Hirdetés
Fórum
- Haszonbérleti szerződés új
- Repce felvásárlási ára új
- Gazdálkodási napló/táblatörzskönyv új
- Mtz 82 kormányzás új
- T-25/A kistraktor új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Kukorica terményárak új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Fűtési módszerek: a szalmabálás kazán új
Cikkajánló
Milyen vis maior változások léptek életbe?
A szabályozás a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazandó.
Hirdetés
3036 hozzászólás
Válasz Bigyófelügyelő #1285. hozzászólásáraTipikus,"itt van a földem,itt van az erdőm" mutatja a 100hektáros 38 aranykoronás táblát,amiben van 2 aranykoronája.Gazdálkodni nem akar,csak ragaszkodik a tulajdonához. Ragaszkodjon,nem veszi el senki,de legalább lenne tisztában bizonyos dolgokkal,mert így akadályoztat mindenkit.
Válasz én 11 #1283. hozzászólásáraDehogy! Egy részük már meghalt, a többi meg nem éppen túl együttműködő képes!
Ez az ingatlan nyilvàntartás egy agyrém. Van olyan hogy az utolsó bejegyzett tulajdonos 1896-ban született. Utánaszámolva sem a tulaj sem a gyermeke de talán még az unokája sem él már.
Válasz Bigyófelügyelő #1282. hozzászólásáraÉs a kicsik bekebelezés nélkül alkothatnának müvelhető méretü ingatlant .szántó 1 ha.? vagy akarnának ?
Osztatlan közöst idén osztották meg, kimérték a területeket! Az AK-t azonban mi megosztottuk előtte, két névre került! ( Azért lett két névre írva mert tudtuk h nem lesz egyesség, és a terület eléggé változatos, nem akartunk az összes AK- val rossz helyre kerülni, ha sorsolnak) Na így az egyiket sorsolták, a másikat viszont kértük h maradjon továbbra is osztatlanban! Így maradtam egy osztatlanban új tulajdonosként, vagy földhasználóként! Az osztatlan 6,5 ha! Ebből kb 5 ha az enyém! Nincs nálam 3 éve,ki kebelezi be a rengeteg aprót mellettem?
Válasz papszi06 #1216. hozzászólásáraHogy működik a póthagyatéki eljárás? Van nekem is jó pár HRSZ ahol a tulajdonlapon halottak szerepelnek.
Gondolom majd a Vhr-ben tisztázzák azt az alapvető ellentmondást is, hogy mi van akkor, ha olyas valaki indítja el a megosztást, aki nem örökölt, és 3 évnél kevesebb idő óta rendelkezik tulajdonjoggal. Mert a törvénytervezet szerint az ilyen nem szerezhet pluszban tulajdoni hányadot.
Viszont a egy másik paragrafus meg azt írja elő a kezdeményező számára, hogy ha senki nem akarja bekebelezni a területi mértéket el nem érő tulajdoni hányadokat, akkor arra a kezdeményező köteles.
Akkor ez most hogy?
Válasz kisszoltan1979 #1277. hozzászólásáraEzek a dolgok majd a Vhr-ben lesznek letisztázva. Szerintem lesz formanyomtatvány is,amellyel a megosztást kezdeményező tulajdonostárs köteles értesíteni a többi tulajdonos társat, földhasználót, erdőgazdálkodót a megosztáskezdeményezéséről, és a szükséges nyilatkozatok megtételének formájáról.
Válasz papszi06 #1274. hozzászólásáraHa elfogadják, akkor 2021. január 1.
Válasz Quercus Maximus #1267. hozzászólásáraEzt írod: "ebben már belefoglaltnak kell lenni olyan dolgoknak, mint pl. ha egyes tulajdonostársak eladják tulajdoni hányadukat más tulajdonos társaknak, benne kell lennie annak, ki kebelezi be a területi mértékhatárt el nem ért tulajdonos társak tulajdonrészét". Ez alapján ismertnek kell már lennie, hogy ki ajánlotta a legtöbbet. Vagy miután kiderült, hogy ki ajánlotta a legtöbbet a bekebelezendő területekre és az is kiderült, kik alakíthatnak ki önálló ingatlanokat és mely saját és bekebelezett területek lesznek az egyes kialakítandó ingatlanok részei, akkor kell egyességre jutniuk a leendő ingatlantulajdonosoknak?
