Hirdetés
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Fiat 180-90-es traktorok új
- Grubber új
- Milyen gépek a JUMZ traktorok? új
- Talajművelés gépei - tárcsa választás: Horsch, Amazone vagy Väderstad? új
- Hol vannak a régi fórumosok? új
- Búza termény felvásárlási árak új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Agrártámogatások kifizetése új
- S.O.S. új
Cikkajánló
Sajtóközlemény
_fill_540x300_0.jpg)
Hálaadó Napon járt az agrárminiszter
Az új kenyeret és az új bort kézbe venni minden évben rendkívüli pillanat.
715 hozzászólás
Válasz szantofold22 #561. hozzászólásáraTisztelt Szántóföld22!
Nos azért jöttem föl erre az oldalra, hogy kis bepillantást nyerjek abba a gondolkodásba amit a gazdák képviselnek.
Elég sok dolog nyilvánvalóvá vált számomra, amiket akár meg is írhatnék, bár most úgy érzem ezt kihagynám. Bízom abban , hogy mindenki elolvassa a fórumot , és ha csak egy gazda másként gondolja majd dolgot, ha nem is éppen ma de ha csak valamikor is , akkor már megérte. Tudom most ennek még nincs itt az ideje. Még nincs baj.
Kérem ne haragudjon hogy kiragadok az írásából egy gondolatot.
"egész nap után még menjek éjjel kinlódni a magaméba a más hülyesége miatt"
Mi is egész nap után, vagy egész nap végezzük a méhészkedést, és ennek ellenére nem érezzük kínlódásnak.
Az önök szavaiból olyan sok gyötrelem érződik a szakmájukból fakadóan. A Matyi felhasználó szerint "szenved a paraszt". Nem is értem. Miért csinálják akkor? Nem lehetséges, hogy önök vállnak annyit amennyit nem bírnak becsülettel és biztonsággal? Kérem ne vegye bántásnak, de tényleg olyan szavakat írnak le, hogy elgondolkoztatott. A méhész ember egész héten, de minimum napokon keresztül készül egy vándorlásra, ami akár egy 10 órás utazást is jelent az éjszakában. Még sem érezzük kínlódásnak. Ez a dolgunk. A méheket olyan helyre szállítani ahol a természetes táplálék forrás rendelkezésükre áll. Ennek a szakmának ez az alapja.
A másik amit sérelmez mondatában, hogy éjjel kell menni permetezni. Kérem ha megszerezte az erre feljogosító engedélyt, akkor a képzés folyamán gondolom elmondták, hogy miért kell, és milyen időszakokban permetezni. Amennyiben ezt sérelmezi meg értem, de nem gondolom, hogy ezért a méhész a hibás mert oda települt, vagy mert a szabályozás ilyen. Amennyiben a szabályozás bizonyos hatóanyagú szerek kijuttatásában tiltást rendel el, és csak napnyugta után, vagy előtte lehet permetezni arról nem a méhész tehet. Valamint ha azt sérelmezi hogy esetleg (bár nem feltételezem) gyorsan tiltott időben nem tudta lefújni a vetett kultúráját mert szólt a méhész, akkor kérem helyben is vagyunk. Ez a gond a gazda és méhész között.
Bár remélem ön ettől etikusabb és törvénytisztelőbb.
Végezetül sajnálom hogy sokuk, írásában jól kiolvasható, és kirajzolódik a mérhetetlen gyűlölet,és az hogy csak a rossz méhészeket emlegetik, csak rossz példákat hoznak fel , és érezhetően lenézik ezt a gyönyörű szakmát. Igen melyet végzettség nélkül is lehet végezni, megélhetési szinten , hobbi szinten, kóklerul , profin...stb és nem veszik észre hogy mindez pontosan igaz a mezőgazdaságra is. Volt itt említve a diploma,az iskola, a képzések stb. A méhészetet oktatják szakmunkás szinten, szakközép szinten, mester szinten, egyetemen. Kérem ne úgy kezeljék ezt a szakmát mint valami tanulatlan emberek fölös időtöltése.
Köszönöm hogy legalább elolvasták írásaimat, bármilyen hangvétellel illetnek is, bízom benne, hogy egyszer jó kapcsolat alakul majd ki a két ágazat között. Bármilyen szakirányú kérdésre szívesen válaszolok tudásom erejéig. Addig is
Maradok Tisztelettel
Válasz 74daiwa74 #563. hozzászólásáraMár megszűnt az akác ellenesség,már nem irtják a nemzeti parkokban sem,szerintem nincs akadálya a telepítésnek sehol az országban,(,nem vagyok szakember de ez csak magán vélemény).Felénk is van akác erdő,és az országban több felé is látok friss telepítést,lehetőleg felső fekvésű terület legyen mert nem szereti ha meg áll a tövén a víz.De lehet hárs fa vagy bármilyen mézelő fa ,kivéve a bálványfa,azt irtják az összes nemzeti parkban.Nekem van 20heki erdőm és ebből 12hekit én telepítettem,annak ellenére,hogy nem vagyok méhész,,,,,,de még lehetek ha nyugger leszek,,de ha az leszek megoldom a saját területemen plusz veszek Bács megyében 20heki akácost meg fent északon is vagy kibérlem ,ithol nyomok 50heki repcét meg 50naprát,a többi úgy is lucerna,mondjuk ez is virágzik.Tartok egy pár db marhát és azokat nem a dűlő utak mentén legeltetem megteremtem nekik saját és bérelt területen az élelmet.Ez hosszú lett ,bocs.
Válasz Diesel Tibor #558. hozzászólásáraTisztelt Diesel Tibor!
Kérem tisztelettel segítsen abban hogy ezt Ön hogyan valósítaná meg? Milyen típusú földön képzeli el az akác erdő kialakítását?
Kérem segítsen abban, hogy hol van ma Magyarországon ennyi felesleges terület mely akácfa befogadására alkalmas, és ennek a betelepítését engedélyezik is? Már csak azért mert ma zömében az akácok helyére nyárfa kerül.
