Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak637 FtBenzin árak617 FtEUR411.18 FtUSD396.67 FtCHF438.4 FtGBP496.77 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz ~Quercus~ #7332. hozzászólásáraNem kötözködés , de ugye nekem erre majdnem fél hektárra megvan a használati jogom -életem végéig- mert volt rá jogszabály , másrészt a hosszú ügymenet bíróságfüggő , így hallottam, de nem nagy pénzt kell letennem , mert a fél hektár 1/3-a az enyém !
Válasz ~Quercus~ #7330. hozzászólásáraTényleg nem adok tanácsot, mert engem csak a nem ismert -elhunyt - társak miatt érdekelt az ügymenet , 2 hete sikerült az ügyvédemmel megindítani az eljárást , ha lesz igény majd beszámolok!
Válasz kulakman #7328. hozzászólásáraNincs jelentősége a 3. alcím szerinti esetben, kinek mekkora a a tulajdoni hányada, vagy ki kezdeményezi az osztatlan felszámolását. Az viszi a cuccost, aki többet fizet.
Válasz ~Quercus~ #7327. hozzászólásáraSzerintem azért mert akkor ő a kezdeményező és a 2 filléres is bekebelezheti a 8 tized hektárt , de , ki vagyok én ,hogy tanácsot adok!
Válasz Nskype #7324. hozzászólásáraIsmertek vagy rég elhunytak , mert ha ismertek akkor a felszólító levélre reagálhatnak, ha elhunytak akkor meg bírósági letét, de járható!
Ügyvédet keresni tul lapot jól átnézni!
Ha élnek hallgatni amíg el nem indul az eljárás!
Alattam írták az okot , nehogy ők induljanak előbb!
Válasz kulakman #7322. hozzászólásáraEz a bekebelezés, hogy történik, mi a menete?! pl.: Van egy osztatlan erdő ami 1,6ha van benne 4 tulajdonos a legnagyobbnak mondjuk 8500m2 a többieknek 2700m2, -2700m2, -2250m2, ilyen esetben a legnagyobb területtel rendelkező kezdeményezheti?! Vagy csak két tulajdonos esetén lehetséges? Előre is köszönöm az infót és a segítséget!
Válasz Jakumó #7321. hozzászólásáraIgen , ha pl belemész a cserébe és véletlenül 1ha alá csökken a területed azt a tulajdonostárs bekebelezheti , ha tetszik , ha nem!
Válasz Jakumó #7316. hozzászólásáraÉn értettem elsőre is, de szerintem a jelenlegi 1/1-es tulajdonból nem csinálnak osztatlan közöst, mert ha cserélnétek, akkor osztatlan közösben lennél vele 9/10 és 1/10 arányban.....
Válasz Balu21 #7314. hozzászólására Ez téves sajnos részem volt benne nekem hiába volt bejelentet földhasználatom jött egy 1,5 ak tulaj s mind elvitte ami nem volt tulajdonomban kb 3,5 ha
Válasz Pont #7315. hozzászólásáracsere ugy lenne hogy az én 10 hektárombol 1 hektárt cserélnénk az ő 5 hektárjának az 1 hektárjáért .miután lezajlott a csere utánna megvenné a többit ezt csak azért akarja hogy ne keljen kifüggeszteni és nehogy rájelentkezzenek
Válasz Jakumó #7313. hozzászólásáraCserélni birtokegyesítés céllal lehet, na most, hogy ez egy 10 ha-os darab megbontásával hogyan lehet magyarázni nem tudom. Ráadásul, szerintem csere után, ha eladod nincs illetékmentesség, ha egyáltalán engednek 1/1-ből osztatlan közöst létrehozni, hiszen a cél inkább az osztatlanok megszüntetése manapság. Neked mindegy ki veszi meg, méresd ki azt az egy hektárt külön hrsz-re, aztán áruld, bár ha földműves vagy akkor miért válnál meg tőle.....
Válasz Jakumó #7313. hozzászólásáraHa osztatlanba kerültök, onnantól kezdve rendezni kell a használati rendet, ki kell karózni, hogy ki meddig használja a földet, illetve alá kell írni egy okiratot kettőtöknek (használati rend megállapodás), hogy neked is és neki is be lehessen jegyeztetni a földhasználatot. Ez neki is érdeke, szóval szerintem menne, de plusz munka, plusz eljárás a földhivatalnál. Attól, hogy a te tulajdoni hányadodra hitelt vesz fel, vagy eladja, ezektől ne tarts, mert kizárt.
Válasz Balu21 #7312. hozzászólásáraKöszönőm szépen a válaszokat.
Még eggy kérdésem lenne ha belemennék a cserébe akkor az én 10 hektáromba öneki lenne e joga bármilyen szerzödést kötni illetve döntéseket hozni ?
Attol tartok hogy valamilyen formába be akarnak csapni.
Válasz Jakumó #7311. hozzászólásáraHa 1/1-esek vagytok, akkor nem nagyon tudtok semmit sem megoldani a cserével, ahogy fentebb írtam. Ha esetleg szomszédok vagytok, akkor vegye meg szomszédként, nem lesz nála erősebb elővásárló (földhasználó, tulajdonostárs). Ha nem vagytok szomszédosak, akkor a cserével nem lesz előrébb a vevőd, ahogy korábban írtam.
Biztos vannak egyéb trükkök (pl. színlelt haszonbérlet...stb.), amit esetleg a vevő ügyvédje fog ajánlani, de neked, mint eladónak, ezek mind bonyolultabb és bizonytalanabb módszerek, mint simán aláírni az adásvételit és várni a vételárat. Üdv
Válasz Balu21 #7310. hozzászólására1/1 es mindegyikünké de az enyém csak idén màjusban lett kíméretve
Igen ez eggy kb 70 hektáros föld amiben van mindkettönknek földje
Köszönőm szépen a válaszokat.
Válasz Jakumó #7309. hozzászólásáraA helyzet az, hogy régen mindig így csinálták, ha meg akartak venni egy 10 ha-os darabot: egy kis csere, ezzel osztatlan közösbe kerül a vevő az eladóval, majd rá két héttel a vevő megvette az eladó maradék tulajdoni hányadát, mert régen az ilyen 1/1-et eredményező adásvételt nem kellett kifüggeszteni, sem jóváhagyatni. Azaz két lépésben megvette valaki, de nem volt kifüggesztés. Nyilván ez egy jogszabály megkerülés volt, ezért nemrég bevezették, hogy 3 éves tulajdonostársi viszony kell, hogy ezt kifüggesztés nélkül meg lehessen csinálni. Na most, ha te beengeded magad mellé 1 ha-ral, aztán megkötitek a maradékra az adásvételt, azzal a vevőd nincs előrébb, mert még nem tulajdonostárs 3 éve. Szóval ugyanúgy ki kell függeszteni és rájelentkezhetnek. Arról ne is beszéljünk, hogy egy 10 illetve 5 ha-os 1/1-es földet megbontani 1-1 ha cserével, hát az nálunk nem biztos, hogy átmenne az agrárkamarán. Ahhoz valami extra indok kell, mert az önmagában, hogy "ezzel elkerüljük a kifüggesztést" nem túl jó.
Írtad, hogy "Van már neki abban a darabban". Ez azt jelenti, hogy mondjuk ez egy 200 ha-os szántó tábla, ami fel van parcellázva 2-3-5-10 ha-os darabokra, amiből egyik a tiéd, egy másik meg az övé? Vagy pedig abban a helyrajzi számban, amiben neked van a 10 ha-os darabod, abban már neki is van? Ez nagyon fontos, mert, ha ez az utóbbi a helyzet, akkor ő már most tulajdonostárs, azaz meg kell nézni, hogy meg van-e neki a 3 éve, ha igen, akkor simán vegye meg tulajdonostársként az egészet. Ha viszont nincs meg neki a három éve tulajdonostársként vagy nem is osztatlan közösben van a te földed, akkor az van, amit először írtam, a csere jóváhagyása necces lehet, illetve nincs is előrébb a vevőd a cserével. Üdv
Válasz Jakumó #7300. hozzászólásáraÜdv, ha te csak eladnál, de ezt cserével oldanátok meg, akkor a nevedre fog kerülni az általa adott csereföld, így azt utólag vissza fogja vásárolni. Működő dolog, de a lényeg, hogy a két csereföld értéke között ne legyen nagy különbség, mert pl. 1 millás földet cserélni 12 millásra, 11 milla kp mellett, na az ilyet nem szokta a kamara elengedni, mert az nem csere. Vagy egyezzen a két föld értéke, vagy minimális legyen a kápéban fizetett értékkülönbözet.
