Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak631 FtEUR406.01 FtUSD390.17 FtCHF432.15 FtGBP488.28 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Rabó001 #11842. hozzászólásáraVolt itt egy falubeli, Isten nyugosztalja, majdnem megélte a 102-őt.
Na ő mesélte, mert hogy volt kint a szovjetúnióba, nem mintha kérdezték volna, vitték a gulágra. Kint a nagy kolhozoknak (mert ugye ott már azok voltak) nem volt terménytároló épületük, magasan kiemelt döngölt agyagplacc, rajta felhalmozták a búzát több méter magasan, mint egy kontyolt nyeregtető, oszt jónapot. Jött az eső a felső 20 cm kicsírázott, bezöldült, de alatta a többi tavaszig kibírta. Volt ám ott tudomány!
Válasz Mihály #11841. hozzászólásáraHa neked a 17-18 a tárolható száraz, akkor nincs miről beszélni.
Van olyan tárolási mód is hogy egyszerűen felhalmozzák a betonra, meg asszem letakarják nejlonra, még az USA-ban is csinálják, lehet látni youtubeon videókat, egész hegynyi mennyiségeket összeraknak. Persze előtte biztos le van szárítva, vagy alapból száraz.
Válasz Rabó001 #11840. hozzászólásáraSzárazo uhyan mát a földvégén ált.17-18 vize van az nem száraz meg ugye lehet toxinos szóval felejtős ennyi erő vel fedett betonra is önthetem
Válasz Mihály #11821. hozzászólásáraEbben semmi újdonság nincs. Szárazon bele lehet tenni. Nedvesen pedig savval való kezelés után. Viszont a savanyítottat nem igazán lehet eladni, saját állatállomány részére jó.
Válasz Nagy Péter 40 #11835. hozzászólásáraAzért nem terjedt el mert a szárításhoz képest drága volt az adalék és kitárolás után kinek adsz el pl. májusban egy 18 kukoricát.
Válasz Mihály #11833. hozzászólásáraAkkor az száraz kukorica lehetett amit nem kellett szárítani vagy a videó kedvéért marketing fogásnak egyből belenyomatták majd ahogy kikapcsolták a kamerát már nyomták is vissza a pótkocsira... ha vizeset is lehetne belerakni viharos gyorsasággal elterjedt volna már..
De ha pl egy 18-as kukit belelehet rakni anélkül hogy megrohadna azonnal veszek én is mit lehetne spórolni ha nem kell jövőre szárítani.. persze ha terem is végre majd..
Válasz Nagy Péter 40 #11832. hozzászólására Canadában meg le sem vágják csak azt amit fel is etetnek a tejelő állománnyal most biztos imádkoznak 2 méter hó hullott 4 nap alatt de majd hallunk jövőre a kukorica betakarító hójáróról
Válasz Nagy Péter 40 #11832. hozzászólására Hát ezek az zusában a terménykihordó ahogy a földvégére ért már állt is oda a gép mellé amely a hurkát töltötte oly módon hogy szép lassan haladt előtte én ezt videón láttam majd később az ukránoknál is de állítólag itt Hajdúböszörményben is volt néhány
Válasz Mihály #11821. hozzászólásáraDe nem aratás után egyből "öntik" bele a fóliaalagútba hanem előtte beviszik a szárítóba és a száraz kukoricát rakják az alagútba.
Legalábbis normál helyzetet tekintve így van tervezve... az más kérdés hogy most az ukrán aki kap ilyet az előtte leszárítatja e vagy rakja bele és majd lesz vmi vele..
Pár éve volt az ATV-n egy pár perces videó hogy full szárazat kell belerakni és van benne több mintavevő nyílás hogy lehessen ellenőrizni hogy nem rohadt e be.
Sztem ez a terménytárolósoknak van inkább kitalálva,mivel annyi termény van náluk hogy nem tudják betárolni.
Az ukrán gazdák azonnal eladják hogy pénzhez jussanak.