Válasz szantofold22 #561. hozzászólásáraSzivemből szóltál!
Nem kell bántani senkit.Többnyire egyszerű kis pénzes emberek.Akik jövedelem kiegészítésként űzik ezt.Abszolute nem értem egy akác erdőbe ki a fenét zavarjat egy kis öreg ember vagy egy ebből élő család.
Itt az a baj hogy bizonyos kulturákat az idő szűkössége miatt továbbá időjárás ,munkaerő hiany stb miatt is korlátozott időtartam áll rendelkezésre megfelelő növényvédelmi munkák ellátására.Igy felettébb bosszantó hogy végre horogra akad egy hidas permetező az időjárás is smafu van vegyszer nem fuj a szel meg mit tudom én,Erre előbujik a bódéból egy köze nincs ember akit mondjuk mas 200 m re lév vagy oda engedett vagy nem és el kezd pampogni hogy menjél haza a sajátodból mert az ő méheinek baja lesz.Ki tudja azt lesni hogy telefonalgasson vagy egész nap után még menjek éjjel kinlódni a magaméba a más hülyesége miatt mig az addig az igazak álmát alussza a puha ágyban s a gazda meg miatta sziv éjjel.Ez a kinfliktus oka.S még el kezd ágaskodni hogy ez meg az lesz ha nem tünik el a sajatjából.Kicsit ez olyan szagú ,hogy itthon is mindenféle nációnak nagyobb joga van mint a Magyar embernek akinek a nevét visele az ország. Ez a baj.Egyébbként tőlem elférnek,had csinalja kit zavar eme kellemetlenségen kivül..Van ott elég baj a kínai méz a betegségek a tolvajok a sok munka szomszéddal való hadakozás kit mikor csíp meg stb.Hol lenne mashol a méh helye mint a virágon.Csak mindenki annyit vállaljon amivel elbír és ne erőltesse az akaratátva másikra.Ezt szimbiózisnak hívják.
Válasz Erdőjaro #559. hozzászólásáraEz még csak egy válasz,biztos van ilyen ,több is ,itt a faluban van vagy 20 méhész,de még egynek sincs egy db kis erdeje sem ,,,csak a potya lesés,de ,hogy valami maradandót is alkotnának a jövőnek
Válasz Diesel Tibor #558. hozzászólásáraSzép estét!Olyanról tudok,aki a méhes konténerét 20éve megtűrten egy akácerdő közepében üzemelteti,de a tulajnak még egy macis üveg mézet sem adott.Tavaly elkezdték vágni az erdőt,a méhész meg elkezdett balhézni,na onnantól adtak neki egy hónap haladékot,vagy fizet,vagy eltakarítja onnan a konténerét.
Van-e az ismeretségi körben ,olyan méhész aki telepített 10-20-30heki akácost,saját boldogulását megsegítve ezzel????
Válasz 74daiwa74 #554. hozzászólásáraSzépen ,módszeresen leírod ... biztosan szereted a szakmád,sok sikert hozzá,de a szintén módszeres finomkodó kioktatásodból,kifigurázásodból szerintem senki nem kér! A hozzászólásaid olvasva nem igazán hatott meg másokat sem a kioktatásod. Tiszteletre méltó,hogy próbálsz konszenzusra jutni a gazdálkodókkal,érveléseiddel.Hidd el,legalább olyan jól tudjuk a szakmánkat,mint Te a tiédet, sőt még végzettség is kell hozzá,ellenben a méhészkedéssel,azt bárki csinálhatja anélkül is.Erre szokták azt mondani,hogy a suszter maradjon a kaptafánál.. A nagyüzemi növényvédelmi munkákhoz a felhasználónak is szüksége van végzettségre,sőt sokan nem bagóért vették a növényorvosi,vagy agrármérnöki diplomájukat sem. Szerencsére azon kevés kivételtől eltekintve,akik tojnak a kompromisszumkész megoldásokra és gazdálkodókkal együttműködésre,jónak mondható a kapcsolat a méhészekkel,viszont a kiskirálykodó,önelégült,szabályokra fittyet hányó megélhetési méhészeket magatoknak kell helyrerakni szakmán belül,az sokkal nagyobb veszélyt jelent,mint egy olyan gazda,aki engedélyezett szerrel,engedélyezett időben és engedélyezett kultúrában dolgozik.
Válasz zsozsi51 #539. hozzászólásáraTisztelt zsozsi51!
"Jó lenne már felfogni mind2 félnek, hogy hogy csak együtt lehet mindenki eredményes, mert mind2 félnek szüksége van egymásra."
Kérem tisztelettel a meglátása nagyon jó. Amit talán sok mindenki nem tud, és ezt nem csak gazdákra értem, hogy mára már elérkezett a világ oda, hogy méhész nélkül nem maradnak életben a kolóniák. Olyan vegyszerek és méh élősködők jelentek meg, melyek egy vadon lerajzott méhkolóniát szinte abban az évben kivégez. Aki nem hiszi kérem olvasson utána, vagy nézzen szét az erdőkben, külterületeken, ahonnan valamikor vadon élő méhet befogta az ember. Mára már sehol nem él meg a méh kezelések beavatkozások nélkül. Sajnos ez van. A gazdáknak kel a méh ez nem kérdés, de ahhoz sajnos, vagy nem sajnos de mára elengedhetetlen tartozék a méhész. Még egyszer mondom mi méhészek csak jelezni tudjuk hogy ha baj van a méheinkkel, de a méheinkre nem tudunk vigyázni minden külső hatással szemben. Én nagyon szívesen el megyek dolgozni egy gyárba, és át adom a méhészetemet egy gazdának. Akkor majd megértik sokan, hogy mi a gond, ha valami ellen vétenek. Talán úgy megértenék ha saját több milliót érő állományaikat vernék oda egy rossz technológia miatt, és a következő szezonra megint venni kellene a méheket.