Válasz Mihály #7303. hozzászólásáraEbből is látszik hogy a kapzsi kormány vagy kamara hogy tette rá a kezét a földre. Megszüntetés a föld feletti õnrendelkezés jogát és ki bővítette a helyben lakó fogalmát. Mert mi az hogy a harmadik településen lakó is helybenlako ha 20km en belül van.
Válasz ~Quercus~ #7304. hozzászólására Most írjam neked azt amit a te tölgyfa majdnem diplomás agyadból telik ???? inkább nem mert nem ő tehet róla hogy ekkora baromfija lett
Válasz Balu21 #7299. hozzászólására "Az adásvételi szerződés nyomtatvány és nyilatkozat nyomtatvány király ötlet, de az ügyvédi kamara ezt nem hagyná szó nélkül, abban biztos lehetsz." "A több elővásárlási jog megjelölése azért problémás, mert a törvény alapján a legerősebb előjogod számít, a többit nem is vizsgálják." Nos ez az egész egy nagy kalap foss mert a földtörvényt nem a föld védelmében hozták hanem a sok jog hallgatónak adtak munkát az egyén aki papíron tulajdonos az teljesen lényegtelen mert el akarja adni tehát innentől kezdve neki beleszólása nincs vissza sem léphet a vevő biztos a legmegfelelőbb lesz esetleg egy jó ügyvéd kijátszva magának ja bocs ma úgy hívják stroman nem csak a politikusoknak van ebben az országban itt ahol a pénz szagát megérzik rögtön rá rontanak pl honvédség ,onnan mindent lehúznak nem csak a benzint meg a katalizátort mert ezek a legkisebb tételek.
Szeretnék segítséget kérni szántóföld ár meghatározásában. Eladnánk összesen 1,4 hektár szántóföldet, 20 ak, Borsod megyében. Mennyiért megy most kb. hektárja?
Üdv kedves gazdák
A véleményetekre lennék kívánncsi
Olyan dologban kérném a segitségeteket hogy van 1 földem amit elszeretnék adni és van is rá vevő
Meg is eggyeztünk az árban de most kitalálta hogy cseréljünk mivel hogy van már öneki is abban a darabban mindegyikünk darabjábol kb 1 ha elcserélnénk és akkor nem volna olyan bonyolult az adásvétel és nem élhetne senki az elővásárlási jogával de kissé elbizonytalanodtam. Hozzá teszem mindegyikünk földműves de mégis tartok tőle hogy rosszul jövök ki a dologbol . Szerintetek érdemes ebbe bele menni ?
Nagyon sok gazdálkodó úgy van vele, hogy nem szeretnének konfliktusba keveredni, soha nem jártak bíróságra...stb. félnek attól, hogy, ha rájelentkeznek egy szerződésre, abból baj lesz és úgy vannak vele, hogy annyit nem ér. Teljesen igazad van, hogy egy elfogadó nyilatkozatot megtenni az semmi, de sokan amiatt, amit írtam, mégsem teszik.
Az adásvételi szerződés nyomtatvány és nyilatkozat nyomtatvány király ötlet, de az ügyvédi kamara ezt nem hagyná szó nélkül, abban biztos lehetsz. Ma már amúgy abból nincsenek problémák, mint 2014-15-16-ban, hogy pl. kihagytak egy kötelező tartalmi elemet a szerződésből, vagy, hogy a jegyzők nem tudták jól kiszámolni a 60 napot. Ma már a szerződések legnagyobb része gördülékenyen veszi az akadályt, az ügyvédeknek az a része, akik foglalkoznak földügyekkel már nagyon ritkán vétenek ilyen hibákat.
A több elővásárlási jog megjelölése azért problémás, mert a törvény alapján a legerősebb előjogod számít, a többit nem is vizsgálják. Ha te vagy a bejegyzett földhasználó 3 éve, akkor teljesen mindegy, hogy te még szomszéd is vagy, meg állattartó is vagy, meg helyben lakó földműves is vagy. A földhivatal nem fog mindent bevizsgálni, te vagy a földet használó, nézzük meg, mit tud felmutatni a rájelentkező. Semmi értelme még ezt is, meg azt is előadni, mert nem számít. Ez olyan, mintha ász pókered lenne, de te azt mondanád, hogy még van egy ász terced, meg egy ász párod is, sőt abból kettő darab is. Azt kellene az ügyvédeknek megérteni, hogy inkább előre kell jól körbejárni, hogy tényleg megillet-e valakit az a bizonyos elővásárlási jog. És, ha meg van, hogy melyik a legerősebb, azt behivatkozni. Csak, hát egyszerűbb azt mondani, hogy nem számolok állatsűrűséget, meg nem nézek térképet, meg nem nézem meg, hogy földhasználatom meg van-e már három éves, hanem beírom mindet, aztán majd a földhivatal leellenőrzi.
Egyébként az elfogadó nyilatkozatok nem 2014 óta jöttek be, előtte is ki kellett függeszteni a szerződéseket, vagyis akkor még a "vételi ajánlatot". És rá is lehetett jelentkezni, csak akkor még nem volt önálló eljárás az elbírálásra. Csak az volt, hogy az ügyvéd visszakapta az önkormányzattól a szerződést és hozzá volt téve egy plusz papír, hogy XY élt elővásárlási jogával. Az ügyvéd meg ott állt, hogy akkor most mi van. Szerintem 2014 óta nem csak a szabályok lettek összetettebbek, de a rájelentkezési kedv is igen csak megnőtt. Mesélte egy földhivatalos ismerősöm, hogy régen minden 100. szerződésre volt esetleg egy rájelentkezés, most meg 10-15 is jut száz kifüggesztett szerződésre.
Örök vita, hogy jó-e az elővásárlási jog ilyen szabályozása. Az biztos, hogy a legtöbb gazdálkodó, akivel beszéltem már erről, azt mondja, hogy "azért, ha a mellettem lévő földet eladják, legyen már jogom megvenni egy idegen elől". Vagy, "ha én használom a földet és eladják a seggem alól, akkor ne hagyhassam már szó nélkül". És arról még nem is beszéltem, mikor városi/nagyvárosi befektetői kör megjelenik a földeken vásárlási szándékkal és feneketlen pénztárcával. Szóval itt sokat lehet vitatkozni, a lényeg, hogy ez most a törvényi előírás. De érdekességképpen elküldöm, hogy a 94-es földtörvény utolsó 10-15 évében kb. hogy volt az elővásárlási jog Magyarországon, össze lehet vetni a mostanival. Üdv.
"Elővásárlási jogok
10. § * (1) Termőföld vagy tanya eladása esetén - ha törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
a) a haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt; jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet haszonbérlő esetén annak helyben lakó természetes személy tagját, illetve helyben lakó részvényesét;
b) a helyben lakó szomszédot;
c) a helyben lakót;
d) a magyar államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint.
(2) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlási jog gyakorlásának sorrendje a következő:
a) a családi gazdálkodó;
b) nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozó;
c) jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli más szervezet esetén annak helyben lakó természetes személy tagja vagy helyben lakó részvényese.
(3) * Az (1) bekezdés szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] és a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén, a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld eladása esetén, valamint olyan külterületi földrészlet eladása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minősült.
