Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR410.51 FtUSD394.94 FtCHF438.4 FtGBP495.05 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Quercus voltam #1600. hozzászólásáraOsztatlanban is kell a földműves igazolás vagy aranykalászos,vagy valami dokumentum arról, hogy vásárolhasson vagy nem?
Mert ha igen akkor itt megint sokan kiesnek a sorból.
Válasz krisz19 #1610. hozzászólásáraSajnos így van, aztán majd közig per( ha az ember nekimegy ) ..1,5 év..a végén az ügyintéző max. nem kap széchényi kártyát, vagy ruhapénzt...te meg elbuktál egy rakat pályázati lehetőséget.
Válasz Quercus voltam #1608. hozzászólásáraEz igazán dícséretes, hátha tisztul a kép. Azonban azon az állásponton vagyok, hogy ennek ellenére a kedves ügyintéző fejével kell gondolkodni, mert ha nem úgy történik a dolog, ahogy ő gondolja, akkor elutasító határozatot kapok.
Ennek ellenére, ha megtudsz valamit ne tartsd magadban...
Válasz Quercus voltam #1607. hozzászólásáraTermészetesen ezt a levezetősdit én is csináltam már, az ügyintéző, ha úgy gondolja és máshogy is értelmezhető az a jogszabályhely, amire hivatkozok természetesen kénye kedve szerint értelmezi.
Köszönöm szépen az eddigi segítséged, úgy érzem még várnom kell egyértelmű állásfoglalásra az ügyben, mert ha a hivatal nem úgy értelmezi, mint én, akkor több hónapos munka megy a kukába...
Válasz krisz19 #1604. hozzászólásáraJa és folyamatosan fölteszek kérdéseket a minisztériumoknak, és más hatóságoknak, jogértelmezéssel kapcsolatban.
Ma 3 mailt küldtem az Agrárminisztériumnak 7 kérdést megfogalmazva, és kettőt az NFK-nak.
Ha két héten belül nem válaszolnak, akkor a következő mail dr. Gulyás Gergelynek, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek megy. Megérdeklődöm, hogy neki mi erről a véleménye.
Válasz krisz19 #1604. hozzászólásáraA magyar hatósági, közigazgatási rendszer totálisan le lett butítva. Nem véletlenül. Az esetek többségében fiatal, hozzá nem értő ügyintézőkkel találkozol, vagy ha van öreg róka, az inkább nem mond semmit. Látom az erdészeti hatóságoknál.
Én éppen ezért azt a megoldást választom, hogy ha nem felel meg a hivatal jogértelmezése, akkor mindent részletesen leírok. Mondjuk akkor is ha esetleg a szóbeli tájékoztatással nem volt gond.
A mindent részletesen leírok azt jelenti, hogy felhívom a vonatkozó jogszabályhelyeket, és ezek alapján levezetem, hogy szerintem hogyan kell értelmezni azokat. Ezt vagy a beadványban, vagy kísérő levél formájában teszem.
Ebben az esetben ugyan is nincs mellé beszéd, ha elutasítanak, akkor tételesen cáfolni kell. Ami nem egyszerű, és könnyebben támadható a bíróságon.
Válasz apuci #1599. hozzászólásáraNemtudom. Logikus lenne az elején kezdeni, hogy ne keletkezzenek újra és újra osztatlanok. Van egy olyan érzésem hogy erre se kell már sokáig várnunk.
Válasz Quercus voltam #1602. hozzászólásáraIgazad van, hogy minden jogszabály így van megalkotva..., csak sajnos többször futottam már bele, hogy az ügyintéző is egyszer így, aztán meg úgy értelmezi a dolgokat. (Attól függ, hogy ki az ügyfél). Ennek tetejében sajnos a bíróság sem mindig a józan ész szerint értelmezi ezeket az így is meg úgy is értelmezhető részeket..., erről tudnék mesélni..., nade ez már nem ide tartozik.
Válasz Quercus voltam #1600. hozzászólásáraNa tessék, nekem is ez a dilemmám..., erre nem tudok megnyugtató és egyértelműen "védhető" álláspontot kialakítani, pedig ilyen osztatlan közösök tömkelegével vannak...! Az a baj, hogy erre a kérdésemre még neves jogászok sem tudnak megnyugtató választ adni.
Válasz krisz19 #1598. hozzászólásáraNa ha van valami, amin nem szabad megakadni, akkor ez az. A fideszes "jogalkotó", (jogbarmoló), minden jogszabályt úgy "alkot", hogy az többféleképpen lehessen értelmezni.
Vagy inkább úgy, hogy mindig testre szabottan lehessen értelmezni.
Válasz Quercus voltam #1600. hozzászólásáraIgen és ha kialakitható 2 tulajdonrész ,megvan hozzá a terület nagyságuk ,de van bekebelezni való sok kis ak....M ivel kell kezdeni?
Viszont a kérdés az, hogy mi a teendő a példádnál maradva.
Vegyük az alapesetet. Nincs földhasználó, és az 5 hektáros tulajdonostárs úgy dönt, megszünteti a közös tulajdont.
Mit kell tennie?
Ha azt lépi, hogy bejelenti a megosztási folyamat megkezdését a földhivatalnak, az erről hirdetmény tesz közzé a kormányzati portálon, a kezdeményező kiértesíti a többi tulajtársat......és azok szarnak rá, nem érdekli őket, nem akarnak "közösülni", nem akarnak vásárolni......akkor mi van? Bukta, mert ne tud két önálló földrészletet kialakítani.
De akkor ha nem ezzel indít, hanem az első körben meglépi a bekebelezés megindítását? Mert akkor meg a többi tulajtárs van kilőve, mert ebben az esetben nincs egyezkedés, "közösülés".
Vagy akkor az ilyen esetekben először le kell futni az első kört, ha az eredménytelen, akkor meg lehet kezdeni a másodikat?
Válasz Pont #1591. hozzászólásáraHát igen, elsőnek én is így értelmeztem a dolgokat, de a másik oldalon állva a másik teóriám is kiolvasható a tv szövegéből, meg a vhr-ből is, nem egyértelműen fekete vagy fehér nekem ez az egész... ha akarom így, ha akarom úgy értelmezem, de másokkal beszélgetve, másoknak sem teljesen egyértelmű ez az egész. Nyilván ezen a tv. alkotó majd valamikor javítani fog, ha úgy érzi..., addig meg...