Válasz én 11 #1265. hozzászólásáraKöszönöm válaszodat! Jól értem tehát, hogy minden bekebelezéssel élni szándékozónak el kell majd indítania párhuzamosan a folyamatot?
Válasz Matyi50 #1264. hozzászólásáraNincs semmiféle kijátszási szándékom. Mindössze azon gondolkozom, hogy átminősíttetem a majdan kialakításara kerülő ingatlant gyümölcsösnek és jobb egy 66m*300m terület, mint 33m*600m, gondolván, hogy a szomszéd permetszerek talán kevésbé károsítják a gyümölcsfákat.
Válasz Quercus Maximus #1272. hozzászólásáraMikortól lép életbe a jogszabály.
Válasz Quercus Maximus #1272. hozzászólásáraEz elég hosszú eljárásnak tünik.Hátha finomitanak rajta.Van más tipusu ügyem 6 éve nincs megoldás.
Válasz én 11 #1271. hozzászólásáraHát.....elküldheted az értesítést a megosztás kezdeményezéséről, aztán meglátod milyen jelzéssel jön vissza a tértivevény.
Vagy jelzed a földhivatalnak, hogy a tulaj meghalt, majd a földhivatal kezdeményezi a jegyzőnél a hagyatéki, vagy póthagyatéki eljárás lefojtatását.
Válasz Quercus Maximus #1270. hozzászólásáraÉn ezeknek megfelelek.De mi lehet azon tulajokkal .Akik nem hagyatékoltatták tulajdon részüket ,mert pl. nem beszélnek egymással.Erre tudsz valamit? Be lehet kebelezni és majd ha akarják szétdobják a letétbe helyezett pénzt?
Válasz én 11 #1269. hozzászólásáraIgen, legalább 3 éve tulajdoni hányaddal kell rendelkezni, vagy ha örököltél, vagy ha közeli hozzátartozótól szereztél tulajdonjogot.
Ez azt jelenti, hogy ha valamikor pl. egy osztrák gazda tulajdonrészt szerzett egy táblában, az most lazán ott fölvásárolhatja a többi tulajdonostól a tulajdoni hányadukat.
Válasz Quercus Maximus #1268. hozzászólásáraUgy olvastam az kebelezheti be a többi területett aki abban a táblában örökölt,vagy 3 éve tulajdonos
További "érdekességek" a közös tulajdon megszüntetéséhez.
A tulajdonostársaktól az egyesség során megvásárolt, illetve bekebelezett tulajdoni hányad nem számít bele a 300 ha-os tulajdoni maximumba. Tehát bármekkora területet lehet még pluszba szerezni.
Ez érvényes azon tulajdonos társakra is, akik nem földművesek. Vagyis itt az 1 ha-os korlát nem érvényes. Akik korábban befektetési céllal vásároltak földet, most ismét kaszálhatnak.
Azért mert ez most csak pénz kérdése. Aki többet kínál, az lesz a nyerő. Nincs elővásárlási jog, nincs TAB, NAK jóváhagyás, de még csak hatósági sem.
Sőt. Akik most a közös tulajdon megosztásakor földet szereznek, azokra nem vonatkozik a hasznosítási kötelezettség. Vagyis nem kell saját maguknak művelni, simán bérbe adhatják.
Nincs használati rend. Meg lehet persze egyezni, hogy a megosztás az eddigi rend szerint történik, és mindenki bekebelezi azokat a tulajdonrészeket, amit eddig használt, de ettől el is lehet térni.
A végrehajtási rendeletek persze finomíthatnak ezeken.
Válasz kisszoltan1979 #1263. hozzászólásáraAz alapvetés az, hogy megosztásra csak valamelyik tulajdonostárs kezdeményezésére, és a megosztásról szóló egyesség megszületése után kerülhet sor.