Válasz termelo #11828. hozzászólásárahát ezek ott az zusában hogy mit ki nem találnak??? mi meg itt kínlódunk 5 méter magasra csak dúrjuk törjük ha kell ha nem
Válasz Mihály #11825. hozzászólásáraKörnyékbéli sertéstelep is vett nedves kukoricát amit ilyen tömlőkben tároltak de én úgy halottam, hogy a töltőgép belekever valamilyen anyagot(talán hangyasavat) amitől a kukorica eláll ráadásul az emésztést is serkenti. Azt hiszem vagy a tápba vagy az ivóvízbe amúgy is szoktak rakni. Állítólag a telepen a fajlag az első tízben van az országban úgyhogy nem lehet rossz technológia.
Válasz Csavarkulcs #11826. hozzászólására Sajnos a vetőmagból az apró semmire való is hú ami meg termet takarmány az nem kell mert toxinos de nem csak itt vagy ott egész kelet Magyarország hát ez szép.......
Válasz Csavarkulcs #11824. hozzászólására Azért érdeklődőm mert ugye tegnap végig szaladtunk itt rajta s hogy hogyan lesz aflatoxinos na de ha ahogy terem bekerül ebbe a tömlőbe akkor az már nem lesz toxinos vagy az Ukrán az úgy jó ahogy jön csak a miénk lesz veszélyes hulladék????
Válasz Mihály #11823. hozzászólásáraAz üzemeltető annyit mondott,itthon szárazkukoricával dolgoztak. Amerikában van hogy a tábla szélén a kombájn alól rakják ilyenbe. Majd van egy cél gép,mi rakta a kamiont és vágja húzza a csomagoló anyagot,eléggé zárt rendszer. Eggy időben agyaltunk mi is hasonló tároláson. Vagy a gabonagyűrűs megoldáson.
"A tárolócsövek vagy tárolóhüvelyek hőszigetelő polimer anyagból készült, 60 m hosszú és 2,7 m széles, henger alakú „zsákok", amelyek a földre fektetve és géppel feltöltve alkalmasak egyenként mintegy 200 tonna szemestermény tárolására." Ott helyben a föl végén mint már vagy 10 éve tárolják így az ukránok biztos nem toxinos mint a miénk a szárítóban
Válasz .Feco. #11816. hozzászólásáraÉrdekes ez a határérték mert mindenki az 5-tel jön, de az pl a tejelőnek meg a növendéknek, a húsmarhànak meg a hízónak már 20 de az a kutyát nem érdekli
Válasz Koczka József #11815. hozzászólásáraA gombák ivaros és ivartalanul is szaporodnak. A spóra ivaros szaporító képlet, az ivartalan(pl:konidiumok) pedig vegetatív képletek. Az ivartalan szaporodás gyakoribb, gyakran nedves, beázott kukorica halmokban az utóbbi üti fel a fejét(ahogy lentebb is írták. Végül persze a spórás képletek is kialakulnak.
Válasz molnarmi1 #11813. hozzászólásáraÉn meg úgy emlékszem bár lehet rosszul hogy a gomba sporával szaporodik és terjed de ahoz hogy a zárt száraz spóra kötődjön ahoz nedvesség kell.
Válasz Koczka József #11801. hozzászólásáraÚgy kell elképzelni az aszály és hő stressz hatását a növényen, mint egy beteg, legyengült , éhező, szomjazó ember haláltusáját. A kórokozók mindíg jelen vannak környezetünkben. Az utolsókat rúgó növény képtelen védekezni ellenük. Ezért kiugróan magas az Aspergilus, Fusarium gomba-fajok fertőzöttsége az aszály sújtotta térségekben.
Válasz Batka #11809. hozzászólásáravalaki azt mondja, hogy az össz termés 80%-a toxinos. vannak keverők, akik már úgy adják el a takarmányt, hogy mondják mellé, hogy nem tudnak toxinmentes takarmányt kiadni.
Nem célom védeni akereskedő mundérját, de tény, hogy a dunántúlon a termések is magasabbak voltak, itt azért 1 1,5 hónappal tovább élt a növény, kevesebb stressz talán valamivel alacsonyabb hőmérséklwtek, ki tudja mi játszott még be, ennek ellenére a dunántúlon is van toxinos kukorica. Csupán leirtam egy lehetséges magyarázatot, többet nem tudok én sem.
Válasz Koczka József #11805. hozzászólására Hogy is mondta miniszterünk tavaly Spekulatív szándékkal kivárnak a gazdák a magasabb termés árakra .... hát persze spekulatív ja a kereskedők most nem vártak ki
Válasz Mihály #11806. hozzászólásáraSzerintem földrajzi okai vannak.
