Hirdetés
Fórum
Phylazonit - az első magyar baktériumtrágya
Létrehozta: KékVillám , 2010-11-03 19:17:21
Kedvencekhez
Segítség
- Napraforgó ára új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Fiatal agrárvállalkozók induló támogatása c. pályázat - Minden Fiatal Gazda ide :) új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Osztatlan közös tulajdon megosztása új
- Erdőgazdálkodás, szakirányítás új
- AKG támogatás új
- Fűtési rendszerek új
- Műtrágya árak új
- Napraforgó vetőmag új
Cikkajánló
Hirdetés
_jpg_fill_540x300_0.webp "Breaking News! KWS OLTENIO a főpálya győztese!")
Breaking News! KWS OLTENIO a főpálya győztese!
Második éve bizonyítja egyedülálló termesztési értékeit.
Támogatott tartalom
748 hozzászólás
Válasz #647. hozzászólásra
fűszerpaprika alá a phylazonit használatáról írnál tapasztalatokat és raknál fel képet?
Válasz #644. hozzászólásra
Ezek a képek terepen készültek, a leírt dátumokon. Hogy a konkurencia mit gondol, vagy mit állít róluk, azt gondolom, nem kell ecsetelnem, mennyire mérvadó.
Hogy a gazdák tőlünk pénzt kapnának, hogy ilyen képeket csinálhassunk? Nevetséges. Legtöbbjük maga hívja a tanácsadónkat, hogy jöjjön, nézze meg, fotózza le, milyen a különbség. Megfordult a kezemben pár tapasztalati lap, egyre pontosabb leírásokat kapunk, ki, hogyan, mikor, mivel, mi mellett juttatta ki a Phylazonitot, milyen eredményt látott/mért. Ha valaki egy konkrét képnek nem hisz, kérje ki a termelő elérhetőségét, ha nincs ott a kép alatt. Ő pontosan elmondja a technológiát, meg amit még fontosnak tart. Ja, fizetünk neki, hogy a reklámozzon minket? Na persze...
Hat epp ez az, azert irtam hogy nektek mi a velemenyetek rola,neked van valami tapasztalatod vele!
Válasz #641. hozzászólásra
Azért minden képnek nem kell bedőlni.Van olyan kép,ahol gyomírtás maradt el,a bacishoz mérten.Mi pénzt kapnak ezek a gazdák,akik a fénykép kedvéért,a termést is feláldozzák??
kurva telefonnal iram es olvashatatlan lett,csak azt irtam,hogy az meg szep,hogy aki gyartja az nem fog rosszat irni a cuccrol,a kepekre meg annyi,hogy a boctofilos nalam volt,mondom neki azert az durva kulombseg ami a kepeken van, erre azt mondja azt nem kell nezni ez csak reklam,akkor most mivan en szemmel latthatot nem vettem eszre, ha valaki vett mar eszre valamit akkor irhatna vagy tehetne fel kepet.
Köszönöm a segítséget
Ez vagyok Szer es jo csak kar, hogy až rita akí azt gyartja,olyan krkom akí azt használva es tapasztalt váľali latvanyosat!
Válasz #639. hozzászólásra
Mi ebben az albumban időnként megosztunk pár termelők által készített képet. Idén is így lesz. Akad köztük olyan (jellemzően felezett kép), ahol állományban látszik a különbség, akár vetés után pár héttel, akár a vegetációs időszakban, akár betakarítás előtt. Szinte mindig látványos a gyökérnövekedés közti különbség a kezelt állomány javára (ami nemcsak jobb szárazságtűrést, és jobban fejlődő növényt eredményez, hanem a talajszerkezetet is javítja, nagyobb szervesanyagtömeget hagy a talajban).
Vannak olyan képek is, amelyek magukban mutatnak valamit, a morzsalékos talajszerkezetről, az erős termésképzésről, a szárazságtűrésről.