A hangsúly az egyességen van. Ez az egyesség többek között azt jelenti, hogy ebben már belefoglaltnak kell lenni olyan dolgoknak, mint pl. ha egyes tulajdonostársak eladják tulajdoni hányadukat más tulajdonos társaknak, benne kell lennie annak, ki kebelezi be a területi mértékhatárt el nem ért tulajdonos társak tulajdonrészét. Ezt egy térképvázlaton rögzíteni kell.
Az egyességet ügyvédnél kell írásba foglalni, mellékelni kell a térképvázlatot, és az ügyvéd ez alapján az osztóprogram segítségével elkészíti a hivatalos térkép kimutatást. Az osztóprogramhoz ugyan is csak az ügyvédek férnek hozzá.
Válasz Matyi50 #1261. hozzászólásáraA hatályos Evt. szerint:
"86. §
(2) A használati megosztással érintett erdő művelési ágú földrészlet vagy alrészlet csak a használati megosztással elhatárolt önálló erdőgazdálkodási egységek határai mentén osztható meg, kivéve, ha a megosztás célja erdő igénybevétele."
Tehát az erdő esetében hiába lesz bekebelezés, szerintem nem lehet összevonni a tulajdoni hányadokat.
Viszont, ez azt is jelenti, hogy ha a használati megosztás során több tulajdonostárs egyben jelölte ki az általa használt erőterületet, majd többletmegállapodási szerződéssel egy tulajdonostárs használatába adta, akkor ott marad az osztatlan közös tulajdon.
Igaz, ha hatályba lép a Fétv. módosítása, akkor már nincs lehetőség a többlethasználati megállapodásra.
Viszont. Ha egy földrészleten több alrészlet található, és van közötte erdő, vagy maga földrészlet bár egy művelési ágú, de van rajta adattári erdő, akkor az osztatlan megszüntetésénél az erdőre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Tehát csak úgy osztható meg a földrészlet, hogy a megosztással nem keletkezhet 1 ha-nál kisebb, és 30 méternél keskenyebb önálló földrészlet.
És ez még csak a jéghegy csúcsa.
Persze ha akarják később ezeket tisztába tehetik, pl a végrehajtási rendeletekkel.
Válasz kisszoltan1979 #1263. hozzászólására3. Ha atöbbi tulaj beleegyezik akkor igen. 1.igen.a magasabb árat licitáló a vevő.
Válasz kisszoltan1979 #1263. hozzászólásáraEz már telekílakítási kérdés,de véleményem szerint ha ennek nincs alapos oka,vagy a földminőségi kiskapuk kijátszása a cél,akkor tuti nem lehet.Magyarán ha a másik fele víznyomásos,vagy épp homokos rész,amit ki szeretnél így kerülni,akkor nem lehet,vagy maximum csakis úgy ha újraminősítéssel kevesebb területet fogsz kapni. Az osztóprogram sem lesz valószinüleg ilyen projektekre alkalmas,hacsak nem külön alrészletként szerepel az adott terület.
Sziasztok!
Néhány kérdésben tudnátok a segítségemre lenni?
1) Az a tulajdonostárs, aki szeretne bekebelezni (nyilván, a tulajdoni hányada eléri a területnek megfelelő ingatlankialakítási minimumot), szükséges, hogy kezdeményezze az osztatlan közös tulajdon megszüntetését, vagy elég, ha egy másik jogosult tulajdonostárs kezdeményezi azt és ő ettől függetlenül tehet ajánlatot majd?
2) Ha elég egy tulajdonostársnak elindítani megszüntetést, az esetleges többi bekebelezéssel élni kívánó tulajdonostársnak hogyan lesz lehetősége ajánlatot tenni?
3) A 6. §-ban a következő szerepel:
Az új ingatlanokat - az Alaptörvény P) cikke (1) bekezdésében (IDÉZEM: "A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.") foglaltak érvényesülésének érdekében - úgy kell kialakítani, hogy azok a rendeltetésszerű mező- és erdőgazdasági művelésre alkalmasak legyenek.
Szerintetek amennyiben van egy 220 méter széles, 600 méter mély (cc. 13,5 ha) szántó, melynek mindkét oldalán (a 220 méteres szakaszokon) mezőgazdasági út található, ELV-ben van lehetőség (tudom, hogy a szoftver lesz a szűk keresztmetszet) 2 ha-t úgy kiméretni, hogy az ne a teljes 600 méteren legyen, hanem mondjuk csak a feléig nyúljon be? Tehát nem egy 33m*600m, hanem egy 66m*300m ingatlan kerüljön kialakításra?