(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti sorrend az elővásárlásra jogosultak egymás közötti viszonyában is irányadó.
(5) Az (1) bekezdés a) pontja alapján az elővásárlási jogot akkor lehet gyakorolni, ha a haszonbérleti jogviszony (felesbérlet, részesművelés) legalább három éve fennáll. Ha a haszonbérlő (felesbérlő, részesművelő) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet, ennek tagja, illetve részvényese esetén további feltétel a legalább hároméves tagi, illetve részvényesi jogviszony.
(6) * Termőföld vagy tanya eladása (haszonbérbe adása) esetén, amennyiben e törvény, valamint a Ptk. alapján törvényes elővásárlási (előhaszonbérleti) jog áll fenn, a termőföld, tanya tulajdonosának az ingatlanra vonatkozó vételi (haszonbérleti) ajánlatot hirdetményi úton kell az elővásárlásra (előhaszonbérletre) jogosulttal közölnie. A Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek tekintetében a törvény elővásárlási (előhaszonbérleti) jogra vonatkozó rendelkezéseit a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A hirdetményi úton történő közléssel összefüggő igazgatási jellegű szolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni."
Ha valakit érdekel egy föld, tegyen rá elfogadót, ezer egy ok miatt kihozhatják győztesnek, és egy elfogadó nem kerül semmibe, szóval nem kellene, hogy bármi is elriassza.
Ha tisztába akarnák tenni ezt a rendszert, kellene egy adásvételi szerződés nyomtatvány és egy elfogadónyilatkozat nyomtatvány, ahol egyértelműen ki lehetne jelölni a válaszokat, könnyebb lenne a hivatal elvárásainak megfelelő szerződéseket beadni, nem felejtődne el semmi, könnyebb lenne kiértékelni.
De Querciussal értek egyet abban, hogy ez az egész elfogadósdi elhibázott találmány, eleve sérti a magántulajdonnal való önrendelkezés jogát, és a szabályozása is zavaros, kb. arra jó, hogy mindenki megutálja a másikat, de kb pont annyit nyerhet vele egy földnél valaki mint amennyit egy másik földnél veszíthet.
Válasz ~Quercus~ #7296. hozzászólásáraSzia, ezzel pedig a következő a gond: Beleírják mondjuk a szerződésbe, hogy vevő állattartó telepes, helyben lakó földműves, öcsg-s. Kifüggesztés előtt bekerül a földhivatalhoz előzetes ellenőrzésre, ahol megállapítják, hogy nincs meg az állattartó telepességhez szükséges állatlétszám vagy nincs meg 3 éve a telep, ezért ez nem áll meg, de a helyben lakás igen. Szépen leírja a földhivatal a végzésben, hogy ez a helyzet, de mivel volt valós elővásárlási jog is megjelölve, elküldi az önkormányzathoz kifüggesztésre a szerződést. Igen ám, de az önkormányzat csak a szerződést fogja kifüggeszteni, a végzést nem, így a szerződést elolvasó érdeklődő gazdálkodók azt fogják hinni, hogy a vevő valóban állattartó. Elolvassa egy helyi állattartó ezt a szerződést, és felhívja az ügyvédjét, hogy rájelentkezne. Na az ügyvéd pedig nagyon helyesen tájékoztatni fogja, hogy állattartóként nem fogja előzni az állattartó vevőt, erre a gazda legyint és azt mondja, hogy akkor elengedi a földet és nem jelentkezik rá. Nem lett rájelentkező, azaz a fals információt megadó eredeti vevő megszerzi a földet.
Szerintem éppen, hogy szigorítani kellene, ha valaki rossz elővásárlási jogot ad meg (pl: nincs ökotanúsítványa; nincs meg az állatlétszáma; nem minősül szomszédnak, mert két hrsz is van az ő földje és az eladott föld között...stb.), annak ne kelljen megvizsgálni az egyéb megadott, gyengébb jogcímeit. Értem a bíróság álláspontját, hogy "de, hát hivatkozott rá szegény vevő, a földhivatal köteles levizsgálni", csak éppen a kifüggesztés ideje alatt a lehetséges elővásárlók még nem tudják a valóságot, bíznak az okirat tartalmában. És ezzel könnyen megvalósulhat a távoltartásuk. 2014 óta több, mint 8 év eltelt, egy ügyvédnek már tudnia kellene, hogy az elővásárlási jogok közt két helyen szerepel a "helyben lakó szomszéd" megjelölés és, hogy melyik mit jelent. Sajnálom az eredeti kérdés feltevőt, mert nem az ő sara, hanem az ügyvédé, de az még nagyobb kavarodást jelent, ha bármilyen elővásárlási jogot büntetlenül be lehet hivatkozni egy szerződésben. Ha hamis az állítás, akkor minden gazdát megvezetnek.
A földhivatal mindent meg tud állapítani a nyilvántartásokból, de ebben az eljárásban mindenki kötve van a nyilatkozatához. Ha valaki nem azt nyilatkozta be, hogy helyben lakó szomszéd (18_1_c), akkor hiába az, nem lehet odaadni neki ezt az erős elővásárlási jogot. Ugyanis, ha van ellenérdekű fél, az egyből jogszabálysértést fog kiáltani és a bíróságon meg is nyeri. Üdv.
Mind az adásvételi/haszonbérleti szerződésekben, mind az elfogadó jognyilatkozatokban több ranghely -elővásárlási/előhaszonbérleti jog- is megjelölhető. A tévesen megjelölt jogcím mellett a földügyi hatóság nem mellőzheti a további megjelölt ranghelyek vizsgálatát.
Válasz Pont #7294. hozzászólásáraNem értek egyet sem az elővásárlási-, sem az előhaszonbérleti joggal.
Ugyan akkor nem ártana seggbe rúgni azokat az ügyvédeket, akik lenyúlják a pénzt, de csak kárt okoznak.....
Válasz Pont #7292. hozzászólására3 éve azon a településen, és életvitel szerűen ott kell élni. Hogyan kezelnéd, ha valaki Zalaszántón venne földet, élne az elővásárlási jogával, mert a lakcíme Zalaszántó. Aztán 1 hónap múlva megelőzne téged mert akkor már a Te településeden lenne bejelentkezve.
Az elővásárlási jogosultságot meg ne a földhivatal keresgesse már ki......mert az az ügyvéd dolga. Azért fizeted......
Válasz ~Quercus~ #7291. hozzászólásáraNem egy malomban őrlünk. Te azt írod le ahogyan jelenleg van, én azt nem is vitattam soha, de én ezt meghaladva bátorkodom leírni azt, ahogy szerintem lennie kellene. Mond mi értelme van nyilatkozni arról, hogy milyen lakó a szerződés/elfogadónyilatkozat tevő, mikor az adatai közt minden esetben ott van a lakcíme, tehát egyértelműen beazonosítható. Pl. A föld Zalaszántói Hrsz. a szerződő adatai közt a lakcíme: úgy kezdődik, hogy Zalaszántó, miért nem elég ez a hivatalnak, hogy tudja milyen lakos. Ehelyett nyilatkoznia kell hátha elront valamit, és vissza lehet utasítani.... És úgyis leellenőrzik, tehát munkát nem spórolnak azzal, hogy nyilatkozatot kérnek....
"[23] A Fétv. 13. § (3) bekezdése értelmében a vevőnek az adás-vételi szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy elővásárlásra jogosult-e. E jogosultság fennállása esetén pedig meg kell jelölni a szerződésben azt is, hogy a jogosultság mely törvényen, és az ott meghatározott sorrend mely ranghelyén áll fenn. A szerződésen alapuló elővásárlási jog esetén ennek tényét kell rögzíteni az adás-vételi szerződésben. E törvényi kötelezettség kapcsán fontos rámutatni, hogy a vevő szerződési nyilatkozata a Földforgalmi tv. 18. §-a szerinti ranghely kialakítás szempontjából releváns, az az elővásárlásra jogosultak közötti sorrendre hat ki.
