nincs termésnövelő hatása.
De ha hiány van a talajban, vagy száraz aszályos az időjárás, nem tudja felvenni a talajoldattal azt a pár grammot ami kellene. Így az olyankor adott lombtrágya nagyon is sokat képes termésben növelni.
Ez kimondottan a mikro elemekre vonatkozik, mert abból termés tonnánként grammokról beszélünk.
A mezoelemekből termés tonnánként pár kilogramm szükséges (kalcium, magnézium, kén.
A makroelemekből viszont termés tonnánként pár 10 kilogramm szükséges (nitrogén, foszfor, kálium.
Tehát lombon csak a mikroelem elégíthető ki, a szükséges mennyiségéből adódóan.
Liebig féle minimum elv. https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php/Liebig-f%C3%A9le_minimum-elv
Válasz horvath.agro #5408. hozzászólásáraRendsodrót,kopott fogakkal,keresztbe állítva,állat nagyon.Csak az RSV bírja,persze jól gyökerezett
állományban és szárazban,nagy darab földön elvész,oda már kell a 8-10 méteres fésű.Nekem arra nem telik.
Fele kalászos megkapta a nitrót elsején, jött rá egy lepel hó. A másik fele ma kapta meg. Holnap meg rámegyek gyűrűshenger + láncborona kombóval, ha már csapadék nem várható mostanában. Na de ha ideér egyszer, csak győzzük kivárni, akkor már rajtra kész lesz a cumó, legyen bármikor!
Válasz Géza15 #5405. hozzászólásáraGondolom erre a cikkre utalsz.
https://www.agrofil.hu/hu/hirek/oszi-buza-nitrogen-tragyazasi-kiserletek-eredmenyei-az-agrofield-termeloi-club-ban
Nem akarom bántani őket de ez a kísérlet szinte semmire nem jó.Ha ilyet adtam volna be diploma munkának kidobtak volna 18 éve is nemhogy most...
Hol van egy talajvizsgálat hogy milyen szintről indul a talajunk?
Mi volt az elővetemény?
Kapott e NPk-t ősszel vagy szárbontásra nitrogént pluszba?
Egy ilyen gazdáknak készült kísérletnél mutatni kellene hogy milyen fajták vannak és mennyire jönne ki felszorozva kg/ha-ba a vetési mennyiség...
Sorolhatnám még...
Azt nem árt tudni az ilyen kísérletes parcellás földeknél hogy ez nagyüzemi szinten van vagyis minden földi jó megvan neki adva,ha nem szórna rá ki semmit akkor is a 6t/ha hozná,ezért is kellett volna talajviszgálat..
Ahogy látszik is az A fajtánál sok esetben 180 plusz kajcsit adva neki 7-8 mázsánál nem ad többet.Most Őszintén ez a saját gazdaságunkban is így lenne? Mert akkor nem is kell neki csak 60 kg nitro és a 6 tonna meg is van ahogy ez a táblázatokból leszűrhető..
Ez a kísérlet kb olyan minthogy én most a búzám alá raktam 200 kg karbamidot szárbontásra (kukoricaszár) meg indítónak,ha nem szórnék rá semmit és nem lesz atomdurva aszály a 6 tonnám nekem is meglenne.... és akkor mondhatnám hogy én nem adtam neki semmit és tudja azt amit bárki másé agyon etetve.....
Az hogy a folyékony nem segít csak a minőségben az akkor biztos igaz ha fullos a talaj már alapból de nem hiszem hogy olyan sok gazda van itt az elmúlt évekbe aki 500-800 kilokat szórt volna hogy mindent megadjon és pótoljon.
A saját földön kell kísérletezni vele hogy egy kerülőnyit nem szórsz le vele és egyből meglátod mi a helyzet.
Az ilyen semmitérő kísérleteknek én nem hinnék...
Válasz horvath.agro #5408. hozzászólásáraIdén tervezem ismét elkérni a havertól...kb 10 éve nem használja,viszont mindenki más elkéri tőle. egyébként a fésű jó szerszám,tavaly itt ment kukoricában-szójában is. Van régi küllős kapa,azt a lecserepesedett vetésen húztuk,mostanában erre nagy esély nem valószínű.