Válasz Matyi50 #544. hozzászólására
Tisztelt Matyi!
Látom már hogy mi lehet a gond.
"ragadós napraforgó fajtákra mutogatnak,aztán a repce összes növényvédőszerére,meg a parasztra aki szenved "
Ismét az ismerethiányt vélem felfedezni írásában. Minden napra ragadós, és normális esetben pont úgy kopik rajta a méh, mint a repcén. Amennyiben normális tempóban "eszi" a méhet, azt a kolónia bepótolja mire be kell telelni, valamint mi méhészek ezt már régen tudjuk, és elfogadtuk. A napra vonatkozásában, néha még talán "nem is baj" , ha az elöregedett esetleg vándoratkával fertőzött méhekből fogyatkozik valamennyi. A repce vegyszereivel semmi gond nincs, ezt az OMME monitoring vizsgálata és precíz kísérlete kimutatta, ezzel megvédve a gazdák által használt szereket.
Nyilván nem olvasta.
A repce vonatkozásában akkor van gond a szerekkel, ha a permetezés valamilyen okból rossz fenológiai állapotban éri a növényt. Akkor,bizony okozhat gondot a beporzó rovarok számára a virágzata. A fenológiai állapot figyelemmel kísérése, és helyes permetezési idejének meghatározását a gazdára van bízza. Amennyiben ezt nem tudja meghatározni, az véleményem szerint azért lehet , mint ahogyan ön is ezt megírja, mert ez önnek egy szenvedés. Kérem hogy informálódjon a témában, ha van információja , de a gyakorlatban még sem sikeres , úgy kérjen meg sikeres gazdákat, hogy mentorálják önt. Higgyen nekem, minél tökéletesebben (HASZNÁLATI UTASÍTÁSNAK) megfelelően használja a vegyszereket, annál kevesebbet kel méhmérgezés miatt posztokhoz hozzászólnia.
Arra kérnék minden JÓÉRZÉSŰ gazdát, hogy olvassa el ezt a cikket,
https://felvidek.ma/2019/05/minden-harmadik-falatot-amelyet-elfogyasztunk-a-meheknek-koszonhetunk/
esetleg ha van idejük ebben az esős időjárásban nézzék meg ezt a filmet.
https://www.youtube.com/watch?v=OBJjVWsjNE0
Érdeklődve várom kinek mi a véleménye cikkről és a filmről. Remélem a cikk olvasása után nem fogják felvidéki szaktársainkat is azzal vádolni , hogy ők sem értenek a méhekhez.
Válasz szantofold22 #540. hozzászólásáraTisztelt Sszántóföld22!
Köszönöm bejegyzését. Ön nagyon jól látja. Sajnos igen. Őket úgy hívják a "12millás méhészek" TISZTELET A KIVÉTELNEK,de kutya módon bánnak a méhekkel és igen semmilyen méhegészségügyi ismerettel nem rendelkeznek. AMOLYAN BUTA GAZDÁI a méheinek. Vagy inkább tulajdonosai. A gazdákkal tartott kapcsolat mindig a legfontosabb a résztvevők személyes kontaktusa. A gazdák és méhészek egész éves kommunikációja a kulcs érzésem szerint. Abban a vonatkozásban is ha a gazda illegális lepakolást talál. Amennyiben nekem jelzik a gazdák azonnal kimegyek megnézem ki az van e TÍR szám a kaptáron, és folyik azonnal az adat lekérdezés. Amennyiben ismert a tulaj, és szabálytalan a költözés , már jöhet is a rendőri feljelentés. Ebben nem lehet apelláta. Tiltott módon való vándorlás, birtokháborítás..stb Általában 2 nap és már ott sincs a méhes.
Tehát van megoldás csak kommunikálni kell, nem modortalan módon. A méh közös érdekünk ez legyen a szemlélet. Én bármikor permeteznek mindig tudok róla és ha elkerülhetetlen a szabálytalan időben történő permetezés akkor a bajok elkerülése végett bezárom a méheimet egy számukra is elviselhető, és biztonságos időre. Ami felénk talán még ezt a vegyszer mizériát fokozza,sok ártatlan becsületes gazdának is kellemetlenséget okozva, hogy bizony van akinek több a földje mint a rászabott géppark, és a hidas napok alatt sem éri utol magát, ezért fúj reggel este meg egész nap és mindent mindennel. Ezzel nem tudom mit lehetne kezdeni. Vagyis de tudom.....
Válasz Matyi50 #550. hozzászólásáraTisztelt Matyi!
Gazdálkodók kellenek mert a világ éhen hal. A BUTA,az OKOSKODÓ, az ISMERETEK HIÁNYÁBAN OKOSKODÓ gazdálkodók nem kellenek. Ugyanis az ilyen ember kezében bármilyen kiválóan kifejlesztett növényvédő, szer egy vegyi fegyverré válik. A butasága miatt ő sajnos ezt nem tudja, és így akárkivel megeteti a vegyszeres élelmiszerét.
Annyit még szeretnék NYOMATÉKOSAN a méhészek nevében elmondani, hogy a méhészek senkire nem szabadították rá a nébih-t. A szaktanácsadóink, a napra virágzása folytán rengeteg visszajelzést kaptak hogy hullanak a méheik. A szaktanácsadók ezt jelezték az OMME fele. Innen kell keresni azt, aki a nébin-t felkérte a vizsgálatokra. Azt a nébih-et aki eseti engedélyt adott a neokra a gazdák kérésére. Az én városomban és megyémben nem hallottam olyat hogy gazda ellen indult volna eljárás méhész indítványra. Kérdezzék meg a nébih-et hogy melyik méhész miatt kell ezen a vizsgálódáson részt venni, ők majd megmondják név szerint hogy ki az.
Válasz Matyi50 #548. hozzászólásáraigen Verni.
Csak Idéztem!