[24] A szerződéses vevő nyilatkozatának a Fétv. 13. § (3) bekezdése szerint pontosnak és a valóságnak megfelelőnek kell lennie, mert tartalmaznia kell, hogy van-e, s ha igen, mely törvényi rendelkezés, mely ranghelyén alapuló elővásárlási joga, illetve ha szerződésen alapul az elővásárlási jog, akkor erre a tényre kell utalni. A Fétv. 13. § (3) bekezdése alapján elvárás, hogy az elővásárlási jogosultságot megalapozó jogszabályt és a ranghelyet meghatározó rendelkezését pontosan jelöljék meg, amely mellett az esetleges szöveges megjelölésnek e jogszabályi rendelkezés szerinti ranghelyet kell tükröznie, vele összhangban kell állnia. E vevői nyilatkozat alapján döntheti el a további elővásárlási jogosult, hogy rendelkezik-e erősebb jogcímmel vagy sem, azaz sikerrel tud-e élni az elővásárlási jogával.
[25] Az elővásárlásra jogosultnak a Földforgalmi tv. 21. § (5) bekezdése értelmében a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt elfogadó jognyilatkozatban meg kell jelölnie az elővásárlási jogosultság jogalapját, továbbá ha az elővásárlási jog törvényen alapul, akkor azt is, hogy az elővásárlásra jogosult mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén gyakorolja az elővásárlási jogát. Az elfogadó jognyilatkozathoz – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – csatolni kell az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat is.
[26] A Földforgalmi tv. 21. § (5) bekezdés és a Fétv. 13. § (3) bekezdés rendelkezéseinek azonos követelménye abból ered, hogy a vevő a szerződésben, az elővásárlási jogosult az elfogadó nyilatkozatban ugyanarról a kérdésről, az előváráslásra jogosultság jogalapjáról nyilatkozik, ez a nyilatkozatuk a Földforgalmi tv. 18. §-a szerinti, a jogalkotó által felállított birtokpolitikai preferenciákat tükröző rangsor kialakításánál bír jelentőséggel. A Földforgalmi tv. 18. §-a szerinti ranghelyek kiadnak egy törvényi sorrendet, amely azt mutatja, hogy a jogalkotó kit és milyen szempontok szerint támogat másokkal szemben a termőföldtulajdon megszerzésekor. Ezek a szabályok a vevő és az elővásárlásra jogosult(ak) közötti nyilvános, objektív feltételeken nyugvó versenyt biztosítják, átláthatóvá teszik a rendszert. Minden olyan esetben, amikor akár a vevő, akár az elővásárlásra jogosult nyilatkozatában a jogszabályhely pontatlanul, tévesen kerül megjelölése, vagy a jogszabályi és szöveges megjelölés között eltérés van, a nyilatkozat nem tekinthető egyértelműnek, nem alkalmas arra, hogy abból az elővásárlásra jogosultság jogalapja az átlátható szabályok szerint legyen megállapítható, ezáltal az objektív és helyes rangsor alakulhasson ki. Ezért ezeket az eseteket úgy kell tekinteni, mint amelyek nem felelnek meg a Földforgalmi tv. 21. § (5) bekezdés és a Fétv. 13. § (3) bekezdésében foglaltaknak.
[27] A Földforgalmi tv. 23. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontjának a Kfv.III.37.673/2016/4. számú határozatban foglaltak szerinti értelmezése esetében amennyiben a vevő nem megfelelően jelöli meg az elővásárlási jogának jogalapját, vagy egyébként pontatlan nyilatkozatot tesz, úgy ahhoz nem fűződne a megtagadás jogkövetkezménye, míg az elővásárlásra jogosult esetében a Földforgalmi törvény szankcionálja az elfogadó nyilatkozatot benyújtó személyt, és erre az esetre a megtagadás jogkövetkezményét írja elő. Ebből következően a szerző fél nyilatkozati hibájának a jogkövetkezménye attól függene, hogy a szerződésbe vevőként, vagy elővásárlásra jogosultként lépne be, mely indokolatlan megkülönböztetés sem a Földforgalmi törvény szabályaiból, céljaiból, sem egyéb jogszabályból nem vezethető le."
Válasz Ádám_86 #7272. hozzászólásáraÁdám ,de akire rájelentkeztél az mi,ki,hogy van a sorban?
Oda valósí,vagy hogyan tudot ott területett venni?
Kérdésem komoly,mert ha valaki jön ide,hogy akar egy napelem parkot akkor simán visz mindent?
Válasz ~Quercus~ #7286. hozzászólására"A Földforgalmi törvény nem ad lehetőséget arra, hogy a hatóság saját hatáskörében keresgéljen az elővásárlási jogosultságok között."
Nem lehetőséget ad, hanem kötelessége vizsgálni, és a valós adatok alapján bírálni. Csak nincs lehetősége javítani, vagy hiánypótlásra felszólítani, hanem mint a jelen esetben, egy amúgy teljesen jogos elővásárlási jogosultat elutasítani, mert a 18 c helyett 18 b írtak. Ezt gondolom én nem a törvény szellemével harmonizáló. mert nem a jogos elővásárló lesz a befutó, hanem akinek jobb ügyvédje van....
Válasz Rabó001 #7285. hozzászólásáraNem vitatom, hogy szándékos volt, de azért sokat kellet gondolkodniuk, hogy melyik az a két meghatározás a lakóhelyre amit jó eséllyel mindenki (civil, ügyvéd) keverni fog. Helyi lakos helyben lakó, helybeli illetőségű.....
Válasz Pont #7284. hozzászólásáraA földügyi hatóság csak azokat az elővásárlási jogokat értékelheti amelyek konkrét jogszabályi hellyel alátámasztva bele lettek foglalva a szerződésbe. A Földforgalmi törvény nem ad lehetőséget arra, hogy a hatóság saját hatáskörében keresgéljen az elővásárlási jogosultságok között.
Magyarul, ami bele foglaltatott a szerződésbe, vagy az elfogadóba, azt értékelheti.
Válasz Pont #7284. hozzászólásáraSzerintem viszont igen sok esetben szándékosan írnak valótlanságot a szerződésbe, gondolván hogy hátha átmegy a hivatalon, mert azért néha ott sem állnak a helyzet magaslatán, vagy mert van egy kis hátszelük.
Legutóbb is falunkbeli földre kifüggesztett bérleti szerződésbe gond nélküli beleírta a szomszéd faluban lakó gazda, hogy előhaszonbérleti joga: helyben lakó földműves. Nem mondja senki, hogy nem tudta hol lakik születésétől fogva! Szerencsére azért valamit csináltak vele, mert végül nem ő műveli.
Egy másik eset jut még eszembe, ez meg egy másik szomszédos településen lévő föld adásvétele. Oda is simán beírta a leendő vevő hogy helyben lakó szomszéd, aztán csak szomszéd volt, de nem helyben lakó. Vissza is dobták.
8784 hozzászólás
Válasz kulakman #7333. hozzászólásáraAkkor tiszta az út.....
Válasz ~Quercus~ #7332. hozzászólásáraNem kötözködés , de ugye nekem erre majdnem fél hektárra megvan a használati jogom -életem végéig- mert volt rá jogszabály , másrészt a hosszú ügymenet bíróságfüggő , így hallottam, de nem nagy pénzt kell letennem , mert a fél hektár 1/3-a az enyém !
Válasz kulakman #7331. hozzászólásáraNekik bírósági letétbe kell helyezni az ellenértéket.
Hosszú menet lesz. Nagyon hosszú.....
Válasz ~Quercus~ #7330. hozzászólásáraTényleg nem adok tanácsot, mert engem csak a nem ismert -elhunyt - társak miatt érdekelt az ügymenet , 2 hete sikerült az ügyvédemmel megindítani az eljárást , ha lesz igény majd beszámolok!