Itt közelebb van ukrajna
De amúgy tényleg, nyugaton azért esett néha, nem voltak annyira cudarok a körülmények, ami kell ennek a vacaknak.
Meg amit először írtam.
Válasz Batka #11804. hozzászólására még ezt is megértem de akkor Kelet Magyarország tiszta fosó szílvás vagy mi mert nem Kaposváron lett toxinos a Kukorica hanem Csongrád Szolnok Hajdúbihar Szabolcs megye szóval itt valami nem kerek a NAK meg alszik ill. nem ad véleményt
Válasz Batka #11803. hozzászólásáraVagy talál vagy nem. A lényeg magasak a termény árak, és ilyenkor szar a kereskedőnek. Mert mennyivel jobb lenne 9000ft/q meg venni és 15000ft/q eladni de már a gazdák zöme is érti a csiziot.
Válasz Mihály #11800. hozzászólásáraEzeknek a gombáknak egy rakás gazdanövénye van, nem csak kukoricán élnek, a táblaszéli fasorban lévő fosószilva termésén ugyanúgy ott lehet, csak a kutya nem foglalkozik vele... ott bőven elvan a szaporitóképlet a föld felett....
Válasz Koczka József #11801. hozzászólásáraA gomba általában sérüléseken keresztül tud fertőzni adott esetben itt jöhet be a gyapottok bagolylepke hernyója például, de egy stresszes növény eleve gyengébb ellenállóképességgel rendelkezik, gyengébb az epidermisz stb. Egyébként maga a spóra ott van a levegőben is, mint pl a gyommag, amit a szomszéd táblájáról áthoz a szél.... aztán talál fogékony növényt és behatolási pontot, vagy nem....
Válasz Batka #11797. hozzászólásáraHogyan kerül gomba a kukoricára? Mivel csávázott vetőmag így onnat nem fertőződhet meg, eső nincs csak szárazság, gomba nem szaporodik. Ahoz hogy a cső re vagy a szára kerüljön csapadék és szél kell. Utánna a csuhé alatt fejlődhet ez igaz. Csak azt nem tudom hogy magára a kukoricára hogy került.
Válasz Koczka József #11795. hozzászólásáraSzerintem meg nincs ellentmondás, azt kell megérteni, hogy a gomba jelenléte és a toxintermelés két különböző dolog. Amúgy augusztus elején mennyi a kukoricaszem nedvességtartalma 30-40% , amit elkezd leadni mikor megkapja a hőstresszt, mindezt a zárt csuhélevél alatt! Akkor ott mennyi a páratartalom?
A gondot meg fokozza, hogy ha aug elején teljesen döglött a növény a gomba ott garázdálkodik még 2 hónapot a kombájnig, rosszabb esetben még a száritón sem küldik át, mert száraz, akkor még tovább!!!
Válasz Batka #11793. hozzászólásáraAzért ebben van némi ellent mondás. Mert gomba csak nedves vagy párás környezetben alakul ki vagy képződik. És nem vagyok növényorvos.
14494 hozzászólás
Válasz Gabi 07 #11843. hozzászólásáraAz a ruszki módszer, aki megáztatta majd megszárítja.
Azért a magtárnak nincs mása.
Válasz Rabó001 #11842. hozzászólásáraVolt itt egy falubeli, Isten nyugosztalja, majdnem megélte a 102-őt.
Volt ám ott tudomány! 
Na ő mesélte, mert hogy volt kint a szovjetúnióba, nem mintha kérdezték volna, vitték a gulágra. Kint a nagy kolhozoknak (mert ugye ott már azok voltak) nem volt terménytároló épületük, magasan kiemelt döngölt agyagplacc, rajta felhalmozták a búzát több méter magasan, mint egy kontyolt nyeregtető, oszt jónapot. Jött az eső a felső 20 cm kicsírázott, bezöldült, de alatta a többi tavaszig kibírta.
Válasz Mihály #11841. hozzászólásáraHa neked a 17-18 a tárolható száraz, akkor nincs miről beszélni.
Van olyan tárolási mód is hogy egyszerűen felhalmozzák a betonra, meg asszem letakarják nejlonra, még az USA-ban is csinálják, lehet látni youtubeon videókat, egész hegynyi mennyiségeket összeraknak. Persze előtte biztos le van szárítva, vagy alapból száraz.
