Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak630 FtBenzin árak614 FtEUR412.88 FtUSD391.08 FtCHF443.26 FtGBP495.54 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
A jelenlegi területem szomszédos egy osztatlan közös táblával. Ha sikerülne venni egy részt abból, akkor azt milyen módon tudnám az enyém mellé tenni művelésre? Nem kell nekem külön hrsz, csak valahogy tudjam azt is művelni.
Válasz csabahegeszt #3002. hozzászólásáraSőt még a 300ha limitet is túllépheted ha onnan vásárolsz és a végrehajtási jog is azonnal törlődik,ha olyan földet vásárolsz,vagy kebelezel be.
Ha osztatlan közös tulajdonban van tulajdoni hányada, és meg szeretné szüntetni a közös tulajdont…..
Ha osztatlan közös tulajdonban használni szeretné a saját tulajdoni illetőségét, és használati rendet szeretne kialakítani…..
Ha osztatlan közös tulajdonban szeretne többlethasználati megállapodást kötni a többi tulajdonostárssal….
Ha jogszabálysértőnek tart egy földhivatali határozatot – ide értve az adásvételi-, haszonbérleti szerződés, vagy elfogadó jognyilatkozat elutasítását -, és szeretne jogorvoslattal – bírósági úttal – élni….
Ha jogszabálysértőnek tart egy erdészeti hatósági döntést, vagy szankciót….
A közös tulajdon felszámolása elől külföldi állampolgár tulajdonostársak sincsennek elzárva. Ők is bekebelezhetnek, vehetnek. Akár egy kínai, vagy bolíviai is....
Az osztatlan közös tulajdon felszámolásához még mindig nagyon sok tévhit kapcsolódik.
Az egyik, hogy a közös tulajdon felszámolása során ahhoz, hogy valaki bekebelezhessen, vagy tulajdoni hányadot vegyen egy másik tulajdonostárstól, ahhoz földművesnek kell lenni. Ez nem igaz. Ezen eljárás keretében ez nem követelmény. Vagyis bármely tulajdonostárs bekebelezhet, vagy vehet, ha legalább 3 éve rendelkezik tulajdonosi jogviszonnyal. Ha örökölte, akkor nem kell a 3 év sem.
A másik tévhit a használati szerződésekhez kötődik. Kétségtelen, hogy ha van pl. haszonbérleti szerződés a kiindulás szerinti földrészleten, akkor az a szerződés a közös tulajdon felszámolásával nem szűnik meg. Vagyis elméletileg tovább él, a kialakított új 1/1-es földrészleteken is. Viszont az esetek többségében ez a szerződés a gazdasági év vége előtt felmondható, ha ehhez megvannak a törvényi feltételek.
További tévhit, hogy a 2. alcím szerinti megosztást lezáró egyezségi okiratban meg kell tenni azokat a nyilatkozatokat, melyeket a Földforgalmi törvény egy adásvételi szerződés esetében előír. Például a saját használt kötelezettségről. Ez sem igaz. A Földforgalmi törvény 12-17 § „nem játszik” ebben az eljárásban.
Még mindig sok a félreértés a termőföldek öröklésével kapcsolatban.
Az egyik sokakat érintő félreértés azzal kapcsolatban van, amikor a hagyatéki tárgyaláson nincs egyezség, és a földhivatal osztatlan közös tulajdonként tünteti fel a hagyatékot a tulajdoni lapon, napra pontosan feltüntetve az időpontot, amíg ezt a közös tulajdont meg kell szüntetni. Ha erre nem kerül sor, a földhivatal árverésen értékesíti a földtulajdont, vagy tulajdoni hányadot.
Az egyik, amit érdemes tudni, hogy ez alól a kiskorú örökösök sem kivételek.
A másik abban az esetben érdekes, amikor egy eleve osztatlan közös tulajdonban örökölnek tulajdoni hányadot. Ebben az esetben ugyanis arról van szó, hogy ha mondjuk, van 3 örökös, és nem tudnak megegyezni sem abban, hogy egyiküké legyen a tulajdoni hányad, sem abban, hogy egyben eladják, sem abban, hogy az államnak ajándékozzák, akkor csak a közös tulajdon felszámolása marad a Foktftv. szerint.
Ez azonban azt jelenti, hogy a teljes földrészleten meg kell szüntetni a közös tulajdont. Vagyis vagy valamelyik örökös, vagy valaki más tulajdonostárs elindítja az eljárást. Az egyik gond az, a sok közül, hogy a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések szerint, ehhez egyszerű többség kell, ha a földrészlet osztható. Ha ez nincs meg, nincs megszüntetés. Ha van, akit be kell kebelezni, akkor azt is rendezni kell. Ha nincs egyetértés az örökösök között, akkor megeshet, hiába volt a hagyatéki alap mondjuk szántó esetében több mint 1 ha, megeshet, hogy az örökölt tulajdoni hányad ennél kevesebb. Ebben az esetben az is benne van a pakliban, hogy az örökösöket valaki bekebelezi, jóval kevesebb pénzért, mintha egyébként egyben eladnák valakinek.
Ezek a dolgok még viszonylag frissek, de, hogy lesznek gondok – nem kicsik -, az borítékolható.
Tény, hogy az osztatlan közös tulajdon felszámolása nem szünteti meg a fennálló, hatályos haszonbérleti szerződéseket.
(a többlethasználati megállapodásokat viszont igen)
A Foktftv. rendelkezése szerint ezeket a szerződéseket módosítani kell. Az egy más kérdés, hogy ez az esetek nagy részében kivitelezhetetlen.
Viszont ez nem jelenti azt, hogy ezeket a szerződéseket nem lehet felmondani. Ha ennek megvannak a törvényi feltételei, akkor a gazdasági év vége előtt legkésőbb 60 nappal, 60 napos határidővel felmondható. Ez az erdőkre is érvényes.
Például, ha valaki megörököl, megvesz egy tulajdoni hányadot, akkor, ha arra van használati szerződés, az tovább él. De ha a közös tulajdon megszűnik, ezt a tulajdoni hányadot, vagy a még bekebelezett, megvásárolt tulajdoni hányadokat érintő szerződést felmondhatja. Feltéve, hogy nyilatkozik a saját használatról. Ez azt is jelenti, hogy ha valakinek megvan a törvényi lehetősége arra, hogy az Foktftv, szabályai szerint szerezzen – bekebelezzen, vásároljon -, és a saját tulajdoni hányadát használni is szeretné, akkor ez a megoldás, ha van használati szerződés, és nem az, hogy vásárolgat, de net tudja művelni a tulajdonát.
Van egy kis zavar az erőben a zártkertekkel kapcsolatban.
A zártkertek esetében irreleváns, hogy milyen művelési ágú, található-é rajta épület, illetve kivett részlet-é. A hangsúly a tényleges használaton van. Amit meg a kutya sem ellenőriz.
Tehát egy zártkert esetében akkor is fel lehet számolni az osztatlan közös tulajdont, ha kivett terület.
A földhivatalokkal egyeztetve gyakran szóba kerül, hogy még mindig elvétve találkoznak a Foktftv. szerinti közös tulajdon felszámolásával. A 3. alcím szerinti bekebelezés még csak-csak előfordul, de a 2. alcím szerinti megosztás ritka, mint a fehér holló. Az okokat nem igazán tudják megfejteni. Általában az a vélemény, hogy bár közel 2 millió hektár osztatlan közös tulajdon van, a tulajdonosokat nem igazán érdekli, hogy megszüntessék a közös tulajdont.
Nos, én ezt kicsit másképpen látom. Szerintem a tulajdonosok közül sokan foglalkoznak a gondolattal, hogy fel kellene számolnia közös tulajdont, de egy dolog mindenképpen visszatartja őket, ez pedig…….az információ, a tájékoztatás hiánya.
Ha megnézzük az idevágó fórumokat pl. a fészbukon, azt látjuk, hogy az ügyvédek megoldásként mindig a bírósági utat ajánlják a közös tulajdon megszüntetéséhez, akkor is, ha termőföldről van szó. Ha valaki a földhivatalokhoz fordul, ott sem kap túl sok segítséget. Ezek után nem kell csodálkozni, ha sokaknak elmegy a kedvük az egésztől.
Ennek szerintem nem igazán a jogszabályi háttérben kell keresni az okát. Kétségtelen, a Foktftv. is – mint minden jogszabály – hagy kívánni valót maga után, de azért nem olyan bonyolult dolog ez. A bekebelezési eljárás például sokaknak sikerül.
A gond inkábba 2. alcím szerinti eljárásnál van, vagyis amikor kialakítható legalább két önálló földrészlet. Itt a megosztást egy úgynevezett osztóprogram segítségével kell elvégezni.
És ez a gond.
Mert azt, hogy ez a folyamat hogyan zajlik le, hogy az osztóprogrammal milyen megoldásokat lehet találni….azt csak az tudja, aki csinált már ilyet. Minél többet. Az van ugyanis, hogy egy-egy megosztásnál az osztóprogramot csak az tudja kezelni, az „láthatja”, aki a hozzáférési kódot megkapta. Vagyis magát a megosztási folyamatot sem az egyezségi okiratot készítő ügyvéd, sem a földhivatal nem látja, nem tud rátekinteni. Gyakorlatilag egy kész anyagot kap a földhivatal is. Egy, az osztóprogram által elkészített térképet, illetve területi kimutatást. De azt, hogy ez a végeredmény hogyan jött létre, arról semmilyen információjuk nincs.
Nos ezért nem tudnak sem az ügyvédek, sem a földhivatalok releváns tanácsokkal, információkkal szolgálni. Mert lövésük nincs arról, hogyan működik az osztóprogram, hogy milyen megoldásokat, „kiskapukat” lehet találni, alkalmazni. Ezt csak azok tudják, akik már csináltak ilyen megosztást. Minél többet, annál nagyobb a tapasztalatuk, annál több problémát tudnak kezelni, orvosolni.
Ezért nem szabad feladni, ha valaki a földhivatalokban, ügyvédeknél falba ütközik. Tapasztalatból mondom, a Foktftv. a lehetőségek tárháza, ha valaki ismeri a jogszabályi hátteret, és van tapasztalata.