" No az ilyeneknek előbb utóbb kiverik a tudományt a fejükből. "
De semmi baj. Elfogadom amit írt mert látom ettől, hogy sérteget másokat látatlanban, nagyon jól érzi magát. Sajnálom hogy ennyi tudással vértezte föl magát az évek során növény ismeret terén.
" Egyébként az ilyen öntelt megmondó méhészek tuti nem volnának sehol,ha intenziv repce,napraforgó és akáctermesztés nem lenne! "
Tisztelt Matyi! Kérem olvasson utána, mára a több mint 250 féle mézelő vadvirágokból, már csak 50 jegyezhető a monokultúrás földek körül egyetlen egy sem. Ez csak egyetlen szer hatása a (glifozát)
Engedje meg, ha már említett egy pár ön szerint méhész "életét megmentő" növényi kultúrát, hogy néhányat említsek én is. Bár írását olvasva , valamint annak habitusára tekintettel, nem érzem hogy áttörő változást tudnék elérni a szemléletmódjában. Azért megpróbálom.
A méhek kezdik az évet a mogyoróval mely nem mézel de pollent, tehát fehérjét ami elengedhetetlen a méhek életéhez azt ad.Aztán jönnek a márciusi fák nyárfa , szilfa,fűzfa ami a méhek életében egy jó nektárt és pollent biztosító fa,a tavaszi gyümölcsök cserjék, rengeteg vadszilvaféle..stb melyek mézelnek, áprilisban még mindig tart valameddig a gyümölcsök zöme. majd ennek a hónapnak a végén jön a REPCE. Remélem érzi hogy eddig nem a repcétől élt a méhész, és ha ügyes volt méze is van fűz és gyümölcsről. Én személyszerint nem járok repcére pont azért mert senki nem tudja megmondani évek óta, hogy ott az amúgy robbanásponton lévő állományom miért gyengül le. Sem a nébih, sem az omme, sem a gazdák, csak azt hallom hogy minden méhész hülye lett a méhekhez.Amíg jártam az időjárásnak köszönhetően annyi mézem volt róla amennyit a méhek megettek. Ennek az igazolása az hogy a boltok polcain szerintem nem igen látni tonna szám a repcemézet de még lehet kilószámra sem. Nyilván ami nincs azt nem lehet a polcra tenni. Nem kellet etetnem az igaz de buktam egy csomó méhet meg a vándorlási költséget, és cserébe hallgattam egy csomó zagyvaságot arra vonatkozólag, hogy hová lett a méhem. Na de " PONT". Én nem járok vitatkozni a gazdákkal nem járok a permetező után inkább kihagyom ezt a kultúrát. A repce után jön az akác, melyhez a mezőgazdászoknak vajmi kevés a köze, ezért kérem, hogy az erdészek által tartott kultúrát ne is keverje ide. Már csak azért sem, mert nem igen hiányzik, hogy egy nagyon jó méhész erdész viszonyt, efféle modorral melyet ön képvisel átitassunk. Fura módon az akác erdők tulajdonosaival kialakított kapcsolatokra mondhatnám a családias , de minimum kiegyensúlyozott baráti jelzőket.
Nyilván mivel itt nem sérülnek a méheink tudnak mézet termelni nem kapnak vegyszert, és ami a lényeg ebben az évben alázattal tűrjük , hogy nem lesz akáctermésünk az időjárásnak köszönhetően, ettől még elmegyünk az erdészekhez átbeszéljük a dolgokat készséggel segítenek újabb területek biztosításával amennyiben fagykárosak a törzshelyeink, ami a legfontosabb szeretettel várnak minket. Az akác után következik a selyemfű (vaddohány) ehhez csak Kádár János rendszerének van köze de a mezőgazdaságnak semmiképen. No aki nem megy vaddohányra annak az akác után azonnal kezdődik az olajfűz , vagy parasztosan olajfa, ámorakác, és minden olyan vadon mézelő pillangós virágzatú növény mely még nem randizott a glifozáttal. Aki merész az minden vadon mézelő növény helyett elmehet MÉZONTÓFŰRE, mely vetett kultúra. Ön szerint lehet érezni a repce, és a mézontófű jelentőségét??????? Ezek hiányában a méhésznek optimális időjárásban az állománya robbanásszerűen fejlődik. Majd ezek után jönnek különböző mézelő fák ,melyek élelmet adnak a méheknek bálványfa, hársfa... stb Egy csomó növényt meg sem említettem melyekről lehet fajtamézeket pergetni galagonya, acat, egy csomó cserje kúszónövények, solidágó...stb Majd mindennek végén van szinte időben egybeolvadva a hárs és a napraforgó. Az egész éves munkánk és szépen felfejlődött családjaink ennek a kultúrának a megjelenésével el kezdenek hanyatlani. Ami a gond hogy a gazdák nem látják azt, hogy milyen volt a méhész méhállománya a napra előtt, (én nem hallottam még olyat, hogy egyszer is oda ment volna egy gazda is megnézni a méhészének az állományát a napra indulása előtt. Valamint azt sem, hogy megnézték volna, hogyan néz ki egy pusztulás, mérgezés.
Nyilván ez az abszolút érdektelenség.
Száz szónak is egy a vége. Kérem amikor prioritálja a monokultúrás növényeket gondolja végíg azt amit itt olvasott. Az összes kultúra ami nem köthető a mezőgazdasághoz fejleszti a méhcsaládokat és soha nem hallhatja azt hogy akácon hullnak a méhek vagy hárson mérgezést kapott a méhész. Minden olyan kultúrán van gond ahol megjelenik a vegyszer. A vegyszerek zöme """ jó""" megfelelő technológiával. Természetesen, hogy éljek az ön szavaival a több 100 vagy 1000 hektáros" ÖNTELT MEGMONDÓ " gazdák magasról leejtenek.