Köszönöm szépen!
Bekebelezni csak egy valaki kebelezheti be? Ha jól értem akkor licittel döntik el hogy ki lesz az az egy valaki aki bekebelezi?
Válasz Quercus Maximus #1258. hozzászólásáraTényleg az erdőkkel is mi lesz így? Van aki a részét netán évek óta rendben tartotta használati megosztással,aztán majd ezután megkapja más? Ott azért jóval többről van szó mint pl szántó esetében az évek alatt a meliorációról.
Válasz Quercus Maximus #1259. hozzászólására Tudom nem olvasod el de csak le írom .Én úgy látom ez a törvény nem sok mindent old meg de jó sok per lesz a bíróságon. Sokkal egyszerűbben kellet volna rendezni az a tulajdonos aki használja a földjét az kapjon 1 betűt a földhivataltól a tulajdonlapjára de ahhoz földhasználati bejelentőt kell mellékelni s akinek nincs betűje az 3 éven belül vagy földhasználóvá válik vagy értékesítenie kell a területét vagy állami tulajdonba kerül s mint most a 3 ha alatti vagy felettiben értékesítheti az állam a vásárlásnál nem a vetőmag termelő s méhész kapna elsőbbséget hanem az akinek 50 ha alatt van az ingatlan mértéke sokkal egyszerűbb s jóval gyorsabb lenne mint pereskedni akár 10 évig
Válasz Erdőjaro #1256. hozzászólásáraHa az Evt. előírásait kell alkalmazni, akkor ha van használati rend az erőre, a megosztásnál attól nem lehet eltérni. Ami ugye azért érdekes, mert ha több tulaj kötött többlethasználati megállapodást, akkor elméletileg maradni kell az osztatlan közösnek.
Válasz Matyi50 #1246. hozzászólásáraSzóval.
Én másképpen értelmezem, de ez ugye még csak egy törvényjavaslat, és azt már megtanultam, hogy az ördög a vhr-be rejlik.
Válasz Rabó001 #1254. hozzászólásáraNem tudom mikori a történeted, de pár évvel ezelőttig úgy volt ahogy írod, és a túlélő házastárs kapott holtig tartó haszonélvezetet. De ezt megváltoztatták, Ő is egy gyerekrészt örököl, viszont a közösen lakott házon kívül nem lesz haszonélvezete.
Válasz Quercus Maximus #1255. hozzászólásáraakkor erdőnél mi van azzal,aki letermelte vagy épp letermeli a jelenlegi használati rend szerint ,aztán később meg más fogja azt a részt kapni? Ez sem tiszta...ez pl. nem szántó,hogy évente van vegetáció váltás.
Válasz Pont #1249. hozzászólásáraEbben igazad van. Ha a jelenlegi állapotában fogadják el a törvényt (úgy fogják), akkor a kutyát sem fogja érdekelni a korábbi használati rend.
Válasz Pont #1252. hozzászólásáraHát, ebben nem vagyok biztos. Azért nem, mert nálunk is volt öröklés, egyik szülő földje volt, és csak a gyerekek örökölték, és szerintem nem osztályos egyezség miatt. Volt osztályos egyezség, de szerintem nem a földre, valami kis kert részletek voltak, és pont azért kértük hogy az csak az egyik emberre menjen, hogy nem kelljen a 6ezer valamennyi bejegyzési díjat a földhivatalnak annyiszor fizetni, meg úgyis eladásra kerül hamarosan, akkor se kelljen csak egynek menni aláírni az adásvételt. De lehet hogy nem emlékszem pontosan. Öröklési törvényt meg most nem olvastam. A ház tudom hogy 1/2-1/2 arányú volt, a fele maradt a túlélő házastársé, a másik fél ment szét a gyerekek között.
