Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak618 FtEUR413.39 FtUSD393.08 FtCHF444.84 FtGBP499.25 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Ohaza63 #11320. hozzászólásáraSzóval a matek sem megy picit segítek és aztán lezártnak tekintem. Tehát adott 1200000 *havi adó legyen az 100000 így lesz 120 milliárd és ebből fizetnek 3600000 embert szerinted ami majdnem 40000 Ft havonta. Ez már itt bukta a másik hogy abba 1,2 millió versenyszférásba én is beletartozok és én évente csak egyszer fizetek adót és a mezőgazdaságban dolgozók jelentős része.
Válasz Ohaza63 #11315. hozzászólásáraSzerinted akkor egy orvos vagy egy tanár vagy a vasúti jármüjavítónak nincs hozzáadot értéke? Hát nem semmi koma ez a gondolkodás. Csak az a baj hogy a te téglád sosem készülne el ha a tanárok nem képeznek orvosokat akik meg gyógyítják a téglát gyártó parasztot és nem jutna sehova ha a vasúti járműjavító nem javítja meg a vagon fékjét. Én nem vagyok egy nagy gazdasági szakember de te ülj vissza az iskolapadba.
Válasz Koczka József #11317. hozzászólásáraPontosan.
A 2007 KSH adat alapján 1.200.000 ember dolgozott a verseny szférában, aki az államtól függetlenül keresett pénzt és adózott, járulékot fizetett. Ehhez jön még a verseny szféra cégei által befizetett társasági, osztalék, iparűzési stb... adó.
Tehát az Ő befizetéseik bekerültek a költségvetésbe, illetve az Ő általuk vásárolt termékek ÁFA ja szintén bekerült, amiből az állam kifizette az állami alkalmazottakat, akiktől szintén vontak adót és járulékot és vásároltak ÁFA-san, ami visszakerült a költségvetésbe.
Ráadásul 2007 ben olyan magas volt a céges adó, hogy 100 Ft ból 40 Ft maradt a többit adóval elvonta az állam.
De alapjában az első 1,200.000 ember és cégek befizetését forgatta meg az állam a saját dolgozói között.
Ha Ők 0 Ft fizetnek be, akkor az államnak 0 Ft ja van és akkor nincs állami fizetés , nyugdíj, GYES, GYED
Húsz évig magamnak könyveltem a Cégemet, hihetsz nekem.
Válasz Csavarkulcs #11311. hozzászólásáraFelénk még öregebbek azok akik eljárnak napszámba. Nekem is vetéskor egy 78 éves úr szokott segíteni, de volt már 83 éves segítőm is.
De Ők akarnak dolgozni, állandóan szaladgáltak a vetőmagos zsákkal, amikor közelítettem a dűlő felé a vetőgéppel.
Én voltam zavarban az akarásukon.
Volt fiatal is egyszer két emberke , de délelőtt fél 11 kor azt mondták vigyem őket haza , mert nagyon meleg van és ők ezt nem bírják és pénzt sem kérnek, csak induljunk már.
A gazdák zöme 60 vagy inkább 70 pluszos. Itt a vége.
Gyerekeiket, addig érdekelte az egész, amíg meglett a lakás, ház, terepjáró és kész.
Válasz Koczka József #11313. hozzászólásáraNem azt írtam, hogy nem dolgozik és nem fizet adót és járulékot, hanem azt, hogy az állami zsebből vannak fizetve.
Persze az Ő munkájuk is nagyon fontos a társadalom szempontjából, de mégis a versenyszféra által megtermelt haszon, leadózott részéből kapják a fizetésüket az államtól.
Az államnak honnan van pénze. Azoknak a munkájából, akik hozzáadott értéket állítanak elő.
Pl. agyagból téglát gyárt, téglából házat épít vagy 1 szem kukoricából 200 szemet termel stb... Na ez a hozzáadott érték.
Ha van egy téglám, ami 100 Ft ba került és lerakom egy zsákfaluban ott 50 Ft ér, ha Miskolc belvárosában rakom le ott 250 Ft , ha Budán a Rózsadombon ott már 1000 Ft ér - de ez a spekuláció aminek nincs hozzáadott értéke.
Ha van 100 Ft-ot 20 Ft-osokban és otthon cserélgeted a családtagjaiddal és nem költesz belőle 100 Ft marad. Egyik zsebből a másikba és nem lesz több. Ha költesz akkor fogy. Na így van az állam is. Ha nincs adóbevétel, nincs fizetés az állami szférában.
Te is csak akkor tudsz fejleszteni, vagy új évet indítani, ha nyereséges voltál, vagy a tartalékodból, amíg van, utána hitelből ami meg már a bank nyereségét gyarapítja.
De tényleg ez a búzás oldal, hagyjuk abba itt az eszmefuttatásokat.
Válasz Ohaza63 #11307. hozzászólásáraSzia. Nem akartam beleszólni magasröptű gondolataidba de annyi hülyeséget írsz hogy már fáj.
"Utoljára 2007 ben láttam a KSH által lehozott statisztikai adatot, hogy az akkori 3,6 millió munkavállalóból hány kapja a fizetését az államtól.
2,4 millió ember volt ez a létszám. (oktatás, egészségügy, honvédség, rendőrség, önkormányzatok, MÁV, Volán stb...)
Na akkor valójában 1,2 millió ember fizetett adót és járulékot és Ők tartották el a maradék 8,8 millió embert (nyugdíjasok , gyerekek, állami alkalmazottak
Szerinted a tanár, a mozdonyvezető, egészségügyi dolgozó és még kismillió más állami közhivatalnok nem fizet adót vagy járulékot? Gondolkozz néha mielőtt ennyi hülyeséget írsz.
Válasz Ohaza63 #11309. hozzászólásáraItt a napszámosok átlag életkora...50 év. ez sokat elmond. A fiatalokkal mikor beszélgetek,annyi a válasz, Nem azért tanult(akár egy sima középiskolát is) hogy gürizzen. Diákmelóra alig lehetett összekaparni a fiatalokat. Itt ez van. Pont abban a cipőben járunk mint a Németek a háború után. Ott a kényszer...ithon a kényelem. Az a probléma az ide települt Pakisztániak is csak egy szezont jöttek idénymunkára.. Elvannak a támogatásból..a srácok most is a csajokat kergetik a strandon.
Válasz Praetor #11308. hozzászólásáraEz nagyon szomorú ha így van.
Mert az a 2,5 millió ember, aki a verseny szférában dolgozik és adót, járulékot fizet lassan belegebed ebbe, hogy még 4 embert eltartson.
Ez hosszútávon nem megy.
Ha a bürokráciát leépítenék, akkor felszabadulhatna 400-500 ezer fő, akik a versenyszférában elhelyezkedhetnének.
Vagy a honi kisebbségünknél is van tartalék.
Nem kurvának vinnék külföldre a lányaikat, hanem akksi gyárakban dolgozhatnának.
Vagy a fiaikat alkalmazhatná az építőipar. A malteros talicska toláshoz elég a két osztály is, nem kell hozzá diploma.
Sajnos egyre több külföldit hoznak be különböző munkaerő-kölcsönző cégek, ami nem megoldás a jövőnkre nézve.
Minek erőltetik ezt a iparosítást, mikor nincs hozzá munkaerő.
Ez olyan mintha a jelenlegi gépeimmel, ami 50 Ha lett összeszedve, még vállalnék 500 Ha beművelést.
Válasz Ohaza63 #11307. hozzászólásáraAzért kell ennyi ember, mert a folyamatosan növekvő adminisztrációs előírások és feladatok a bürokrácia hízásával járnak. Ezt részben az EU-s előírások, részben hazai vezetés önszorgalma generálja. A totális kontroll központjában az adatok, nyilvántartások, ellenőrzések vannak. A bürokrácia tovább fog növekedni, amit csak a szoftveres automatizálások mérsékelnek majd némileg.