Válasz Quercus voltam #1595. hozzászólásáraSzerintem is ez lett volna az eredeti szándék, de a tv. szövege értelmezhető így is meg úgy is, pontosan, ahogy Te is leírod. Abból pedig mindig csak a baj van, mert egy valaki így, a másik pedig úgy fogja értelmezni...
De az NFK oldalán lévő dokumentumban valóban pontosabban fogalmaznak: "Ha az ingatlanból - annak kiinduló mérete miatt - nem alakítható ki legalább két, a területi minimumnak megfelelő ingatlan, az ingatlan megosztásának nincs helye, hanem a teljes ingatlant az egyik tulajdonostárs veheti birtokába."
Pont ez a kiinduló méret "maradt" ki a vhr-ből is meg a tv-ből is, mert ha ez belekerül egyértelmű lett volna a dolog.
Amiket leírsz egyértelműen kiderül a vhr-ből meg a tv-ből, pont erre avoltam kíváncsi: "Viszont, amit egyértelműen nem lehet, az az, hogy pl. több tulajdonostárs összefog, és marad osztatlanba, vagy pl, a megosztás keretében vesz tulajdoni hányadot másik tulajdonostárstól. Hogy miért nem adtak erre lehetőséget, azt nem tudom, de hogy ez nem tisztességes eljárás, abban biztos vagyok."
Válasz Pont #1593. hozzászólásáraSzerintem is neked van igazad, de szokás szerint nem így értelmezi a hatóság. Bár beleolvasva az NFK közleménybe talán mégis, ott ugyan is már az ingatlan kiinduló méretéről beszélnek.
Na ezt kell tudatosítani a földhivataloknál is.
Viszont, mi van akkor, ha a példánál maradva valaki elindítja a bekebelezést?
Válasz Pont #1591. hozzászólásáraNem így értelmezik a jogszabályi előírásokat ez már egyértelműen látszik.
Pedig a Vhr. is "egyértelműen" fogalmaz:
"1. Általános rendelkezések
1. § A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) II. fejezet 2. címében foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy az eljárás során legalább két önálló helyrajzi számú, rendeltetésszerű mező- és erdőgazdasági művelésre alkalmas földrészlet kerüljön kialakításra."
Világos, Nem. Szerintem sem. De amíg ezt nem teszik egyértelműen tisztába, addig marad a bírói út. Mert ezt lehet így is, meg úgy is értelmezni.
De szerintem a fenti feltétel csak abban az esetben igaz, ha a földrészlet 2 ha-nál kisebb. Ha nagyobb, akkor el lehet indítani a "hagyományos" megosztási eljárást, és a példánál maradva, ha a tulajdonos társak közül többen nyilatkoznak, hogy maradnak osztatlanba, vagy megegyeznek eladásokról, és ezzel meglesz a megfelelő mértékű terület, akkor szerintem meg lehet csinálni.
"Viszont, amit egyértelműen nem lehet, az az, hogy pl. több tulajdonostárs összefog,"
a Törvény 6.§ (4) Az egyezségben közös tulajdonban álló ingatlan nem alakítható ki, kivéve ha az abban érintett tulajdonostársak abba kifejezetten beleegyeznek.
Ha nem alakítható ki legalább két-, a törvényben meghatározott minimális térmértéket elérő önálló földrészlet, akkor bármelyik, mégegyszer bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti a közös tulajdon megszüntetését, ha megfelel a törvény 17. § (1) bekezdésben meghatározott valamelyik feltételnek.
zárójelben. Szántó esetén sem szentírás az 1 ha. Ha a példádnál maradva a 8 ha-os földrészleten belül van egy 2 ha-os szőlő, vagy gyümölcsös, vagy nádas alrészlet, akkor a minimális területi mérték 3000 m2 a szántó esetében is. zárójel bezárva.
Tehát folytatva, a közös tulajdon megszüntetését kezdeményezheti akár egy olyan tulajtárs is, akinek mondjuk 0,2 ha-ja van. Ha ő a kezdeményező, és a szándékáról a vhr-ben meghatározottak szerint értesíti a többi tulajtársat, és azok közül egy sem jelzi, hogy ő is élni kíván a bekebelezés lehetőségével, akkor a teljes földrészletet viszi a 0,2 ha-os versenyző.
Ha más is szeretne részt venni a buliban, akkor az elsőbbség azé, aki a legnagyobb mértékben használja az ingatlant. Ebben az esetben is előfordulhat, hogy ha az 5 ha tulajdonosa nem földhasználó, hanem mondjuk bérbe adta egy másik tulajdonostársnak, akkor az a tulajdonostárs viheti az 5 hektárt is. Ha viszont nincs földhasználó, vagy több van, és azoknak egyenlő területi mértékű használati joguk van, akkor a következő jelölt, az a tulajtárs, akinek a legnagyobb mértékű tulajdoni hányada van. Már ha élni kíván a ezzel a jogával. Ha nem, akkor a bekebelezésre jelentkező földhasználó tulajtársak közül a legfiatalabb a nyerő.
zárójelben. Na itt is van egy jogértelmezési gond. Mégpedig. Ha mondjuk van két tulajdonostárs, akik egyenlő mértékű részterületet használnak, akkor ez hogyan működik. Kettejük közül az a nyerő, akinek nagyobb a tulajdoni hányada, vagy ebben az esetben már az eredeti alapfelállás szerint kell nézni a tulajdoni hányadokat, és a példádnál maradva az egészet viheti az 5 ha-os tulajtárs, akkor is ha nem földhasználó. A törvényhez fűzött miniszteri indoklás szerint igen. zárójel bezárva
Viszont, amit egyértelműen nem lehet, az az, hogy pl. több tulajdonostárs összefog, és marad osztatlanba, vagy pl, a megosztás keretében vesz tulajdoni hányadot másik tulajdonostárstól. Hogy miért nem adtak erre lehetőséget, azt nem tudom, de hogy ez nem tisztességes eljárás, abban biztos vagyok.