Válasz Géza15 #5405. hozzászólásáraCsapadék dönti el,de jellemzően február-március eleje kint a kirakni kívánt mennyiség. Már most gond van..henger-gyomfésű,szóval keccsöl ki mivel tud. Mivel a kirakott nitrogénre,nem ért ide a csapadék. A következő esélye feb 20kb.... Még zsákban-tartályban a motyesz, én így vagyok vele.
Válasz Géza15 #5405. hozzászólásáraVan olyan ismerős,aki pár éve már nem használ szilárd műtrágyát,csakis lombon keresztül eteti a kalászost,és nem termel kevesebbet,de annál többször benne van a permetezővel.
A egyszeri nagyobb adag szilárd műtrágya,vagy folyékony nitrosol is csapadékeloszlás bizonytalansága miatt van úgy kitéve ahogy. Lehet ha egybe kirak 300kiló szilárdat februárba,és jön rá időben megfelelő csapadék (szilárdra szerintem minimum 10mm,folyékonyra 5mm a minimum) sokkal jobban felveszi a fejlődő növény,mint ha megosztaná 150 februárban,150áprilisban adagra. Szerencse kérdése az egész,azaz megfelelő mennyiségű csapadéké,ami feltárja a hatóanyagot.
Sziasztok!
Elolvastam egy pár cikket az agrofil.hu honlapon a búza műtrágyázásával kapcsolatban. És nagyon hangsúlyozzák, hogy nem sok jelentősége van a termés mennyiség tekintetében, hogyha tavasszal csak egyszer műtrágyázunk és nem osztjuk meg a kezeléseket, illetve a lombtrágyáknak nem sok hasznuk van a termésmennyiség tekintetében. Kicsit fura volt olvasni, de nektek mi a véleményetek róla?
Nem tárcsázza ez nagyon ki a búzát?
Én úgy valósítanám meg, hogy minden második csoroszlyát kidobnám a gép alól, a csoroszlya elég meg egy mélységhatároló kereket beraknék.
Szerintem 24 centivel is elég lenne injektálni.
Válasz Vinkó #5395. hozzászólásáraTessék! Én ebben láttam. Lehet hogy a csávó másik videójában is van ilyen még.
https://www.youtube.com/watch?v=ffMWdOikXis
5843 hozzászólás
Válasz Pont #5438. hozzászólásáraEgyébként meg több jó megoldás is van.
Nem egyszer előfordult, hogy tök más ritmusban csináltam ezt a fejtrágyázást, mint egy adott ismerősöm, aki mindig jó mérce nekem, aztán ugyanolyan búzánk lett a végére.
Mindenesetre most félő, hogy a szokatlan melegnek ígérkező elkövetkező hetek beindítják a fejlődést, és ha nem talál a növény elég tápanyagot, sárgulni, száradni kezd. A terméscsökkenésen kívül az is probléma lehet ilyenkor, hogy ezeken a korhadó részeken könnyebben utat találhatnak a betegségek is.
Szóval nagyon kellene etetni ...
Válasz GREVEN #5435. hozzászólásáraÉn már eső helyett kb. azt nézem mikor lehet rámenni a hengerrel, és akkor kidobom, meg meggurítom.
Bekavarja kicsit, és akkor talán nem vész kárba.
Válasz agrogal #5440. hozzászólásáraBihari sziken ha nem teszed ki hófoltosba várhatsz március végéig legtöbbször,mire felszikkad
A biharban hófoltos volt a terület január legvégén,még a takarásban ma is van hó,bár egy hete folyik a sárdagasztás az udvaron,itt is jó idő van mostmár.Ezért irtam a kollegának ,hogy ki is tehette volna ha akarja.A műtrágya fajtája határozza meg a feltáródás gyorsaságát.Tegnap szép idő volt és látszotak az oláh hegyek teljes hó sapkába.Bár az is igaz ahogy haladtunk nyugatra úgy volt egyre kevesebb hó fedés.
Tavaly időjáráshoz néztem. Február 17én szórtam először, ami akkora telitalálat lett, hogy a végére már takarnom kellett a szórót. Az idén, hááát.... Nem hiszem, hogy olyantájt neki tudok indulni. Márciusig szerintem nem késő, addig meg csak esik annyi valamikor, hogy beolvadjon.
Itt sokan már megindultak, mint a tolófájás, aztán ma is csak ez a nagy szél fújja a drága műtrágyájukat.