A tanácsadóink tudnak segíteni, az egyes kultúrákban mikor, melyik fenofázisban, hol érdemes keresni a különbséget.
Válasz #638. hozzászólásra
Egész biztosan jó ötlet az AC-pumpa? Tudja biztosítani azt a nyomást és szállítási teljesítményt (liter/perc), amire szükség lenne a kijuttatáshoz? Gondolom a csatlakozások megoldhatók, némi átalakítással. Viszont a benzin normál állapotban nem igazán vezeti az áramot, míg a baktériumtrágya a víztartalom miatt igen. Ez nem biztos, hogy szerencsés.
Értelemszerűen a talajbaktériumok egyenáramtűréséről nincsenek saját kísérleteink, de a szakirodalomban találtam nyomát annak, hogy kisfeszültséggel, és nem túl magas áramerősséggel elpusztíthatók bizonyos baktériumok, ehhez viszont minimum 1-2 óráig kell kitenni őket az áramnak, de akár 1-2 napig is túlélhetnek ilyen környezetben is. Hogy a mi baktériumtörzseinkre pontosan mi érvényes, vizsgálatok nélkül nem tudom biztosan megmondani. A fórumról Mf-es szokta extrém hatásoknak (fagyasztás, UV-bombázás) kitenni őket, és számlálni a végeredményt, esetleg ő próbálta már az árammal sokkolást. :)
Ha tutira akarsz menni -- ha jól tudom --, nem minden AC-pumpa típusban áramlik a benzin a tekercsek között, érdemes lehet olyat választani, amelyikben ez biztosan nem gond.
enis hasznalom mar 3 eve de csak mindig hitegetem magam hogy hasznal,de eddig en meg nem vettem eszre rajta semmit,ti mit vettetek eszre rajta amit szemmel is lehet latni.
Üdv Mindenkinek. Tudja-e valaki, hogy a 12V feszültséget bírják-e a baktériumtrágyák? Azért kérdezem, mert egy autó ac pumpájával szeretném kijuttatni, és ugye ott a szivattyú forgórésze a benzinben forog, hogy hűtse. Nemtudom hogy a bacik bírják-e a feszültséget, mert ha nem, és kiszórom őket dögölve elég feszült leszek.
Köszi előre is
Válasz #636. hozzászólásra
Kedves Endy! Ha a kijuttatott folyadék mennyiségének megfelelő fúvókákat választasz a kijuttatáshoz, akkor a kijuttatás hatékonyságát érdemben nem befolyásolja a víz mennyisége.
Viszont mindenképpen gazdaságosabb a kevés vízzel, lehetőleg a munkaművelettel egy menetben történő kiszórás. Te mire jutottál a kísérletekkel?
Szia Phylazonit. Én több éve használok bakt. trgy.-át, szinte minden fajtát kipróbáltam. Azt szeretném kérdezni, hogy a kijutatott vízmennyiség befolyásolja e a hatás mértékét( 50-100-200 lit)szerinted? Én kísérleteztem vele, de kíváncsi lennék a te véleményedre is?
Válasz #634. hozzászólásra
Lényegében - egészen kevés kivétellel - az összes ma Magyarországon forgalomban levő baktériumkészítmény a Phylaxia Pharma köpönyegéből bújt elő.
A Phylazonit termékek ma egy Phylaxiától független családi cég tulajdonában vannak.
Válasz #633. hozzászólásra
Köszi , akkor nekem nem kell.
Válasz #632. hozzászólásra
A Phylazonit termékek gyártását és forgalmazását annak idején a Phylaxia Pharma kezdte meg. A Phylazonit Kft. 2006. szeptember 16-án vette meg a Phylazonit forgalomba hozatali és felhasználási engedélyének tulajdonjogát. Azóta dolgozunk folyamatosan a termék jó piaci megítélésének további fejlesztésén, kiépült az országos terjesztői hálózat, megindult a nemzetközi piacok feltérképezése és a jelenlétünk erősítése ezen a terepen is.