"Foktftv.16. § (1) Ha az ingatlanból nem alakítható ki legalább két, a 11. § szerinti területi minimumnak megfelelő ingatlan, a 2. alcím szerinti megosztásnak nincs helye"
De hát esetedben kialakítható, ha többiek összefognak az osztási eljárás során, lesz 3 hektárjuk egyben. Ha 7-nél több lenne neked, akkor nem lehetne kialakítani két területminimumnak megfelelőt a 8 Ha-ból, akkor jön a 3.§.
Válasz Pont #1589. hozzászólásáraIgen, abban igazad van, ha a Foktftv. 2. alpontja alapján lesz megszüntetve az ingatlan, tehát "Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan megosztásával.", de abban már nem vagyok ennyire biztos, hogy a saját példámnál maradva akkor is, ha egy pl 8 ha-os szántó művelési ágú ingatlanban van egy 5 ha-os tulajdonos és akárhány 1 ha alatti, mert ebben az esetben szerintem a Foktftv. 3. alpontját kell alkalmazni, azaz "Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan egyetlen tulajdonostárs tulajdonába vétele útján", ugyanis fennáll a Foktftv.16. § (1) Ha az ingatlanból nem alakítható ki legalább két, a 11. § szerinti területi minimumnak megfelelő ingatlan, a 2. alcím szerinti megosztásnak nincs helye, hanem az ingatlant egyetlen tulajdonostárs veheti tulajdonba.
Ugyanis a 11. § kimondja: 11. § (1) Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése eredményeként kialakításra kerülő ingatlan – ide nem értve az ingatlanok megközelítésére szolgáló utat – nem lehet szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág esetén 3000 m2-nél, szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelés ág esetén 10 000 m2-nél kisebb területnagyságú. Erdőnek minősülő ingatlan esetén az Evt.-nek az erdő megosztására irányadó további előírásait is figyelembe kell venni. Vegyes művelési ágú ingatlan esetén a kisebb területi minimummal rendelkező művelési ágra vonatkozó mérték irányadó."
Tehát értem a Te gondolatmeneted is, de akkor az történik, hogy szántó esetén a Foktftv 3. alpontja csak a 2 ha alatti térmértékű ingatlanoknál alkalmazható, amiben nem vagyok olyan biztos.
Abban sem vagyok olyan biztos, hogy nem sok lesz, aki nem kéri a hatósági árat, ugyanis ez a járásokra meghatározott ár nem biztos, hogy fedi a valóságot, ugyanis saját példa, a települések egyikén ahol gazdálkodok 127.000 Ft/Ak az ár, a szomszédos településen meg, ami már a másik járáshoz tartozik mindössze 59.000 Ft/AK..., például 127.000 Ft-ért nagyon sokan odaadnánk a rosszabb minőségű földjeinket, ahol a szokásos piaci ár nem éri el a 100.000 Ft/AK-át sem. (Nyilván ebben az esetben nem fognak megosztást indítani a tulajdonostársak, vagy értékbecslőt fogadnak.)
Meg a Vhr. 22. § (1) bekezdésében még település és művelési ág szerint részletezett bontásról írnak értékbecslés tekintetében, ezzel szemben "csak" járási szintű lett közzétéve, amivel nem feltétlen értek egyet, hiszen egy olyan járásban, ahol megyeszékhely is van, nyilván egyéb okok miatt magasabbak az árak, mint az ugyanahoz a járáshoz tartozó kis faluban.
Sok minden nincs rendezve a tv-ben és a vhr-ben sem, hogy ezekre mikor lesz válasz..., meg emiatt hány per fog indulni belegondolni sem merek, de szerintem a hivatal sem lesz a helyzet magaslatán.
Válasz krisz19 #1587. hozzászólásáraSzerintem a törvényből is egyértelmű, hogy akik maradni akarnak közösben, és közösen megvan a legalább 1 hektárjuk azok maradhatnak. De azért nem fog feje tetejére állni a világ eddig is egy osztatlanság megszüntetésekor voltak akik egybe maradtak. Azokat az 1 hektár alattiakat lehet bekebelezni akik el sem mennek a tárgyalásra, vagy direkt nem közösködnek, inkább hatósági áron kérik, de hát olyan nem hiszem, hogy sok lesz....
Válasz hegesztocsabi #1585. hozzászólására Ezen meg sem lepődök, nálunk még a földtörvény is feladja a leckét egyes ügyintézőknek, még mindig van, hogy fogalmuk sincs...
Ne legyen illúziónk, ezzel sem lesz másképp, még decemberben sem lesz fogalmuk sem, hogy mi az ábra..., bár máshol lehet felkészültebbek a tisztelt Hivatalnokok!
Úgy látom, Te nagyon tisztában vagy a törvénnyel, meg a vhr-rel is, mint úgy általában minden ilyen dologgal. Ha megengeded lenne egy kérdésem, amiben nem vagyok biztos. Ezzel egyet értek, hogy ha nem alakítható ki egy osztatlan közös ingatlanból 2 önálló ingatlan, tehát 2 db 1 hektárt meghaladó, akkor 1 tulajdonos veheti az egészet birtokba kiszorítással.
De például ha van egy 8 hektáros szántó, melyből az enyém 5 ha és másik 5 tulajdonos egyikének sincs 1 hektárja, akkor kiszoríthatom őket elviekben, de ez esetben nem nyilatkozhatnak szerinted úgy a Foktftv. 6. § (4) bekezdése szerint, hogy közös tulajdonú ingatlanban szeretnének maradni és így már meglenne a minimális 1 ha-os méretük és nem szoríthatók ki, csak megosztásra kerül az ingatlan? (Véleményem szerint nem, de elég érdekesen tudja a földhivatal értelmezni a dolgokat)
Valamint ugyanennél a példánál maradva tegyük fel egy fél hektáros tulajdonostárs kezdeményezné a megosztást, elvileg két ingatlan ebben az esetben sem alakítható ki, azonban az nem lehetséges, hogy a kezdeményező tulajdonostárs kiszorítja a másik 4 1 hektárral nem rendelkező tulajdonost, neki megvan a minimum 1 hektárja így és 2 felé lesz mérve az ingatlan. (Vagy ebben az esetben ha maradunk a tv szövege szerinti szoros értelmezésnél, akkor ha az 5 ha-ral rendelkező nem szeretné kiszorítani az összes többit, akkor ezt megteheti az 1 ha alatti kezdeményező tulajdonostárs is az 5 ha területtel rendelkezővel is és akkor ő veszi egyedül birtokba?)