Válasz kulakman #7328. hozzászólásáraNincs jelentősége a 3. alcím szerinti esetben, kinek mekkora a a tulajdoni hányada, vagy ki kezdeményezi az osztatlan felszámolását. Az viszi a cuccost, aki többet fizet.
Válasz kulakman #7326. hozzászólásáraAzt olvastam valahol, hogy kell a legalább 3 éves tulajdonba jegyzés?!
Válasz ~Quercus~ #7327. hozzászólásáraSzerintem azért mert akkor ő a kezdeményező és a 2 filléres is bekebelezheti a 8 tized hektárt , de , ki vagyok én ,hogy tanácsot adok!
Válasz kulakman #7326. hozzászólásáraAz miért baj, ha "ők" indulnak először?
Válasz Nskype #7324. hozzászólásáraIsmertek vagy rég elhunytak , mert ha ismertek akkor a felszólító levélre reagálhatnak, ha elhunytak akkor meg bírósági letét, de járható!
Ügyvédet keresni tul lapot jól átnézni!
Ha élnek hallgatni amíg el nem indul az eljárás!
Alattam írták az okot , nehogy ők induljanak előbb!
Válasz Nskype #7324. hozzászólására Szerintem itt az számít ki lép elsőnek mert az 1 ha nem éri el egy sem.....
Válasz kulakman #7322. hozzászólásáraEz a bekebelezés, hogy történik, mi a menete?! pl.: Van egy osztatlan erdő ami 1,6ha van benne 4 tulajdonos a legnagyobbnak mondjuk 8500m2 a többieknek 2700m2, -2700m2, -2250m2, ilyen esetben a legnagyobb területtel rendelkező kezdeményezheti?! Vagy csak két tulajdonos esetén lehetséges? Előre is köszönöm az infót és a segítséget!
Válasz kulakman #7322. hozzászólásáraKöszönőm szépen a válaszát
Válasz Jakumó #7321. hozzászólásáraIgen , ha pl belemész a cserébe és véletlenül 1ha alá csökken a területed azt a tulajdonostárs bekebelezheti , ha tetszik , ha nem!
Válasz Jakumó #7320. hozzászólásáraEsetleg valaki még tud érdemben hozzá szolni??
Válasz Mihály #7319. hozzászólásáraKöszönőm a válaszokat
Válasz Pont #7318. hozzászólására 1 hektár kimérhető de kétlem hogy ugyan annyi ak érték lenne ...
Válasz Jakumó #7316. hozzászólásáraÉn értettem elsőre is, de szerintem a jelenlegi 1/1-es tulajdonból nem csinálnak osztatlan közöst, mert ha cserélnétek, akkor osztatlan közösben lennél vele 9/10 és 1/10 arányban.....
Válasz Balu21 #7314. hozzászólására Ez téves sajnos részem volt benne nekem hiába volt bejelentet földhasználatom jött egy 1,5 ak tulaj s mind elvitte ami nem volt tulajdonomban kb 3,5 ha
Válasz Pont #7315. hozzászólásáracsere ugy lenne hogy az én 10 hektárombol 1 hektárt cserélnénk az ő 5 hektárjának az 1 hektárjáért .miután lezajlott a csere utánna megvenné a többit ezt csak azért akarja hogy ne keljen kifüggeszteni és nehogy rájelentkezzenek
Válasz erre
Válasz Jakumó #7313. hozzászólásáraCserélni birtokegyesítés céllal lehet, na most, hogy ez egy 10 ha-os darab megbontásával hogyan lehet magyarázni nem tudom. Ráadásul, szerintem csere után, ha eladod nincs illetékmentesség, ha egyáltalán engednek 1/1-ből osztatlan közöst létrehozni, hiszen a cél inkább az osztatlanok megszüntetése manapság. Neked mindegy ki veszi meg, méresd ki azt az egy hektárt külön hrsz-re, aztán áruld, bár ha földműves vagy akkor miért válnál meg tőle.....
Válasz Jakumó #7313. hozzászólásáraHa osztatlanba kerültök, onnantól kezdve rendezni kell a használati rendet, ki kell karózni, hogy ki meddig használja a földet, illetve alá kell írni egy okiratot kettőtöknek (használati rend megállapodás), hogy neked is és neki is be lehessen jegyeztetni a földhasználatot. Ez neki is érdeke, szóval szerintem menne, de plusz munka, plusz eljárás a földhivatalnál. Attól, hogy a te tulajdoni hányadodra hitelt vesz fel, vagy eladja, ezektől ne tarts, mert kizárt.
Válasz Balu21 #7312. hozzászólásáraKöszönőm szépen a válaszokat.
Még eggy kérdésem lenne ha belemennék a cserébe akkor az én 10 hektáromba öneki lenne e joga bármilyen szerzödést kötni illetve döntéseket hozni ?
Attol tartok hogy valamilyen formába be akarnak csapni.
Válasz Jakumó #7311. hozzászólásáraHa 1/1-esek vagytok, akkor nem nagyon tudtok semmit sem megoldani a cserével, ahogy fentebb írtam. Ha esetleg szomszédok vagytok, akkor vegye meg szomszédként, nem lesz nála erősebb elővásárló (földhasználó, tulajdonostárs). Ha nem vagytok szomszédosak, akkor a cserével nem lesz előrébb a vevőd, ahogy korábban írtam.
Biztos vannak egyéb trükkök (pl. színlelt haszonbérlet...stb.), amit esetleg a vevő ügyvédje fog ajánlani, de neked, mint eladónak, ezek mind bonyolultabb és bizonytalanabb módszerek, mint simán aláírni az adásvételit és várni a vételárat. Üdv
Válasz Balu21 #7310. hozzászólására1/1 es mindegyikünké de az enyém csak idén màjusban lett kíméretve
Igen ez eggy kb 70 hektáros föld amiben van mindkettönknek földje
Köszönőm szépen a válaszokat.
Válasz Jakumó #7309. hozzászólásáraA helyzet az, hogy régen mindig így csinálták, ha meg akartak venni egy 10 ha-os darabot: egy kis csere, ezzel osztatlan közösbe kerül a vevő az eladóval, majd rá két héttel a vevő megvette az eladó maradék tulajdoni hányadát, mert régen az ilyen 1/1-et eredményező adásvételt nem kellett kifüggeszteni, sem jóváhagyatni. Azaz két lépésben megvette valaki, de nem volt kifüggesztés. Nyilván ez egy jogszabály megkerülés volt, ezért nemrég bevezették, hogy 3 éves tulajdonostársi viszony kell, hogy ezt kifüggesztés nélkül meg lehessen csinálni. Na most, ha te beengeded magad mellé 1 ha-ral, aztán megkötitek a maradékra az adásvételt, azzal a vevőd nincs előrébb, mert még nem tulajdonostárs 3 éve. Szóval ugyanúgy ki kell függeszteni és rájelentkezhetnek. Arról ne is beszéljünk, hogy egy 10 illetve 5 ha-os 1/1-es földet megbontani 1-1 ha cserével, hát az nálunk nem biztos, hogy átmenne az agrárkamarán. Ahhoz valami extra indok kell, mert az önmagában, hogy "ezzel elkerüljük a kifüggesztést" nem túl jó.
Írtad, hogy "Van már neki abban a darabban". Ez azt jelenti, hogy mondjuk ez egy 200 ha-os szántó tábla, ami fel van parcellázva 2-3-5-10 ha-os darabokra, amiből egyik a tiéd, egy másik meg az övé? Vagy pedig abban a helyrajzi számban, amiben neked van a 10 ha-os darabod, abban már neki is van? Ez nagyon fontos, mert, ha ez az utóbbi a helyzet, akkor ő már most tulajdonostárs, azaz meg kell nézni, hogy meg van-e neki a 3 éve, ha igen, akkor simán vegye meg tulajdonostársként az egészet. Ha viszont nincs meg neki a három éve tulajdonostársként vagy nem is osztatlan közösben van a te földed, akkor az van, amit először írtam, a csere jóváhagyása necces lehet, illetve nincs is előrébb a vevőd a cserével. Üdv
Válasz Balu21 #7308. hozzászólásáraA csere ugy lenne hogy az én 10 hektárombol 1 hektárt cserélnénk az ő 5 hektárjának az 1 hektárjáért .