„(6) Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése során egyik tulajdonosnak sem juthat a megosztás alapjául szolgáló ingatlanban fennálló tulajdoni hányada alapján a földnek aranykorona értékben kifejezett kataszteri tiszta jövedelme szerint – a 8. § (1) bekezdésben foglaltak figyelembevétele alapján – számított értékűnél kisebb értékű ingatlan, kivéve, ha abba az egyezség részeként kifejezetten beleegyezik.”
2021 06. 05-től hatályba lépett módosítás szerint:
„6/A. § * Erdőnek minősülő ingatlan esetében a 6. § (6) bekezdésének alkalmazása során figyelembe kell venni a földön található faállomány fatérfogatát is.”
A jogalkotó szerint erre a kiegészítésre azért volt szükség, mert ennek figyelmen kívül hagyása igazságtalan lenne. Jogos. Megtörtént, hogy a megosztást kezdeményező többségi tulajdonos/tulajdonosok egy felújítási kötelezettség alatt álló erdőrészletet rásóztak valakire.
Az egy más kérdés, hogy ezt a törvényi rendelkezést senki nem vette komolyan, még az Agrárminisztérium sem. Többek között azért nem, mert az osztóprogram sem tudja ezt kezelni. Főleg miután 2023. jan. 1-től az erdőnek nincs AK értéke, így a megosztást csak területarányosan lehet végrehajtani.
Történt azonban, hogy nemrégiben a Kúria kimondta, a földhivataloknak az erdőket érintő megosztások esetében vizsgálnia kell ezen jogszabályi rendelkezés betartását, és ha a megosztás nem felel meg ennek, akkor az a törvény erejénél fogva semmis, és a bejegyzési kérelmet el kell utasítani. Azt most hagyjuk, hogy a földhivatal ezt nem tudja vizsgálni, még akkor sem, ha a törvényi rendelkezés nem arról szól, hogy m3-re pontosan kell a fakészletet figyelembe venni. Nem tudom, lép-é erre valamit a jogalkotó, lesz-é módosítás.
Viszont a napokban szembe jött egy megkeresés, ami konkrétan nem a megosztásra, hanem az erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozott, de a kiindulási alap, az erdő konkrétan kapcsolódik a fentiekhez.
Adott egy 17 ha-os erdő művelésiágú földrészlet. Ebből 10 ha –t még anno a tsz letermelt, kituskózott és szántóként művelte. Ebből ma 10 ha magántulajdon, 7 ha állami. A magánszemély a 10 ha szántót műveli. Az erdészeti hatóság évek óta kiszabja a felújítás elmaradása miatt az erdővédelmi járulékot.
Az jutott eszembe, hogyan lehetne megszüntetni ebben az esetben a közös tulajdont?
Ugye az alapeset egyszerű. A magánszemélyé lenne a 10 ha, amit egyébként is használ, a magyar császári és királyi államé a 7 ha erdő. Na de ez így igazságtalan, mert ebben az esetben a magánszemély egy olyan önálló földrészletet kapna, amin a fakészlet 0 m3, és még felújítási kötelezettség is terheli, miközben az állam meg olyan földrészletet kapna, amin erdő van 200 m3/ha-os fakészlettel. Vagyis alkalmazni kellene a 6/A §-t. Felmerül a kérdés, hogyan? Alkalmas-é erre az osztóprogram, vagy ide már földmérő kell?
Nos a dolog megoldható az osztóprogrammal is, de földmérővel is. A végeredmény az lenne, hogy a magánszemély kb. 4 ha-al több területet kapna a kiindulási helyzethez képest. Ez persze fordítva is működhet, ha pl. a kezdeménytő tulajdonostársnak magasabb fakészletű erdőrészletek jutnak.
Azért a felhívott esetben kíváncsi lennék az Agrárminisztérium orcájára mikor a 7 ha helyett csak 3 ha-t kapna a gazdájuk, az állam….
-Isten áldja meg őket minden lépésükben, Allah növessze hosszúra a szakállukat, akár felül, akár alul –
a Foktftv. keretében rendelkezett a termőföldek öröklésének menetéről is. Ennek a lényege, hogy öröklés útján a termőföl tovább nem osztható. Bölcs, és helyes dolog, kb. 30 éve kellett volna meglépni, akkor nem tartanánk itt. Amennyiben nincs egyezség a hagyatéki eljárás során, akkor az örökség a „hagyományos” eljárás szerint kerül be az ingatlannyilvántartásba, vagyis osztatlanként. Viszont a tulajdoni lap III. részében napra pontosan meghatározásra kerül, meddig kell felszámolni a közös tulajdont. Ha addig ez nem realizálódik, akkor a földhivatal elárverezteti. Még ezzel sincs gond.
Na de mi a helyzet, ha a tulajdonostárs kiskorú? Mert a kötelezettség rá is vonatkozik. És ha nem ő, vagyis a gyámja indítja a közös tulajdon felszámolását? Ha egy másik tulajdonostárs a kezdeményező, és a kiskorú tulajdonostárs/társak tulajdoni hányada nem éri el a területi minimumot, abban az esetben mi a teendő? Bekebelezhető a kiskorú tulajdoni hányada gyámhatósági hozzájárulás nélkül? Ha igen, akkor az ellenértéket kinek, milyen módon kell teljesíteni?
Ha a gyámhatóság engedélye szükséges, és azt nem adja meg, akkor mi van? Benézett a ló az ablakon? Mert ebben az esetben még egy további ok, ami megakasztja a közös tulajdonok felszámolását. Arról már nem is beszélve, hogy ez a verzió komoly visszaélésekre ad lehetőséget.
A megoldást eddig nem osztotta meg velünk a jogalkotó. Mert az Foktftv. törvényben sem a Ptk., sem a 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról nincs felhívva. Vagyis nincs rendelkezés arról, hogy az ezekben foglalt rendelkezéseket, a Foktftv.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
Valamit elfelejtettem az Foktftv.-el kapcsolatban, ami talán a legfontosabb. Hiába, este nekem már az alváson jár az eszem....
Szóval az van, hogy a maga ez a törvény úgy, ahogy van megbukott. Semmilyen formában nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Eltelt 4 év, és a jóváhagyással lezárt esetek száma elenyésző. Ezzel a jogszabályi háttérrel 100 év alatt sem fogjuk felszámolni az osztatlan közös tulajdonokat. Az okok szerteágazóak, és feltérképezésük mindenképpen megérne egy misét, de most csak egy dolgot tennék hozzá a korábban leírtakhoz.
Nagyon sokan vannak olyanok, akik tulajdonostársak egy osztatlan közös tulajdonban, szeretnének abból kiválni, 1/1-es tulajdont kialakítani, de nem akarnak senkit bekebelezni, nem akarják senki tulajdonát elvenni. Viszont ha van/vannak olyan tulajdonostársak, akiknek a tulajdoni hányada nem éri el a területi minimumot, azokat a hatályos törvényi rendelkezés szerint valakinek be kell kebelezni.
zárójelben. Miközben ezen tulajdonostársak egy jelentős része például már elhunyt, de a hagyatéki eljárás ezeket a tulajdoni hányadokat nem érintette, mert nem is tudtak róla az örökösök, csak az értesítőlevélben szereztek erről tudomást. zárójel bezárva
Ha a jogalkotónak nincs jobb ötlete a közös tulajdonok felszámolására az erdők, termőföldek esetében, akkor úgy kellene módosítani a törvényt, hogy a kezdeményező tulajdonostárs akár maga is dönthessen arról, hogy nem kebelez be, hanem azon tulajdonostársakat is közös tulajdonban hagyja, akik arról egyébként nem nyilatkoztak. Igaz, így darabra nem csökken a közös tulajdonok száma, de azok a tulajdonostársak, akik csak az értesítő levélből szereztek tudomást arról, hogy van ilyen rendezetlen örökségük, azoknak legyen lehetőségük rendezni az örökséget. Ez szerintem azt fogja eredményezni, hogy a közös tulajdonban lévő tulajdonosok száma folyamatosan csökkeni fog.
Amit az Agrárminisztériumnak nagyon gyorsan rendeznie kellene az osztatlan közös tulajdonok felszámolását érintő jogszabályokban
1, Az Foktftv. minden olyan ingatlanra vonatkozzon, amire a Földforgalmi törvény hatálya kiterjed, függetlenül a művelési ágaktól.
2, Annak érdekében, hogy azon tulajdonostárs, akinek a tulajdoni hányada 50% vagy attól több, passzivitással ne akadályozhassa meg az osztatlan közös tulajdon felszámolását, rendelkezni kell arról, ha ezen tulajdonostársak átvették az értesítő levelet, de 30 napon belül nem tesznek semmilyen nyilatkozatot, akkor a hozzájárulásukat vélelmezni kell.
3, Ha az 50%, vagy nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a közös tulajdon felszámolásához, akkor törvényi kötelezettsége legyen, hogy 6 hónapon belül megindítsa a közös tulajdon felszámolását. Ha ezt elmulasztja, akkor bármely tulajdonostárs újra kezdeményezhesse a közös tulajdon felszámolását, de már úgy hogy a többségi tulajdonostárs hozzájárulása vélelmezhető legyen akkor is, ha nem ért egyet e megosztással.
4, Egyértelműen, világosan, érthetően meg kell határozni, hogyan, milyen formában tehetnek jognyilatkozatot azon tulajdonostársak, akik közös tulajdonban kívánnak maradni. Mert ezt most úgy is lehet értelmezni, hogy írásban nyilatkoznak, és ezen nyilatkozatukat csatolni kell az egyezségi okirathoz, de lehet úgy is, hogy ezen nyilatkozatukat az egyezségi okiratban kell megtenniük, azt aláírva. Vagyis megint ott tartunk, hogy erről a földhivatalokkal kell alkudozni.
5, Ugyan így a földhivatalokkal kell alkudozni arról, hogyan teljesíthető a 2. alcím szerinti eljárásban a bekebelezett ellenértékek megfizetése. A törvényi értelmezés az, hogy ezt csak azon tulajdonostársaknak lehet kifizetni, akik részt vesznek az egyezségben, és aláírják az egyezségi okiratot. Ennek semmi értelme, főleg annak ismeretében, hogy a 3. alcím szerinti bekebelezésnél ezt a bekebelezett tulajdonostárs határozhatja meg.