Bocsi a hosszú leírásért, meg ha időt szakítasz a válaszra azt előre is nagyon szépen köszönöm.
Válasz Quercus voltam #1578. hozzászólásáraÜdv mester.
Èn még decemberben voltam bent èrdeklődni ,hogy hogyan lesz majd ez az egèsz.
Azt mondták, hogy nyugi mèg ök sem tudják a miújságot.
Már mint az ujonan indítot osztatlan közöst.
Válasz apuci #1579. hozzászólásáraMivel az öröklés meg tudtommal nem változott, ezért ha nincs végrendelet akkor megy a törvényes öröklési rend szerint, ahány örökös van annyifele. Vagy osztályos egyezség a hagyatéki tárgyaláson, és akkor akár csak egyik örököl. De ugye ez nehéz ügy, ha az örökösök nem így akarják, hisz évtizedek, vagy évszázadok óta ez a kialakult szokás.
Válasz papszi06 #1574. hozzászólásáraFebr 8.-ig fel volt függesztve,eddig is ,a vészhelyzet miatt,amit,ha nem hosszabbitanak meg,akkor febr 9-től működik a rendelet.Akkor most a vészhelyzetet hosszabbitottaák?
Válasz apuci #1579. hozzászólásáraMiután ez még nincs korlátozva, szerintem igen. De ha van lehetőség, talán egyszerűbb volna a hagyatéki tárgyalás során megegyezni, kié legyen a teljes ingatlan.
Válasz Quercus voltam #1577. hozzászólásáraSzia, olyan kérdésem van hozzád, hogy ha van egy 0.4 ha önálló hrsz-ú szántó amit most fognak elörökölni, ebben az esetben a hagyatéki tárgyaláson a közjegyző engedi a 2 vagy netán több felé öröklés?
Válasz papszi06 #1574. hozzászólásáraÉs ez véletlenül nem a korábban megindított részaránytulajdon kiadása során keletkezett közös tulajdonok megszüntetésről szól?
Válasz Quercus voltam #1564. hozzászólásáraIgen bekebelezésről lenne szó!
Na megtaláltam az nfk.gov.hu egy dokuemtumot mennyi abban járásban az AK szerinti becsült érték. Innentől kezdve ki tudom számolni mennyit kell adnom érte. Csak azt nem értem, hogy mégis hogyan tovább? Küldök neki egy levelet és kész? Nyílván nem fog rá regagálni, vagy új értékbecslést készített, mennyi ideje van rá? Nyílván húzni fogja. Vagy ha nem fopglalkozik vele mit tehetek? Le vannak ezek írva valahova?
Válasz Quercus voltam #1565. hozzászólásáraBekebelezheti,ha a tul. társak is akarják.Erőszak nincs,csak közös megegyezés.Ha nincs megegyezés,nincs osztatlan megszüntetés.
Jó volna felfogni egyszer.
Megjegyzem, azért az nem kicsit aljas dolog, hogy azokon a földrészleteken ahol az alaphelyzet szerint nem alakítható ki két, a minimum területi mértéknek megfelelő önállóingatlan, ott gyakorlatilag ellehetetlenítették azokat akik pl. egy családba, közeli rokonságba tartoznak, de az öröklés folytán a tulajdoni hányaduk elaprózódott.
Mert itt nem csak arról van szó, ha egy földrészlet mondjuk 2 ha-nál kisebb, hanem arról is ha nagyobb, de a jelenlegi tulajdoni hányadok szerint csak egy tulajtárs rendelkezik a szükséges térmértékű tulajdoni hányaddal.
Például, ha van egy 5 ha-os szántó, amiben valakinek van 2,7 ha-ja, míg a többi tulajdonostársak közül senkinek nincs meg az 1 ha-ja, akkor az a földrészlet gyakorlatilag bekebelezéssel a 2,7 ha-os tulajtárs 1/1-es tulajdonába kerülhet. És ez akkor is így működik, ha mondjuk a többi tulajdonos társak között több egy családba tartozó személy is van, akiknek az össz' tulajdoni területe meghaladja az 1 ha-t.
Kivéve, ha valamelyik másik tulajtárs a földhasználó, mert akkor övé az elsőbbség.
Válasz ingatlanoshirdetes #1562. hozzászólásáraCsak azokat az ingatlanokat tudod megkezdeni, ahol nem alakítható ki legalább két önálló földrészlet, és ezért egy tulajdonostárs kebelezheti be.
Ha megosztható, akkor nem tudod bejelenteni a megosztás megkezdését a földhivatalba.
3012 hozzászólás
Válasz Quercus voltam #1600. hozzászólásáraOsztatlanban is kell a földműves igazolás vagy aranykalászos,vagy valami dokumentum arról, hogy vásárolhasson vagy nem?
Mert ha igen akkor itt megint sokan kiesnek a sorból.
Válasz krisz19 #1610. hozzászólásáraSajnos így van, aztán majd közig per( ha az ember nekimegy ) ..1,5 év..a végén az ügyintéző max. nem kap széchényi kártyát, vagy ruhapénzt...te meg elbuktál egy rakat pályázati lehetőséget.
Válasz Quercus voltam #1608. hozzászólásáraEz igazán dícséretes, hátha tisztul a kép. Azonban azon az állásponton vagyok, hogy ennek ellenére a kedves ügyintéző fejével kell gondolkodni, mert ha nem úgy történik a dolog, ahogy ő gondolja, akkor elutasító határozatot kapok.
Ennek ellenére, ha megtudsz valamit ne tartsd magadban...
Válasz Quercus voltam #1607. hozzászólásáraTermészetesen ezt a levezetősdit én is csináltam már, az ügyintéző, ha úgy gondolja és máshogy is értelmezhető az a jogszabályhely, amire hivatkozok természetesen kénye kedve szerint értelmezi.
Köszönöm szépen az eddigi segítséged, úgy érzem még várnom kell egyértelmű állásfoglalásra az ügyben, mert ha a hivatal nem úgy értelmezi, mint én, akkor több hónapos munka megy a kukába...
Válasz krisz19 #1604. hozzászólásáraJa és folyamatosan fölteszek kérdéseket a minisztériumoknak, és más hatóságoknak, jogértelmezéssel kapcsolatban.