Válasz Jakumó #7300. hozzászólásáraÜdv, ha te csak eladnál, de ezt cserével oldanátok meg, akkor a nevedre fog kerülni az általa adott csereföld, így azt utólag vissza fogja vásárolni. Működő dolog, de a lényeg, hogy a két csereföld értéke között ne legyen nagy különbség, mert pl. 1 millás földet cserélni 12 millásra, 11 milla kp mellett, na az ilyet nem szokta a kamara elengedni, mert az nem csere. Vagy egyezzen a két föld értéke, vagy minimális legyen a kápéban fizetett értékkülönbözet.
Válasz Mihály #7303. hozzászólásáraEbből is látszik hogy a kapzsi kormány vagy kamara hogy tette rá a kezét a földre. Megszüntetés a föld feletti õnrendelkezés jogát és ki bővítette a helyben lakó fogalmát. Mert mi az hogy a harmadik településen lakó is helybenlako ha 20km en belül van.
Válasz Jakumó #7300. hozzászólásáraHát ha ugyan akkora mint a tied, a csere a legjobb.
Válasz ~Quercus~ #7304. hozzászólására Most írjam neked azt amit a te tölgyfa majdnem diplomás agyadból telik ???? inkább nem mert nem ő tehet róla hogy ekkora baromfija lett
Úgy látom a hatelemis sekkfej kikopott az off topicból.......
Válasz Balu21 #7299. hozzászólására "Az adásvételi szerződés nyomtatvány és nyilatkozat nyomtatvány király ötlet, de az ügyvédi kamara ezt nem hagyná szó nélkül, abban biztos lehetsz." "A több elővásárlási jog megjelölése azért problémás, mert a törvény alapján a legerősebb előjogod számít, a többit nem is vizsgálják." Nos ez az egész egy nagy kalap foss mert a földtörvényt nem a föld védelmében hozták hanem a sok jog hallgatónak adtak munkát az egyén aki papíron tulajdonos az teljesen lényegtelen mert el akarja adni tehát innentől kezdve neki beleszólása nincs vissza sem léphet a vevő biztos a legmegfelelőbb lesz esetleg egy jó ügyvéd kijátszva magának ja bocs ma úgy hívják stroman nem csak a politikusoknak van ebben az országban itt ahol a pénz szagát megérzik rögtön rá rontanak pl honvédség ,onnan mindent lehúznak nem csak a benzint meg a katalizátort mert ezek a legkisebb tételek.
Válasz Tüti #7301. hozzászólásáraBorsodban hol?
Sziasztok!
Szeretnék segítséget kérni szántóföld ár meghatározásában. Eladnánk összesen 1,4 hektár szántóföldet, 20 ak, Borsod megyében. Mennyiért megy most kb. hektárja?
Üdv kedves gazdák
A véleményetekre lennék kívánncsi
Olyan dologban kérném a segitségeteket hogy van 1 földem amit elszeretnék adni és van is rá vevő
Meg is eggyeztünk az árban de most kitalálta hogy cseréljünk mivel hogy van már öneki is abban a darabban mindegyikünk darabjábol kb 1 ha elcserélnénk és akkor nem volna olyan bonyolult az adásvétel és nem élhetne senki az elővásárlási jogával de kissé elbizonytalanodtam. Hozzá teszem mindegyikünk földműves de mégis tartok tőle hogy rosszul jövök ki a dologbol . Szerintetek érdemes ebbe bele menni ?
Válasz Pont #7298. hozzászólásáraSzia!
Nagyon sok gazdálkodó úgy van vele, hogy nem szeretnének konfliktusba keveredni, soha nem jártak bíróságra...stb. félnek attól, hogy, ha rájelentkeznek egy szerződésre, abból baj lesz és úgy vannak vele, hogy annyit nem ér. Teljesen igazad van, hogy egy elfogadó nyilatkozatot megtenni az semmi, de sokan amiatt, amit írtam, mégsem teszik.
Az adásvételi szerződés nyomtatvány és nyilatkozat nyomtatvány király ötlet, de az ügyvédi kamara ezt nem hagyná szó nélkül, abban biztos lehetsz. Ma már amúgy abból nincsenek problémák, mint 2014-15-16-ban, hogy pl. kihagytak egy kötelező tartalmi elemet a szerződésből, vagy, hogy a jegyzők nem tudták jól kiszámolni a 60 napot. Ma már a szerződések legnagyobb része gördülékenyen veszi az akadályt, az ügyvédeknek az a része, akik foglalkoznak földügyekkel már nagyon ritkán vétenek ilyen hibákat.
A több elővásárlási jog megjelölése azért problémás, mert a törvény alapján a legerősebb előjogod számít, a többit nem is vizsgálják. Ha te vagy a bejegyzett földhasználó 3 éve, akkor teljesen mindegy, hogy te még szomszéd is vagy, meg állattartó is vagy, meg helyben lakó földműves is vagy. A földhivatal nem fog mindent bevizsgálni, te vagy a földet használó, nézzük meg, mit tud felmutatni a rájelentkező. Semmi értelme még ezt is, meg azt is előadni, mert nem számít. Ez olyan, mintha ász pókered lenne, de te azt mondanád, hogy még van egy ász terced, meg egy ász párod is, sőt abból kettő darab is. Azt kellene az ügyvédeknek megérteni, hogy inkább előre kell jól körbejárni, hogy tényleg megillet-e valakit az a bizonyos elővásárlási jog. És, ha meg van, hogy melyik a legerősebb, azt behivatkozni. Csak, hát egyszerűbb azt mondani, hogy nem számolok állatsűrűséget, meg nem nézek térképet, meg nem nézem meg, hogy földhasználatom meg van-e már három éves, hanem beírom mindet, aztán majd a földhivatal leellenőrzi.
Egyébként az elfogadó nyilatkozatok nem 2014 óta jöttek be, előtte is ki kellett függeszteni a szerződéseket, vagyis akkor még a "vételi ajánlatot". És rá is lehetett jelentkezni, csak akkor még nem volt önálló eljárás az elbírálásra. Csak az volt, hogy az ügyvéd visszakapta az önkormányzattól a szerződést és hozzá volt téve egy plusz papír, hogy XY élt elővásárlási jogával. Az ügyvéd meg ott állt, hogy akkor most mi van. Szerintem 2014 óta nem csak a szabályok lettek összetettebbek, de a rájelentkezési kedv is igen csak megnőtt. Mesélte egy földhivatalos ismerősöm, hogy régen minden 100. szerződésre volt esetleg egy rájelentkezés, most meg 10-15 is jut száz kifüggesztett szerződésre.
Örök vita, hogy jó-e az elővásárlási jog ilyen szabályozása. Az biztos, hogy a legtöbb gazdálkodó, akivel beszéltem már erről, azt mondja, hogy "azért, ha a mellettem lévő földet eladják, legyen már jogom megvenni egy idegen elől". Vagy, "ha én használom a földet és eladják a seggem alól, akkor ne hagyhassam már szó nélkül". És arról még nem is beszéltem, mikor városi/nagyvárosi befektetői kör megjelenik a földeken vásárlási szándékkal és feneketlen pénztárcával. Szóval itt sokat lehet vitatkozni, a lényeg, hogy ez most a törvényi előírás. De érdekességképpen elküldöm, hogy a 94-es földtörvény utolsó 10-15 évében kb. hogy volt az elővásárlási jog Magyarországon, össze lehet vetni a mostanival. Üdv.
"Elővásárlási jogok
10. § * (1) Termőföld vagy tanya eladása esetén - ha törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
a) a haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt; jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet haszonbérlő esetén annak helyben lakó természetes személy tagját, illetve helyben lakó részvényesét;
b) a helyben lakó szomszédot;
c) a helyben lakót;
d) a magyar államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint.