Személy szerint azt látom, hogy az állami szektorban kevés helyen maradtak meg kávézós munkaposztok. A vezető réteget leszámítva 2-3 ember helyett dolgozik egy, és vannak helyek, ahol tűzoltásszerűek az adminisztrálások, mert valójában nem tudják teljesíteni. Ha kapnának egy átfogó ellenőrzést, akkor kiderülne, hogy minimum 2x ennyi ember kellene alkalmazásba, hogy teljesíthetőek legyenek a követelmények. Persze nem minden helyen ilyen a helyzet, de ez sok helyre igaz. A mezőgazdaság is egyre inkább arról szól, hogy a kicsiket fojtogassák a kötelezettségekkel, előírásokkal. A nagyoknál úgy is ott vannak az alkalmazottak, aminek az idejébe belefér ez a sok baromság. De aki maga hajtja a gépét, ott ezek a sz*rságok úgy hiányoznak, mint lónak a hátúszás. Ez így "nagyszerűen" elősegíti a birtokaggregációt, és a kicsik nagy része alig pár évtizeden belül eltűnik.
Válasz hashtag #11306. hozzászólásáraUtoljára 2007 ben láttam a KSH által lehozott statisztikai adatot, hogy az akkori 3,6 millió munkavállalóból hány kapja a fizetését az államtól.
2,4 millió ember volt ez a létszám. (oktatás, egészségügy, honvédség, rendőrség, önkormányzatok, MÁV, Volán stb...)
Na akkor valójában 1,2 millió ember fizetett adót és járulékot és Ők tartották el a maradék 8,8 millió embert (nyugdíjasok , gyerekek, állami alkalmazottak). Számomra ez megdöbbentő szám volt.
Ha a mostani 4,7 millió munkavállalót nézzük szerintem az arányok nem változtak. A politikusaink mohóbbak lettek, minden rokonnak ismerősnek generálnak egy jó fizető állami állást és így tovább.
A 2016 ig létrejött + 600 ezer állásnak a 80 %-át az állam generálta. Ez tiszta szocializmus.
Lehet már csak a KMK (Közveszélyes munka kerülés) hiányzik.
A kis városom járási székhely. A 200 fős polg hivatal mellett, 200 fős járási irodaház is van. Minek?
Minden második településen okmányiroda.
A 25 éves autómnak már a hetedik forgalmiját kellett elintéznem, mert minden műszaki vizsga után valamit át kell írni. Legutóbb két éve a dízelt kellett átírni gázolajra, most pedig a típusát betűről számra. Ilyenkor új forgalmi , törzskönyv stb és fél nap.
Amikor megjegyeztem az ügyintéző hölgynek, hogy a 80-as években 2 hölgy intézte ezeket az okmányokat (jogsi, személyigazolvány, forgalmi + minden más) a rendőrségen az egész járásnak (most 3 okmányiroda van a járásban) nem pedig 80 ember, megharagudott rám.
Vagy minek a 4 hónapos unokámnak adószám, személyi igazolvány? Mert ez az első születés utáni ügyintézés.
Az elmúlt 33 év politikus állományából egy dolog hiányzik, mégpedig a kulák gén.
A költségvetéseket mindig várt és nem valós számok alapján állítják össze, amikor pedig nem teljesülnek a várt bevételek, akkor vakaróznak és mutogatnak és magyarázkodnak.
Nekem is volt ilyen földszomszédom, aki elmagyarázta nekem mutogatva a földjére, hogy a 1/3 ból új fürdőszoba lesz, 1/3 ból új autó a maradékból pedig bundát vesz a feleségének.
Betakarításkor pedig egy Trabant által húzott utánfutóval vitte haza a termését, na egy héten belül el is adta a földjét, amit örökölt, majd elnyaralta az összeget.
Válasz Ohaza63 #11305. hozzászólásáraAzért, mert ha minden családban van egy minisztériumi dolgozó, vagy egy államtitkársági adminisztrátor, aki tudja magáról hogy nélkülözhető, akkor annak kutya kötelessége, hogy helyesen szavazzon, mert amúgy lehet megszűnne az értelmetlen munkahelye. És ennek érdekében nyilván a vasárnapi ebédnél is ennek mentén érvel. Sokba kerül ez a buborék, de létkérdés. Csak hosszútávon a saját pénzünkre megy, hogy rengeteg mondvacsinált pozíció van, hogy az xy unokája, aki frissen végzett közgazdász, legyen neki munkahelye.
A régi rendszerben volt ez, hogy volt udvarseprő 4 ember, meg kerékfújtató kettő. Most is ez megy.
De már akkor sem működött.
Válasz hashtag #11304. hozzászólásáraSajnos 20 év üzleti tapasztalat mondja ki ezt belőlem. 1993-tól lettem vállalkozó, cégtulaj és amivel mi foglalkoztunk és állami volt, azokat a munkákat mindig Budapesti cég nyerte legyen az bárhol az országban a munka. Mindig valakinek a valakije lett a projekt győztes. Ez igaz a baloldali kormányok idejére is. 1-2 fős projekt cég, amit arra a munkára hoztak létre, majd megszüntettek, ha vége volt a munkának. Vagy kifizették az alvállalkozókat vagy nem.
Bizony olyan dolgokat láttam és tapasztalhattam, amit nagyon sok ember elképzelni sem tud. A 90-es évek legvégén már röpködtek a 100 milliók a visszaosztásban. Nem a semmiből épültek a Budapesti vonzáskörzetében a 50-100 milliós házak, a luxus autók sem a semmiből lettek. Így volt ez a Horn, Orbán, Medgyesi, Gyurcsány, Bajnai kormányok alatt is.
De legalább akkor löktek valamit a vidéki vállalkozónak is, aki megcsinálta a munkát.
2010 után ez megszűnt, pl. már úgy oldják meg a szervizelést, javításokat, hogy GLS el felküldve Pestre, majd kiküldve pl. Németországba javítani - illetve vissza ugyanezen az úton. Na melyik az olcsóbb, ha kimész helyben és kicseréled az 500 Ft os alkatrészt, kérsz 3.000 Ft munkadíjat és valami kiszállási költséget vagy az előbbi.
Az államunk úgy viselkedik, mintha arany és gyémánt bányáink volnának és 50 cm mélyről bugyogna fel a kőolaj.
Nem beszélve az állami vízfejről. Kb. 2,5 millió embert alkalmaz az állam, ha nem többet. Egy 20.000 fős kisvárosban minek 200 fős polgármesteri hivatal és 30 db nonprofit KFT, KHT és egyéb állami pénzeken finanszírozott egyéb gittegylet??
Válasz Ohaza63 #11298. hozzászólásáraÉrdekes, hogy az egész piac neres leuralásából azt tudtad levonni, hogy utálod a pestieket. Attól hogy oda van bejegyezve, lehet 10%-se pesti, főleg mióta a csókos dinasztiàk újabban vidéken nőttek ki a földből.
Válasz endypapa_20120 #11302. hozzászólásáraVannak úgynevezett TBSZ (Tartós Befektetési Számla) számlák, szinte minden banknál, ami 5 év után teljesen adó és és járulék mentes, de 3 év után is 10 %-os forrás adóval adózik ha kiveszed a pénzed. Na ezeken a számlákon lehet játszani a befektetésekkel. Akár állampapír, akár más alapokba rakhatjátok a pénz. Lehet a pénz ide oda pakolgatni, attól függ milyen alapokat választasz. A nyílt végű alapokat, akár hetente is váltogathatod kedved szerint adó mentesen ezen a számlán.
Viszont csak olyan mennyiségű pénz szabad berakni, amire a következő 5 évben nem lesz szükséges.
Ha komolyabb befektetni valód van, akkor esetleg privát banki ügyfél lehetsz, na onnantól már erről a számláról tőzsdézhetsz, akár naponta is , vagy olyan külföldi alapokat is megvehetsz, amiket egyszerű ügyfélként nem kapsz meg.
A TBSZ számlára betenni folyamatosan lehet, de adómentesen kivenni csak 5 év után. Arra viszont vigyázni kell, ha lejár az 5 év, akkor nem automatikus a TBSZ számla meghosszabbítása.
Jelen MNB kamat környezetben 15-16 %-os plusz is elérhető.
Válasz Bekre Pál #11300. hozzászólásáraHa kimented, mibe teszed? Ez a nagy kérdés! Az MBH-nál is megszüntetem a számlát. Ki akarok szállni a dőzsölésük finanszírozásából.