Ma 3 mailt küldtem az Agrárminisztériumnak 7 kérdést megfogalmazva, és kettőt az NFK-nak.
Ha két héten belül nem válaszolnak, akkor a következő mail dr. Gulyás Gergelynek, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek megy. Megérdeklődöm, hogy neki mi erről a véleménye.
Válasz krisz19 #1604. hozzászólásáraA magyar hatósági, közigazgatási rendszer totálisan le lett butítva. Nem véletlenül. Az esetek többségében fiatal, hozzá nem értő ügyintézőkkel találkozol, vagy ha van öreg róka, az inkább nem mond semmit. Látom az erdészeti hatóságoknál.
Én éppen ezért azt a megoldást választom, hogy ha nem felel meg a hivatal jogértelmezése, akkor mindent részletesen leírok. Mondjuk akkor is ha esetleg a szóbeli tájékoztatással nem volt gond.
A mindent részletesen leírok azt jelenti, hogy felhívom a vonatkozó jogszabályhelyeket, és ezek alapján levezetem, hogy szerintem hogyan kell értelmezni azokat. Ezt vagy a beadványban, vagy kísérő levél formájában teszem.
Ebben az esetben ugyan is nincs mellé beszéd, ha elutasítanak, akkor tételesen cáfolni kell. Ami nem egyszerű, és könnyebben támadható a bíróságon.
Válasz Rabó001 #1605. hozzászólásáraNyugat-Európa nagyon sok országában jogszabály, vagy bíróság rendelkezik arról, ki örökölhet termőföldet.
Válasz apuci #1599. hozzászólásáraNemtudom. Logikus lenne az elején kezdeni, hogy ne keletkezzenek újra és újra osztatlanok. Van egy olyan érzésem hogy erre se kell már sokáig várnunk.
Válasz Quercus voltam #1602. hozzászólásáraIgazad van, hogy minden jogszabály így van megalkotva..., csak sajnos többször futottam már bele, hogy az ügyintéző is egyszer így, aztán meg úgy értelmezi a dolgokat. (Attól függ, hogy ki az ügyfél). Ennek tetejében sajnos a bíróság sem mindig a józan ész szerint értelmezi ezeket az így is meg úgy is értelmezhető részeket..., erről tudnék mesélni..., nade ez már nem ide tartozik.
Válasz Quercus voltam #1600. hozzászólásáraNa tessék, nekem is ez a dilemmám..., erre nem tudok megnyugtató és egyértelműen "védhető" álláspontot kialakítani, pedig ilyen osztatlan közösök tömkelegével vannak...! Az a baj, hogy erre a kérdésemre még neves jogászok sem tudnak megnyugtató választ adni.
Válasz krisz19 #1598. hozzászólásáraNa ha van valami, amin nem szabad megakadni, akkor ez az. A fideszes "jogalkotó", (jogbarmoló), minden jogszabályt úgy "alkot", hogy az többféleképpen lehessen értelmezni.
Vagy inkább úgy, hogy mindig testre szabottan lehessen értelmezni.
Válasz Quercus voltam #1600. hozzászólásáraIgen és ha kialakitható 2 tulajdonrész ,megvan hozzá a terület nagyságuk ,de van bekebelezni való sok kis ak....M ivel kell kezdeni?
Válasz krisz19 #1596. hozzászólásáraNa az idézőjeles részt már korrigáltam.
Viszont a kérdés az, hogy mi a teendő a példádnál maradva.
Vegyük az alapesetet. Nincs földhasználó, és az 5 hektáros tulajdonostárs úgy dönt, megszünteti a közös tulajdont.
Mit kell tennie?
Ha azt lépi, hogy bejelenti a megosztási folyamat megkezdését a földhivatalnak, az erről hirdetmény tesz közzé a kormányzati portálon, a kezdeményező kiértesíti a többi tulajtársat......és azok szarnak rá, nem érdekli őket, nem akarnak "közösülni", nem akarnak vásárolni......akkor mi van? Bukta, mert ne tud két önálló földrészletet kialakítani.
De akkor ha nem ezzel indít, hanem az első körben meglépi a bekebelezés megindítását? Mert akkor meg a többi tulajtárs van kilőve, mert ebben az esetben nincs egyezkedés, "közösülés".
Vagy akkor az ilyen esetekben először le kell futni az első kört, ha az eredménytelen, akkor meg lehet kezdeni a másodikat?
Válasz Rabó001 #1584. hozzászólásáraEz egyértelmű számomra, de ha már elkezdték ezt az átalakítást akkor miért nem lehet előlről kezdeni!
Válasz Pont #1591. hozzászólásáraHát igen, elsőnek én is így értelmeztem a dolgokat, de a másik oldalon állva a másik teóriám is kiolvasható a tv szövegéből, meg a vhr-ből is, nem egyértelműen fekete vagy fehér nekem ez az egész... ha akarom így, ha akarom úgy értelmezem, de másokkal beszélgetve, másoknak sem teljesen egyértelmű ez az egész. Nyilván ezen a tv. alkotó majd valamikor javítani fog, ha úgy érzi..., addig meg...
Válasz Quercus voltam #1595. hozzászólásáraSzerintem is ez lett volna az eredeti szándék, de a tv. szövege értelmezhető így is meg úgy is, pontosan, ahogy Te is leírod. Abból pedig mindig csak a baj van, mert egy valaki így, a másik pedig úgy fogja értelmezni...
De az NFK oldalán lévő dokumentumban valóban pontosabban fogalmaznak: "Ha az ingatlanból - annak kiinduló mérete miatt - nem alakítható ki legalább két, a területi minimumnak megfelelő ingatlan, az ingatlan megosztásának nincs helye, hanem a teljes ingatlant az egyik tulajdonostárs veheti birtokába."
Pont ez a kiinduló méret "maradt" ki a vhr-ből is meg a tv-ből is, mert ha ez belekerül egyértelmű lett volna a dolog.
Válasz Quercus voltam #1592. hozzászólásáraNagyon köszi a választ.