Válasz Rabó001 #11840. hozzászólásáraSzárazo uhyan mát a földvégén ált.17-18 vize van az nem száraz meg ugye lehet toxinos szóval felejtős ennyi erő vel fedett betonra is önthetem
Válasz Mihály #11821. hozzászólásáraEbben semmi újdonság nincs. Szárazon bele lehet tenni. Nedvesen pedig savval való kezelés után. Viszont a savanyítottat nem igazán lehet eladni, saját állatállomány részére jó.
Szabolcsi árakat tud valaki? Illetve van valahol felvásárlás jelenleg?
Válasz termelo #11837. hozzászólásáraAhol jószág van, napi szinten szednek belőle, mindig friss a kibontott vége
Válasz Nagy Péter 40 #11835. hozzászólásáraAzért nem terjedt el mert a szárításhoz képest drága volt az adalék és kitárolás után kinek adsz el pl. májusban egy 18 kukoricát.
Válasz Nagy Péter 40 #11835. hozzászólására Na szólj nekem is elférne nálam is
Válasz Mihály #11833. hozzászólásáraAkkor az száraz kukorica lehetett amit nem kellett szárítani vagy a videó kedvéért marketing fogásnak egyből belenyomatták majd ahogy kikapcsolták a kamerát már nyomták is vissza a pótkocsira...
ha vizeset is lehetne belerakni viharos gyorsasággal elterjedt volna már..
De ha pl egy 18-as kukit belelehet rakni anélkül hogy megrohadna azonnal veszek én is mit lehetne spórolni ha nem kell jövőre szárítani.. persze ha terem is végre majd..
Válasz Nagy Péter 40 #11832. hozzászólására Canadában meg le sem vágják csak azt amit fel is etetnek a tejelő állománnyal most biztos imádkoznak 2 méter hó hullott 4 nap alatt de majd hallunk jövőre a kukorica betakarító hójáróról
Válasz Nagy Péter 40 #11832. hozzászólására Hát ezek az zusában a terménykihordó ahogy a földvégére ért már állt is oda a gép mellé amely a hurkát töltötte oly módon hogy szép lassan haladt előtte én ezt videón láttam majd később az ukránoknál is de állítólag itt Hajdúböszörményben is volt néhány
Válasz Mihály #11821. hozzászólásáraDe nem aratás után egyből "öntik" bele a fóliaalagútba hanem előtte beviszik a szárítóba és a száraz kukoricát rakják az alagútba.
Legalábbis normál helyzetet tekintve így van tervezve... az más kérdés hogy most az ukrán aki kap ilyet az előtte leszárítatja e vagy rakja bele és majd lesz vmi vele..
Pár éve volt az ATV-n egy pár perces videó hogy full szárazat kell belerakni és van benne több mintavevő nyílás hogy lehessen ellenőrizni hogy nem rohadt e be.
Sztem ez a terménytárolósoknak van inkább kitalálva,mivel annyi termény van náluk hogy nem tudják betárolni.
Az ukrán gazdák azonnal eladják hogy pénzhez jussanak.
Válasz Csavarkulcs #11830. hozzászólására kitalálnak már itt mindent csak dolgozni ne keljen szokták mondani
Válasz Mihály #11829. hozzászólásáraKukorica "savazás" nem újkeletű..pláne ha van a cégnek serés ágazata is.
Válasz termelo #11828. hozzászólására
hát ezek ott az zusában hogy mit ki nem találnak??? mi meg itt kínlódunk 5 méter magasra csak dúrjuk törjük ha kell ha nem 
Válasz Mihály #11825. hozzászólásáraKörnyékbéli sertéstelep is vett nedves kukoricát amit ilyen tömlőkben tároltak de én úgy halottam, hogy a töltőgép belekever valamilyen anyagot(talán hangyasavat) amitől a kukorica eláll ráadásul az emésztést is serkenti. Azt hiszem vagy a tápba vagy az ivóvízbe amúgy is szoktak rakni. Állítólag a telepen a fajlag az első tízben van az országban úgyhogy nem lehet rossz technológia.
Válasz Csavarkulcs #11826. hozzászólására Sajnos a vetőmagból az apró semmire való is hú ami meg termet takarmány az nem kell mert toxinos de nem csak itt vagy ott egész kelet Magyarország hát ez szép.......