Nekem van egy nagyon jó barátom és méz vevőm aki hidason dolgozik. Őt megérintette a méhek világa. Minden alkalommal felhív amikor megy permetezni. Kimegyek vele én is és minden kultúrát előtte való nap bejárunk. Kockázatelemzést készítünk és a vegyszerek permetezések sorrendjét , vagy hogy a méheket kell e hajnalban bezárnom ehhez határozzuk meg. Tökéletesen működik a rendszer és szinte beválalható pici veszteséggel de működik mindenki dolga. Természetesen van olyan hidas is a környezetemben akinek hasonló a habitusa, és az életről alkotott véleménye mint az öné,és vele nem boldogulok- boldogulunk. Na itt marad a fohászkodás a jó Istenhez. Ez a barátom a hidason folyamatosan hív telefonon hogy hol van szabálytalan permetezés amiről ő tud. a permetezések kb 50% szabálytalan mind időben , mind készítmények tekintetében. Őt mint hidason ülőt, ez rettenetesen dühíti, már csak azért mert ő mindent precízen betart, és egy egy mérgezési esetnél ennek ellenére őt is ellenőrzik , és piszkálják. Ezért döntött így hogy figyeli a határt. Ő csodálkozik hogy miért nem jelentgetjük fel azokat akik vétenek. Nos lehetne ragozni reggelig meg év végéig. A két ágazat azért tart itt, mert a kommunikáció ILYEN, és mert a résztvevők soha nem találkoznak inaktív időszakban amikor lehetne a zökkenőmentes jövőt tervezni.
Válasz Pont #547. hozzászólásáraVan aki egyértelmüen leirja már látod,nekik az lenne a legjobb,ha nem is volnának gazdálkodók
Válasz Pont #547. hozzászólására
PONT!
Válasz 74daiwa74 #546. hozzászólására
Mi gazdálkodók sem voltunk apafej,de Ti sem,méhészek sem voltatok még sehol az univerzumban. A két tevékenység kezdete a történelemben körülbelül azonos időszakra tehető.
Egyébként az ilyen öntelt megmondó méhészek tuti nem volnának sehol,ha intenziv repce,napraforgó és akáctermesztés nem lenne!
Verni? Oké! Nincs több kérdésem!
Úgy gondolom, hogy annyira távol van a két oldal álláspontja egymástól, kb. mint ha egy ellenzéki meg egy fideszes szavazó akarná meggyőzni a másikat az igazáról. Amiben az egyiknek igaza van arról a másik nem beszél. Másban a szálkát is történet. De úgy gondolom, azzal, hogy több tízezer gazdára ráuszították a nébihet, mindenkire, arra is aki jobban vigyázott a méhekre mintha a sajátja lenne, nehezen betemethető árkokat ástak a méhészek. Itt már párbeszéddel nem fog történni semmi, a törvény erejére lehet csak támaszkodni. A gazdáknak is el kell kezdeniük lobbizni a törvényhozóknál, a mai világ így működik, aki nem veszi fel a kesztyűt azt kicsinálják....
álasz Matyi50 #541 hozzászólásáraTisztelt Matyi!
". Elfelejtik,hogy gazdálkodók nélkül ők se lennének. "
Szépen kérem ezt gondolja át! Kepzelje el azt a világot ahol nincsennek gazdálkodók. Ön szerint nem volnának méhek, és méhészek? Vegyszerek, gépek, földművelés még sehol nem volt, méhek már voltak. Tisztesfü?? Kétszer is lehetett róla pergetni míg nem volt tarlóhántás.
Kérem ilyen buta kijelentéssel ne képviselje a mezőgazdaságot! ! Azt gondolom hogy az ilyen tudást kellene valahová verni... Már elnézés hogy az ön szavait használom.
Válasz csuti0 #543. hozzászólásáraAz utolsó bekezdésben jól leírtad a különbséget MÉHÉSZ és "méhész" között
Válasz csuti0 #543. hozzászólásáraSzó sem volt illegális meg szabálytalan szerhasználatról!Ez is egyes méhészek berögzött és ismétlődő paranoiás dumája .Bizonyíték meg sosincs,csak a vagdalózás ezzel.
Csak jó volna már felfogni,hogy tisztában van a gazdálkodó a méhek jelentőségével és veszélyeztetettségével,de nem kéne már fordítva ülni a lovon a méhészeknek sem.Lassan a lombtrágyákat is csak éjjel akarnák szóratni.
Minden évben találgatnak hogy mitöl pusztulnak egyre jobban a méhek,közben erőteljesen mutogatnak a növénytermesztőkre.
Egyik évben a csávázószer akarnák betiltatni,aztán a szemenkénti levegős vetőgépeket,aztán a ragadós napraforgó fajtákra mutogatnak,aztán a repce összes növényvédőszerére,meg a parasztra aki szenved vele,aztán minden évben kiderül,hogy valami más lehet a pusztulás mögött.
Válasz szantofold22 #542. hozzászólásáraSziasztok!
Jómagam mind két oldalt képviselem a témában,méhészkedést inkább csak magam kedvtelésére végzem. Gyerekkorom óta érdekeltek a bogarak,és mikor a termeléssel kapcsolatban olvastam egy tanulmányt,hogy menyivel és, hogy befolyásolja a termés milyenséget,mennyiséget egy méhek által beporzott terület.Akkor úgy döntöttem belevágok, és a terményeimet magam fogom beporoztatni. Most is ott vannak a bogaraim a földem szélén, és mivel igen vegyszerigényes kultúrákat termesztem így fennáll a veszélye ,hogy lemérgezem őket. De odafigyeléssel és a vegyszerekre vonatkozó utasítások maradéktalan betartásával még soha nem okoztam mérgezést!
Szó esett itt az illegálisan lepakoló méhészekről,ez valóban nem szabályos. De a gazdának attól még úgy kell eljárnia ahogy azt az vegyszerezési előírások megkövetelik. Lehet a körzetben (5km) akár más legális méhész is,sőt ott vannak a vadonélő beporzók is.