Amiket leírsz egyértelműen kiderül a vhr-ből meg a tv-ből, pont erre avoltam kíváncsi: "Viszont, amit egyértelműen nem lehet, az az, hogy pl. több tulajdonostárs összefog, és marad osztatlanba, vagy pl, a megosztás keretében vesz tulajdoni hányadot másik tulajdonostárstól. Hogy miért nem adtak erre lehetőséget, azt nem tudom, de hogy ez nem tisztességes eljárás, abban biztos vagyok."
Válasz Pont #1593. hozzászólásáraSzerintem is neked van igazad, de szokás szerint nem így értelmezi a hatóság. Bár beleolvasva az NFK közleménybe talán mégis, ott ugyan is már az ingatlan kiinduló méretéről beszélnek.
Na ezt kell tudatosítani a földhivataloknál is.
Viszont, mi van akkor, ha a példánál maradva valaki elindítja a bekebelezést?
Válasz Pont #1591. hozzászólásáraNem így értelmezik a jogszabályi előírásokat ez már egyértelműen látszik.
Pedig a Vhr. is "egyértelműen" fogalmaz:
"1. Általános rendelkezések
1. § A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) II. fejezet 2. címében foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy az eljárás során legalább két önálló helyrajzi számú, rendeltetésszerű mező- és erdőgazdasági művelésre alkalmas földrészlet kerüljön kialakításra."
Világos, Nem. Szerintem sem. De amíg ezt nem teszik egyértelműen tisztába, addig marad a bírói út. Mert ezt lehet így is, meg úgy is értelmezni.
De szerintem a fenti feltétel csak abban az esetben igaz, ha a földrészlet 2 ha-nál kisebb. Ha nagyobb, akkor el lehet indítani a "hagyományos" megosztási eljárást, és a példánál maradva, ha a tulajdonos társak közül többen nyilatkoznak, hogy maradnak osztatlanba, vagy megegyeznek eladásokról, és ezzel meglesz a megfelelő mértékű terület, akkor szerintem meg lehet csinálni.
Válasz Quercus voltam #1592. hozzászólásáraEzt miért írod?
"Viszont, amit egyértelműen nem lehet, az az, hogy pl. több tulajdonostárs összefog,"
a Törvény 6.§ (4) Az egyezségben közös tulajdonban álló ingatlan nem alakítható ki, kivéve ha az abban érintett tulajdonostársak abba kifejezetten beleegyeznek.
Válasz krisz19 #1587. hozzászólásáraNem egészen. A menet a következő.
Ha nem alakítható ki legalább két-, a törvényben meghatározott minimális térmértéket elérő önálló földrészlet, akkor bármelyik, mégegyszer bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti a közös tulajdon megszüntetését, ha megfelel a törvény 17. § (1) bekezdésben meghatározott valamelyik feltételnek.
zárójelben. Szántó esetén sem szentírás az 1 ha. Ha a példádnál maradva a 8 ha-os földrészleten belül van egy 2 ha-os szőlő, vagy gyümölcsös, vagy nádas alrészlet, akkor a minimális területi mérték 3000 m2 a szántó esetében is. zárójel bezárva.
Tehát folytatva, a közös tulajdon megszüntetését kezdeményezheti akár egy olyan tulajtárs is, akinek mondjuk 0,2 ha-ja van. Ha ő a kezdeményező, és a szándékáról a vhr-ben meghatározottak szerint értesíti a többi tulajtársat, és azok közül egy sem jelzi, hogy ő is élni kíván a bekebelezés lehetőségével, akkor a teljes földrészletet viszi a 0,2 ha-os versenyző.
Ha más is szeretne részt venni a buliban, akkor az elsőbbség azé, aki a legnagyobb mértékben használja az ingatlant. Ebben az esetben is előfordulhat, hogy ha az 5 ha tulajdonosa nem földhasználó, hanem mondjuk bérbe adta egy másik tulajdonostársnak, akkor az a tulajdonostárs viheti az 5 hektárt is. Ha viszont nincs földhasználó, vagy több van, és azoknak egyenlő területi mértékű használati joguk van, akkor a következő jelölt, az a tulajtárs, akinek a legnagyobb mértékű tulajdoni hányada van. Már ha élni kíván a ezzel a jogával. Ha nem, akkor a bekebelezésre jelentkező földhasználó tulajtársak közül a legfiatalabb a nyerő.
zárójelben. Na itt is van egy jogértelmezési gond. Mégpedig. Ha mondjuk van két tulajdonostárs, akik egyenlő mértékű részterületet használnak, akkor ez hogyan működik. Kettejük közül az a nyerő, akinek nagyobb a tulajdoni hányada, vagy ebben az esetben már az eredeti alapfelállás szerint kell nézni a tulajdoni hányadokat, és a példádnál maradva az egészet viheti az 5 ha-os tulajtárs, akkor is ha nem földhasználó. A törvényhez fűzött miniszteri indoklás szerint igen. zárójel bezárva
Viszont, amit egyértelműen nem lehet, az az, hogy pl. több tulajdonostárs összefog, és marad osztatlanba, vagy pl, a megosztás keretében vesz tulajdoni hányadot másik tulajdonostárstól. Hogy miért nem adtak erre lehetőséget, azt nem tudom, de hogy ez nem tisztességes eljárás, abban biztos vagyok.
Válasz krisz19 #1590. hozzászólásáraNem azt írja a törvény, hogy ha nincs kialakítva, hanem azt, hogy ha nem alakítható ki.
"Foktftv.16. § (1) Ha az ingatlanból nem alakítható ki legalább két, a 11. § szerinti területi minimumnak megfelelő ingatlan, a 2. alcím szerinti megosztásnak nincs helye"
De hát esetedben kialakítható, ha többiek összefognak az osztási eljárás során, lesz 3 hektárjuk egyben. Ha 7-nél több lenne neked, akkor nem lehetne kialakítani két területminimumnak megfelelőt a 8 Ha-ból, akkor jön a 3.§.
Válasz Pont #1589. hozzászólásáraIgen, abban igazad van, ha a Foktftv. 2. alpontja alapján lesz megszüntetve az ingatlan, tehát "Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan megosztásával.", de abban már nem vagyok ennyire biztos, hogy a saját példámnál maradva akkor is, ha egy pl 8 ha-os szántó művelési ágú ingatlanban van egy 5 ha-os tulajdonos és akárhány 1 ha alatti, mert ebben az esetben szerintem a Foktftv. 3. alpontját kell alkalmazni, azaz "Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan egyetlen tulajdonostárs tulajdonába vétele útján", ugyanis fennáll a Foktftv.16. § (1) Ha az ingatlanból nem alakítható ki legalább két, a 11. § szerinti területi minimumnak megfelelő ingatlan, a 2. alcím szerinti megosztásnak nincs helye, hanem az ingatlant egyetlen tulajdonostárs veheti tulajdonba.