Válasz Géza15 #5421. hozzászólásáraAzért a lényeget le lehet szűrni, nem mondtak butaságokat a fiúk. Fagyott földre azért nem lehet szórni, mert nem ivódik be a talajba, jön egy hirtelen olvadás esetleg nagy mennyiségű csapadékkal és pl egy domboldalról az egész lefolyik a patakokba, halastavakba, kutakba, nitrátszennyezés. A febr 1. mert a törvényhozók szerint az időjárás nézi a naptárat..... annyi a javukra legyen írva, hogy novemberben tavaly óta már lehet szórni, de személy szerint én továbbra is egy a katasztrófavédelem által működtetett tűzgyújtási tilalomhoz hasonló műtrágyázási tilalmat vezetnék be, az időjárás lekövetésével. A nagy könyv szerint búzát először, febr 1 után, amint rá lehet menni, másodszor bokrosodás végén, harmadszor virágzáskor, de mindig csak eső előtt, hogy minél több tudjon bemosódni. Ebből kell kiindulni a mindenkori, időjárási, anyagi, logisztikai, termőterületi, szempontok szerint.....
Válasz GREVEN #5435. hozzászólásáraPontosan így van,napos szeles idő,földekben tartalék semmi.Ráér.
Válasz Géza15 #5433. hozzászólásáraFelpakolsz, megtankolsz, várod az esőt, ha nem lesz eső, akkor még úgy is szárad a föld, nem leszel fagyhoz kötve, és ahogy mondtam, bokrosodás tájékán szórsz, és hengerezel. Ha meg jön az eső, akkor előző nap szórsz! A hóról gondolom már úgy is lemaradtál, akkor nincs már túl sok opciód.
Válasz ..,-:) #5432. hozzászólásáraMindig fúj a szél, 2 csepp harmat vagy dér sincs a határba. Esélye sincs semennyinek beolvadnia se a talajba.
Válasz Géza15 #5431. hozzászólásáraA legjobb ötlet akinek az öntözés megfordul a fejében. Az lenne a főnyeremény.
Válasz Háromágú villa #5429. hozzászólásáraÉpp ezaz amit mondasz, hogy "mindenki amit gondol". Sajnos akár milyen cikket elolvasol amiből tájékozódni akarsz hiányos. Korábban az egyik kolléga fejtegette az agrofil kisérletet, hogy nem tudjuk mi volt sz elővetemény, mikor vetették, mi volt a fajta stb. Nem mutatják az összképet, amiből lehet tájékozódni, így mindent magadnak kellenne megtapasztalnod! De hogy? A szemed 2-3T-át is tévedhet, és nem hiszem, hogy mindenkinek van rá lehetősége, hogy kukoricából, búzából stb. Mindenből csináljon 3-4 kísérletet főleg ha nincs saját kombájn.
Akik itt 3 hete elszórták, ott még semmi sem látszik…….azok sem nyugodtabbak, mint akik még nem szórták…….
Válasz Bárány #5428. hozzászólásáraKicsit vicceltem az átlaggal kapcsolatban :D
A két feltett kérdés a 100 millió forintos kérdés, amire kb senki nem tudja a választ. Ha tudnám hogy február 28.-án eső lesz akkor akkor szórnám, ha tudnám akkor nem lesz és lesz holnapután akkor holnap. De nem tudom :(
Válasz Batka #5425. hozzászólásáraJa, néztem. Több szolgáltatót összevetve itt úgy 1-3 mm lehet.
Válasz Géza15 #5426. hozzászólásáraMit vársz??? Mindenki leírja, mit gondol a legjobbnak. A mezőgazdaság egy többismeretlenes egyenlet, ennek következtében nehéz kiszámolni a végeredményt. Mindenkinek az a dolga, hogy a rendelkezésére álló információk alapján megpróbálja meghozni a lehető legjobb döntést. Aztán az majd úgy is utólag derül ki, hogy melyik döntés mennyire volt jó.
Válasz Géza15 #5424. hozzászólásáraNem jó ötlet. Mit is átlagolnál? A békési, meg a zalai paraszt saját körülményei közt született döntését?
Ráadásul az adott helyen megalapozott dolgok között akadnak marhaságok is.