6, Ugyancsak egyértelműen meg kell határozni, hogyan kell igazolni az ellenérték kifizetését. Van olyan földhivatal, akinek nem elég a banki átutalás másolata, vagy a tértivevényes postai csekk, mert teljes bizonyító erejű nyilatkozatot is kér erről. Ez azonban nagyon komoly kockázatot jelent a kifizetőnek, hiszen ha ezt a bekebelezett tulajdonostárs nem teljesíti, akkor nem tudja megszüntetni a közös tulajdont, ráadásul gyakorlatilag elúszik a pénze is, vagy pereskedhet.
7, Rendezni kell az erdők esetében a fakészlet figyelembe vételére vonatkozó törvényi rendelkezést. A Kúria ennek vizsgálatát az ingatlanügyi hatóság kötelezettségévé tette, miközben a földhivataloknak erre semmi rálátásuk nincs. Nem csak nekik, gyakorlatilag senkinek. Ebben akkor lehet majd tisztán látni, ha a megosztás lezajlott, és az erdészeti hatóságok az új földrészlet határokhoz igazítják az erdőrészlet határokat. Ha ezt az osztóprogram nem tudja kezelni, akkor el kell felejteni a dolgot. Megjegyzem, miután az erdőnek már nincs AK értéke, így ez a rendelkezés kiüresedett.
8, A végrehajtásokat már sikerült rendezni, de a haszonélvezeti jogot nem. Ennek az a következménye, hogy ha valaki olyan tulajdoni hányadot kebelez be, amelyet haszonélvezeti (özvegyi) jog terhel, az gyakorlatilag nem tudja használni, vagy használatba adni a teljes ingatlanát, mert a földhivatal, erdészeti hatóság megköveteli a haszonélvező hozzájárulását. Ha a törvény erejével valakit meg lehet fosztani a tulajdonától, be lehet kebelezni azt, akkor a haszonélvezeti jogot miért nem lehet ugyan így a törvény erejével töröltetni?
9, Egyértelműsíteni kell a törvényben, hogy ha egy osztatlan közös tulajdon egy korábbi közös tulajdon felszámolásából keletkezett – pl. az 1993. évi II. törvény alapján -, akkor a 3 év tulajdonosi jogviszonyba beleszámítson a korábbi közös tulajdonban meglévő tulajdonosi jogviszony is.
Előfordulhat, hogy egy földrészletben van két olyan tulajdonostárs, akinek a területi minimumot meghaladó tulajdoni hányada van. Ha van még tulajdonostárs, akkor nekik nincs meg a minimum területi illetőségük. Nem ritka eset, hogy a két „nagy” tulajdonostársból az egyik vagy nem elérhető valamilyen oknál fogva, tehát inaktív a megosztásban, vagy a másik tulajdonostárs a magyar császári és királyi állam. Nos, ilyenkor gyakorlatilag a 2. alcím szerinti megosztás esetében nincs esély arra, hogy a másik „nagy” tulajdonostárs megvegye ezt a tulajdoni hányadot az eljárás keretén belül. De mi van akkor, ha szeretné megszerezni?
Megoldható. Igaz két lépésben. A lényeg, hogy az osztatlan közös tulajdon felszámolását a 3. alcím szerinti bekebelezéssel kell rendezni. Egy dolgot kell mérlegelni. Van-é olyan tulajdonostárs, aki ezen eljárás keretében elkezdene licitálni. Az állam nem fog. Ha nincs, akkor kivitelezhető a dolog.
A másik gyakori eset, hogy egy földrészletben csak egy olyan tulajdonostárs van, akinek a tulajdoni hányada meghaladja a minimumot. Sima ügy, 3. alcím szerinti bekebelezés. De mi van akkor, ha van olyan másik tulajdonostárs – akár 100 m2-rel -, aki várhatóan elkezd licitálni, és a zsebe is vastagabb? Mert ebben az esetben viszi a minimum fölötti tulajdoni hányadot is. Ez is megoldható két lépcsőben. Itt fordítva történik a dolog. A 3. alcím szerint a 2. alcím szerinti megosztásra kerül sor.
Van olyan eset, amikor a 2. alcím szerinti megosztást kell lebonyolítani. Viszont ha több minőségi osztály is szerepel a tulajdoni lapon, akkor előfordulhat, hogy be lehet kebelezni olyan tulajdonostársakat is, akiknek kiindulási helyzet szerint megvan a minimum területük, de csak „szűken”, vagyis max. pár tized hektárral nagyobb. A földhivatalok húzzák emiatt a szájukat, de ezt nem tiltja semmi.
Az osztatlan közös tulajdonok felszámolása során az Foktftv. 13. § nem azt jelenti, hogy a közös tulajdon megszűnése után, a fennálló többlethasználati, haszonbérleti szerződések sérthetetlenek. Mindössze azt jelenti, hogy ezek a közös tulajdon felszámolásá után nem szünnek meg. Ezalól kivétel a többlethasználati megállapodás.
A haszonbérleti szerződések azonban viszonylag könnyen felmondhatóak.
Az osztatlan közös tulajdonok felszámolása során, a 2 alcím szerinti eljárásban - amikor kialakítható két önálló földrészlet, vagyis megosztásról beszélünk -, a bekebelezett tulajdoni hányadokat hozzá kell rendelni a bekebelező tulajdonostárs tulajdoni hányadához. Van arra lehetőség, hogy az éritett tulajdonostárs kérheti, a tul. lapon ezeket a bekebelezett tulajdoni hányadokat - bár 1/1-es tulajdon - külön tartsák nyilván. A 3. alcím szerinti bekebelezésnél ezt már jogszabály írja elő.
Hol it a gond, kérdezhetnénk.
Nos a gond a haszonélvezeti jognál van. Mert ha a közös tulajdon megszüntetése során nem sikerül valamilyen formában töröltetni a haszonélvezeti kogot, akkor az átkerül a bekebelező tulajdonostárs tulajdoni lapjára. Ami persze nem lehetetlen, csak foglalkozni kell vele.
És ezek után jön a kérdés. Hogyan kell eljárni, ha a bekebelező tulajdonostárs ezek után szeretne bejelentkezni földhasználónak, erdőgazdálkodónak, vagy szeretné használatba adni a földjét, erdejét. Mert erre csak akkor van lehetősége, ha a haszonélvezet jogosultja - ide értve az özvegyi jogot is - ehhez hozzájárul. Persze mondhatjuk azt, hogy ez a haszonélvezeti jog csak egy konkrét tulajdoni hányadot érint, de itt a konkrét tulajdoni hányad 1/1.
A földhivatalok lesnek ki a fejükből, mikor erre rákérdezek. Nem értik. Leginkább azt nem értik, a "jogalkotó" - az idézőjel nem véletlen - miért nem rendezte ezt a kérdést. Nos azért nem, mert a jogalkotó szokása szerint fércmunkát végzett. A földhivatalok egy része azt javasolja, hogy csinálni kell használati megosztást, és azt elfogadják. 1/1-es tulajdonban, hogy?
De menjünk bele ebbe. A termőföldeknél ez még talán kivitelezhető, de erdőknél nem. Mert az erdők esetében 1 ha-nál kisebb részterületre nem lehet használati megosztást csinálni.
Szóval az agrártárca ismét nagyot alkotott.
Ami totálisan értelmezhetetlen egyébként az az, ha valakit meg lehet fosztani a tulajdonától a törvény erejénél fogva, vagyis bekebelezhető, akkor ezt miért nem lehet megtenni a haszonélvezeti joggal is.
Na majd most, az őszi salátatörvény dömpingben ezt is rendezni fogják.
Válasz Pont #2981. hozzászólásáraA bekebelezés után a közös tulajdon megszűnik. a teljes terület egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerül. vagyis 1/1 lesz. A 3. alcím szerinti eljárásban a törvény úgy rendelkezik, hogy bár 1/1-es tulajdon lesz, de a bekebelezett tulajdoni illetékességeket külön kell nyilvántartani. Ha nem tudod az eljárás során megoldani, hogy a haszonélvezet lekerüljön - ha valaki rááll, akkor az esetek többségében megoldható -, akkor a konkrét tulajdoni hányadon rajta marad. Vagyis azt nem csak használatba nem lehet adni, de a tulajdonos sem jelentkezhet be rá földhasználónak.
Rákérdeztem a lányokra egy pár földhivatalban, és a válasz....csend. Nem is értik, hogy ezt most hogy. Nem értik miért nincs ez a jogszabályba rendezve. Azt javasolták, hogy ilyen esetben meg kell próbálni szerezni egy nyilatkozatot a haszonélvezeti jog jogosultjától, miszerint átengedi a használat jogát. A másik elgondolásuk, hogy bár 1/1-en nem lehet használati rendet kialakítani, mert ennek nincs jogszabályi háttere, de úgy kell bejelentkezni földhasználónak, hogy egy térképen le kell választani amire haszonélvezet van, és a maradék részterületre kell földhasználónak bejelentkezni. De arról, hogy ez haszonbérleti szerződés esetében működik-é, arra nem igazán tudtak mit mondani.
Válasz Csaba58 #2978. hozzászólásáraSzőrszálhasogatsz? Úgy kezdtem "meg kell váltani" és magyaráztam, hogy ez mit is jelent....
Ha több használó van a tulajdoni lapon akkor kell használati megosztás, egy tulajdonos több használó lehet olyankor is mikor pl. 30 év földbérlettel veszi meg pl. a másik 50% területet, ezeket nem lehet máshogy rendezni, mint használati megosztással. pl. mindkét részt aláírja ugyan az a tulajdonos, hülyén néz ki de van ilyen....
Válasz Rabó001 #2979. hozzászólásáraNa igen. Ez a történet ismét arról szól, hogyha egy országban hülye jogalkotók, hülye jogszabályokat hoznak, akkor a normális polgárnak nincs más lehetősége, mint egyezkedni a jogalkalmazókkal, jelen esetben a földhivatalokkal.
Megjegyzem, a magyar közigazgatás még azért nem omlott össze, mert a jogalkalmazók, a hivatalokban, hatóságoknál dolgozók jelentős része a normális ember kategóriába tartozik, és megpróbál segíteni....