Ugyanis a 11. § kimondja: 11. § (1) Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése eredményeként kialakításra kerülő ingatlan – ide nem értve az ingatlanok megközelítésére szolgáló utat – nem lehet szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág esetén 3000 m2-nél, szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelés ág esetén 10 000 m2-nél kisebb területnagyságú. Erdőnek minősülő ingatlan esetén az Evt.-nek az erdő megosztására irányadó további előírásait is figyelembe kell venni. Vegyes művelési ágú ingatlan esetén a kisebb területi minimummal rendelkező művelési ágra vonatkozó mérték irányadó."
Tehát értem a Te gondolatmeneted is, de akkor az történik, hogy szántó esetén a Foktftv 3. alpontja csak a 2 ha alatti térmértékű ingatlanoknál alkalmazható, amiben nem vagyok olyan biztos.
Abban sem vagyok olyan biztos, hogy nem sok lesz, aki nem kéri a hatósági árat, ugyanis ez a járásokra meghatározott ár nem biztos, hogy fedi a valóságot, ugyanis saját példa, a települések egyikén ahol gazdálkodok 127.000 Ft/Ak az ár, a szomszédos településen meg, ami már a másik járáshoz tartozik mindössze 59.000 Ft/AK..., például 127.000 Ft-ért nagyon sokan odaadnánk a rosszabb minőségű földjeinket, ahol a szokásos piaci ár nem éri el a 100.000 Ft/AK-át sem. (Nyilván ebben az esetben nem fognak megosztást indítani a tulajdonostársak, vagy értékbecslőt fogadnak.)
Meg a Vhr. 22. § (1) bekezdésében még település és művelési ág szerint részletezett bontásról írnak értékbecslés tekintetében, ezzel szemben "csak" járási szintű lett közzétéve, amivel nem feltétlen értek egyet, hiszen egy olyan járásban, ahol megyeszékhely is van, nyilván egyéb okok miatt magasabbak az árak, mint az ugyanahoz a járáshoz tartozó kis faluban.
Sok minden nincs rendezve a tv-ben és a vhr-ben sem, hogy ezekre mikor lesz válasz..., meg emiatt hány per fog indulni belegondolni sem merek, de szerintem a hivatal sem lesz a helyzet magaslatán.
Válasz krisz19 #1587. hozzászólásáraSzerintem a törvényből is egyértelmű, hogy akik maradni akarnak közösben, és közösen megvan a legalább 1 hektárjuk azok maradhatnak. De azért nem fog feje tetejére állni a világ eddig is egy osztatlanság megszüntetésekor voltak akik egybe maradtak. Azokat az 1 hektár alattiakat lehet bekebelezni akik el sem mennek a tárgyalásra, vagy direkt nem közösködnek, inkább hatósági áron kérik, de hát olyan nem hiszem, hogy sok lesz....
Válasz hegesztocsabi #1585. hozzászólására
Ezen meg sem lepődök, nálunk még a földtörvény is feladja a leckét egyes ügyintézőknek, még mindig van, hogy fogalmuk sincs... 
Ne legyen illúziónk, ezzel sem lesz másképp, még decemberben sem lesz fogalmuk sem, hogy mi az ábra..., bár máshol lehet felkészültebbek a tisztelt Hivatalnokok!
Válasz Quercus voltam #1565. hozzászólásáraSzia!
Úgy látom, Te nagyon tisztában vagy a törvénnyel, meg a vhr-rel is, mint úgy általában minden ilyen dologgal. Ha megengeded lenne egy kérdésem, amiben nem vagyok biztos. Ezzel egyet értek, hogy ha nem alakítható ki egy osztatlan közös ingatlanból 2 önálló ingatlan, tehát 2 db 1 hektárt meghaladó, akkor 1 tulajdonos veheti az egészet birtokba kiszorítással.
De például ha van egy 8 hektáros szántó, melyből az enyém 5 ha és másik 5 tulajdonos egyikének sincs 1 hektárja, akkor kiszoríthatom őket elviekben, de ez esetben nem nyilatkozhatnak szerinted úgy a Foktftv. 6. § (4) bekezdése szerint, hogy közös tulajdonú ingatlanban szeretnének maradni és így már meglenne a minimális 1 ha-os méretük és nem szoríthatók ki, csak megosztásra kerül az ingatlan? (Véleményem szerint nem, de elég érdekesen tudja a földhivatal értelmezni a dolgokat)
Valamint ugyanennél a példánál maradva tegyük fel egy fél hektáros tulajdonostárs kezdeményezné a megosztást, elvileg két ingatlan ebben az esetben sem alakítható ki, azonban az nem lehetséges, hogy a kezdeményező tulajdonostárs kiszorítja a másik 4 1 hektárral nem rendelkező tulajdonost, neki megvan a minimum 1 hektárja így és 2 felé lesz mérve az ingatlan. (Vagy ebben az esetben ha maradunk a tv szövege szerinti szoros értelmezésnél, akkor ha az 5 ha-ral rendelkező nem szeretné kiszorítani az összes többit, akkor ezt megteheti az 1 ha alatti kezdeményező tulajdonostárs is az 5 ha területtel rendelkezővel is és akkor ő veszi egyedül birtokba?)
Bocsi a hosszú leírásért, meg ha időt szakítasz a válaszra azt előre is nagyon szépen köszönöm.
Válasz hegesztocsabi #1585. hozzászólásáraHétfőn sem tudtak még semmit, abból tényleg február lesz, mire az új rend szerint beindulnak a dolgok!
Válasz Quercus voltam #1578. hozzászólásáraÜdv mester.
Èn még decemberben voltam bent èrdeklődni ,hogy hogyan lesz majd ez az egèsz.
Azt mondták, hogy nyugi mèg ök sem tudják a miújságot.
Már mint az ujonan indítot osztatlan közöst.