Válasz Ohaza63 #11298. hozzászólásáraA mezgazd. mint wellness, íjjbazmeg, neked tényleg nem lehetett eccerű...Remélem azért van B-terved így a "B" oldalon. Én minden nélkülözhető pízt kimentek a gazdálkodásból (ha marad, hahaha), zéró fejlesztés, adózzon ezeknek a vámpíroknak az ördög.
Válasz Bekre Pál #11296. hozzászólásáraSajnos nem. Ahogy telik az emberrel az idő teljesen kiég a folyamatos küzdelemben, amit egy stresszes vállalkozás okoz. Ráadásul csak az államnak és nagy külföldi multiknak dolgoztunk, ami nagyon jó volt, mert a pénzekkel nem volt gond. De 2013-2014 re az Orbánék mindent központosítottak és csak Budapesti nyerhetett meg minden munkát. (na ezért utálom az összes pestit) Volt rá példa, hogy lejött Pestről egy nyikhaj gyerek és elkezdte magyarázni, hogy az a piros gomb a bekapcsoló a számítógépen, mikor feltettünk neki pár szakmai kérdést, amire köpni-nyelni nem tudott, elmagyaráztam neki , hogy ez is Európa és itt van villany meg számítógép. Csak nagyot nézett a felkészültségünkön. A vidékieket a végtelenségig lenézik.
Vártam Én, hogy majd megkeresnek az új nyertesek, hogy apró pénzért dolgozzunk nekik, de nem kellettünk. De volt rá 1-2 példa, hogy a Cégem által elvégzett alvállalkozói munkát 10-20 szorosan tovább számlázva küldték vissza a megrendelőnek ide vidékre. Meg is kaptam a helyi kapcsolattartómtól, hogy 30.000 - 40.0000 Ft os óradíjjal dolgozunk. Csak néztem, mint Sanyi malac a búzában az áraik kapcsán.
Na ebbe beleuntam. Sajnos a szívem szakadt meg, hogy olyan kollégákat, akik 20 évesen kerültek mellém 40-42 évesen kellett elküldeni. Szinte a gyerekeimnek tekintettem Őket.
A mezőgazdaságot a Cégem mellett kezdtem mint wellnest, mert itt inkább fizikai fáradság volt mint szellemi, amit ki lehet pihenni.
Senki nem volt a segítségemre, mindent az internetről kezdtem megtanulni. De 18 év után lassan már megy. Nagyon sokat lehetett tanulni idősebb gazdáktól, már akikben volt segítőkészség. De sajnos úgy látom, hogy lassan kivéreztetnek minket, úgy hogy ezt is abba kell hagyni.
Válasz Ohaza63 #11285. hozzászólására"Bizony azt a csizmát, ami 1942 ben készült, azt hordta a bátyám is 70-es évek úgynevezett hippi korszakában és Én is a 80-as években"
Erről az a történet jut eszembe, mikor a szocializmus hajnalán a rádiótól lementek vidékre riportot készíteni, hogy milyen jó is a kommunizmus.
Kérdezi a riporter a paraszt bácsit
- Az uraság idejében hány nadrágja volt magának?
- Nyolc vót
- És most hány van?
-Kettő
Nem ilyen válaszra számított a riporter, gondolja menti a menthetőt
- Jó jó, de most miből van az a kettő
- Abból a nyolcból fiam......
Válasz Ohaza63 #11290. hozzászólásáraNem látsz több esélyt az korábbi céged feltámasztásával? Az mg. mindig is SOKKAL rizikósabb volt, mint az info/hírk./secu-s biznisz. Ha NER-veszély lépett fel, megértelek. Ha csak nosztalgia alapon fogtál bele, arra sajnos nem jár itt kex. Tavaly termés + bevétel nem volt, idén a jövedelmezőség szűnt meg.
Válasz Praetor #11291. hozzászólásáraBiztosan igazad van, mert Én ezeket a történeteket 50 évvel ezelőtt hallottam nagyapáimtól (akiket már jó 40 éve eltemettünk), amikor kiküldtek a szüleim a tanyájukra, hogy erősödjön a vézna cingár gyerek.
Ő mindig dicsérte a kereskedőket, akik megvették a terményét. Kezet fogtak egymással , megitták az áldomás. Semmi papír, semmi közjegyző és mindig rendezve volt az üzlet.
Szegény Édesapám, amikor a rendszerváltás után a helyi felvásárló (aki még távoli rokon is volt) átverte és nem fizette ki az leadott búzáját a (mai napig nincs rendezve kb. 600 millió Ft, amivel a környéken több száz gazdának tartozott/tartozik) csak azt ismételgette, hogy "kezet fogott velem és az áldomást is megittuk". Na a rendszer váltáskor a szar került felülre.
A háború utáni inflációról pedig az édesapám mesélt cirok tolikapázás közben a 80 -as években. Moziba akartak menni a barátjával . reggel megkérdezték mennyi a belépő 10 millió milpengő volt, estére ez ötszörösére ment fel, így hazamentek 2-2 db tojásért és ezzel fizettek a jegyért.
Azért hálát adhatunk a JÓISTENNEK, hogy az elmúlt 70 év békével és viszonylagos jóléttel telt el és nem kellett átélnünk olyan borzalmakat, mint nagyszüleinknek és szüleinknek!!!! (világégés-háború, 56 forradalom, kitelepítések, lakosság csere, vagyonok, házak elvétele, TSZ-esítés stb...)
Válasz Ohaza63 #11285. hozzászólásáraSajnos nem tévedek, mert már a háború alatt komoly infláció volt. Egy értékelhető pengő köteggel rendelkezem (1920-tól kezdve), amilyen címletek kiadási évek alapján sorba rendezve jól látszik, hogy hogyan is válozott az értéke.
Nyilván 1946. július 10-én, a rekordméretű 348,46%-os infláció sem az egyik napról a másikra következett be. Egyébként megnézheted, hogy '30-as évek végén már ütötték a pengőt: Link
A hiperinfláció fogalmát az 50%+ gyengülésre használják, de ha 20-30%-os gyengűlés van, az sem smafu, lást a HUF helyzetét az elmúlt 2 évben, meg az egyiptomiak és törökök is küszködnek a saját pénzükkel...
Válasz rongyos #11289. hozzászólásáraDe, lehet hogy az "a" betű kimaradt. De szerintem így is érthető volt a mondat.
A zsidó kereskedők nagyapám szerint korrektek voltak. Biztos nem olvasták a Tórát, hogy a Gójt bármikor be lehet csapni a mostaniakkal ellentétben.
Most pedig lassan ott tartunk, hogy mi nyomjuk a kereskedő kezébe a 80 %-ot csak vigye el a 2023 évi termésünket, mert kell a hely a 2024. évi termésnek. Mert annyira unjuk magunkat, hogy szinte nulláért és veszteségért is termelünk.
25 évig informatikával, hírközléssel és vagyonvédelemmel foglalkozó cégem volt. A legjobb időszakban 10-12 alkalmazottal. Ha partnereim így viselkedtek volna velem, mint ahogy a mezőgazdaságban kapjuk most az pofonokat, akkor 1 év után csődbe mentem volna.
Nem is értem, hogy a sokadik veszteséges év után egyáltalán miért erőlködik az ember ezzel.
Bizony nagyon sok mezőgazdaságban érdekelt emberrel tartom a kapcsolatot, de örömet, sikerélményt nem nagyon látok rajtuk vagy hallok tőlük.
Egyre több az elhagyott műveletlen föld, amin csak gaz terem és tele van egérrel. Sokan csak a támogatásokért gazdálkodnak és évekig nem csinálnak semmit a földjükön. Pedig felénk 35-44 Ak földek vannak, de sok kistermelőnek elege lett. Akinek pedig ilyen precíz szomszédai vannak annak öröm az élet.
Válasz Soma123 #11273. hozzászólásáraNekek 20 ha. Búza helyett, lesz 10, árpa 20 helyett, 2ha!
Csak azért vetek árpát, hogy a desznyóknak legyen mit falni, 30 ha. Megy ugarba, mert én ingyért még egyszer nem dolgozok senkinek.