Válasz #631. hozzászólásra
Üdv , a phylaxia cégnek van köze ehhez a phylazonithoz ?
Válasz #630. hozzászólásra
Kedves indofil! Ültetvénytelepítéskor az oltványok gyökerének beiszapolásához, az ültetőgödörbe adva, az ültetővízhez keverve ajánljuk a Phylazonitot 20-30 l/ha mennyiségben. Ez erősíti az állományt, gyorsítja a szőlő kezdeti fejlődését, így az hamarabb fordul termőre.
Szőlőültetvényeken a lombhulláskor és metszéskor földre kerülő nagy mennyiségű növényi maradvány gyors és maradéktalan lebontásához is kijuttatható Phylazonit 20 l/ha mennyiségben. Így helyben kezelhetők a maradványok (aprítva, a talajba forgatva, természetesen), és feltárható a bennük található tápanyag. Gyenge homoktalajon ez különösen fontos lehet. Nem utolsósorban a kezelés csökkenti a gombabetegségek áttelelési esélyeit.
Lehetőleg rügypattanás és a virágzás kezdete között (akár az állománykezelő védekezésekkel egy menetben) 20 l/ha Phylazonit kipermetezése javasolt a gyökérzóna területére, amelyet a lehető legrövidebb idő alatt be kell dolgozni a talajba. Ez a szőlő kiegyensúlyozott tápanyagellátását biztosítja, a hiánybetegségek tüneteit késleltetheti hosszú ideig. A harmonikus tápanyagellátás nagyobb, jobb minőségű termést eredményez (javítja a kötődést, erősíti a hajtásnövekedést, gyorsítja az érést).
Bővebbet az ültetvény ismeretében mondhat a területi képviselőnk, pontos adagolást is ő tud javasolni.
helló Phylazonit
gyenge homok talajra, szőlőnél milyen adagolást ajánlotok, mert nem találtam sehol.
köszönöm
Válasz #628. hozzászólásra
Lefagyasztottam egy injekciós fecskendő bacit.Majd kiengesztelem,és megnézem élnek-e.
Megjelent a HÉ! Hozam & Érték Magazin ötödik száma. Ha a sufnigyártásról nem is, az idei aszályos év tapasztalatairól bőven esik benne szó. A magazin egy cikk erejéig foglalkozik a karbongazdálkodási programmal is. Érdemes végiglapozni akár papíron, akár monitoron.
Válasz #626. hozzászólásra
Google sokat elárul,meg hadne részletezzem.Ez legyen mindenki fantáziája.
Válasz #616. hozzászólásra
Van, aki konkrétan hozzánk fordul tanácsért, hogyan szaporíthatná föl a baktériumokat otthon. És egészen elképesztő "receptekkel" és hiedelmekkel is találkozunk időnként. Aki látta, milyen körülmények között és milyen technológiával készül a Phylazonit például a besztereci gyárban, az legalább sejti, hogy nem csak arról szól a történet, hogy összeöntünk pár dolgot, és néha megkeverjük.
Válasz #624. hozzászólásra
A technológiaváltás - karbongazdálkodási támogatás ide vagy oda - nem feltétlen jár komoly befektetéssel. Sőt, jellemzően annak függvényében szoktuk beállítani az adagolást, az adott terület adottságainak és a korábbi technológiának az ismeretében, hogy mi a termelő célja.
Ha jelentős hozamnövekedés, akkor igen, lehet számítani plusz költségre. Ha viszont költségcsökkentés, vagy szimplán a technológiaváltás (a karbon az esetében is erről van szó) akkor értelemszerűen lehet olyan technológiát, dozírozást ajánlani, amellyel elérhető ugyanaz a hozam és minőség, mint a korábban használt szervetlen technológiával, de alacsonyabb ráfordítással. Adott esetben ez is járhat konkrét befektetéssel (pl. speciális kijuttató beszerzése, de ez egészen rövid idő alatt, akár az első évben megtérülhet). Vannak ilyen referenciáink is, tehát ez is járható út. Innentől kezdve az utófinanszírozáson keseregni lehet, de nem feltétlenül indokolt.