Válasz apuci #1579. hozzászólásáraMivel az öröklés meg tudtommal nem változott, ezért ha nincs végrendelet akkor megy a törvényes öröklési rend szerint, ahány örökös van annyifele. Vagy osztályos egyezség a hagyatéki tárgyaláson, és akkor akár csak egyik örököl. De ugye ez nehéz ügy, ha az örökösök nem így akarják, hisz évtizedek, vagy évszázadok óta ez a kialakult szokás.
Válasz pamko #1581. hozzászólásáraEnnyit mondott az ügyvéd,ha újra indítják értesít
Válasz Quercus voltam #1580. hozzászólásáraKöszi, öcsém gyerekeiröl van szó, 2 területe volt és egyformán szeretnének örökölni!
Válasz papszi06 #1574. hozzászólásáraFebr 8.-ig fel volt függesztve,eddig is ,a vészhelyzet miatt,amit,ha nem hosszabbitanak meg,akkor febr 9-től működik a rendelet.Akkor most a vészhelyzetet hosszabbitottaák?
Válasz apuci #1579. hozzászólásáraMiután ez még nincs korlátozva, szerintem igen. De ha van lehetőség, talán egyszerűbb volna a hagyatéki tárgyalás során megegyezni, kié legyen a teljes ingatlan.
Válasz Quercus voltam #1577. hozzászólásáraSzia, olyan kérdésem van hozzád, hogy ha van egy 0.4 ha önálló hrsz-ú szántó amit most fognak elörökölni, ebben az esetben a hagyatéki tárgyaláson a közjegyző engedi a 2 vagy netán több felé öröklés?
Válasz papszi06 #1574. hozzászólásáraÉs ez véletlenül nem a korábban megindított részaránytulajdon kiadása során keletkezett közös tulajdonok megszüntetésről szól?
Válasz ingatlanoshirdetes #1575. hozzászólásáraIgen, a Vhr-ben.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2000647.KOR&txtreferer=00000003.TXT
Válasz Mf-es? #1571. hozzászólásáraEzt az Alkotmánybírósággal beszéld meg.
Válasz Quercus voltam #1564. hozzászólásáraIgen bekebelezésről lenne szó!
Na megtaláltam az nfk.gov.hu egy dokuemtumot mennyi abban járásban az AK szerinti becsült érték. Innentől kezdve ki tudom számolni mennyit kell adnom érte. Csak azt nem értem, hogy mégis hogyan tovább? Küldök neki egy levelet és kész? Nyílván nem fog rá regagálni, vagy új értékbecslést készített, mennyi ideje van rá? Nyílván húzni fogja. Vagy ha nem fopglalkozik vele mit tehetek? Le vannak ezek írva valahova?
Sziasztok csak hogy én is hozzá szóljak mivel érintett vagyok benne most hívott az ügyvéd felfüggesztették az osztatlan közös meg szüntetését.
Válasz Pont #1570. hozzászólásáraAz elérhetetlen meg nem tud kijelenteni semmit. Mondjuk lehet nem is baj. ?
Válasz Pont #1570. hozzászólásáraAz elérhetetlen meg nem tud kijelenteni semmit. Mondjuk lehet nem is baj. ?
Válasz Quercus voltam #1569. hozzászólásáraNem lehet olyan törvényt hozni,ami hátrányos helyzetbe hoz.Szóval ez is kilőve.
Válasz Quercus voltam #1565. hozzászólásáraA példádban a maradék 2.3 Ha tulajdonosai kijelentik, hogy ők osztatlanban kívánnak maradni és maradhatnak
Válasz Mf-es? #1568. hozzászólásáraNem erőszakkal veszik el, hanem törvénnyel.
Válasz Quercus voltam #1567. hozzászólásáraTe meg hallottál arról,hogy magántulajdon?Még 1 aranykorona sem vehető el,erőszakkal.
Válasz Mf-es? #1566. hozzászólásáraHallottál már arról a kifejezésről. hogy ipso iure?
A közös megegyezés az 50%+1-et jelent. Ha nem alakítható ki két önálló ingatlan, akkor még ennek sincs jelentősége.
Érteni kéne miről szól a törvény.
Válasz Quercus voltam #1565. hozzászólásáraBekebelezheti,ha a tul. társak is akarják.Erőszak nincs,csak közös megegyezés.Ha nincs megegyezés,nincs osztatlan megszüntetés.
Jó volna felfogni egyszer.
Megjegyzem, azért az nem kicsit aljas dolog, hogy azokon a földrészleteken ahol az alaphelyzet szerint nem alakítható ki két, a minimum területi mértéknek megfelelő önállóingatlan, ott gyakorlatilag ellehetetlenítették azokat akik pl. egy családba, közeli rokonságba tartoznak, de az öröklés folytán a tulajdoni hányaduk elaprózódott.
Mert itt nem csak arról van szó, ha egy földrészlet mondjuk 2 ha-nál kisebb, hanem arról is ha nagyobb, de a jelenlegi tulajdoni hányadok szerint csak egy tulajtárs rendelkezik a szükséges térmértékű tulajdoni hányaddal.
Például, ha van egy 5 ha-os szántó, amiben valakinek van 2,7 ha-ja, míg a többi tulajdonostársak közül senkinek nincs meg az 1 ha-ja, akkor az a földrészlet gyakorlatilag bekebelezéssel a 2,7 ha-os tulajtárs 1/1-es tulajdonába kerülhet. És ez akkor is így működik, ha mondjuk a többi tulajdonos társak között több egy családba tartozó személy is van, akiknek az össz' tulajdoni területe meghaladja az 1 ha-t.
Kivéve, ha valamelyik másik tulajtárs a földhasználó, mert akkor övé az elsőbbség.
Válasz ingatlanoshirdetes #1562. hozzászólásáraCsak azokat az ingatlanokat tudod megkezdeni, ahol nem alakítható ki legalább két önálló földrészlet, és ezért egy tulajdonostárs kebelezheti be.
Ha megosztható, akkor nem tudod bejelenteni a megosztás megkezdését a földhivatalba.
Mondjuk az erdőkhöz szükséges adatokat még nem sikerült megszülni.
Talán nem kellett volna szokás szerint túlbonyolítani.
A fásításoknál viszont fatömegbecslést kell csinálni szerintem.