Válasz Csaba58 #2978. hozzászólásáraNekem van egy terulet, amit több lépésben vettük meg, de már 1/1-ben a miénk, csak más időpontokban járt le a bérlet. Mikor az első tulajdoni hányadra lejárt a bérlet, akkor azt elkezdtem művelni. Ja igen, akkor a terület a szülő nevén volt, szivessegit csináltunk. A szerződésben le volt írva hogy a térképen bejelolt területre vonatkozik. Néztek is amikor bevittem a foldhivatalba, elmagyaraztam neki, erre először reflexből ravagta hogy jo, de használati megállapodást kell csinálni mellé. Mondom neki az ügyvéd szerint nem kell, mert egy tulaj van. Azt mondja, jó, de akkor hivatalos terkepmasolat kell, az nem volt jó neki amit az ügyvéd letoltott. Mindegy, megcsinaltuk helyben azt is.
Válasz Pont #2976. hozzászólásáraMegittam az első kávémat, és teámat, akkor most leírom, mivel nem értek egyet.
Az özvegyi jogot nem lehet megvenni, megváltani viszont lehet, ha a megváltásba a jogosult beleegyezik, vagy arra is van lehetőség, hogy arról a kjogosult lemondjon.. Az ellenérték kiszámításának módja az illetéktörvényben található. (72. §)
Azt is nehéz értelmezni, hogy egy 1/1-es tzlajdonon hogyan csinálsz használati rendet. Kétésgtelen, hogy a Foktftv. 3. alcím szerinti bekebelezésnél a bekebelezett tulajdoni illetőségeket külön kell nyilvántartani, így elméletileg lehet használati rendet csinálni. Csak ennek szerintem nincs jogszabályi háttere. Meg kell beszélni a földhivatallal.
Mindenesetre ezt már régen rendezni kellett volna jogszabályi szinten. Mert ez a kérdés akkor is él, ha a tulajdonos szeretne földhasználó, vagy erdőgazdálkodó lenni.
Én ezt úgy csinálom, hogy már az osztatlan közös tulajdon felszámolása során megpróbálom rendezni a haszonélvezeti jogok sorsát. A földhivatalok általában egyeztetnek a BM nyilvántartással, és ha a jogosult már elhunyt, akkor az özvegyi jogot törlik. De ezt az egyeztetést ügyvéd is megteheti.
Válasz BélaNB #2974. hozzászólásáraMeg kell váltanod/venned hogy lemondjon róla, mint egy adásvételi szerződés, ami alapján a földhivatal törli a jogot. (Vagy bérbe adsz, annyival kisebb területet, csak akkor földhasználati megosztást is kell csinálni)
Sziasztok, segítséget szeretnék kérni az alább leírt ügyben:
Adott egy 2.6 hektáros szántó, 1.9 hektár az enyém a maradékon osztozott 15 tulajdonos.
Be lett kebelezve a tulajoktól a részük, le is zárult minden rendben. Azonban az egyik tulajdonos részére (85 éves) volt özvegyi jog bejegyezve ami továbbra is fentmaradt a tulajdoni lapon kb. 500 négyzetméterre. Bérbe akarom adni a szántót (6 évre) és az lenne a kérdés, hogy az özvegyi jog tulajdonosa ha nem írja alá akkor mi a teendő, illetve, így mi a bérbeadás menete? Ugye most egy teljesen idegennek van özvegyi joga. Köszönöm a válaszokat.
"15. § (1) * Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével bekövetkező változást – ideértve az egyezségben foglalt tulajdonváltozást is – az ingatlanügyi hatóság a közokiratba foglalt, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett egyezségi okirat és annak elválaszthatatlan mellékletét képező, az osztóprogram által elkészített és külön azonosítóval rendelkező – e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti – térképvázlat és területkimutatás alapján a folyamatban lévő megosztás ténye feljegyzésének rangsorában vezeti át."
Szóval, az van, hogy még mindig nagyon sokan nem értik, az osztatlan közös tulajdon felszámolásánál, azon tulajdonostársaknak, kiknek a tulajdoni hányada nem éri el a törvényi minimum területi méretet, azok be lesznek kebelezve. A törvény erejénél fogva. Vagyis ehhez nem szükséges a hozzájárulásuk.
Arra van lehetőségük, hogy többen úgy nyilatkozzanak, osztatlanban kívánnak maradni, ha ezzel a közös területük a minimum méret fölé megy. Ennek nincs akadálya. Viszont ezt a nyilatkozatot a megosztást lezáró, ügyvéd által elkészített, ellenjegyzett egyezségi okiratban is meg kell tenniük, és aláírásukkal megerősíteni. Ha ezt nem teszik meg, akkor a tulajdoni hányaduk bekebelezésre kerül, függetlenül a korábbí nyilatkozatuktól.
A Miskolci Törvényszék pontot tett egy elhúzódó vita végére.
Ededig minden földhivatal - kevés kivétellel, minht pl. Borsod -, elvárta, hogy a bekebelezésért járó bírósági letétek jogerősek legyenek. Miközben a jogszabály ezt nem várta el. Nos, a Miskolci Törvényszék ezt most sínre tette.
Nincs szükség a jogerőre.
A Foktftv. előírja, hogy erdők esetében a megosztás során figyelemmel kell lenni a faállomány fatérfogatára is. Vagyis a földrészleten található fakészletet arányosan kell elosztani. Ezzel csak annyi a gond, hogy erre az osztóprogram nem alkalmas. Vagyis ha egy földrészleten több erdőrészlet, eltérő fatömeggel található, gyakorlatilag nem lehet végrehajtani a megosztást.
Jó egy éve rákérdeztem a jogalkotóra - az Agrárminisztériumra -, mi a megoldás. Azt a választ kaptam, ezzel nem kell foglalkozni.
A Kúria ezt másképpen gondolja, mert szerinte így kell végrehajtani a megosztást. Most nem részletezem, azon kívül, hogy ez jelenleg kivitelezhetetlen, miért értelmetlen is egyben
A lényeg: sakk-matt.
Mert ha ez elvárás lesz a földhivatalok részéről - még szép, hiszen a Kúria döntése rájuk is kötelező érvényű -, akkor amíg nem módosítják törvényi előírást, vagy oldják meg, hogy az osztóprogram kezelni tudja ezt a dolgot.....addig erdőben elvétve lehet felszámolni a közös tulajdont.
Az már csak hab a tortán. hogy miután a földhivataloknak lövésük nincs arról, ez mit jelent, hogyan fogják ezt ellenőrizni.
Ha egyszer valami csoda folytán megtörténik, hogy az Agrárminisztérium használható törvényt alkot....akkor tettünk egy nagy lépést Európa irányába.
Még mindig nagyon kevesen élnek a lehtőséggel, hogy felszámolják a földeken fennálló közös tulajdont. Ugyan akkor azt mondják a földhivatalok, hogy ezen próbálkozások jelentős része sem jár eredménnyel.
Vagy az van, hogy valaki önállóan próbálkozik, de nem tudja kezelni az osztóprogramot, vagy megbíz a lebonyolításával valakit - az esetek tőbbségében egy ügyvédet -, aki vagy a megosztást nem tudja lebonyolítani, vagy olyan egyezségi okiratot készít, amit a földhivatal nem fogad el, vagy az is gyakori eset, mikor az ingatlan-nyilvántartási kérelmet elutasítja a földhivatal, az esetek jelentős részében téves jogértelmezés okán.
Nos erre azt tudom mondani, nem szabad feladni. Egyrészről neki kell futni mégergyszer, de már hozzáértő embert kell megbízni a lebonyolítással, másrészről, ha fennáll a vélelem, hogy a földhivatal elutasító döntése jogszabálysértő, élni kell a jogorvoslati lehetőséggel, és bíróságra kell vinni az ügyet. Természetesen ehhez egy jól megfogalmazott keresetlevél kell.
Erdők esetében nem mindig az osztatlan közös tulajdon felszámolása a legjobb megoldás. A matek dönt. Ha több olyan tulajdonostárs van, akinek be kell kebelezni a tulajdoni hányadát, végig kell gondolni megéri-é a befektetést.
Ha belátható időn belül nincs lehetőség jelentősebb bevételt produkáló fahasználatra, akkor nem valószínű, hogy érdemes pénzt fektetni a dologba.
Ilyankor ha valaki tulajdonostársként gazdálkodni szeretne, akkor érdemes elgondolkodni a használati renden, illetve a többlethasználati lehetőségen.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, használati megosztás lebonyolítása
Válasz Erdőjaro #2958. hozzászólásáraNem igazán követtem a sorsukat, túl sok vizet nem zavartak. Ha jól értem, beolvadnak az AM-ba. Szerintem semmivel nem lesz jobb, sőt......
Az osztatlanok esetében mondjuk eddig korrektek voltak, ha volt állami tulajdonrész. Meglátom ezek után mi lesz. Szerintem az volt a fő gond, hogy nem hozták a kitűzött összeget az állami földek eladása terén. A pénz meg kellene piszkosul.....
Válasz Erdőjaro #2956. hozzászólásáraGondolom van benne állami tulajdonrész is, és az NFK többlethasználati megálllapodásként értelmezte a használati rendet. Fel kell homályosítani őket.
3006 hozzászólás
Válasz VMisi #3005. hozzászólásáraHasználati rend kialakitásaval.
A jelenlegi területem szomszédos egy osztatlan közös táblával. Ha sikerülne venni egy részt abból, akkor azt milyen módon tudnám az enyém mellé tenni művelésre? Nem kell nekem külön hrsz, csak valahogy tudjam azt is művelni.
https://www.facebook.com/groups/1394757234583689/
Válasz csabahegeszt #3002. hozzászólásáraSőt még a 300ha limitet is túllépheted ha onnan vásárolsz és a végrehajtási jog is azonnal törlődik,ha olyan földet vásárolsz,vagy kebelezel be.
Jól értelmezem hogy január 1 után nem kell kifüggeszteni az osztatlaból vásárlást?!
Ha 3 éve tulajdonos vagyok.
Akár termőföld, akár erdő esetében….
Ha osztatlan közös tulajdonban van tulajdoni hányada, és meg szeretné szüntetni a közös tulajdont…..
Ha osztatlan közös tulajdonban használni szeretné a saját tulajdoni illetőségét, és használati rendet szeretne kialakítani…..
Ha osztatlan közös tulajdonban szeretne többlethasználati megállapodást kötni a többi tulajdonostárssal….