A hektárlimitről annyit, hogy ésszerű minimumokról beszélünk, nincs kőbe vésett korlát, minden megkeresés egyedi elbírálás alapján kerül vagy nem kerül tovább (a szabályrendszert elsősorban a projektgazda, a karbongazdálkodó írja).
Válasz #623. hozzászólásra
Nekem a forgalmazó 200 ha mondott.Megint egy szűk réteg fog jól járni,akik mindíg.Vagyis,akik megtudják előlegezni az árát.Minden bacira jár a támogatás,nem csak a phylazonitra.
Válasz #620. hozzászólásra
Sziasztok.
Alap a 100ha nem a 200ha.
A forgalmazók segítenek mindenben.
Válasz #621. hozzászólásra
http://www.phylazonit.hu/karbongazdalkodas.html
Válasz #620. hozzászólásra
Akik phylazonitot használnak, azok igényelhetik, vagy mi?
És mekkora összeg?
Válasz #618. hozzászólásra
2014-től lehet igényelni.Elvileg a 200 ha-os,vagy nagyobb gazdaságok kapják.
Válasz #618. hozzászólásra
Milyen támogatásért?
Én már egy pár lityit kiszórtam (meg még fogok is, ha az idő engedi)... Na akkor hol kell jelentkezni azért a támogatásért?
Én már egy pár lityit kiszórtam (meg még fogok is, ha az idő engedi)... Na akkor hol kell jelentkezni azért a támogatásért?
Több gazdától hallottam hogy vesznek egy kannával aztán 1000 literes tartályban felszaporítják.
Pontos receptet nem tudom de működik álítólag.
Válasz #614. hozzászólásra
Jól mondod,ingyen.Amúgy legyártom.
Válasz #611. hozzászólásra
Ezidáig fikáztad ezt a löttyöt most meg már kéne? Ingyen hozzám is lehet hozni
Válasz #612. hozzászólásra
De,ha komoly menyiség eladása a lényeg,akkor lehet rajta gondolkodni.
Válasz #611. hozzászólásra
Sajnos nem tudok róla, hogy ilyesmi tervben lenne.
Válasz #610. hozzászólásra
Hallottam róla,de az a gond,utófinanszírozott.Ilyen aszály után jó lesz talpon maradni.Ha a cég megelőlegezné a bacit,az jól jönne.
Ha valaki eddig hezitált a Phylazonit felhasználásával kapcsolatban, annak ajánlom rövid összefoglalónkat a "Mezőgazdasági emisszió-kibocsátás csökkentés részleges nitrogénműtrágya-cserével és talajművelés-váltással" elnevezésű karbongazdálkodási programról.
A nemzeti fejlesztési miniszter által jóváhagyott program alapja, hogy felismerték, a termőtalajnak fontos szabályozó funkciói vannak az éghajlatváltozással és az üvegházhatású gázok megkötésével kapcsolatban. A programban foglaltak teljesítésével hektáronként átlagosan 8 tonna CO2-emisszió csökkentés érhető el.
A projektben megjelölt organikus anyagok felhasználása esetén a projektvezető (Első Magyar Karbongazdálkodási Kft.) 12000 Ft/ha utólag adott kedvezményt biztosít a projektben részt vevők számára, a szükséges gépi eszközök beszerzéséhez további 3400 Ft/ha/év utólag adott kedvezmény biztosítható.
A kedvezmények ellentételezésének alapja a csökkentett szén-dioxid-kibocsátásért kapott karbon kredit.
Bővebb információ:
* Karbongazdálkodás Phylazonittal
* Phylazonit forgalmazók
Válasz #608. hozzászólásra
Fölkerült a HÉ! perctalajos cikke (is, a többivel együtt), olvasható.