Válasz Praetor #11281. hozzászólásáraNagyon tévedsz, mert a hiper infláció a háború után jött be 1945 júliusától -46 augusztus 01. a forint bevezetéséig. Akkor voltak a milpengős pénzek.
1945 előtt a magyar pengő az Angol fonttal, USA dollárral és Német birodalmi márkával paritásban voltak. Kőkemény pénz volt tartós érték állósággal. Ahogy a nóta mondja " 200 pengő fixxel az ember könnyen viccel".
Édesapám mesélte, hogy 2 q búza áráért csináltatott magának egy kemény szárú csikóbőr csizmát. Most egy egyedileg csináltatott cipő minimum 60.000.-150.000 Ft. Az hány mázsa búza?
Bizony azt a csizmát, ami 1942 ben készült, azt hordta a bátyám is 70-es évek úgynevezett hippi korszakában és Én is a 80-as években, de nagyon menőn lehetett rá felszerelni a farkasfogas korcsolyát is. Talán még most is megvan valahol és a 4 éves unokám, majd hordja a dédnagyapja csizmáját 20 év múlva.
Az akkori gazdák már vetéskor az érték álló pengővel pontosan tudták, hogy mire számíthatnak aratás után.
Válasz Ohaza63 #11280. hozzászólásáraSzia, már írtam régebben van Európában is példa amit a zsidó csinált. Csak az Magyarországon még egy jó darabig biztos nem lesz.
Válasz Ohaza63 #11277. hozzászólásáraIgazad van!
Én ezután az év után, befejeztem az árpa és kukorica termelést. Helyette már megvan az alternatíva, de nem gondoltam volna hogy ennyire palira leszünk véve.
Válasz Ohaza63 #11280. hozzászólásáraAzért a '40-es években az ilyen "lekötéssel" valószínűleg nem jártak jól a nagyszüleid. Frankó infláció volt akkoriban.
Válasz Gandhy #11279. hozzászólásáraAzért erre nem fogadnék nagy tételben.
Példa az ellenkezőjére van a legtöbb. A nevezett cég a búzámat Romániába hordta, az országhatár a telepüktől kb. 30 km re van, de Én így is kb 600 Ft-tal kaptam kevesebbet a búzámért, mint ha nyugat-dunántúli lennék .
Érdekes, ha az ukrán, orosz vagy román műtrágyát veszek ugyanattól a cégtől, akkor nincs különbség az árban az országban, mert azt ingyen szállítják , de megtermelt terményemet pedig nem. Ez szimpla átverés.
Régen a magyar tőzsdei (amíg működött a BÉT-en) a dunai kikötőkhöz mérve adták meg az árat, nem Hegyeshalomhoz - nem is voltak ekkora különbségek országon belül.
Ha így nézzük akkor a Vlagyivosztoki búza ára 50.000 Ft/q az Ukrajnai búza ára 2.500 Ft/q. Akkor a Szabolcsi gazdának még fizetnie is kellene a felvásárlónak, hogy vegye át a búzáját?
Bizony ez nagy igazságtalanság, amiért a tiszántúli gazdákat szívatják. Monopol helyzetben vannak és kész. Ezért írtam, hogy fordítva ülnek a lovon és ezen kéne változtatni.
Szintén ugyanígy van a megtermelt kukoricánkkal is, hiszen a 3 db nagy etanol feldolgozó itt van az ország közepén , tőlem 100-120 km-re és mégis lényegesen olcsóbb erre a felvásárlási ár mint máshol. Pl 2019 ben az itteni kuki ára 3.600 Ft volt Szolnokon az Etanol gyárban pedig 4.200 Ft, Nagykanizsán meg 4.600 Ft.
Kértem is ajánlatot kamionos cégtől, hogy mennyiért vinnék el oda, kiderült, hogy kocsinként kb 200.000 Ft kerestem volna vele.
Persze ekkor jött a röghöz kötés, ilyenkor kiszámlázzák a be és kitárolást, már ötször zsizsiktelenítettek stb.. Így visszaléptem.
A nagyapáim mindkét oldalról kulákok volt. Mesélték, hogy a 1930-1940 években, hogy működött ez a dolog. Megjelent nála a zsidó kereskedő és megkérdezte, hogy mit fog vetni. Előre megalkudtak és a kereskedő kezébe nyomta a termés árának 80 % megfelelő pengőt azzal, hogy majd írjon neki vagy üzenjen, ha megvan a termény. Mi meg csak találgatunk, hogy egyáltalán vessünk e valamit, amit vagy át vesznek, vagy nem valamilyen áron?
Válasz Ohaza63 #11277 hozzászólás
Csak ez a réteg áruja, kiegészülve az állattartókkal reprodukálódik,a többi csak gyárt-összeszerel és egy igen széles réteg élősködik, képtelenség hogy más állná a cehhet.A legfőbb termelőeszköz a föld és ehhez kell ragaszkodnunk,a többi csak porhintés amit hallassz.
Nem vagyok felvásárló, hanem gazda, aki már nagyon unja azt a nézetet, hogy a felvásárlók azt hiszik, hogy mi vagyunk Ö értük és nem fordítva.
Mindig a Trigo árait írom, mert a többi kicsi ezekhez igazodik a környéken.
Általában a többi kicsi a nevezett cég árait figyeli, majd 50-100 Ft-tal nagyobb árat mond, mint a Trigo, de csak addig amíg megtelik a telepe.
Ami számomra bosszantó, hogy ez a nagy cég, ami kb 20 nagy teleppel rendelkezik itt kínálja a legalacsonyabb árat. Ahogy megyünk nyugat felé folyamatosan magasabb árat kínálnak.
Ha elfuvaroznám Nagykanizsára a Trigohoz a terményemet aratáskor, akkor az itteni árhoz képest 500-700 Ft/q val többet is kaphatnék.
Az azért elszomorító, hogy 2006 ban is annyit fizettek pl. az árpámért, amennyit most kínáltak.
Ez olyan, mintha most valamelyik gyár 62.500 Ft os bér kínálna (2006 minimálbér) a mostani 232.000 Ft helyett.
Nem tudom hányan mennének be dolgozni ennyi pénzért.
De Mi vagyunk a hülyék , hogy ennyiért is műveljük a földjeinket.
Értem Én azt is, hogy le kell nyomnyi az inflációt. Miután az energiát aranyáron vesszük, a béreket (amiket ész nélkül emeltek 3-5 % GDP növekedés mellet 20 % béremelés évente) csökkenteni nem lehet, így marad az alapanyag, amit pedig Mi termelünk meg, na azt lehet negyed és féláron megvenni. Így csökkenhet.
Ha a gazdák többsége a földjei felét ugaroltatná 1-2 évig, talán a sok felvásárló és kormányzati "OKOS" elgondolkodna, hogy fordítva ülnek a lovon és ne mindig paraszt szerszámával verjék a csalánt.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Breaking News! KWS OLTENIO a főpálya győztese!")
12424 hozzászólás
Válasz endypapa_20120 #11323. hozzászólásáraIgen, a versenyszféra termeli ki a teljes apparátus jövedelmét és az nincs másfél millió munkavállaló, vállalkozó, stb.
Válasz Koczka József #11321. hozzászólásáraNincs igazad! Ohaza63 jól mondja.
Válasz Ohaza63 #11320. hozzászólásáraSzóval a matek sem megy picit segítek és aztán lezártnak tekintem. Tehát adott 1200000 *havi adó legyen az 100000 így lesz 120 milliárd és ebből fizetnek 3600000 embert szerinted ami majdnem 40000 Ft havonta. Ez már itt bukta a másik hogy abba 1,2 millió versenyszférásba én is beletartozok és én évente csak egyszer fizetek adót és a mezőgazdaságban dolgozók jelentős része.
Válasz Ohaza63 #11315. hozzászólásáraSzerinted akkor egy orvos vagy egy tanár vagy a vasúti jármüjavítónak nincs hozzáadot értéke? Hát nem semmi koma ez a gondolkodás. Csak az a baj hogy a te téglád sosem készülne el ha a tanárok nem képeznek orvosokat akik meg gyógyítják a téglát gyártó parasztot és nem jutna sehova ha a vasúti járműjavító nem javítja meg a vagon fékjét. Én nem vagyok egy nagy gazdasági szakember de te ülj vissza az iskolapadba.