Válasz csontii #1238. hozzászólásáraAz hogy aki a valóságban is ottvan, gazdálkodik, végre kiméretheti úgy hogy nem kell 15 halott nyugdíjast megkeresni. Amit kiütnek neki, onnan csitu van a többinek. Persze az osztatlant úgyis szétdobják a helybenlakók, nem fog az ország túlvégén lakó hatodik örökös odajönni a tárcsával h művelje..
Válasz Rabó001 #1250. hozzászólására
Csak még annyit, hogy a túlélő házastárs is egy gyerekrészt örököl, tehát ha csak egy gyerek van akkor is feleződik.
Válasz csontii #1238. hozzászólásáraMár hogyne maradnának osztatlanok? Eleve csak ott lesz megosztás, ha valamelyik tulajdonos kéri. És a törvényben egyértelműen benne van, hogy akik direkt kérik, maradhatnak osztatlanban. A hektár alattiaknak ez az esélyük, hogy tulajdonban maradjanak.És továbbra is minden örökléskor keletkezik osztatlan.
Válasz én 11 #1241. hozzászólásáraSzerintem nem csak házastársak kérhetik. Nemtudom mi lesz, megkeverik az állóvizet az biztos.
Bár azt nemtudom, hogy végrehajtási rendelet már kijött-e a törvényhez? Szerintem még nem, mert még ezt se fogadták el úgy nyilatkozott a miniszter.
És mi lesz a határidő? Mert az oké hogy 2021.január 1-től életbe lép a törvény, de azért ez egy hosszú folyamat lesz.
A sok elérhetetlen pár Ak-s tulajt, aki eddig csak van, semmit nem csinál, azt most ezzel talán rendbeteszik. Ha ez vonatkozik minden egyes olyan ingatlanra, aminek legalább 2 tulaja van, az rengeteg földparcella, és rengeteg ügy. És hamar van olyan hogy egy ember része nincs 1 hektár. Szerintem a közeli rokonoknál ha normális a viszonyuk, lehet hogy inkább maradnak közösen. És a bekebelezéskor fizetendő összeg vajon mennyire lesz köszönőviszonyban a piaci árral?
És mi lesz a későbbi öröklésekkel, mert a jelenlegi rendszerben folyamatosan termelődik az osztatlan közös tulajdon, ugyanis meghalni szerencsére mindenki meghal egyszer, ebben legalább nincs kivételezés. Ugye jelene esetben az a bevett gyakorlat, hogy meghal egy földtulaj, ha volt egy 1/1-es parcellája, akkor az a gyerekei között osztódik egyenes arányban. Persze jelenleg is van olyan hogy osztályos egyezség, de a nagyobb értékeknél szerintem nem jellemző az alkalmazása. Szerintem ha ez lemegy, akkor az öröklési törvénybe is belenyúlnak majd.
Válasz Quercus Maximus #1242. hozzászólásáraÉn nem keverem a dolgokat, a hozzászólásomban egyértelműen a 2012-ben indított és 2020-ig lezajló megosztásokról írtam, hogy ott sem vették kötelezően figyelembe a használati megosztásokat, a 21-től kezdődő megosztásoknál meg mégannyira sem fogják....
Válasz Matyi50 #1245. hozzászólásáraEz a bérleti szerződésekről szól, nem a használati rendről.
Válasz VDénes #1244. hozzászólásáraHello!
Ismerek olyat,hogy többégi tulajdonos használati rendben müveli az erdejét. A fennmaradó kisebb tulajdonosok irreális összegeket kérnének bérleti dijként vagy vételárként,vagy csak egyszerüen szándékosan irigyek,keresztbe tesznek mindenhol. Jelen pillanatban van az ingatlanon két erdőrészlet ,amiből az egyiken a többségi tulajdonos erdőgazdálkodik a másikon a fennmaradó többi tulajén meg senki. Azt mondta,hogy közösködni nem fog a kisebbekkel soha,ahogy a kisebbek se ővele ,márpedig erdőnél ez kötelező lesz ezután is,ha nincs meg 1hektárja mindenkinek,vagy nem akar bejelentkezni erdőgazdálkodónak a sajátjára..megvásárolni,bekebelezni pedig a többségi nem tudja,mert brutális árakat akarnak kérni érte. Na erre lesz jó az értékbecslés,hogy az ilyen keresztbetevős párezer négyzetméteres tulajokat helyrerakja.