Az alapján kell döntened, ami nálad van! Amúgy meg te sem ma kezdted, gondolozz, és válassz:
1. Hogyan alakulhat, ha most kiszórod?
2. Hogyan, ha vársz?
Válasz Géza15 #5426. hozzászólásáraHa sok volt a téli csapadék, sár van, akkor az utolsó erős fagyon érdemes támadni. Ha száraz mint most, akkor egy későbbi kicsi felszini fagy is elég, csak hogy ne ragadjon a kerék. Legjobb lenne csapadék előtt szórni, de minden azért ritkán teljesül. A második szórás az az amit mindenképp az eső előtt érdemes elvégezni
Egyébként engem eléggé elszomorít ez a sok fajta vélemény és találgatás, mivel senki sem tudja a tutit, persz ahány fajta föld annyi folyamat, de akkor is van egy elméleti középút amit lehetne aplikálni a saját területeidre. Pl, csak ez a kérdés ami most feljött, hogy mennyi a feltárósási idő.
Régebben minden mezőgazdasági műsort megnéztem, hogy tanuljak belőle, de annyira nullás és minősíthetetlen az itthoni mezőgazdasági műsorok színvonala, mivel állandóan a hungrana vagy kinek az igazgatóját kérdezik, vagy valami más szervezet vezetőjét. Lehet csak én vagyok így, de ezek pont nem érdekelnek és jobb lenne a kézzel fogható témákban segítenének minket, de lehet nem akarnak... bocsi az offért befejeztem.
Válasz Bárány #5422. hozzászólásáraHétfőre igérgetnek egy kis esőt....
Válasz Bárány #5422. hozzászólásáraPedig engem érdekelne és a sok véleménynek venném az átlagát :D
Válasz agrogal #5419. hozzászólásáraszerintem ez óriási hülyeség amit írsz, a N akár 24 óra alatt is képes a hatóanyagából jócskán veszíteni, nem hogy 1 hónap alatt, főleg a fagyott talajra vagy a hó tetejére szórva ahol éri az UV, bedolgozatlanul vagy bemosócsapadék nélkül.
majd ha lesz csapadék előtte kiszórjuk, amíg ez nincs, csak kidobott pénz ez az én véleményem, cáfoljátok meg ha rosszul gondolom.
Válasz Géza15 #5421. hozzászólásáraMinden évben itt van ez a dilemma. Ilyenkor én nem is szeretem a fórumot olvasni, mert a sok vélemény még jobban elbizonytalanít.
Talajállapot, időjáráselőrejelzés, blablabla, aztán döntök.
A saját döntéseim következményeit jobban el tudom fogadni, mintha mások miatt kellene a fejem a falba verni.
Úgyhogy most nem is írom ide, hogy ezúttal mi a döntésem...
Válasz agrogal #5419. hozzászólásáraGondolom annak csak van valami tudományos magyarázata, hogy feb. 01 előtt nem lehet szórni, illetve nem tudom, hogy mennyire jó, hogyha az alsó rétegek még meg vannak fagyva. Nekik sem volt olyan könnyű, mert a felső réteg már eléggé ragadt. Januárban nem is nagyon volt olyan idő, talán 1-2x amikor napközben nem engedett ki. Ez a búza műtrágyázása lutri... mivel az időjósok szava nem ér egy forintot sem.. :D
Válasz Géza15 #5417. hozzászólásáraHa nem jön a csapadék, akkor ne szórjál, hengerezni ráérsz bokrosodáskor, ha addig nem esik, akkor a hengerezés előtt közvetlenül kiszórod, a henger meg bokrosít és valamennyi műtrágyát be is dolgoz, bár erre nem a legjobb a gyűrűs henger, de ha nincs más opció, akkor azzal kell csinálni.
Válasz Géza15 #5417. hozzászólásáraTe eddig aludtál,?L bátyádék kiszórták jan végén az erős fagyokon,nem véletlen hiszen a nitrogénnek van egy feltáródási időszaka ami egy hónap is lehet.Szépen be olvadt a hóval.Mire ki nyilik az idő ott a kaja felvehető formába.Kalászos termésmenyiségére a korai tápanyag a legfontosabb mint alább is irták.
Válasz Géza15 #5417. hozzászólásáraa hengerhez még kora van, ilyenkor csak lelevelezed
Köszi az infókat! Ami a legjobban visszatart, hogyha nem jön csapadék és ki van rakva az összes műtrágya... csak meg lesz osztva. És ha nem jön 1-2 napon belül eső az első szórás után akkor kap egy gyűrűshengert. Csak nem tudom, hogy mikor kellene már kiszorni, mivel még olyan szürke a határ, nem úgy tűnik a búza, hogy növekedne.