Válasz Koczka József #11317. hozzászólásáraPontosan.
A 2007 KSH adat alapján 1.200.000 ember dolgozott a verseny szférában, aki az államtól függetlenül keresett pénzt és adózott, járulékot fizetett. Ehhez jön még a verseny szféra cégei által befizetett társasági, osztalék, iparűzési stb... adó.
Tehát az Ő befizetéseik bekerültek a költségvetésbe, illetve az Ő általuk vásárolt termékek ÁFA ja szintén bekerült, amiből az állam kifizette az állami alkalmazottakat, akiktől szintén vontak adót és járulékot és vásároltak ÁFA-san, ami visszakerült a költségvetésbe.
Ráadásul 2007 ben olyan magas volt a céges adó, hogy 100 Ft ból 40 Ft maradt a többit adóval elvonta az állam.
De alapjában az első 1,200.000 ember és cégek befizetését forgatta meg az állam a saját dolgozói között.
Ha Ők 0 Ft fizetnek be, akkor az államnak 0 Ft ja van és akkor nincs állami fizetés , nyugdíj, GYES, GYED
Húsz évig magamnak könyveltem a Cégemet, hihetsz nekem.
Válasz Koczka József #11317. hozzászólására
Válasz Csavarkulcs #11311. hozzászólásáraFelénk még öregebbek azok akik eljárnak napszámba. Nekem is vetéskor egy 78 éves úr szokott segíteni, de volt már 83 éves segítőm is.
De Ők akarnak dolgozni, állandóan szaladgáltak a vetőmagos zsákkal, amikor közelítettem a dűlő felé a vetőgéppel.
Én voltam zavarban az akarásukon.
Volt fiatal is egyszer két emberke , de délelőtt fél 11 kor azt mondták vigyem őket haza , mert nagyon meleg van és ők ezt nem bírják és pénzt sem kérnek, csak induljunk már.
A gazdák zöme 60 vagy inkább 70 pluszos. Itt a vége.
Gyerekeiket, addig érdekelte az egész, amíg meglett a lakás, ház, terepjáró és kész.
Válasz Ohaza63 #11315. hozzászólásáraDe de pontosan azt írtad hogy csak 1200000 ember fizet adót és járulékot.
Válasz szilmiha #11314. hozzászólásáraHja, írhatnál aktuális árakat, csak hogy legyen valami hasznod is...
Válasz Koczka József #11313. hozzászólásáraNem azt írtam, hogy nem dolgozik és nem fizet adót és járulékot, hanem azt, hogy az állami zsebből vannak fizetve.
Persze az Ő munkájuk is nagyon fontos a társadalom szempontjából, de mégis a versenyszféra által megtermelt haszon, leadózott részéből kapják a fizetésüket az államtól.
Az államnak honnan van pénze. Azoknak a munkájából, akik hozzáadott értéket állítanak elő.
Pl. agyagból téglát gyárt, téglából házat épít vagy 1 szem kukoricából 200 szemet termel stb... Na ez a hozzáadott érték.
Ha van egy téglám, ami 100 Ft ba került és lerakom egy zsákfaluban ott 50 Ft ér, ha Miskolc belvárosában rakom le ott 250 Ft , ha Budán a Rózsadombon ott már 1000 Ft ér - de ez a spekuláció aminek nincs hozzáadott értéke.
Ha van 100 Ft-ot 20 Ft-osokban és otthon cserélgeted a családtagjaiddal és nem költesz belőle 100 Ft marad. Egyik zsebből a másikba és nem lesz több. Ha költesz akkor fogy. Na így van az állam is. Ha nincs adóbevétel, nincs fizetés az állami szférában.
Te is csak akkor tudsz fejleszteni, vagy új évet indítani, ha nyereséges voltál, vagy a tartalékodból, amíg van, utána hitelből ami meg már a bank nyereségét gyarapítja.
De tényleg ez a búzás oldal, hagyjuk abba itt az eszmefuttatásokat.
Búza a téma nem?
Válasz Ohaza63 #11307. hozzászólásáraSzia. Nem akartam beleszólni magasröptű gondolataidba de annyi hülyeséget írsz hogy már fáj.
"Utoljára 2007 ben láttam a KSH által lehozott statisztikai adatot, hogy az akkori 3,6 millió munkavállalóból hány kapja a fizetését az államtól.
2,4 millió ember volt ez a létszám. (oktatás, egészségügy, honvédség, rendőrség, önkormányzatok, MÁV, Volán stb...)
Na akkor valójában 1,2 millió ember fizetett adót és járulékot és Ők tartották el a maradék 8,8 millió embert (nyugdíjasok , gyerekek, állami alkalmazottak
Szerinted a tanár, a mozdonyvezető, egészségügyi dolgozó és még kismillió más állami közhivatalnok nem fizet adót vagy járulékot? Gondolkozz néha mielőtt ennyi hülyeséget írsz.
Válasz Ohaza63 #11309. hozzászólására
Válasz Ohaza63 #11309. hozzászólásáraItt a napszámosok átlag életkora...50 év. ez sokat elmond. A fiatalokkal mikor beszélgetek,annyi a válasz, Nem azért tanult(akár egy sima középiskolát is) hogy gürizzen. Diákmelóra alig lehetett összekaparni a fiatalokat. Itt ez van. Pont abban a cipőben járunk mint a Németek a háború után. Ott a kényszer...ithon a kényelem. Az a probléma az ide települt Pakisztániak is csak egy szezont jöttek idénymunkára.. Elvannak a támogatásból..a srácok most is a csajokat kergetik a strandon.
Válasz endypapa_20120 #11302. hozzászólásáraIrány a rothadó nyugati bankvilág, nem játékpénzben, azaz forintban.
Válasz Praetor #11308. hozzászólásáraEz nagyon szomorú ha így van.
Mert az a 2,5 millió ember, aki a verseny szférában dolgozik és adót, járulékot fizet lassan belegebed ebbe, hogy még 4 embert eltartson.
Ez hosszútávon nem megy.
Ha a bürokráciát leépítenék, akkor felszabadulhatna 400-500 ezer fő, akik a versenyszférában elhelyezkedhetnének.
Vagy a honi kisebbségünknél is van tartalék.
Nem kurvának vinnék külföldre a lányaikat, hanem akksi gyárakban dolgozhatnának.
Vagy a fiaikat alkalmazhatná az építőipar. A malteros talicska toláshoz elég a két osztály is, nem kell hozzá diploma.
Sajnos egyre több külföldit hoznak be különböző munkaerő-kölcsönző cégek, ami nem megoldás a jövőnkre nézve.
Minek erőltetik ezt a iparosítást, mikor nincs hozzá munkaerő.
Ez olyan mintha a jelenlegi gépeimmel, ami 50 Ha lett összeszedve, még vállalnék 500 Ha beművelést.
Válasz Ohaza63 #11307. hozzászólásáraAzért kell ennyi ember, mert a folyamatosan növekvő adminisztrációs előírások és feladatok a bürokrácia hízásával járnak. Ezt részben az EU-s előírások, részben hazai vezetés önszorgalma generálja. A totális kontroll központjában az adatok, nyilvántartások, ellenőrzések vannak. A bürokrácia tovább fog növekedni, amit csak a szoftveres automatizálások mérsékelnek majd némileg.
Személy szerint azt látom, hogy az állami szektorban kevés helyen maradtak meg kávézós munkaposztok. A vezető réteget leszámítva 2-3 ember helyett dolgozik egy, és vannak helyek, ahol tűzoltásszerűek az adminisztrálások, mert valójában nem tudják teljesíteni. Ha kapnának egy átfogó ellenőrzést, akkor kiderülne, hogy minimum 2x ennyi ember kellene alkalmazásba, hogy teljesíthetőek legyenek a követelmények. Persze nem minden helyen ilyen a helyzet, de ez sok helyre igaz. A mezőgazdaság is egyre inkább arról szól, hogy a kicsiket fojtogassák a kötelezettségekkel, előírásokkal. A nagyoknál úgy is ott vannak az alkalmazottak, aminek az idejébe belefér ez a sok baromság. De aki maga hajtja a gépét, ott ezek a sz*rságok úgy hiányoznak, mint lónak a hátúszás. Ez így "nagyszerűen" elősegíti a birtokaggregációt, és a kicsik nagy része alig pár évtizeden belül eltűnik.