Ha jogszabálysértőnek tart egy földhivatali határozatot – ide értve az adásvételi-, haszonbérleti szerződés, vagy elfogadó jognyilatkozat elutasítását -, és szeretne jogorvoslattal – bírósági úttal – élni….
Ha jogszabálysértőnek tart egy erdészeti hatósági döntést, vagy szankciót….
keressen:
foldjog@gmail.com
csabaosztatlan@gmail.com
erdoagro58@gmail.com
20-2528350
https://www.facebook.com/groups/1394757234583689/
A közös tulajdon felszámolása elől külföldi állampolgár tulajdonostársak sincsennek elzárva. Ők is bekebelezhetnek, vehetnek. Akár egy kínai, vagy bolíviai is....
Az osztatlan közös tulajdon felszámolásához még mindig nagyon sok tévhit kapcsolódik.
Az egyik, hogy a közös tulajdon felszámolása során ahhoz, hogy valaki bekebelezhessen, vagy tulajdoni hányadot vegyen egy másik tulajdonostárstól, ahhoz földművesnek kell lenni. Ez nem igaz. Ezen eljárás keretében ez nem követelmény. Vagyis bármely tulajdonostárs bekebelezhet, vagy vehet, ha legalább 3 éve rendelkezik tulajdonosi jogviszonnyal. Ha örökölte, akkor nem kell a 3 év sem.
A másik tévhit a használati szerződésekhez kötődik. Kétségtelen, hogy ha van pl. haszonbérleti szerződés a kiindulás szerinti földrészleten, akkor az a szerződés a közös tulajdon felszámolásával nem szűnik meg. Vagyis elméletileg tovább él, a kialakított új 1/1-es földrészleteken is. Viszont az esetek többségében ez a szerződés a gazdasági év vége előtt felmondható, ha ehhez megvannak a törvényi feltételek.
További tévhit, hogy a 2. alcím szerinti megosztást lezáró egyezségi okiratban meg kell tenni azokat a nyilatkozatokat, melyeket a Földforgalmi törvény egy adásvételi szerződés esetében előír. Például a saját használt kötelezettségről. Ez sem igaz. A Földforgalmi törvény 12-17 § „nem játszik” ebben az eljárásban.
Moderátor által módosítva: 2024-11-10 21:00:26
Moderálási elveink miatt törölve: 2024-10-28 09:09:40
Még mindig sok a félreértés a termőföldek öröklésével kapcsolatban.
Az egyik sokakat érintő félreértés azzal kapcsolatban van, amikor a hagyatéki tárgyaláson nincs egyezség, és a földhivatal osztatlan közös tulajdonként tünteti fel a hagyatékot a tulajdoni lapon, napra pontosan feltüntetve az időpontot, amíg ezt a közös tulajdont meg kell szüntetni. Ha erre nem kerül sor, a földhivatal árverésen értékesíti a földtulajdont, vagy tulajdoni hányadot.
Az egyik, amit érdemes tudni, hogy ez alól a kiskorú örökösök sem kivételek.
A másik abban az esetben érdekes, amikor egy eleve osztatlan közös tulajdonban örökölnek tulajdoni hányadot. Ebben az esetben ugyanis arról van szó, hogy ha mondjuk, van 3 örökös, és nem tudnak megegyezni sem abban, hogy egyiküké legyen a tulajdoni hányad, sem abban, hogy egyben eladják, sem abban, hogy az államnak ajándékozzák, akkor csak a közös tulajdon felszámolása marad a Foktftv. szerint.
Ez azonban azt jelenti, hogy a teljes földrészleten meg kell szüntetni a közös tulajdont. Vagyis vagy valamelyik örökös, vagy valaki más tulajdonostárs elindítja az eljárást. Az egyik gond az, a sok közül, hogy a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések szerint, ehhez egyszerű többség kell, ha a földrészlet osztható. Ha ez nincs meg, nincs megszüntetés. Ha van, akit be kell kebelezni, akkor azt is rendezni kell. Ha nincs egyetértés az örökösök között, akkor megeshet, hiába volt a hagyatéki alap mondjuk szántó esetében több mint 1 ha, megeshet, hogy az örökölt tulajdoni hányad ennél kevesebb. Ebben az esetben az is benne van a pakliban, hogy az örökösöket valaki bekebelezi, jóval kevesebb pénzért, mintha egyébként egyben eladnák valakinek.
Ezek a dolgok még viszonylag frissek, de, hogy lesznek gondok – nem kicsik -, az borítékolható.
Moderátor által módosítva: 2024-10-15 08:15:36
Tény, hogy az osztatlan közös tulajdon felszámolása nem szünteti meg a fennálló, hatályos haszonbérleti szerződéseket.
(a többlethasználati megállapodásokat viszont igen)
A Foktftv. rendelkezése szerint ezeket a szerződéseket módosítani kell. Az egy más kérdés, hogy ez az esetek nagy részében kivitelezhetetlen.
Viszont ez nem jelenti azt, hogy ezeket a szerződéseket nem lehet felmondani. Ha ennek megvannak a törvényi feltételei, akkor a gazdasági év vége előtt legkésőbb 60 nappal, 60 napos határidővel felmondható. Ez az erdőkre is érvényes.
Például, ha valaki megörököl, megvesz egy tulajdoni hányadot, akkor, ha arra van használati szerződés, az tovább él. De ha a közös tulajdon megszűnik, ezt a tulajdoni hányadot, vagy a még bekebelezett, megvásárolt tulajdoni hányadokat érintő szerződést felmondhatja. Feltéve, hogy nyilatkozik a saját használatról. Ez azt is jelenti, hogy ha valakinek megvan a törvényi lehetősége arra, hogy az Foktftv, szabályai szerint szerezzen – bekebelezzen, vásároljon -, és a saját tulajdoni hányadát használni is szeretné, akkor ez a megoldás, ha van használati szerződés, és nem az, hogy vásárolgat, de net tudja művelni a tulajdonát.
Moderátor által módosítva: 2024-10-09 08:09:02
Van egy kis zavar az erőben a zártkertekkel kapcsolatban.
A zártkertek esetében irreleváns, hogy milyen művelési ágú, található-é rajta épület, illetve kivett részlet-é. A hangsúly a tényleges használaton van. Amit meg a kutya sem ellenőriz.
Tehát egy zártkert esetében akkor is fel lehet számolni az osztatlan közös tulajdont, ha kivett terület.
...
Moderátor által módosítva: 2024-10-08 14:57:01
A földhivatalokkal egyeztetve gyakran szóba kerül, hogy még mindig elvétve találkoznak a Foktftv. szerinti közös tulajdon felszámolásával. A 3. alcím szerinti bekebelezés még csak-csak előfordul, de a 2. alcím szerinti megosztás ritka, mint a fehér holló. Az okokat nem igazán tudják megfejteni. Általában az a vélemény, hogy bár közel 2 millió hektár osztatlan közös tulajdon van, a tulajdonosokat nem igazán érdekli, hogy megszüntessék a közös tulajdont.
Nos, én ezt kicsit másképpen látom. Szerintem a tulajdonosok közül sokan foglalkoznak a gondolattal, hogy fel kellene számolnia közös tulajdont, de egy dolog mindenképpen visszatartja őket, ez pedig…….az információ, a tájékoztatás hiánya.
Ha megnézzük az idevágó fórumokat pl. a fészbukon, azt látjuk, hogy az ügyvédek megoldásként mindig a bírósági utat ajánlják a közös tulajdon megszüntetéséhez, akkor is, ha termőföldről van szó. Ha valaki a földhivatalokhoz fordul, ott sem kap túl sok segítséget. Ezek után nem kell csodálkozni, ha sokaknak elmegy a kedvük az egésztől.
Ennek szerintem nem igazán a jogszabályi háttérben kell keresni az okát. Kétségtelen, a Foktftv. is – mint minden jogszabály – hagy kívánni valót maga után, de azért nem olyan bonyolult dolog ez. A bekebelezési eljárás például sokaknak sikerül.
A gond inkábba 2. alcím szerinti eljárásnál van, vagyis amikor kialakítható legalább két önálló földrészlet. Itt a megosztást egy úgynevezett osztóprogram segítségével kell elvégezni.
És ez a gond.
Mert azt, hogy ez a folyamat hogyan zajlik le, hogy az osztóprogrammal milyen megoldásokat lehet találni….azt csak az tudja, aki csinált már ilyet. Minél többet. Az van ugyanis, hogy egy-egy megosztásnál az osztóprogramot csak az tudja kezelni, az „láthatja”, aki a hozzáférési kódot megkapta. Vagyis magát a megosztási folyamatot sem az egyezségi okiratot készítő ügyvéd, sem a földhivatal nem látja, nem tud rátekinteni. Gyakorlatilag egy kész anyagot kap a földhivatal is. Egy, az osztóprogram által elkészített térképet, illetve területi kimutatást. De azt, hogy ez a végeredmény hogyan jött létre, arról semmilyen információjuk nincs.
Nos ezért nem tudnak sem az ügyvédek, sem a földhivatalok releváns tanácsokkal, információkkal szolgálni. Mert lövésük nincs arról, hogyan működik az osztóprogram, hogy milyen megoldásokat, „kiskapukat” lehet találni, alkalmazni. Ezt csak azok tudják, akik már csináltak ilyen megosztást. Minél többet, annál nagyobb a tapasztalatuk, annál több problémát tudnak kezelni, orvosolni.
Ezért nem szabad feladni, ha valaki a földhivatalokban, ügyvédeknél falba ütközik. Tapasztalatból mondom, a Foktftv. a lehetőségek tárháza, ha valaki ismeri a jogszabályi hátteret, és van tapasztalata.
...
Moderátor által módosítva: 2024-10-08 14:58:22
A Foktftv. 6. § (6) bekezdése így rendelkezik:
„(6) Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése során egyik tulajdonosnak sem juthat a megosztás alapjául szolgáló ingatlanban fennálló tulajdoni hányada alapján a földnek aranykorona értékben kifejezett kataszteri tiszta jövedelme szerint – a 8. § (1) bekezdésben foglaltak figyelembevétele alapján – számított értékűnél kisebb értékű ingatlan, kivéve, ha abba az egyezség részeként kifejezetten beleegyezik.”
2021 06. 05-től hatályba lépett módosítás szerint:
„6/A. § * Erdőnek minősülő ingatlan esetében a 6. § (6) bekezdésének alkalmazása során figyelembe kell venni a földön található faállomány fatérfogatát is.”