Ez az 1000 He gazda esete nagyon nem jó példa. Ha nem megfelelő technológiával használt rovarölőt akkor bizony hibázott,és teljesen indifferens,hogy egy illegális méhest mérgezett le,ha bizonyítható,hogy ő volt a akkor fizet! Kezdeményezhet birtokháborítási eljárást.
Egyébként meg az a meglátásom,hogy a régről megmaradt gazdaságok sokkal toleránsabbak a vándor méhészekkel mint az újonnan létrejött "földbirtokosok" Van egy idős méhész barátom "mentorom" akit minden évben hívnak több beporzási időszakban is,és előre elkészített helyet is kap a gazdaságoktól,cserébe néhány üveg mézzel honorálja meg az ottlétét!
Üdv.:Csuti
Válasz Matyi50 #541. hozzászólásáraViszont ismerek olyat is aki vagy 1000 ha on gazdálkodik és nem érdekelte az e fajta cigánykodó minden jogot tudó darazsas! Szépen feltankolták a Berthroodot pirretroiddal meg ami kellett még cucc és megindultak.Seperték a dongókat a földről.Lett is egy jókora feljelentés, de neki meg volt egy faxa ügyvédje és megállta a helyét a birtokháborítás ,a hivatlan vendégként betolakodó ,ellenszolgáltatás nélkülöző munkát szándékosan hátráltató védekezés.Semmit sem kapott a vegyszerezős e miatt.Igy mindenki mehet mindenhova...Mert a komát senki nem hivta szerződése nem volt ,Ma már a gps pontok világában beazonosítható a tulaj a környék s ugy pakolok hogy egyeztetek.Különben egy pökhendi méhész mit csinálna egy drónos vegyszerezővel ami 2-3 km is el tud menni esetleg folyón át.Mivel kergeti villával?Egyszóval nem kellene ezt nagyon erőltetni.Tisztelet a tisztességes méhészeknek.Mert sajnos ezt a szakmát is elöntötték a kontárok akik miatt szenvedhetnek a valós és értékes munkát végző kaptártulajdonosok.
Válasz szantofold22 #540. hozzászólásáraEgy méhegészségügyis is áteshet a ló túloldalára. Amikor se szó se beszéd lefoglal meg kitábláz egy idegen vándorméhész,aztán ha megkérdezik milyne alapon,még neki áll feljebb,hogy őneki bizony a helyi főméhész mondta :D ,Kiderül,hogy a helyi méhegészségügyis meg adja a jobbnál jobb ötleteket meg helyeket zsebpénzért. Mindezt úgy,hogy sokszor a tulaj köpni,nyelni se tud. Lepakolnak az útra,rámennek a vetésre,vagy a főméhmaffiózó méhegészségügyes meglát egy permetezőgépes traktort a határba,rögtön rohan kifelé és kérné számon a gépészt mivel permetez,vagy épp rájuk hívja a nébih-et,még búza permetezéskor is. No az ilyeneknek előbb utóbb kiverik a tudományt a fejükből. Elfelejtik,hogy gazdálkodók nélkül ők se lennének.
Nyomatják sokan ,hogy a növényvédőszerektől ,meg a gazdálkodók pusztítják el a méheket...közben meg a mostani hideg periódusban meg kell nézni mennyi bogár pusztul el,visszaeseik a családok létszáma márciusira sok profinál is,és ez közel sem a vegyszer miatt van,hanem emiatt a sosem látott, kaotikus időjárás miatt.
Érdekes ez a darazsazás.!Véleményem szerint nem azért van itt annyi méh mert ez akkora üzlet és mindenki szereti magát hülyére csípetni...
Kicsit lentebb ásunk felszinre jönnek az okok.
Pl Egyik valós és tisztességes méhész barátom ennek a nagy térhódításnak lett az áldozata.
Ez pedig a nagy fiatal gazda haszonlesés.Mit is vállaljunk gyorsan a nagyapa 2ha földjére a 9.emeletről sztory amivel nem kell bajlódni és kész.
Szerintük a méh.Az első körös Bmwt vasaroló sok mehet bevállaló erdő szélre hivatlanul kibaxom az ott lévő tulaj egyeztetése nélkül mert ott viragzikma napra repce aztan az meg kerülgesse hivogassa a nagyvárosi ficsurt a bulibol hogy este zarja be mert megy a vegyszerező,s utana 2hetes eső gomba stb jön a munkát nem tudom elvégezni.De ha kiirtja a rovart meg megy a puffoggas..
Nos az én komám valami hasonló méhészbe boltlott bele egy akác legeltetés során aki nem nézett rá igy neki sikerűlt összeszedni azt a bizonyos Méh vagy körtés vagy milyen rothadást.A vadi új kaptarak vagy 70 család lett legázosítva mézzel együtt eltüzelve.Rossz volt nézni egy tróger miatt.S szerintem e miatt van sok kamu méhész.Akik miatt a lenti kolléga dohogott.
A korrektség valójában ugy nézne ki.
Megkeresem a tulajt és megegyezünk.Igen megegyezünk.Szép és jó szöveg a beporzás mögé bujni milyen és mekkora haszon az a tulajdonosnak(de termett az öcsi mikor te nem voltal itt akkor is ugye...)