(2) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlási jog gyakorlásának sorrendje a következő:
a) a családi gazdálkodó;
b) nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozó;
c) jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli más szervezet esetén annak helyben lakó természetes személy tagja vagy helyben lakó részvényese.
(3) * Az (1) bekezdés szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] és a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén, a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld eladása esetén, valamint olyan külterületi földrészlet eladása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minősült.
(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti sorrend az elővásárlásra jogosultak egymás közötti viszonyában is irányadó.
(5) Az (1) bekezdés a) pontja alapján az elővásárlási jogot akkor lehet gyakorolni, ha a haszonbérleti jogviszony (felesbérlet, részesművelés) legalább három éve fennáll. Ha a haszonbérlő (felesbérlő, részesművelő) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet, ennek tagja, illetve részvényese esetén további feltétel a legalább hároméves tagi, illetve részvényesi jogviszony.
(6) * Termőföld vagy tanya eladása (haszonbérbe adása) esetén, amennyiben e törvény, valamint a Ptk. alapján törvényes elővásárlási (előhaszonbérleti) jog áll fenn, a termőföld, tanya tulajdonosának az ingatlanra vonatkozó vételi (haszonbérleti) ajánlatot hirdetményi úton kell az elővásárlásra (előhaszonbérletre) jogosulttal közölnie. A Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek tekintetében a törvény elővásárlási (előhaszonbérleti) jogra vonatkozó rendelkezéseit a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A hirdetményi úton történő közléssel összefüggő igazgatási jellegű szolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni."
Válasz Balu21 #7297. hozzászólásáraHasonló cipőben járunk mégis másképp módosítanánk a törvényt....
Ha valakit érdekel egy föld, tegyen rá elfogadót, ezer egy ok miatt kihozhatják győztesnek, és egy elfogadó nem kerül semmibe, szóval nem kellene, hogy bármi is elriassza.
Ha tisztába akarnák tenni ezt a rendszert, kellene egy adásvételi szerződés nyomtatvány és egy elfogadónyilatkozat nyomtatvány, ahol egyértelműen ki lehetne jelölni a válaszokat, könnyebb lenne a hivatal elvárásainak megfelelő szerződéseket beadni, nem felejtődne el semmi, könnyebb lenne kiértékelni.
De Querciussal értek egyet abban, hogy ez az egész elfogadósdi elhibázott találmány, eleve sérti a magántulajdonnal való önrendelkezés jogát, és a szabályozása is zavaros, kb. arra jó, hogy mindenki megutálja a másikat, de kb pont annyit nyerhet vele egy földnél valaki mint amennyit egy másik földnél veszíthet.
Válasz ~Quercus~ #7296. hozzászólásáraSzia, ezzel pedig a következő a gond: Beleírják mondjuk a szerződésbe, hogy vevő állattartó telepes, helyben lakó földműves, öcsg-s. Kifüggesztés előtt bekerül a földhivatalhoz előzetes ellenőrzésre, ahol megállapítják, hogy nincs meg az állattartó telepességhez szükséges állatlétszám vagy nincs meg 3 éve a telep, ezért ez nem áll meg, de a helyben lakás igen. Szépen leírja a földhivatal a végzésben, hogy ez a helyzet, de mivel volt valós elővásárlási jog is megjelölve, elküldi az önkormányzathoz kifüggesztésre a szerződést. Igen ám, de az önkormányzat csak a szerződést fogja kifüggeszteni, a végzést nem, így a szerződést elolvasó érdeklődő gazdálkodók azt fogják hinni, hogy a vevő valóban állattartó. Elolvassa egy helyi állattartó ezt a szerződést, és felhívja az ügyvédjét, hogy rájelentkezne. Na az ügyvéd pedig nagyon helyesen tájékoztatni fogja, hogy állattartóként nem fogja előzni az állattartó vevőt, erre a gazda legyint és azt mondja, hogy akkor elengedi a földet és nem jelentkezik rá. Nem lett rájelentkező, azaz a fals információt megadó eredeti vevő megszerzi a földet.
Szerintem éppen, hogy szigorítani kellene, ha valaki rossz elővásárlási jogot ad meg (pl: nincs ökotanúsítványa; nincs meg az állatlétszáma; nem minősül szomszédnak, mert két hrsz is van az ő földje és az eladott föld között...stb.), annak ne kelljen megvizsgálni az egyéb megadott, gyengébb jogcímeit. Értem a bíróság álláspontját, hogy "de, hát hivatkozott rá szegény vevő, a földhivatal köteles levizsgálni", csak éppen a kifüggesztés ideje alatt a lehetséges elővásárlók még nem tudják a valóságot, bíznak az okirat tartalmában. És ezzel könnyen megvalósulhat a távoltartásuk. 2014 óta több, mint 8 év eltelt, egy ügyvédnek már tudnia kellene, hogy az elővásárlási jogok közt két helyen szerepel a "helyben lakó szomszéd" megjelölés és, hogy melyik mit jelent. Sajnálom az eredeti kérdés feltevőt, mert nem az ő sara, hanem az ügyvédé, de az még nagyobb kavarodást jelent, ha bármilyen elővásárlási jogot büntetlenül be lehet hivatkozni egy szerződésben. Ha hamis az állítás, akkor minden gazdát megvezetnek.
A földhivatal mindent meg tud állapítani a nyilvántartásokból, de ebben az eljárásban mindenki kötve van a nyilatkozatához. Ha valaki nem azt nyilatkozta be, hogy helyben lakó szomszéd (18_1_c), akkor hiába az, nem lehet odaadni neki ezt az erős elővásárlási jogot. Ugyanis, ha van ellenérdekű fél, az egyből jogszabálysértést fog kiáltani és a bíróságon meg is nyeri. Üdv.
Egy jó tanács, ha az ügyvéd nem tudná.
Mind az adásvételi/haszonbérleti szerződésekben, mind az elfogadó jognyilatkozatokban több ranghely -elővásárlási/előhaszonbérleti jog- is megjelölhető. A tévesen megjelölt jogcím mellett a földügyi hatóság nem mellőzheti a további megjelölt ranghelyek vizsgálatát.
Válasz Pont #7294. hozzászólásáraNem értek egyet sem az elővásárlási-, sem az előhaszonbérleti joggal.
Ugyan akkor nem ártana seggbe rúgni azokat az ügyvédeket, akik lenyúlják a pénzt, de csak kárt okoznak.....
Válasz ~Quercus~ #7293. hozzászólásáraDe úgyis ellenőrizniük kell, hogy már 3 éve ott élek e, ahhoz is ki kell keresniük... de hagyjuk túltárgyaltuk...
Válasz Pont #7292. hozzászólására3 éve azon a településen, és életvitel szerűen ott kell élni. Hogyan kezelnéd, ha valaki Zalaszántón venne földet, élne az elővásárlási jogával, mert a lakcíme Zalaszántó. Aztán 1 hónap múlva megelőzne téged mert akkor már a Te településeden lenne bejelentkezve.
Az elővásárlási jogosultságot meg ne a földhivatal keresgesse már ki......mert az az ügyvéd dolga. Azért fizeted......
Válasz ~Quercus~ #7291. hozzászólásáraNem egy malomban őrlünk. Te azt írod le ahogyan jelenleg van, én azt nem is vitattam soha, de én ezt meghaladva bátorkodom leírni azt, ahogy szerintem lennie kellene. Mond mi értelme van nyilatkozni arról, hogy milyen lakó a szerződés/elfogadónyilatkozat tevő, mikor az adatai közt minden esetben ott van a lakcíme, tehát egyértelműen beazonosítható. Pl. A föld Zalaszántói Hrsz. a szerződő adatai közt a lakcíme: úgy kezdődik, hogy Zalaszántó, miért nem elég ez a hivatalnak, hogy tudja milyen lakos. Ehelyett nyilatkoznia kell hátha elront valamit, és vissza lehet utasítani.... És úgyis leellenőrzik, tehát munkát nem spórolnak azzal, hogy nyilatkozatot kérnek....