Válasz Mihály #11825. hozzászólásáraMost ezt a korszakot éljük.
Válasz Csavarkulcs #11824. hozzászólására Azért érdeklődőm mert ugye tegnap végig szaladtunk itt rajta s hogy hogyan lesz aflatoxinos na de ha ahogy terem bekerül ebbe a tömlőbe akkor az már nem lesz toxinos vagy az Ukrán az úgy jó ahogy jön csak a miénk lesz veszélyes hulladék????
Válasz Mihály #11823. hozzászólásáraAz üzemeltető annyit mondott,itthon szárazkukoricával dolgoztak. Amerikában van hogy a tábla szélén a kombájn alól rakják ilyenbe. Majd van egy cél gép,mi rakta a kamiont és vágja húzza a csomagoló anyagot,eléggé zárt rendszer. Eggy időben agyaltunk mi is hasonló tároláson. Vagy a gabonagyűrűs megoldáson.
Válasz Csavarkulcs #11822. hozzászólására Értem s nincs semmi baja a kombájn tiszta kukorinak májusig vagy meddig lehet benne??
Válasz Mihály #11821. hozzászólásáraEz évek óta itt sem újdonság. "Hernyónak hívjuk."
"A tárolócsövek vagy tárolóhüvelyek hőszigetelő polimer anyagból készült, 60 m hosszú és 2,7 m széles, henger alakú „zsákok", amelyek a földre fektetve és géppel feltöltve alkalmasak egyenként mintegy 200 tonna szemestermény tárolására." Ott helyben a föl végén mint már vagy 10 éve tárolják így az ukránok biztos nem toxinos mint a miénk a szárítóban
Válasz LiverPuli #11812. hozzászólásáraMi is megcsináltuk. 30 körül volt egy gazda tétele. Meg lett rostálva és lement 3-ra. Az aprajában volt a toxin.
Válasz .Feco. #11816. hozzászólásáraÉrdekes ez a határérték mert mindenki az 5-tel jön, de az pl a tejelőnek meg a növendéknek, a húsmarhànak meg a hízónak már 20 de az a kutyát nem érdekli
Válasz molnarmi1 #11817. hozzászólásáraJó jó csak nekem kukorica öt évente meg ez most pont lucerna után volt vetve. Úgy hogy számomra érthetetlen.
Válasz Koczka József #11815. hozzászólásáraA gombák ivaros és ivartalanul is szaporodnak. A spóra ivaros szaporító képlet, az ivartalan(pl:konidiumok) pedig vegetatív képletek. Az ivartalan szaporodás gyakoribb, gyakran nedves, beázott kukorica halmokban az utóbbi üti fel a fejét(ahogy lentebb is írták. Végül persze a spórás képletek is kialakulnak.
Válasz LiverPuli #11812. hozzászólásáraHogy csinálta? Ügyesen át csúsztatott egy borítékot a mintavevő kollégának?
Válasz molnarmi1 #11813. hozzászólásáraÉn meg úgy emlékszem bár lehet rosszul hogy a gomba sporával szaporodik és terjed de ahoz hogy a zárt száraz spóra kötődjön ahoz nedvesség kell.
Válasz molnarmi1 #11813. hozzászólásárameg a szárító előtti placcon egy héten át heverő vizes halomban
Válasz Koczka József #11801. hozzászólásáraÚgy kell elképzelni az aszály és hő stressz hatását a növényen, mint egy beteg, legyengült , éhező, szomjazó ember haláltusáját. A kórokozók mindíg jelen vannak környezetünkben. Az utolsókat rúgó növény képtelen védekezni ellenük. Ezért kiugróan magas az Aspergilus, Fusarium gomba-fajok fertőzöttsége az aszály sújtotta térségekben.
Azt hallottam, hogy Pest megyében valaki levitte a toxin szintet határérték alá. Erről tudtok valamit?
Válasz Batka #11809. hozzászólásáravalaki azt mondja, hogy az össz termés 80%-a toxinos. vannak keverők, akik már úgy adják el a takarmányt, hogy mondják mellé, hogy nem tudnak toxinmentes takarmányt kiadni.