Válasz horvath.agro #5408. hozzászólásárakiritkitod vele az állományt...
Válasz Géza15 #5405. hozzászólásáraA termés mennyiséget a tél végi nitrogéntartalom határozza meg, akkor diferenciálódik a kalászka. Az utánna kiadott nitró a minőségért felel.
A lombtrágya az bonyolultabb, mivel ha van mikroelem a talajban és csapadék is van, akkor nincs termésnövelő hatása.
De ha hiány van a talajban, vagy száraz aszályos az időjárás, nem tudja felvenni a talajoldattal azt a pár grammot ami kellene. Így az olyankor adott lombtrágya nagyon is sokat képes termésben növelni.
Ez kimondottan a mikro elemekre vonatkozik, mert abból termés tonnánként grammokról beszélünk.
A mezoelemekből termés tonnánként pár kilogramm szükséges (kalcium, magnézium, kén.
A makroelemekből viszont termés tonnánként pár 10 kilogramm szükséges (nitrogén, foszfor, kálium.
Tehát lombon csak a mikroelem elégíthető ki, a szükséges mennyiségéből adódóan.
Liebig féle minimum elv.
https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php/Liebig-f%C3%A9le_minimum-elv
Válasz mtz1221 #5412. hozzászólásáraMit figyel a csatlakozásnál? Ahol a föld fel csíkozva?
Válasz horvath.agro #5408. hozzászólásáraRendsodrót,kopott fogakkal,keresztbe állítva,állat nagyon.Csak az RSV bírja,persze jól gyökerezett
állományban és szárazban,nagy darab földön elvész,oda már kell a 8-10 méteres fésű.Nekem arra nem telik.
Válasz Sanyee #5404. hozzászólásáraInkább így, csak ih-val, meg lenne a hengerezés is.
Fele kalászos megkapta a nitrót elsején, jött rá egy lepel hó. A másik fele ma kapta meg. Holnap meg rámegyek gyűrűshenger + láncborona kombóval, ha már csapadék nem várható mostanában. Na de ha ideér egyszer, csak győzzük kivárni, akkor már rajtra kész lesz a cumó, legyen bármikor!
Válasz Géza15 #5405. hozzászólásáraGondolom erre a cikkre utalsz.
https://www.agrofil.hu/hu/hirek/oszi-buza-nitrogen-tragyazasi-kiserletek-eredmenyei-az-agrofield-termeloi-club-ban
Nem akarom bántani őket de ez a kísérlet szinte semmire nem jó.Ha ilyet adtam volna be diploma munkának kidobtak volna 18 éve is nemhogy most...
Hol van egy talajvizsgálat hogy milyen szintről indul a talajunk?
Mi volt az elővetemény?
Kapott e NPk-t ősszel vagy szárbontásra nitrogént pluszba?
Egy ilyen gazdáknak készült kísérletnél mutatni kellene hogy milyen fajták vannak és mennyire jönne ki felszorozva kg/ha-ba a vetési mennyiség...
Sorolhatnám még...
Azt nem árt tudni az ilyen kísérletes parcellás földeknél hogy ez nagyüzemi szinten van vagyis minden földi jó megvan neki adva,ha nem szórna rá ki semmit akkor is a 6t/ha hozná,ezért is kellett volna talajviszgálat..
Ahogy látszik is az A fajtánál sok esetben 180 plusz kajcsit adva neki 7-8 mázsánál nem ad többet.Most Őszintén ez a saját gazdaságunkban is így lenne? Mert akkor nem is kell neki csak 60 kg nitro és a 6 tonna meg is van ahogy ez a táblázatokból leszűrhető..
Ez a kísérlet kb olyan minthogy én most a búzám alá raktam 200 kg karbamidot szárbontásra (kukoricaszár) meg indítónak,ha nem szórnék rá semmit és nem lesz atomdurva aszály a 6 tonnám nekem is meglenne.... és akkor mondhatnám hogy én nem adtam neki semmit és tudja azt amit bárki másé agyon etetve.....