A jogalkotó szerint erre a kiegészítésre azért volt szükség, mert ennek figyelmen kívül hagyása igazságtalan lenne. Jogos. Megtörtént, hogy a megosztást kezdeményező többségi tulajdonos/tulajdonosok egy felújítási kötelezettség alatt álló erdőrészletet rásóztak valakire.
Az egy más kérdés, hogy ezt a törvényi rendelkezést senki nem vette komolyan, még az Agrárminisztérium sem. Többek között azért nem, mert az osztóprogram sem tudja ezt kezelni. Főleg miután 2023. jan. 1-től az erdőnek nincs AK értéke, így a megosztást csak területarányosan lehet végrehajtani.
Történt azonban, hogy nemrégiben a Kúria kimondta, a földhivataloknak az erdőket érintő megosztások esetében vizsgálnia kell ezen jogszabályi rendelkezés betartását, és ha a megosztás nem felel meg ennek, akkor az a törvény erejénél fogva semmis, és a bejegyzési kérelmet el kell utasítani. Azt most hagyjuk, hogy a földhivatal ezt nem tudja vizsgálni, még akkor sem, ha a törvényi rendelkezés nem arról szól, hogy m3-re pontosan kell a fakészletet figyelembe venni. Nem tudom, lép-é erre valamit a jogalkotó, lesz-é módosítás.
Viszont a napokban szembe jött egy megkeresés, ami konkrétan nem a megosztásra, hanem az erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozott, de a kiindulási alap, az erdő konkrétan kapcsolódik a fentiekhez.
Adott egy 17 ha-os erdő művelésiágú földrészlet. Ebből 10 ha –t még anno a tsz letermelt, kituskózott és szántóként művelte. Ebből ma 10 ha magántulajdon, 7 ha állami. A magánszemély a 10 ha szántót műveli. Az erdészeti hatóság évek óta kiszabja a felújítás elmaradása miatt az erdővédelmi járulékot.
Az jutott eszembe, hogyan lehetne megszüntetni ebben az esetben a közös tulajdont?
Ugye az alapeset egyszerű. A magánszemélyé lenne a 10 ha, amit egyébként is használ, a magyar császári és királyi államé a 7 ha erdő. Na de ez így igazságtalan, mert ebben az esetben a magánszemély egy olyan önálló földrészletet kapna, amin a fakészlet 0 m3, és még felújítási kötelezettség is terheli, miközben az állam meg olyan földrészletet kapna, amin erdő van 200 m3/ha-os fakészlettel. Vagyis alkalmazni kellene a 6/A §-t. Felmerül a kérdés, hogyan? Alkalmas-é erre az osztóprogram, vagy ide már földmérő kell?
Nos a dolog megoldható az osztóprogrammal is, de földmérővel is. A végeredmény az lenne, hogy a magánszemély kb. 4 ha-al több területet kapna a kiindulási helyzethez képest. Ez persze fordítva is működhet, ha pl. a kezdeménytő tulajdonostársnak magasabb fakészletű erdőrészletek jutnak.
Azért a felhívott esetben kíváncsi lennék az Agrárminisztérium orcájára mikor a 7 ha helyett csak 3 ha-t kapna a gazdájuk, az állam….
...
Moderátor által módosítva: 2024-10-08 14:59:09
A következő probléma.
Az Agrárminisztérium
-Isten áldja meg őket minden lépésükben, Allah növessze hosszúra a szakállukat, akár felül, akár alul –
a Foktftv. keretében rendelkezett a termőföldek öröklésének menetéről is. Ennek a lényege, hogy öröklés útján a termőföl tovább nem osztható. Bölcs, és helyes dolog, kb. 30 éve kellett volna meglépni, akkor nem tartanánk itt. Amennyiben nincs egyezség a hagyatéki eljárás során, akkor az örökség a „hagyományos” eljárás szerint kerül be az ingatlannyilvántartásba, vagyis osztatlanként. Viszont a tulajdoni lap III. részében napra pontosan meghatározásra kerül, meddig kell felszámolni a közös tulajdont. Ha addig ez nem realizálódik, akkor a földhivatal elárverezteti. Még ezzel sincs gond.
Na de mi a helyzet, ha a tulajdonostárs kiskorú? Mert a kötelezettség rá is vonatkozik. És ha nem ő, vagyis a gyámja indítja a közös tulajdon felszámolását? Ha egy másik tulajdonostárs a kezdeményező, és a kiskorú tulajdonostárs/társak tulajdoni hányada nem éri el a területi minimumot, abban az esetben mi a teendő? Bekebelezhető a kiskorú tulajdoni hányada gyámhatósági hozzájárulás nélkül? Ha igen, akkor az ellenértéket kinek, milyen módon kell teljesíteni?
Ha a gyámhatóság engedélye szükséges, és azt nem adja meg, akkor mi van? Benézett a ló az ablakon? Mert ebben az esetben még egy további ok, ami megakasztja a közös tulajdonok felszámolását. Arról már nem is beszélve, hogy ez a verzió komoly visszaélésekre ad lehetőséget.
A megoldást eddig nem osztotta meg velünk a jogalkotó. Mert az Foktftv. törvényben sem a Ptk., sem a 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról nincs felhívva. Vagyis nincs rendelkezés arról, hogy az ezekben foglalt rendelkezéseket, a Foktftv.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
Valamit elfelejtettem az Foktftv.-el kapcsolatban, ami talán a legfontosabb. Hiába, este nekem már az alváson jár az eszem....
Szóval az van, hogy a maga ez a törvény úgy, ahogy van megbukott. Semmilyen formában nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Eltelt 4 év, és a jóváhagyással lezárt esetek száma elenyésző. Ezzel a jogszabályi háttérrel 100 év alatt sem fogjuk felszámolni az osztatlan közös tulajdonokat. Az okok szerteágazóak, és feltérképezésük mindenképpen megérne egy misét, de most csak egy dolgot tennék hozzá a korábban leírtakhoz.
Nagyon sokan vannak olyanok, akik tulajdonostársak egy osztatlan közös tulajdonban, szeretnének abból kiválni, 1/1-es tulajdont kialakítani, de nem akarnak senkit bekebelezni, nem akarják senki tulajdonát elvenni. Viszont ha van/vannak olyan tulajdonostársak, akiknek a tulajdoni hányada nem éri el a területi minimumot, azokat a hatályos törvényi rendelkezés szerint valakinek be kell kebelezni.
zárójelben. Miközben ezen tulajdonostársak egy jelentős része például már elhunyt, de a hagyatéki eljárás ezeket a tulajdoni hányadokat nem érintette, mert nem is tudtak róla az örökösök, csak az értesítőlevélben szereztek erről tudomást. zárójel bezárva
Ha a jogalkotónak nincs jobb ötlete a közös tulajdonok felszámolására az erdők, termőföldek esetében, akkor úgy kellene módosítani a törvényt, hogy a kezdeményező tulajdonostárs akár maga is dönthessen arról, hogy nem kebelez be, hanem azon tulajdonostársakat is közös tulajdonban hagyja, akik arról egyébként nem nyilatkoztak. Igaz, így darabra nem csökken a közös tulajdonok száma, de azok a tulajdonostársak, akik csak az értesítő levélből szereztek tudomást arról, hogy van ilyen rendezetlen örökségük, azoknak legyen lehetőségük rendezni az örökséget. Ez szerintem azt fogja eredményezni, hogy a közös tulajdonban lévő tulajdonosok száma folyamatosan csökkeni fog.
Amit az Agrárminisztériumnak nagyon gyorsan rendeznie kellene az osztatlan közös tulajdonok felszámolását érintő jogszabályokban
1, Az Foktftv. minden olyan ingatlanra vonatkozzon, amire a Földforgalmi törvény hatálya kiterjed, függetlenül a művelési ágaktól.
2, Annak érdekében, hogy azon tulajdonostárs, akinek a tulajdoni hányada 50% vagy attól több, passzivitással ne akadályozhassa meg az osztatlan közös tulajdon felszámolását, rendelkezni kell arról, ha ezen tulajdonostársak átvették az értesítő levelet, de 30 napon belül nem tesznek semmilyen nyilatkozatot, akkor a hozzájárulásukat vélelmezni kell.
3, Ha az 50%, vagy nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a közös tulajdon felszámolásához, akkor törvényi kötelezettsége legyen, hogy 6 hónapon belül megindítsa a közös tulajdon felszámolását. Ha ezt elmulasztja, akkor bármely tulajdonostárs újra kezdeményezhesse a közös tulajdon felszámolását, de már úgy hogy a többségi tulajdonostárs hozzájárulása vélelmezhető legyen akkor is, ha nem ért egyet e megosztással.
4, Egyértelműen, világosan, érthetően meg kell határozni, hogyan, milyen formában tehetnek jognyilatkozatot azon tulajdonostársak, akik közös tulajdonban kívánnak maradni. Mert ezt most úgy is lehet értelmezni, hogy írásban nyilatkoznak, és ezen nyilatkozatukat csatolni kell az egyezségi okirathoz, de lehet úgy is, hogy ezen nyilatkozatukat az egyezségi okiratban kell megtenniük, azt aláírva. Vagyis megint ott tartunk, hogy erről a földhivatalokkal kell alkudozni.
5, Ugyan így a földhivatalokkal kell alkudozni arról, hogyan teljesíthető a 2. alcím szerinti eljárásban a bekebelezett ellenértékek megfizetése. A törvényi értelmezés az, hogy ezt csak azon tulajdonostársaknak lehet kifizetni, akik részt vesznek az egyezségben, és aláírják az egyezségi okiratot. Ennek semmi értelme, főleg annak ismeretében, hogy a 3. alcím szerinti bekebelezésnél ezt a bekebelezett tulajdonostárs határozhatja meg.
6, Ugyancsak egyértelműen meg kell határozni, hogyan kell igazolni az ellenérték kifizetését. Van olyan földhivatal, akinek nem elég a banki átutalás másolata, vagy a tértivevényes postai csekk, mert teljes bizonyító erejű nyilatkozatot is kér erről. Ez azonban nagyon komoly kockázatot jelent a kifizetőnek, hiszen ha ezt a bekebelezett tulajdonostárs nem teljesíti, akkor nem tudja megszüntetni a közös tulajdont, ráadásul gyakorlatilag elúszik a pénze is, vagy pereskedhet.