Válasz Quercus Maximus #1236. hozzászólásáraAz osztóprogram használata nem jelenti azt,hogy az általad eddig művelt rész ne lehessen ezután is a tiéd.Minden egyezség kérdése. Az osztóprogram csak az arányok szerinti tulajdonrészek kimérésénél segít.egyértelmű,hogy ha pl egyik oldalban már van 1/1es ingatlanod,és ott már van müvelt osztatlanod is mellette,akkor oda kell kialakitani az uj ingatlant is. Az nonszent,hogy az osztóprogram máshova sorsol,és onnantól nem tudod egybe müvelni pl ahogy eddig.
Válasz Quercus Maximus #1235. hozzászólására"13. §Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének eredménye nem szünteti meg a megosztás alapjáulszolgáló ingatlanra létrejött, és a megosztáskor fennálló földhasználati szerződésen alapulófölhasználatot, ide nem értve a 10. § (1) bekezdése szerinti út kialakítására szolgáló területet"
Válasz Quercus Maximus #1243. hozzászólásáraNekünk pont van egy ilyen erdő.
7-en vagyunk tulajdonos társak talán. Nincs megegyezés a tulajdonosok közt.
Ha egy tag el akarja adni akkor mindenki, de olyan árat akarnak diktálni ami irreális.
Egyszerűen nem tudunk kiszállni belőle, mert egy tagtársnak sem kell a mi részünk. Remélem ez is megoldódik ezzel a törvénnyel.
Mert lassan erdészeti közösséget kellene alakítani, mert már beavatkozást igényel az erdő, de így nem lehet.
Válasz csontii #1238. hozzászólásáraCsak azok maradnak közös tulajdonban, akik ezt kérik. Kivéve az erdőket, ahol már van használati rend.
Egyébként ez a törvényjavaslat egy időzített bomba nagyon sok tulajdonos, és földhasználó számára.
Elolvastam az ellenzék által benyújtott módosító javaslatokat. Egyedül a Jobbik az, amely ezt valamennyire megértette.
Válasz Pont #1237. hozzászólásáraKevered a dolgot.
Amit idézel az a korábban végrehajtott közös tulajdonok megszüntetésére volt érvényes. De ha volt használati megosztás, akkor már ezekben az esetekben is az alapján osztották meg a földrészletet.
A mostani törvényjavaslatban már nincs ilyen. Egyesség van, és osztóprogram. Vagyis nagy valószínűséggel nem lesz jelentősége a korábbi használati rendnek. Az erősebb kutya elve érvényesül, ha jól értelmezem.
Válasz Rabó001 #1240. hozzászólásáraKérhetik pl.házastársak.a törvény célja az lehet ne legyen 1milió 1 vagy 4 ak.mert az müvelhetetlen .
Válasz én 11 #1239. hozzászólásáraHa csak azok maradhatnak osztatlanban, akik eleve kérik, az feltetezi hogy normális együttműködés van köztük.
Válasz Pont #1237. hozzászólásáraNem maradnak osztatlanban ,a kérelmet beadó vagy egy másik megfelelö nagyságu tulaj kiváltja öket.
Válasz Pont #1237. hozzászólásáraMi értelme van ennek az egész cécónak,ha maradnak vissza osztatlan közösök?
Válasz Quercus Maximus #1233. hozzászólására "Ez esetben a megosztási eljárás során nem kell dönteni a megosztás kiindulási helyének és az osztás irányának a meghatározásáról."
Ez oké, de az irány még nem garantálja, hogy visszakapod a sajátodat. És ha változnak a területek, már eleve borul minden. És ez csak akkor igaz, ha mindenki megjelenik a megosztási tárgyaláson, mert akik nem jönnek el azok maradnak osztatlanban, tehát pl, ha az akié a megosztás kiindulási helyén volt a területe, el sem jön a tárgyalásra, átkerül a tábla másik végébe és ezzel értelem szerűen mindenki máshová kerül, hiába volt használati megosztás. Sőt csak azokat osztják meg akik kérték 2012-ben, és teszik egymás mellé, a többiek maradnak közösben, máshol...