Válasz hashtag #11306. hozzászólásáraUtoljára 2007 ben láttam a KSH által lehozott statisztikai adatot, hogy az akkori 3,6 millió munkavállalóból hány kapja a fizetését az államtól.
2,4 millió ember volt ez a létszám. (oktatás, egészségügy, honvédség, rendőrség, önkormányzatok, MÁV, Volán stb...)
Na akkor valójában 1,2 millió ember fizetett adót és járulékot és Ők tartották el a maradék 8,8 millió embert (nyugdíjasok , gyerekek, állami alkalmazottak). Számomra ez megdöbbentő szám volt.
Ha a mostani 4,7 millió munkavállalót nézzük szerintem az arányok nem változtak. A politikusaink mohóbbak lettek, minden rokonnak ismerősnek generálnak egy jó fizető állami állást és így tovább.
A 2016 ig létrejött + 600 ezer állásnak a 80 %-át az állam generálta. Ez tiszta szocializmus.
Lehet már csak a KMK (Közveszélyes munka kerülés) hiányzik.
A kis városom járási székhely. A 200 fős polg hivatal mellett, 200 fős járási irodaház is van. Minek?
Minden második településen okmányiroda.
A 25 éves autómnak már a hetedik forgalmiját kellett elintéznem, mert minden műszaki vizsga után valamit át kell írni. Legutóbb két éve a dízelt kellett átírni gázolajra, most pedig a típusát betűről számra. Ilyenkor új forgalmi , törzskönyv stb és fél nap.
Amikor megjegyeztem az ügyintéző hölgynek, hogy a 80-as években 2 hölgy intézte ezeket az okmányokat (jogsi, személyigazolvány, forgalmi + minden más) a rendőrségen az egész járásnak (most 3 okmányiroda van a járásban) nem pedig 80 ember, megharagudott rám.
Vagy minek a 4 hónapos unokámnak adószám, személyi igazolvány? Mert ez az első születés utáni ügyintézés.
Az elmúlt 33 év politikus állományából egy dolog hiányzik, mégpedig a kulák gén.
A költségvetéseket mindig várt és nem valós számok alapján állítják össze, amikor pedig nem teljesülnek a várt bevételek, akkor vakaróznak és mutogatnak és magyarázkodnak.
Nekem is volt ilyen földszomszédom, aki elmagyarázta nekem mutogatva a földjére, hogy a 1/3 ból új fürdőszoba lesz, 1/3 ból új autó a maradékból pedig bundát vesz a feleségének.
Betakarításkor pedig egy Trabant által húzott utánfutóval vitte haza a termését, na egy héten belül el is adta a földjét, amit örökölt, majd elnyaralta az összeget.
Válasz Ohaza63 #11305. hozzászólásáraAzért, mert ha minden családban van egy minisztériumi dolgozó, vagy egy államtitkársági adminisztrátor, aki tudja magáról hogy nélkülözhető, akkor annak kutya kötelessége, hogy helyesen szavazzon, mert amúgy lehet megszűnne az értelmetlen munkahelye. És ennek érdekében nyilván a vasárnapi ebédnél is ennek mentén érvel. Sokba kerül ez a buborék, de létkérdés. Csak hosszútávon a saját pénzünkre megy, hogy rengeteg mondvacsinált pozíció van, hogy az xy unokája, aki frissen végzett közgazdász, legyen neki munkahelye.
A régi rendszerben volt ez, hogy volt udvarseprő 4 ember, meg kerékfújtató kettő. Most is ez megy.
De már akkor sem működött.
Válasz hashtag #11304. hozzászólásáraSajnos 20 év üzleti tapasztalat mondja ki ezt belőlem. 1993-tól lettem vállalkozó, cégtulaj és amivel mi foglalkoztunk és állami volt, azokat a munkákat mindig Budapesti cég nyerte legyen az bárhol az országban a munka. Mindig valakinek a valakije lett a projekt győztes. Ez igaz a baloldali kormányok idejére is. 1-2 fős projekt cég, amit arra a munkára hoztak létre, majd megszüntettek, ha vége volt a munkának. Vagy kifizették az alvállalkozókat vagy nem.
Bizony olyan dolgokat láttam és tapasztalhattam, amit nagyon sok ember elképzelni sem tud. A 90-es évek legvégén már röpködtek a 100 milliók a visszaosztásban. Nem a semmiből épültek a Budapesti vonzáskörzetében a 50-100 milliós házak, a luxus autók sem a semmiből lettek. Így volt ez a Horn, Orbán, Medgyesi, Gyurcsány, Bajnai kormányok alatt is.
De legalább akkor löktek valamit a vidéki vállalkozónak is, aki megcsinálta a munkát.
2010 után ez megszűnt, pl. már úgy oldják meg a szervizelést, javításokat, hogy GLS el felküldve Pestre, majd kiküldve pl. Németországba javítani - illetve vissza ugyanezen az úton. Na melyik az olcsóbb, ha kimész helyben és kicseréled az 500 Ft os alkatrészt, kérsz 3.000 Ft munkadíjat és valami kiszállási költséget vagy az előbbi.
Az államunk úgy viselkedik, mintha arany és gyémánt bányáink volnának és 50 cm mélyről bugyogna fel a kőolaj.
Nem beszélve az állami vízfejről. Kb. 2,5 millió embert alkalmaz az állam, ha nem többet. Egy 20.000 fős kisvárosban minek 200 fős polgármesteri hivatal és 30 db nonprofit KFT, KHT és egyéb állami pénzeken finanszírozott egyéb gittegylet??
Válasz Ohaza63 #11298. hozzászólásáraÉrdekes, hogy az egész piac neres leuralásából azt tudtad levonni, hogy utálod a pestieket. Attól hogy oda van bejegyezve, lehet 10%-se pesti, főleg mióta a csókos dinasztiàk újabban vidéken nőttek ki a földből.
Válasz endypapa_20120 #11302. hozzászólásáraVannak úgynevezett TBSZ (Tartós Befektetési Számla) számlák, szinte minden banknál, ami 5 év után teljesen adó és és járulék mentes, de 3 év után is 10 %-os forrás adóval adózik ha kiveszed a pénzed. Na ezeken a számlákon lehet játszani a befektetésekkel. Akár állampapír, akár más alapokba rakhatjátok a pénz. Lehet a pénz ide oda pakolgatni, attól függ milyen alapokat választasz. A nyílt végű alapokat, akár hetente is váltogathatod kedved szerint adó mentesen ezen a számlán.
Viszont csak olyan mennyiségű pénz szabad berakni, amire a következő 5 évben nem lesz szükséges.
Ha komolyabb befektetni valód van, akkor esetleg privát banki ügyfél lehetsz, na onnantól már erről a számláról tőzsdézhetsz, akár naponta is , vagy olyan külföldi alapokat is megvehetsz, amiket egyszerű ügyfélként nem kapsz meg.
A TBSZ számlára betenni folyamatosan lehet, de adómentesen kivenni csak 5 év után. Arra viszont vigyázni kell, ha lejár az 5 év, akkor nem automatikus a TBSZ számla meghosszabbítása.
Jelen MNB kamat környezetben 15-16 %-os plusz is elérhető.
Válasz Bekre Pál #11300. hozzászólásáraHa kimented, mibe teszed? Ez a nagy kérdés! Az MBH-nál is megszüntetem a számlát. Ki akarok szállni a dőzsölésük finanszírozásából.
Válasz Bekre Pál #11300. hozzászólására
Válasz Ohaza63 #11298. hozzászólásáraA mezgazd. mint wellness, íjjbazmeg, neked tényleg nem lehetett eccerű...
Remélem azért van B-terved így a "B" oldalon. Én minden nélkülözhető pízt kimentek a gazdálkodásból (ha marad, hahaha), zéró fejlesztés, adózzon ezeknek a vámpíroknak az ördög.