Igy tehát mivel a földbérletet nekem is ki kell fizetni mezőőri dij stb iprüzési adó miegymás igy amiből lehet hasznot kell húzni.Nem irreálisan de azért igenis fizessen díjat.Itt a nádasok szabadtablásának is vége lett vetve 10 eft/ha és barmi gond van hívhat övé a jog pakolhat a nádasba ha valamelyik pampog viszem a tulajdoni lapot a vele kötött szerződéssel és kiállok a bérlőm mellett ha már fizetett érte .Ott a nád az érték ha már ugy jártam hogy bele mértték
Vagyis itt a méz a produktum.Én személy szerint néhány kg mézet értsd 2-3 kg kérek s 10ha körüli naprát vagy ezt azt adok cserébe odapakolhat.Vegyszerezés előtti napokban tartom a kapcsolatot mikor hogy lesz .Ok plusz nyűg de adott valamit ha oda engedtem akkor tarsuk tiszteletben egymást.Főleg ha mondjuk pl pénzben egyzünk.S miért is ne lehetne.Ez üzlet a több ezer ft os méz...Ja van vele baj.Nem vitatom pergetés odafigyelés teleltetés ,szaporítás ,kaptárlopás stb.De ugyanez megvan a növényeknél és más egyébb állatnál is.Jah hogy akkor már nincs annyi haszon ..? Hát kérem,a napra repcének ez is egy produktuma értéke nemcsak a mag ,hogy ki lehet adni méhlegelőnek.Akár a gyepet az is 5-10 eft/ha körül megy nemhogy hajtom rá a gulyátba más füves területére.
Tehát itt a vannak a gondok.Ezt ezeket kellene tisztába tenni.
Mert az hogy hivatlanul odapakolok kilokok a egy táblát oszt csókolom majd hivjàl az ugy nem járható út.
Jó lenne már felfogni mind2 félnek, hogy hogy csak együtt lehet mindenki eredményes, mert mind2 félnek szüksége van egymásra. Itt meg azt olvasom, hogy tiporja egymást a magyar...
Azért van 1-2 környék, ahol mind2 fél számít a másik munkájára és tiszteletben is tartja azt.
Mondjuk most itt nem ezt olvasom...
Válasz 74daiwa74 #533. hozzászólásáraFizetni minden évben fizetjük a kárenyhítést, de kapni még egy kanyi vasat nem kaptunk vissza kár esetén.
Tudtommal nem is fizet csak akkor ha volt piaci biztosítás IS.
Olyat a Méhész nem köthet?
Mindenkinek szabad a pálya, maga dönti el mibe fekteti a pénzét, miben kockáztat. A Méhész a méhet választotta.
Nem lehet az olyan rossz bót, mert ahogy Dízel Tibi is írta, robbanás szerűen megnőtt a Méhek száma korábbihoz képest.
És valljuk be, ennek okán hígul a Méhész társadalom, egyre több a kocaméhész, szakbarbár. a pár órás tanfolyamával azt hiszi mindent tud, gondozni baszik őket, és ha pusztul az állomány biztos nem ő baszta el (nehogy már bevallja, főleg ilyen jó kis Greenpeace hipe-os hátszélnél)
Tisztelet a kivételnek
Válasz 74daiwa74 #534. hozzászólására1860-ban a falumban 15kas méh volt ,most közel ezer kaptár van,a föld ugyan ennyi volt mint most,közel 10000 négylábú legelt 1860-ban a falu határában most 2000db,ezt csak azért írtam ide ,hogy lásd mekkora változás ment végbe 150év alatt,a méhészet egy nagyon jövedelmező ágazat,ha nem így volna akkor most is csak 15kas méh volna a faluba.Nem vagyok a méhészek ellen,a méhek ellen meg főleg nem,legyetek csináljátok,de ha neked lenne 30heki földed ,(akár lehet is) de mégsem veted be az egész földedet méhlegelő keverékkel,mert majd elmegyek a szomszéd faluba és mézelek ott meg baxakodom vele,hogy mikor permetezzen ,vagy ,hogy mikor tárcsázza ki a saját repcéjét.Ideje lenne beruházni saját földekre és ott etetni a méheket,és akkor úgy vegyszerezel ahogy jól esik.
Válasz 74daiwa74 #534. hozzászólásáraMennyi a méhek etetésébe tartásába beletolt költség csak hogy tisztába legyek vele?Milyen kötelezettségei vannak egy méhésznek a hivatalok felé?
Válasz 74daiwa74 #534. hozzászólásáraHát, megvallom őszintén igen keveset tudok a méhészetről, különösen az ökonómiájáról.
A kárenyhitésről annyi fogalmam és tapasztalatom van, hogy szept 15 ig kell befizetnem hektáronként ezer forintot, vissza még nem kaptam, igaz nem is kértem. De az biztos, hogy a visszakapott összeg messze nem fedezi a termelésbe befektetett pénzt, szóval ettől senki nem lesz boldog.... De ezek mind külső tényezők, ezekhez nekünk kell alkalmazkodni.
Ami a napraforgót illeti, sajnos gazdaszemmel nézve is elmondható, hogy bármilyen legyen az év a gazda azt mondja amit a méhész, "az jó szokott lenni" tehát kevésbé gondkodik rajta, hogy beleküldje-e a hidast vagy sem. Bele fogja, mert ez a kezelés megtérül nagy valószínűséggel. Illetve, ha kihagyja és jön a sclero, az minimum 40%-ot söpör ki a raktárból, pláne úgy, hogy hol vagyunk már az elvileg ideális 5 éves forgótól, ez inkább már 3!!!!
Amit leírtál a mostohagyermek státuszról számomra azért furcsa, mert itt úgy érződik, hogy a méhész társadalom érdekérvényesítő képessége messze több a mienknél. De ezzel sincs baj, amíg szakmai alapon és az érintettek vitatják meg a kérdést. De a f... Bookon nyomott mentsük meg a méheket kampányoktól rendszerint felmegy a vérnyomásom....