Tudom,h Ők a mulcs technológiát használják,de nekik inkább öntés talajaik vannak /fekete földek/ nem pedig szík.
A szíkes talajok az igazi perc talajok. Amikor kiszárad olan mint a beton és eszt szószerint érzsd, mert volt mar,h egy "föld" darabbal törtem szét beton darabot.
Válasz #606. hozzászólásra
Természetesen rossz talajszerkezeten is lehet használni, csak ilyen esetben több mindenre érdemes odafigyelni. A HÉ! Hozam és Érték Magazin következő, 4. számában épp lesz egy cikk az újirázi perctalajokról. A Gajda-gazdaságban sikerrel használják a Phylazonitot. A kulcs a kevesebb menetszám, a szerves anyag bedolgozása a talajba, talajtakarás, talajlazítás.
De ha eszt a szert a rossz talajszerkezeten nem igazán tudom használni,akkor hogy fogja javítani a talajomat? Pl.: egy szikest, mert nállunk ilenek vannak
Válasz #604. hozzászólásra
A nitrogénkötőkhöz hasonlóan a cellulózbontó baktériumok is aerob, a levegő oxigénjének jelenlétét igénylő létformák. Teljesen levegőtlen talajban a plusz N önmagában nem garancia, hogy a cellulózbontók működni kezdjenek, ezért az a cél, hogy a szármaradványok beforgatásakor, a kijuttatáskor a lehetőségekhez mérten laza talajszerkezet alakuljon ki. Ha ezt sikerül elérni, egy kevés N műtrágya segítheti a cellulózbontók gyorsabb munkáját.
Eszt értem és ha levegőtlen rossz minőségű talajra szórják, akkor nem javasolnak plussz N?
Válasz #561. hozzászólásra
A szármaradványok bontásához szükséges plusz N-t a Phylazonit CB-ben is található nitrogénkötők biztosítják. (Csak akkor szoktuk javasolni ezen felül a nitrogénműtrágyát, ha nagy mennyiségű, nehezen bomló tarlóra történik a kijuttatás, amit rövid időn belül követ a vetés.)
Válasz #554. hozzászólásra
Ahogy a talajbaktériumoknak van hőoptimuma és hőtűrése, van olyan talaj-pH, amelynél jól érzik magukat, és a maximumot nyújtják, és vannak olyan szélsőségek, amelyeknél még elvannak. De a tevékenységük befolyásolja a talaj kémhatását is, az optimális, semleges, vagy enyhén savas irányba.
A vörösiszapos kijuttatásnál pl. szélsőségesen lúgos pH-t húztak két hónap alatt a közel semleges szintre. Ha nem különösen extrém módon savas a termőtalaj, akkor érdemes lehet kijuttatni Phylazonitot tarlóbontáshoz. De a területi képviselő tud segíteni konkrét esetben, javasolja-e vagy sem a kijuttatást, vagy milyen módon lehet érdemes lúgosítani a talajt előtte.
A készítmény kémhatása egyébként az engedélyezési okirat szerint:
Phylazonit MC
pH (eredeti oldat) 6,3 ą 0,5
Phylazonit CB
pH (eredeti oldat) 5,3 ą 0,5
Válasz #600. hozzászólásra
koma, hagyd abba ezt a tahóságot, amit művelsz, hányszor kell neked szólni??????????????????
ennyire hülye vagy, hogy nem értesz az első szóból?
apád mivel tanít téged, szívlapáttal???????
Moderálási elveink miatt törölve.
Adorex (20695)
2012-09-02 10:57:31
ez a baj hogy a szerves trágyát nagyon elfelejtette mindenki,mindenki csak a műtrágyát használja,pedig az nem annyira jó mint a szerves,mert a földet el savasítja és úgy meg keményedik a föld hogy alig bírod szántani,a csapadék meg nem tud le szívódni