Válasz Ohaza63 #11298. hozzászólásáraSajnos ez van. Ner kapcsolat nélkül....... Ezt nem akarják felfogni sokan. Marad a rabszolgaság!
Válasz Bekre Pál #11296. hozzászólásáraSajnos nem. Ahogy telik az emberrel az idő teljesen kiég a folyamatos küzdelemben, amit egy stresszes vállalkozás okoz. Ráadásul csak az államnak és nagy külföldi multiknak dolgoztunk, ami nagyon jó volt, mert a pénzekkel nem volt gond. De 2013-2014 re az Orbánék mindent központosítottak és csak Budapesti nyerhetett meg minden munkát. (na ezért utálom az összes pestit) Volt rá példa, hogy lejött Pestről egy nyikhaj gyerek és elkezdte magyarázni, hogy az a piros gomb a bekapcsoló a számítógépen, mikor feltettünk neki pár szakmai kérdést, amire köpni-nyelni nem tudott, elmagyaráztam neki , hogy ez is Európa és itt van villany meg számítógép. Csak nagyot nézett a felkészültségünkön. A vidékieket a végtelenségig lenézik.
Vártam Én, hogy majd megkeresnek az új nyertesek, hogy apró pénzért dolgozzunk nekik, de nem kellettünk. De volt rá 1-2 példa, hogy a Cégem által elvégzett alvállalkozói munkát 10-20 szorosan tovább számlázva küldték vissza a megrendelőnek ide vidékre. Meg is kaptam a helyi kapcsolattartómtól, hogy 30.000 - 40.0000 Ft os óradíjjal dolgozunk. Csak néztem, mint Sanyi malac a búzában az áraik kapcsán.
Na ebbe beleuntam. Sajnos a szívem szakadt meg, hogy olyan kollégákat, akik 20 évesen kerültek mellém 40-42 évesen kellett elküldeni. Szinte a gyerekeimnek tekintettem Őket.
A mezőgazdaságot a Cégem mellett kezdtem mint wellnest, mert itt inkább fizikai fáradság volt mint szellemi, amit ki lehet pihenni.
Senki nem volt a segítségemre, mindent az internetről kezdtem megtanulni. De 18 év után lassan már megy. Nagyon sokat lehetett tanulni idősebb gazdáktól, már akikben volt segítőkészség. De sajnos úgy látom, hogy lassan kivéreztetnek minket, úgy hogy ezt is abba kell hagyni.
Válasz Ohaza63 #11285. hozzászólására"Bizony azt a csizmát, ami 1942 ben készült, azt hordta a bátyám is 70-es évek úgynevezett hippi korszakában és Én is a 80-as években"
Erről az a történet jut eszembe, mikor a szocializmus hajnalán a rádiótól lementek vidékre riportot készíteni, hogy milyen jó is a kommunizmus.
Kérdezi a riporter a paraszt bácsit
- Az uraság idejében hány nadrágja volt magának?
- Nyolc vót
- És most hány van?
-Kettő
Nem ilyen válaszra számított a riporter, gondolja menti a menthetőt
- Jó jó, de most miből van az a kettő
- Abból a nyolcból fiam......
Válasz Ohaza63 #11290. hozzászólásáraNem látsz több esélyt az korábbi céged feltámasztásával? Az mg. mindig is SOKKAL rizikósabb volt, mint az info/hírk./secu-s biznisz. Ha NER-veszély lépett fel, megértelek. Ha csak nosztalgia alapon fogtál bele, arra sajnos nem jár itt kex. Tavaly termés + bevétel nem volt, idén a jövedelmezőség szűnt meg.
Válasz rongyos #11289. hozzászólásáraha a kereskedő után tett vesszőt, akkor helyes 'a' nélkül
Válasz Ohaza63 #11280. hozzászólásáraHát igen, így nem releváns.
Válasz Ohaza63 #11292. hozzászólásáraTeljes mértékben azonosulni tudok, az elmúlt pár hozzászólásoddal! Köszi!
Válasz Praetor #11291. hozzászólásáraBiztosan igazad van, mert Én ezeket a történeteket 50 évvel ezelőtt hallottam nagyapáimtól (akiket már jó 40 éve eltemettünk), amikor kiküldtek a szüleim a tanyájukra, hogy erősödjön a vézna cingár gyerek.
Ő mindig dicsérte a kereskedőket, akik megvették a terményét. Kezet fogtak egymással , megitták az áldomás. Semmi papír, semmi közjegyző és mindig rendezve volt az üzlet.
Szegény Édesapám, amikor a rendszerváltás után a helyi felvásárló (aki még távoli rokon is volt) átverte és nem fizette ki az leadott búzáját a (mai napig nincs rendezve kb. 600 millió Ft, amivel a környéken több száz gazdának tartozott/tartozik) csak azt ismételgette, hogy "kezet fogott velem és az áldomást is megittuk". Na a rendszer váltáskor a szar került felülre.
A háború utáni inflációról pedig az édesapám mesélt cirok tolikapázás közben a 80 -as években. Moziba akartak menni a barátjával . reggel megkérdezték mennyi a belépő 10 millió milpengő volt, estére ez ötszörösére ment fel, így hazamentek 2-2 db tojásért és ezzel fizettek a jegyért.
Azért hálát adhatunk a JÓISTENNEK, hogy az elmúlt 70 év békével és viszonylagos jóléttel telt el és nem kellett átélnünk olyan borzalmakat, mint nagyszüleinknek és szüleinknek!!!! (világégés-háború, 56 forradalom, kitelepítések, lakosság csere, vagyonok, házak elvétele, TSZ-esítés stb...)
Válasz Ohaza63 #11285. hozzászólásáraSajnos nem tévedek, mert már a háború alatt komoly infláció volt. Egy értékelhető pengő köteggel rendelkezem (1920-tól kezdve), amilyen címletek kiadási évek alapján sorba rendezve jól látszik, hogy hogyan is válozott az értéke.
Nyilván 1946. július 10-én, a rekordméretű 348,46%-os infláció sem az egyik napról a másikra következett be. Egyébként megnézheted, hogy '30-as évek végén már ütötték a pengőt: Link
A hiperinfláció fogalmát az 50%+ gyengülésre használják, de ha 20-30%-os gyengűlés van, az sem smafu, lást a HUF helyzetét az elmúlt 2 évben, meg az egyiptomiak és törökök is küszködnek a saját pénzükkel...
Válasz rongyos #11289. hozzászólásáraDe, lehet hogy az "a" betű kimaradt. De szerintem így is érthető volt a mondat.
Mert annyira unjuk magunkat, hogy szinte nulláért és veszteségért is termelünk.
A zsidó kereskedők nagyapám szerint korrektek voltak. Biztos nem olvasták a Tórát, hogy a Gójt bármikor be lehet csapni a mostaniakkal ellentétben.
Most pedig lassan ott tartunk, hogy mi nyomjuk a kereskedő kezébe a 80 %-ot csak vigye el a 2023 évi termésünket, mert kell a hely a 2024. évi termésnek.
25 évig informatikával, hírközléssel és vagyonvédelemmel foglalkozó cégem volt. A legjobb időszakban 10-12 alkalmazottal. Ha partnereim így viselkedtek volna velem, mint ahogy a mezőgazdaságban kapjuk most az pofonokat, akkor 1 év után csődbe mentem volna.
Nem is értem, hogy a sokadik veszteséges év után egyáltalán miért erőlködik az ember ezzel.
Bizony nagyon sok mezőgazdaságban érdekelt emberrel tartom a kapcsolatot, de örömet, sikerélményt nem nagyon látok rajtuk vagy hallok tőlük.
Egyre több az elhagyott műveletlen föld, amin csak gaz terem és tele van egérrel. Sokan csak a támogatásokért gazdálkodnak és évekig nem csinálnak semmit a földjükön. Pedig felénk 35-44 Ak földek vannak, de sok kistermelőnek elege lett. Akinek pedig ilyen precíz szomszédai vannak annak öröm az élet.
Válasz Ohaza63 #11280. hozzászólásáraBocsanat ha megkérdezem, de nem maradt ki egy A betű?