Válasz Batka #11809. hozzászólására
Nem célom védeni akereskedő mundérját, de tény, hogy a dunántúlon a termések is magasabbak voltak, itt azért 1 1,5 hónappal tovább élt a növény, kevesebb stressz talán valamivel alacsonyabb hőmérséklwtek, ki tudja mi játszott még be, ennek ellenére a dunántúlon is van toxinos kukorica. Csupán leirtam egy lehetséges magyarázatot, többet nem tudok én sem.
Válasz Koczka József #11805. hozzászólására Hogy is mondta miniszterünk tavaly Spekulatív szándékkal kivárnak a gazdák a magasabb termés árakra .... hát persze spekulatív ja a kereskedők most nem vártak ki
Válasz Mihály #11806. hozzászólásáraSzerintem földrajzi okai vannak.
Itt közelebb van ukrajna
De amúgy tényleg, nyugaton azért esett néha, nem voltak annyira cudarok a körülmények, ami kell ennek a vacaknak.
Meg amit először írtam.
Válasz Batka #11804. hozzászólására még ezt is megértem de akkor Kelet Magyarország tiszta fosó szílvás vagy mi mert nem Kaposváron lett toxinos a Kukorica hanem Csongrád Szolnok Hajdúbihar Szabolcs megye szóval itt valami nem kerek a NAK meg alszik ill. nem ad véleményt
Válasz Batka #11803. hozzászólásáraVagy talál vagy nem. A lényeg magasak a termény árak, és ilyenkor szar a kereskedőnek. Mert mennyivel jobb lenne 9000ft/q meg venni és 15000ft/q eladni de már a gazdák zöme is érti a csiziot.
Válasz Mihály #11800. hozzászólásáraEzeknek a gombáknak egy rakás gazdanövénye van, nem csak kukoricán élnek, a táblaszéli fasorban lévő fosószilva termésén ugyanúgy ott lehet, csak a kutya nem foglalkozik vele... ott bőven elvan a szaporitóképlet a föld felett....
Válasz Koczka József #11801. hozzászólásáraA gomba általában sérüléseken keresztül tud fertőzni adott esetben itt jöhet be a gyapottok bagolylepke hernyója például, de egy stresszes növény eleve gyengébb ellenállóképességgel rendelkezik, gyengébb az epidermisz stb. Egyébként maga a spóra ott van a levegőben is, mint pl a gyommag, amit a szomszéd táblájáról áthoz a szél.... aztán talál fogékony növényt és behatolási pontot, vagy nem....
Válasz Batka #11797. hozzászólására Már ha volt cső mert 50% nem volt még cső kezdemény sem
Válasz Batka #11797. hozzászólásáraHogyan kerül gomba a kukoricára? Mivel csávázott vetőmag így onnat nem fertőződhet meg, eső nincs csak szárazság, gomba nem szaporodik. Ahoz hogy a cső re vagy a szára kerüljön csapadék és szél kell. Utánna a csuhé alatt fejlődhet ez igaz. Csak azt nem tudom hogy magára a kukoricára hogy került.
Válasz Batka #11798. hozzászólására hát úgy hogy kialakulhat a leforgatott földön vagy sem???
múlt heti ár nálunk 124 ezer, de a kereskedő azt sugallta, hogy inkább feljebb megy, mint le, még tartom.
Válasz Mihály #11796. hozzászólásáraNem értem a kérdést hogy jön ide a tavaszi szántás?
Válasz Koczka József #11795. hozzászólásáraSzerintem meg nincs ellentmondás, azt kell megérteni, hogy a gomba jelenléte és a toxintermelés két különböző dolog. Amúgy augusztus elején mennyi a kukoricaszem nedvességtartalma 30-40% , amit elkezd leadni mikor megkapja a hőstresszt, mindezt a zárt csuhélevél alatt! Akkor ott mennyi a páratartalom?
A gondot meg fokozza, hogy ha aug elején teljesen döglött a növény a gomba ott garázdálkodik még 2 hónapot a kombájnig, rosszabb esetben még a száritón sem küldik át, mert száraz, akkor még tovább!!!
Válasz Batka #11793. hozzászólására Hogy lehet ott tavaszi szántás a terület stb mint ahogy valamikor múködött ???
Válasz Batka #11793. hozzászólásáraAzért ebben van némi ellent mondás. Mert gomba csak nedves vagy párás környezetben alakul ki vagy képződik. És nem vagyok növényorvos.