Válasz Pont #7288. hozzászólására2/2021. számú KJE határozat
"[23] A Fétv. 13. § (3) bekezdése értelmében a vevőnek az adás-vételi szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy elővásárlásra jogosult-e. E jogosultság fennállása esetén pedig meg kell jelölni a szerződésben azt is, hogy a jogosultság mely törvényen, és az ott meghatározott sorrend mely ranghelyén áll fenn. A szerződésen alapuló elővásárlási jog esetén ennek tényét kell rögzíteni az adás-vételi szerződésben. E törvényi kötelezettség kapcsán fontos rámutatni, hogy a vevő szerződési nyilatkozata a Földforgalmi tv. 18. §-a szerinti ranghely kialakítás szempontjából releváns, az az elővásárlásra jogosultak közötti sorrendre hat ki.
[24] A szerződéses vevő nyilatkozatának a Fétv. 13. § (3) bekezdése szerint pontosnak és a valóságnak megfelelőnek kell lennie, mert tartalmaznia kell, hogy van-e, s ha igen, mely törvényi rendelkezés, mely ranghelyén alapuló elővásárlási joga, illetve ha szerződésen alapul az elővásárlási jog, akkor erre a tényre kell utalni. A Fétv. 13. § (3) bekezdése alapján elvárás, hogy az elővásárlási jogosultságot megalapozó jogszabályt és a ranghelyet meghatározó rendelkezését pontosan jelöljék meg, amely mellett az esetleges szöveges megjelölésnek e jogszabályi rendelkezés szerinti ranghelyet kell tükröznie, vele összhangban kell állnia. E vevői nyilatkozat alapján döntheti el a további elővásárlási jogosult, hogy rendelkezik-e erősebb jogcímmel vagy sem, azaz sikerrel tud-e élni az elővásárlási jogával.
[25] Az elővásárlásra jogosultnak a Földforgalmi tv. 21. § (5) bekezdése értelmében a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt elfogadó jognyilatkozatban meg kell jelölnie az elővásárlási jogosultság jogalapját, továbbá ha az elővásárlási jog törvényen alapul, akkor azt is, hogy az elővásárlásra jogosult mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén gyakorolja az elővásárlási jogát. Az elfogadó jognyilatkozathoz – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – csatolni kell az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat is.
[26] A Földforgalmi tv. 21. § (5) bekezdés és a Fétv. 13. § (3) bekezdés rendelkezéseinek azonos követelménye abból ered, hogy a vevő a szerződésben, az elővásárlási jogosult az elfogadó nyilatkozatban ugyanarról a kérdésről, az előváráslásra jogosultság jogalapjáról nyilatkozik, ez a nyilatkozatuk a Földforgalmi tv. 18. §-a szerinti, a jogalkotó által felállított birtokpolitikai preferenciákat tükröző rangsor kialakításánál bír jelentőséggel. A Földforgalmi tv. 18. §-a szerinti ranghelyek kiadnak egy törvényi sorrendet, amely azt mutatja, hogy a jogalkotó kit és milyen szempontok szerint támogat másokkal szemben a termőföldtulajdon megszerzésekor. Ezek a szabályok a vevő és az elővásárlásra jogosult(ak) közötti nyilvános, objektív feltételeken nyugvó versenyt biztosítják, átláthatóvá teszik a rendszert. Minden olyan esetben, amikor akár a vevő, akár az elővásárlásra jogosult nyilatkozatában a jogszabályhely pontatlanul, tévesen kerül megjelölése, vagy a jogszabályi és szöveges megjelölés között eltérés van, a nyilatkozat nem tekinthető egyértelműnek, nem alkalmas arra, hogy abból az elővásárlásra jogosultság jogalapja az átlátható szabályok szerint legyen megállapítható, ezáltal az objektív és helyes rangsor alakulhasson ki. Ezért ezeket az eseteket úgy kell tekinteni, mint amelyek nem felelnek meg a Földforgalmi tv. 21. § (5) bekezdés és a Fétv. 13. § (3) bekezdésében foglaltaknak.
[27] A Földforgalmi tv. 23. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontjának a Kfv.III.37.673/2016/4. számú határozatban foglaltak szerinti értelmezése esetében amennyiben a vevő nem megfelelően jelöli meg az elővásárlási jogának jogalapját, vagy egyébként pontatlan nyilatkozatot tesz, úgy ahhoz nem fűződne a megtagadás jogkövetkezménye, míg az elővásárlásra jogosult esetében a Földforgalmi törvény szankcionálja az elfogadó nyilatkozatot benyújtó személyt, és erre az esetre a megtagadás jogkövetkezményét írja elő. Ebből következően a szerző fél nyilatkozati hibájának a jogkövetkezménye attól függene, hogy a szerződésbe vevőként, vagy elővásárlásra jogosultként lépne be, mely indokolatlan megkülönböztetés sem a Földforgalmi törvény szabályaiból, céljaiból, sem egyéb jogszabályból nem vezethető le."
Válasz Ádám_86 #7272. hozzászólásáraÁdám ,de akire rájelentkeztél az mi,ki,hogy van a sorban?
Oda valósí,vagy hogyan tudot ott területett venni?
Kérdésem komoly,mert ha valaki jön ide,hogy akar egy napelem parkot akkor simán visz mindent?
Válasz ~Quercus~ #7283. hozzászólásáraKöszönöm.
Válasz ~Quercus~ #7286. hozzászólására"A Földforgalmi törvény nem ad lehetőséget arra, hogy a hatóság saját hatáskörében keresgéljen az elővásárlási jogosultságok között."
Nem lehetőséget ad, hanem kötelessége vizsgálni, és a valós adatok alapján bírálni. Csak nincs lehetősége javítani, vagy hiánypótlásra felszólítani, hanem mint a jelen esetben, egy amúgy teljesen jogos elővásárlási jogosultat elutasítani, mert a 18 c helyett 18 b írtak. Ezt gondolom én nem a törvény szellemével harmonizáló. mert nem a jogos elővásárló lesz a befutó, hanem akinek jobb ügyvédje van....
Válasz Rabó001 #7285. hozzászólásáraNem vitatom, hogy szándékos volt, de azért sokat kellet gondolkodniuk, hogy melyik az a két meghatározás a lakóhelyre amit jó eséllyel mindenki (civil, ügyvéd) keverni fog. Helyi lakos helyben lakó, helybeli illetőségű.....
Válasz Pont #7284. hozzászólásáraA földügyi hatóság csak azokat az elővásárlási jogokat értékelheti amelyek konkrét jogszabályi hellyel alátámasztva bele lettek foglalva a szerződésbe. A Földforgalmi törvény nem ad lehetőséget arra, hogy a hatóság saját hatáskörében keresgéljen az elővásárlási jogosultságok között.
Magyarul, ami bele foglaltatott a szerződésbe, vagy az elfogadóba, azt értékelheti.
Válasz Pont #7284. hozzászólásáraSzerintem viszont igen sok esetben szándékosan írnak valótlanságot a szerződésbe, gondolván hogy hátha átmegy a hivatalon, mert azért néha ott sem állnak a helyzet magaslatán, vagy mert van egy kis hátszelük.
Legutóbb is falunkbeli földre kifüggesztett bérleti szerződésbe gond nélküli beleírta a szomszéd faluban lakó gazda, hogy előhaszonbérleti joga: helyben lakó földműves. Nem mondja senki, hogy nem tudta hol lakik születésétől fogva! Szerencsére azért valamit csináltak vele, mert végül nem ő műveli.
Egy másik eset jut még eszembe, ez meg egy másik szomszédos településen lévő föld adásvétele. Oda is simán beírta a leendő vevő hogy helyben lakó szomszéd, aztán csak szomszéd volt, de nem helyben lakó. Vissza is dobták.