7, Rendezni kell az erdők esetében a fakészlet figyelembe vételére vonatkozó törvényi rendelkezést. A Kúria ennek vizsgálatát az ingatlanügyi hatóság kötelezettségévé tette, miközben a földhivataloknak erre semmi rálátásuk nincs. Nem csak nekik, gyakorlatilag senkinek. Ebben akkor lehet majd tisztán látni, ha a megosztás lezajlott, és az erdészeti hatóságok az új földrészlet határokhoz igazítják az erdőrészlet határokat. Ha ezt az osztóprogram nem tudja kezelni, akkor el kell felejteni a dolgot. Megjegyzem, miután az erdőnek már nincs AK értéke, így ez a rendelkezés kiüresedett.
8, A végrehajtásokat már sikerült rendezni, de a haszonélvezeti jogot nem. Ennek az a következménye, hogy ha valaki olyan tulajdoni hányadot kebelez be, amelyet haszonélvezeti (özvegyi) jog terhel, az gyakorlatilag nem tudja használni, vagy használatba adni a teljes ingatlanát, mert a földhivatal, erdészeti hatóság megköveteli a haszonélvező hozzájárulását. Ha a törvény erejével valakit meg lehet fosztani a tulajdonától, be lehet kebelezni azt, akkor a haszonélvezeti jogot miért nem lehet ugyan így a törvény erejével töröltetni?
9, Egyértelműsíteni kell a törvényben, hogy ha egy osztatlan közös tulajdon egy korábbi közös tulajdon felszámolásából keletkezett – pl. az 1993. évi II. törvény alapján -, akkor a 3 év tulajdonosi jogviszonyba beleszámítson a korábbi közös tulajdonban meglévő tulajdonosi jogviszony is.
Egyenlőre ennyi….
Előfordulhat, hogy egy földrészletben van két olyan tulajdonostárs, akinek a területi minimumot meghaladó tulajdoni hányada van. Ha van még tulajdonostárs, akkor nekik nincs meg a minimum területi illetőségük. Nem ritka eset, hogy a két „nagy” tulajdonostársból az egyik vagy nem elérhető valamilyen oknál fogva, tehát inaktív a megosztásban, vagy a másik tulajdonostárs a magyar császári és királyi állam. Nos, ilyenkor gyakorlatilag a 2. alcím szerinti megosztás esetében nincs esély arra, hogy a másik „nagy” tulajdonostárs megvegye ezt a tulajdoni hányadot az eljárás keretén belül. De mi van akkor, ha szeretné megszerezni?
Megoldható. Igaz két lépésben. A lényeg, hogy az osztatlan közös tulajdon felszámolását a 3. alcím szerinti bekebelezéssel kell rendezni. Egy dolgot kell mérlegelni. Van-é olyan tulajdonostárs, aki ezen eljárás keretében elkezdene licitálni. Az állam nem fog. Ha nincs, akkor kivitelezhető a dolog.
A másik gyakori eset, hogy egy földrészletben csak egy olyan tulajdonostárs van, akinek a tulajdoni hányada meghaladja a minimumot. Sima ügy, 3. alcím szerinti bekebelezés. De mi van akkor, ha van olyan másik tulajdonostárs – akár 100 m2-rel -, aki várhatóan elkezd licitálni, és a zsebe is vastagabb? Mert ebben az esetben viszi a minimum fölötti tulajdoni hányadot is. Ez is megoldható két lépcsőben. Itt fordítva történik a dolog. A 3. alcím szerint a 2. alcím szerinti megosztásra kerül sor.
Van olyan eset, amikor a 2. alcím szerinti megosztást kell lebonyolítani. Viszont ha több minőségi osztály is szerepel a tulajdoni lapon, akkor előfordulhat, hogy be lehet kebelezni olyan tulajdonostársakat is, akiknek kiindulási helyzet szerint megvan a minimum területük, de csak „szűken”, vagyis max. pár tized hektárral nagyobb. A földhivatalok húzzák emiatt a szájukat, de ezt nem tiltja semmi.
...
Moderátor által módosítva: 2024-10-08 14:59:50
Moderálási elveink miatt törölve: 2024-10-08 15:00:31
Úgy látom, valaki Mórichidán nagyon beindult.....
Az osztatlan közös tulajdonok felszámolása során az Foktftv. 13. § nem azt jelenti, hogy a közös tulajdon megszűnése után, a fennálló többlethasználati, haszonbérleti szerződések sérthetetlenek. Mindössze azt jelenti, hogy ezek a közös tulajdon felszámolásá után nem szünnek meg. Ezalól kivétel a többlethasználati megállapodás.
A haszonbérleti szerződések azonban viszonylag könnyen felmondhatóak.
Az osztatlan közös tulajdonok felszámolása során, a 2 alcím szerinti eljárásban - amikor kialakítható két önálló földrészlet, vagyis megosztásról beszélünk -, a bekebelezett tulajdoni hányadokat hozzá kell rendelni a bekebelező tulajdonostárs tulajdoni hányadához. Van arra lehetőség, hogy az éritett tulajdonostárs kérheti, a tul. lapon ezeket a bekebelezett tulajdoni hányadokat - bár 1/1-es tulajdon - külön tartsák nyilván. A 3. alcím szerinti bekebelezésnél ezt már jogszabály írja elő.
Hol it a gond, kérdezhetnénk.
Nos a gond a haszonélvezeti jognál van. Mert ha a közös tulajdon megszüntetése során nem sikerül valamilyen formában töröltetni a haszonélvezeti kogot, akkor az átkerül a bekebelező tulajdonostárs tulajdoni lapjára. Ami persze nem lehetetlen, csak foglalkozni kell vele.
És ezek után jön a kérdés. Hogyan kell eljárni, ha a bekebelező tulajdonostárs ezek után szeretne bejelentkezni földhasználónak, erdőgazdálkodónak, vagy szeretné használatba adni a földjét, erdejét. Mert erre csak akkor van lehetősége, ha a haszonélvezet jogosultja - ide értve az özvegyi jogot is - ehhez hozzájárul. Persze mondhatjuk azt, hogy ez a haszonélvezeti jog csak egy konkrét tulajdoni hányadot érint, de itt a konkrét tulajdoni hányad 1/1.
A földhivatalok lesnek ki a fejükből, mikor erre rákérdezek. Nem értik. Leginkább azt nem értik, a "jogalkotó" - az idézőjel nem véletlen - miért nem rendezte ezt a kérdést. Nos azért nem, mert a jogalkotó szokása szerint fércmunkát végzett. A földhivatalok egy része azt javasolja, hogy csinálni kell használati megosztást, és azt elfogadják. 1/1-es tulajdonban, hogy?
De menjünk bele ebbe. A termőföldeknél ez még talán kivitelezhető, de erdőknél nem. Mert az erdők esetében 1 ha-nál kisebb részterületre nem lehet használati megosztást csinálni.
Szóval az agrártárca ismét nagyot alkotott.
Ami totálisan értelmezhetetlen egyébként az az, ha valakit meg lehet fosztani a tulajdonától a törvény erejénél fogva, vagyis bekebelezhető, akkor ezt miért nem lehet megtenni a haszonélvezeti joggal is.
Na majd most, az őszi salátatörvény dömpingben ezt is rendezni fogják.
...
Moderátor által módosítva: 2024-10-08 15:00:58
https://www.facebook.com/groups/1394757234583689/
Válasz Pont #2981. hozzászólásáraA bekebelezés után a közös tulajdon megszűnik. a teljes terület egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerül. vagyis 1/1 lesz. A 3. alcím szerinti eljárásban a törvény úgy rendelkezik, hogy bár 1/1-es tulajdon lesz, de a bekebelezett tulajdoni illetékességeket külön kell nyilvántartani. Ha nem tudod az eljárás során megoldani, hogy a haszonélvezet lekerüljön - ha valaki rááll, akkor az esetek többségében megoldható -, akkor a konkrét tulajdoni hányadon rajta marad. Vagyis azt nem csak használatba nem lehet adni, de a tulajdonos sem jelentkezhet be rá földhasználónak.
Rákérdeztem a lányokra egy pár földhivatalban, és a válasz....csend. Nem is értik, hogy ezt most hogy. Nem értik miért nincs ez a jogszabályba rendezve. Azt javasolták, hogy ilyen esetben meg kell próbálni szerezni egy nyilatkozatot a haszonélvezeti jog jogosultjától, miszerint átengedi a használat jogát. A másik elgondolásuk, hogy bár 1/1-en nem lehet használati rendet kialakítani, mert ennek nincs jogszabályi háttere, de úgy kell bejelentkezni földhasználónak, hogy egy térképen le kell választani amire haszonélvezet van, és a maradék részterületre kell földhasználónak bejelentkezni. De arról, hogy ez haszonbérleti szerződés esetében működik-é, arra nem igazán tudtak mit mondani.
Válasz Csaba58 #2978. hozzászólásáraSzőrszálhasogatsz? Úgy kezdtem "meg kell váltani" és magyaráztam, hogy ez mit is jelent....
Ha több használó van a tulajdoni lapon akkor kell használati megosztás, egy tulajdonos több használó lehet olyankor is mikor pl. 30 év földbérlettel veszi meg pl. a másik 50% területet, ezeket nem lehet máshogy rendezni, mint használati megosztással. pl. mindkét részt aláírja ugyan az a tulajdonos, hülyén néz ki de van ilyen....
Válasz Rabó001 #2979. hozzászólásáraNa igen. Ez a történet ismét arról szól, hogyha egy országban hülye jogalkotók, hülye jogszabályokat hoznak, akkor a normális polgárnak nincs más lehetősége, mint egyezkedni a jogalkalmazókkal, jelen esetben a földhivatalokkal.
Megjegyzem, a magyar közigazgatás még azért nem omlott össze, mert a jogalkalmazók, a hivatalokban, hatóságoknál dolgozók jelentős része a normális ember kategóriába tartozik, és megpróbál segíteni....