Az hogy a folyékony nem segít csak a minőségben az akkor biztos igaz ha fullos a talaj már alapból de nem hiszem hogy olyan sok gazda van itt az elmúlt évekbe aki 500-800 kilokat szórt volna hogy mindent megadjon és pótoljon.
A saját földön kell kísérletezni vele hogy egy kerülőnyit nem szórsz le vele és egyből meglátod mi a helyzet.
Az ilyen semmitérő kísérleteknek én nem hinnék...
Válasz horvath.agro #5408. hozzászólásáraIdén tervezem ismét elkérni a havertól...kb 10 éve nem használja,viszont mindenki más elkéri tőle.
egyébként a fésű jó szerszám,tavaly itt ment kukoricában-szójában is. Van régi küllős kapa,azt a lecserepesedett vetésen húztuk,mostanában erre nagy esély nem valószínű.
hasznal valaki regebb ota gyomfesut vagy kulloskapat kalaszosban?
van barmi hatasa?
Válasz Géza15 #5405. hozzászólásáraCsapadék dönti el,de jellemzően február-március eleje kint a kirakni kívánt mennyiség. Már most gond van..henger-gyomfésű,szóval keccsöl ki mivel tud. Mivel a kirakott nitrogénre,nem ért ide a csapadék. A következő esélye feb 20kb.... Még zsákban-tartályban a motyesz, én így vagyok vele.
Válasz Géza15 #5405. hozzászólásáraVan olyan ismerős,aki pár éve már nem használ szilárd műtrágyát,csakis lombon keresztül eteti a kalászost,és nem termel kevesebbet,de annál többször benne van a permetezővel.
A egyszeri nagyobb adag szilárd műtrágya,vagy folyékony nitrosol is csapadékeloszlás bizonytalansága miatt van úgy kitéve ahogy. Lehet ha egybe kirak 300kiló szilárdat februárba,és jön rá időben megfelelő csapadék (szilárdra szerintem minimum 10mm,folyékonyra 5mm a minimum) sokkal jobban felveszi a fejlődő növény,mint ha megosztaná 150 februárban,150áprilisban adagra. Szerencse kérdése az egész,azaz megfelelő mennyiségű csapadéké,ami feltárja a hatóanyagot.
Sziasztok!
Elolvastam egy pár cikket az agrofil.hu honlapon a búza műtrágyázásával kapcsolatban. És nagyon hangsúlyozzák, hogy nem sok jelentősége van a termés mennyiség tekintetében, hogyha tavasszal csak egyszer műtrágyázunk és nem osztjuk meg a kezeléseket, illetve a lombtrágyáknak nem sok hasznuk van a termésmennyiség tekintetében. Kicsit fura volt olvasni, de nektek mi a véleményetek róla?
Válasz Sanyee #5403. hozzászólására
Nem tárcsázza ez nagyon ki a búzát?
Én úgy valósítanám meg, hogy minden második csoroszlyát kidobnám a gép alól, a csoroszlya elég meg egy mélységhatároló kereket beraknék.
Szerintem 24 centivel is elég lenne injektálni.
Válasz mtz1221 #5376. hozzászólásáraÍgy gondolnád te is?:
Válasz Vinkó #5400. hozzászólásáraHozzáértők szerint a búzának direkt jót tesz ha tapossák.
Válasz Vinkó #5400. hozzászólásáraEgy gyomfésűvel felér szerintem (mármint a hatása).
Válasz Rabó001 #5396. hozzászólásáraUgye itt az a kérdés,mennyire roncsolja a búzát.
Válasz ketya #5398. hozzászólásáramondj alternatívát ami jobb és jó áron is van.
Válasz sjoco100 #5391. hozzászólásáraAnnyit ér amibe kerül. Olcsó, de más anyagokhoz mérten alacsony a hatóanyag tartalma.
Válasz Rabó001 #5396. hozzászólására
Válasz Vinkó #5395. hozzászólásáraTessék! Én ebben láttam. Lehet hogy a csávó másik videójában is van ilyen még.
https://www.youtube.com/watch?v=ffMWdOikXis
Válasz Rabó001 #5394. hozzászólásáraKerestem de nem találta olyan videót...de nyilván működik,mivel a folyékonnyal is operálnak így.
Válasz Vinkó #5378. hozzászólásáraOrosz videókon látni ilyet. Tárcsás mechanikus gabonavetőgéppel kvázi ráveti a szilárd nitrogén műtrágyát.