"Előre megalkudtak és a kereskedő, A kezébe nyomta a termés árának 80 % megfelelő pengőt azzal,"
szerintem nem nagyapád adott a kereskedő kezébe pénzt...
Válasz Ohaza63 #11277. hozzászólásáraerre szoktam mondani, modern kori rabszolgaság...csak saját tőkével...
Válasz endypapa_20120 #11284. hozzászólásáraSajnos a Fidesz a nép pártja nem a gazdák.
Válasz Soma123 #11273. hozzászólásáraNekek 20 ha. Búza helyett, lesz 10, árpa 20 helyett, 2ha!
Csak azért vetek árpát, hogy a desznyóknak legyen mit falni, 30 ha. Megy ugarba, mert én ingyért még egyszer nem dolgozok senkinek.
Válasz Praetor #11281. hozzászólásáraNagyon tévedsz, mert a hiper infláció a háború után jött be 1945 júliusától -46 augusztus 01. a forint bevezetéséig. Akkor voltak a milpengős pénzek.
1945 előtt a magyar pengő az Angol fonttal, USA dollárral és Német birodalmi márkával paritásban voltak. Kőkemény pénz volt tartós érték állósággal. Ahogy a nóta mondja " 200 pengő fixxel az ember könnyen viccel".
Édesapám mesélte, hogy 2 q búza áráért csináltatott magának egy kemény szárú csikóbőr csizmát. Most egy egyedileg csináltatott cipő minimum 60.000.-150.000 Ft. Az hány mázsa búza?
Bizony azt a csizmát, ami 1942 ben készült, azt hordta a bátyám is 70-es évek úgynevezett hippi korszakában és Én is a 80-as években, de nagyon menőn lehetett rá felszerelni a farkasfogas korcsolyát is. Talán még most is megvan valahol és a 4 éves unokám, majd hordja a dédnagyapja csizmáját 20 év múlva.
Az akkori gazdák már vetéskor az érték álló pengővel pontosan tudták, hogy mire számíthatnak aratás után.
Válasz Koczka József #11283. hozzászólásáraTorgyán idejében még a támogatást is előre kaptuk. év végén kellett bemutatni a számlát, mire költöttük.
Válasz Ohaza63 #11280. hozzászólásáraSzia, már írtam régebben van Európában is példa amit a zsidó csinált. Csak az Magyarországon még egy jó darabig biztos nem lesz.
Válasz Ohaza63 #11277. hozzászólásáraIgazad van!
Én ezután az év után, befejeztem az árpa és kukorica termelést. Helyette már megvan az alternatíva, de nem gondoltam volna hogy ennyire palira leszünk véve.
Válasz Ohaza63 #11280. hozzászólásáraAzért a '40-es években az ilyen "lekötéssel" valószínűleg nem jártak jól a nagyszüleid. Frankó infláció volt akkoriban.
Válasz Gandhy #11279. hozzászólásáraAzért erre nem fogadnék nagy tételben.
, de megtermelt terményemet pedig nem. Ez szimpla átverés.
Így visszaléptem.
Példa az ellenkezőjére van a legtöbb. A nevezett cég a búzámat Romániába hordta, az országhatár a telepüktől kb. 30 km re van, de Én így is kb 600 Ft-tal kaptam kevesebbet a búzámért, mint ha nyugat-dunántúli lennék .
Érdekes, ha az ukrán, orosz vagy román műtrágyát veszek ugyanattól a cégtől, akkor nincs különbség az árban az országban, mert azt ingyen szállítják
Régen a magyar tőzsdei (amíg működött a BÉT-en) a dunai kikötőkhöz mérve adták meg az árat, nem Hegyeshalomhoz - nem is voltak ekkora különbségek országon belül.
Ha így nézzük akkor a Vlagyivosztoki búza ára 50.000 Ft/q az Ukrajnai búza ára 2.500 Ft/q. Akkor a Szabolcsi gazdának még fizetnie is kellene a felvásárlónak, hogy vegye át a búzáját?
Bizony ez nagy igazságtalanság, amiért a tiszántúli gazdákat szívatják. Monopol helyzetben vannak és kész. Ezért írtam, hogy fordítva ülnek a lovon és ezen kéne változtatni.
Szintén ugyanígy van a megtermelt kukoricánkkal is, hiszen a 3 db nagy etanol feldolgozó itt van az ország közepén , tőlem 100-120 km-re és mégis lényegesen olcsóbb erre a felvásárlási ár mint máshol. Pl 2019 ben az itteni kuki ára 3.600 Ft volt Szolnokon az Etanol gyárban pedig 4.200 Ft, Nagykanizsán meg 4.600 Ft.
Kértem is ajánlatot kamionos cégtől, hogy mennyiért vinnék el oda, kiderült, hogy kocsinként kb 200.000 Ft kerestem volna vele.
Persze ekkor jött a röghöz kötés, ilyenkor kiszámlázzák a be és kitárolást, már ötször zsizsiktelenítettek stb..
A nagyapáim mindkét oldalról kulákok volt. Mesélték, hogy a 1930-1940 években, hogy működött ez a dolog. Megjelent nála a zsidó kereskedő és megkérdezte, hogy mit fog vetni. Előre megalkudtak és a kereskedő kezébe nyomta a termés árának 80 % megfelelő pengőt azzal, hogy majd írjon neki vagy üzenjen, ha megvan a termény. Mi meg csak találgatunk, hogy egyáltalán vessünk e valamit, amit vagy át vesznek, vagy nem valamilyen áron?
Válasz Ohaza63 #11277. hozzászólásáraA nyugati exportra szánt terményt olcsóbban veszi keleten, mert magas a fuvarköltsége, mire átér az országon.
Válasz Ohaza63 #11277 hozzászólás
Csak ez a réteg áruja, kiegészülve az állattartókkal reprodukálódik,a többi csak gyárt-összeszerel és egy igen széles réteg élősködik, képtelenség hogy más állná a cehhet.A legfőbb termelőeszköz a föld és ehhez kell ragaszkodnunk,a többi csak porhintés amit hallassz.
Nem vagyok felvásárló, hanem gazda, aki már nagyon unja azt a nézetet, hogy a felvásárlók azt hiszik, hogy mi vagyunk Ö értük és nem fordítva.
Mindig a Trigo árait írom, mert a többi kicsi ezekhez igazodik a környéken.
Általában a többi kicsi a nevezett cég árait figyeli, majd 50-100 Ft-tal nagyobb árat mond, mint a Trigo, de csak addig amíg megtelik a telepe.
Ami számomra bosszantó, hogy ez a nagy cég, ami kb 20 nagy teleppel rendelkezik itt kínálja a legalacsonyabb árat. Ahogy megyünk nyugat felé folyamatosan magasabb árat kínálnak.
Ha elfuvaroznám Nagykanizsára a Trigohoz a terményemet aratáskor, akkor az itteni árhoz képest 500-700 Ft/q val többet is kaphatnék.
Az azért elszomorító, hogy 2006 ban is annyit fizettek pl. az árpámért, amennyit most kínáltak.
Ez olyan, mintha most valamelyik gyár 62.500 Ft os bér kínálna (2006 minimálbér) a mostani 232.000 Ft helyett.
Nem tudom hányan mennének be dolgozni ennyi pénzért.
De Mi vagyunk a hülyék , hogy ennyiért is műveljük a földjeinket.
Értem Én azt is, hogy le kell nyomnyi az inflációt. Miután az energiát aranyáron vesszük, a béreket (amiket ész nélkül emeltek 3-5 % GDP növekedés mellet 20 % béremelés évente) csökkenteni nem lehet, így marad az alapanyag, amit pedig Mi termelünk meg, na azt lehet negyed és féláron megvenni. Így csökkenhet.
Ha a gazdák többsége a földjei felét ugaroltatná 1-2 évig, talán a sok felvásárló és kormányzati "OKOS" elgondolkodna, hogy fordítva ülnek a lovon és ne mindig paraszt szerszámával verjék a csalánt.
Válasz Soma123 #11274. hozzászólásáraSzerintem mindig a trigó árait írja!
Válasz Soma123 #11273. hozzászólásáraMert a tobbi termeny ar annyival jobb...