Válasz Csaba58 #2978. hozzászólásáraNekem van egy terulet, amit több lépésben vettük meg, de már 1/1-ben a miénk, csak más időpontokban járt le a bérlet. Mikor az első tulajdoni hányadra lejárt a bérlet, akkor azt elkezdtem művelni. Ja igen, akkor a terület a szülő nevén volt, szivessegit csináltunk. A szerződésben le volt írva hogy a térképen bejelolt területre vonatkozik. Néztek is amikor bevittem a foldhivatalba, elmagyaraztam neki, erre először reflexből ravagta hogy jo, de használati megállapodást kell csinálni mellé. Mondom neki az ügyvéd szerint nem kell, mert egy tulaj van. Azt mondja, jó, de akkor hivatalos terkepmasolat kell, az nem volt jó neki amit az ügyvéd letoltott. Mindegy, megcsinaltuk helyben azt is.
Válasz Pont #2976. hozzászólásáraMegittam az első kávémat, és teámat, akkor most leírom, mivel nem értek egyet.
Az özvegyi jogot nem lehet megvenni, megváltani viszont lehet, ha a megváltásba a jogosult beleegyezik, vagy arra is van lehetőség, hogy arról a kjogosult lemondjon.. Az ellenérték kiszámításának módja az illetéktörvényben található. (72. §)
Azt is nehéz értelmezni, hogy egy 1/1-es tzlajdonon hogyan csinálsz használati rendet. Kétésgtelen, hogy a Foktftv. 3. alcím szerinti bekebelezésnél a bekebelezett tulajdoni illetőségeket külön kell nyilvántartani, így elméletileg lehet használati rendet csinálni. Csak ennek szerintem nincs jogszabályi háttere. Meg kell beszélni a földhivatallal.
Mindenesetre ezt már régen rendezni kellett volna jogszabályi szinten. Mert ez a kérdés akkor is él, ha a tulajdonos szeretne földhasználó, vagy erdőgazdálkodó lenni.
Én ezt úgy csinálom, hogy már az osztatlan közös tulajdon felszámolása során megpróbálom rendezni a haszonélvezeti jogok sorsát. A földhivatalok általában egyeztetnek a BM nyilvántartással, és ha a jogosult már elhunyt, akkor az özvegyi jogot törlik. De ezt az egyeztetést ügyvéd is megteheti.
Válasz Pont #2976. hozzászólásáraEz nem igaz.
Válasz BélaNB #2974. hozzászólásáraMeg kell váltanod/venned hogy lemondjon róla, mint egy adásvételi szerződés, ami alapján a földhivatal törli a jogot. (Vagy bérbe adsz, annyival kisebb területet, csak akkor földhasználati megosztást is kell csinálni)
Nem a tulajdonos 85 éves hanem az özvegyi jog jogosultja.
Sziasztok, segítséget szeretnék kérni az alább leírt ügyben:
Adott egy 2.6 hektáros szántó, 1.9 hektár az enyém a maradékon osztozott 15 tulajdonos.
Be lett kebelezve a tulajoktól a részük, le is zárult minden rendben. Azonban az egyik tulajdonos részére (85 éves) volt özvegyi jog bejegyezve ami továbbra is fentmaradt a tulajdoni lapon kb. 500 négyzetméterre. Bérbe akarom adni a szántót (6 évre) és az lenne a kérdés, hogy az özvegyi jog tulajdonosa ha nem írja alá akkor mi a teendő, illetve, így mi a bérbeadás menete? Ugye most egy teljesen idegennek van özvegyi joga. Köszönöm a válaszokat.
https://foldjog.blog.hu/2024/09/07/szerintem_a_kuria_teved
Moderálási elveink miatt törölve: 2024-10-08 15:02:42
Válasz Lada2105 #2969. hozzászólásáraFoktftv.
"15. § (1) * Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével bekövetkező változást – ideértve az egyezségben foglalt tulajdonváltozást is – az ingatlanügyi hatóság a közokiratba foglalt, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett egyezségi okirat és annak elválaszthatatlan mellékletét képező, az osztóprogram által elkészített és külön azonosítóval rendelkező – e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti – térképvázlat és területkimutatás alapján a folyamatban lévő megosztás ténye feljegyzésének rangsorában vezeti át."
https://foldjog.blog.hu/2024/09/04/nem_art_tobbszor_elmondani
Válasz Lux in tenebris #2966. hozzászólásáraEz hülyeség. Nem kell ügyvéd által ellenjegyzett okirat. Teljes bizonyító erejű magánokirat is elég
Moderálási elveink miatt törölve: 2024-10-08 15:03:09
https://foldjog.blog.hu/
https://www.facebook.com/groups/1394757234583689/
Szóval, az van, hogy még mindig nagyon sokan nem értik, az osztatlan közös tulajdon felszámolásánál, azon tulajdonostársaknak, kiknek a tulajdoni hányada nem éri el a törvényi minimum területi méretet, azok be lesznek kebelezve. A törvény erejénél fogva. Vagyis ehhez nem szükséges a hozzájárulásuk.
Arra van lehetőségük, hogy többen úgy nyilatkozzanak, osztatlanban kívánnak maradni, ha ezzel a közös területük a minimum méret fölé megy. Ennek nincs akadálya. Viszont ezt a nyilatkozatot a megosztást lezáró, ügyvéd által elkészített, ellenjegyzett egyezségi okiratban is meg kell tenniük, és aláírásukkal megerősíteni. Ha ezt nem teszik meg, akkor a tulajdoni hányaduk bekebelezésre kerül, függetlenül a korábbí nyilatkozatuktól.
https://foldjog.blog.hu/
A Miskolci Törvényszék pontot tett egy elhúzódó vita végére.
Ededig minden földhivatal - kevés kivétellel, minht pl. Borsod -, elvárta, hogy a bekebelezésért járó bírósági letétek jogerősek legyenek. Miközben a jogszabály ezt nem várta el. Nos, a Miskolci Törvényszék ezt most sínre tette.
Nincs szükség a jogerőre.
A Foktftv. előírja, hogy erdők esetében a megosztás során figyelemmel kell lenni a faállomány fatérfogatára is. Vagyis a földrészleten található fakészletet arányosan kell elosztani. Ezzel csak annyi a gond, hogy erre az osztóprogram nem alkalmas. Vagyis ha egy földrészleten több erdőrészlet, eltérő fatömeggel található, gyakorlatilag nem lehet végrehajtani a megosztást.
Jó egy éve rákérdeztem a jogalkotóra - az Agrárminisztériumra -, mi a megoldás. Azt a választ kaptam, ezzel nem kell foglalkozni.
A Kúria ezt másképpen gondolja, mert szerinte így kell végrehajtani a megosztást. Most nem részletezem, azon kívül, hogy ez jelenleg kivitelezhetetlen, miért értelmetlen is egyben
A lényeg: sakk-matt.
Mert ha ez elvárás lesz a földhivatalok részéről - még szép, hiszen a Kúria döntése rájuk is kötelező érvényű -, akkor amíg nem módosítják törvényi előírást, vagy oldják meg, hogy az osztóprogram kezelni tudja ezt a dolgot.....addig erdőben elvétve lehet felszámolni a közös tulajdont.
Az már csak hab a tortán. hogy miután a földhivataloknak lövésük nincs arról, ez mit jelent, hogyan fogják ezt ellenőrizni.
Ha egyszer valami csoda folytán megtörténik, hogy az Agrárminisztérium használható törvényt alkot....akkor tettünk egy nagy lépést Európa irányába.
Még mindig nagyon kevesen élnek a lehtőséggel, hogy felszámolják a földeken fennálló közös tulajdont. Ugyan akkor azt mondják a földhivatalok, hogy ezen próbálkozások jelentős része sem jár eredménnyel.
Vagy az van, hogy valaki önállóan próbálkozik, de nem tudja kezelni az osztóprogramot, vagy megbíz a lebonyolításával valakit - az esetek tőbbségében egy ügyvédet -, aki vagy a megosztást nem tudja lebonyolítani, vagy olyan egyezségi okiratot készít, amit a földhivatal nem fogad el, vagy az is gyakori eset, mikor az ingatlan-nyilvántartási kérelmet elutasítja a földhivatal, az esetek jelentős részében téves jogértelmezés okán.
Nos erre azt tudom mondani, nem szabad feladni. Egyrészről neki kell futni mégergyszer, de már hozzáértő embert kell megbízni a lebonyolítással, másrészről, ha fennáll a vélelem, hogy a földhivatal elutasító döntése jogszabálysértő, élni kell a jogorvoslati lehetőséggel, és bíróságra kell vinni az ügyet. Természetesen ehhez egy jól megfogalmazott keresetlevél kell.
Bármelyik verzióban tudok segíteni.
foldjog@gmail.com
20-2528350
Válasz Lux in tenebris #2960. hozzászólásáraErre kúldtem
foldjog
Erdők esetében nem mindig az osztatlan közös tulajdon felszámolása a legjobb megoldás. A matek dönt. Ha több olyan tulajdonostárs van, akinek be kell kebelezni a tulajdoni hányadát, végig kell gondolni megéri-é a befektetést.
Ha belátható időn belül nincs lehetőség jelentősebb bevételt produkáló fahasználatra, akkor nem valószínű, hogy érdemes pénzt fektetni a dologba.
Ilyankor ha valaki tulajdonostársként gazdálkodni szeretne, akkor érdemes elgondolkodni a használati renden, illetve a többlethasználati lehetőségen.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, használati megosztás lebonyolítása
foldjog@gmail.com
20-2528350
Válasz Erdőjaro #2958. hozzászólásáraNem igazán követtem a sorsukat, túl sok vizet nem zavartak. Ha jól értem, beolvadnak az AM-ba. Szerintem semmivel nem lesz jobb, sőt......
Az osztatlanok esetében mondjuk eddig korrektek voltak, ha volt állami tulajdonrész. Meglátom ezek után mi lesz. Szerintem az volt a fő gond, hogy nem hozták a kitűzött összeget az állami földek eladása terén. A pénz meg kellene piszkosul.....
Válasz Lux in tenebris #2957. hozzászólásáraIdőközben már lehet elhaláloztak stb..elkképzelhető az állami tulajdonlás is így,de hogy ezt az nfk ne lássa....
Egyébként lesz helyettük valaki valami szerinted?
Válasz Erdőjaro #2956. hozzászólásáraGondolom van benne állami tulajdonrész is, és az NFK többlethasználati megálllapodásként értelmezte a használati rendet. Fel kell homályosítani őket.