Válasz Batka #529. hozzászólására
Még egy szösszenet és talán a gazdák is megértik, hogy miért aggódnak a méhészek ha látnak egy hidast mondjuk délután fél kettőkor a röpkörzetükben. Amennyiben onnan indulok, hogy Január. Nincs nagy gondom, a méhek telelnek kezdődik lassan a kaptárban az élet. Február, még mindig nem sok a gond már zajlik az élet a kaptárakban, bár már mind a két hónapban aggódik a méhész, hogy a méhek valamikor kijöhetnének üritkezni , tisztulni, mert ugye már rég a kaptárban telelnek. Március, nos már munkás hónap, a méhésznek, is a méhnek is. Sok pollen, sok fiasítás gondozás, készülés az évre. Nos ha az én méheimmel történik valami márciusban, annak visszafordíthatatlan következményei lesznek, ami logikusan veszteséget jelent. Legyen ez a márciusi fagy, ami kivégzi a fiasítás nagy részét, vagy növényvédelem. Ami biztos , hogy semmilyen támogatást, segélyt nem fogok kapni, sem arra vonatkozólag, hogy a fagyok miatt összezsugorodott méhcsaládok nem fognak tudni termelni, sem arra nem kapok támogatást, hogy ha lefújták a méheimet. Még átmeneti segélyt sem kapok, hogy új családokat vásároljak, míg tart az eljárás. Április, jön a kritikus hónap.A szitu ugyan az mint Márciusban. A különbség annyi, hogy ha a gazdának kifagyott a repce, megkapja a fagykárt annyit amennyit de kap, valamint kitárcsázza a repcét és vet egy másik kultúrát amin realizálhat hasznot. Ezzel párhuzamban nem kérdeznek meg minket méhészeket, hogy a kitárcsázott x hektár repcéről mennyi mézünk lett volna? Mert akkor annak a termeléskieséséből származó veszteségéből valamicskét megtérítenének fagykár gyanánt. Május túléltük a repcét , semmi gond van valamennyi mézünk is, de a fő bevételi forrás az akácméz volna. De az ördög vigye mint ebben az éven is , meg kell nézni mennyi méhész lessz az erdőkbe. Jött a márciusi fagy ami odavert a méheknek, de senki nem figyelt oda hogy odavert az akácnak is. Na nem baj megyünk akkor is a fagyos erdőre majd ha eláll az eső. Nos ha a virág nem tart ki mint 2014-ben akkor puff neki egy deka akácmézet sem sikerül termelni. Marad a méhek etetése napráig. Természetesen senki nem fizeti ki a kiesést. Sem esőkárt , sem fagykárt, sem semmit. Nagy nehezen túl éli a méhész az évet szinte semmilyen terméssel, és bízik a napraforgóban, hogy az " jó szokott lenni" aztán jön a vegyszer őrület. akkor virágzik a csemege, a napra és a hidasok szinte le sem mennek a pályáról. Remélem érezhető, hogy a méhész ágazat még mindig egy megtűrt mostoha gyereke a mezőgazdaságnak. Szaktanácsadóink elmondásai szerint a megkérdezett illetékesek, arra a kérdésre, hogy a méhészeknek a kiesett termés után miért nem jár semmilyen kárpótló támogatás, úgy mint a gazdáknak, az volt a válasz, hogy legyen elég a méhészeknek az amit az omme ad nekik.
Biztatnám a gazdálkodókat hogy hívják föl az omme bármely szaktanácsadóját, vezetőjét és érdeklődjenek bátran afelől, hogy mennyi támogatást kapnak a méhészek a kiesett termés után. Érdekelne majd ki milyen választ fog kapni.
Válasz Batka #529. hozzászólásáraTisztelt Batka!
Azt gondolom hogy ma a mezőgazdaságban lévő szereplők túl távolra kerültek egymástól. Minden túlontúl hivatalossá túlszabályzottá vált. Ennek még sem lehet látni az eredményét. A méhész társadalom egyre inkább a kárát látja ennek a nagyon fontos túl szabályozott kamara világnak. Amiben egyet értek a kölcsönös tisztelet. Valójában a kérdés, hogy ezt milyen szintről kellene kezdeni. Közös érdeke a gazdának és a méhész társadalomnak is a MÉH iránti tisztelet, hisz mind a két szektor rengeteget köszönhet nekik, belőlük élnek. Ha már őket megtanultuk tisztelni akkor képesek lehetünk összhangban vigyázni rájuk, és érzésem szerint ha ez kialakul a felek között a részleteket egy kávé, egy bogrács, egy pofa sör mellett meg lehet beszélni. Kérdeztem a helyi gazdakör tagjait hogy mit szólnának ha pár méhész elmenne az előadásaikra és megpróbálnánk átbeszélni téli nyugodt délutánokon , hogy kinek mi a prioritása, a gondolata. Érdekelné a méhészeket a gazdák nézőpontja. Gondoltam sok olyan részletet el tudnánk mondani a technológiáinkról amit eddig lehet nem értettek meg vagy rosszul értelmeztek. Beszélgetnénk a növényeikről, hisz sok év tapasztalat után sem tudják hogy a méh mire megy gyűjteni és mire nem. Esetleg megpróbálni összedolgozni a permetezés idejének meghatározásában vagy hogy ezek beporzókra mért negatív hatásait milyen módon lehetne minimalizálni. És sorolhatnám az ötleteket amit szerettünk volna, úgy hogy mi méhészek beszélgetünk a gazdákkal, nem pedig a mondvacsinált bürokratikus érdek képviseletekre bízzuk a sok semmibe beszélgetést levelezgetést egymással, ami mondjuk jól néz ki a médiába. A válasz számomra megdöbbentő volt. Több gazda (tisztelet a kivételnek) azt mondta nem járunk efféle bohóckodásokra mert nincs értelme. Akkor azt gondoltam hogy azt nevezi bohóckodásnak amit felkínáltunk. De nem. A saját gazda összejöveteleket nevezte annak. Azt mondták , hogy egy baromság okoskodás, parasztvakítás megy ezeken a gyűléseken.Szomorú lettem, mert úgy érzem amíg ez így van messze a megoldás.
Válasz Sanyee #528. hozzászólásáraTisztelt Sanyee!
Ne haragudjon, hogy nem fotóztam le az önnek ígért írást. Ám a következő linken megtalálja a kért információt a szerek keverhetőségéről. Az írás 50. oldalán foglalkozik e témával az írás.
Ez az infó az OMME oldalán a MONITORING fül alatt minden évben elérhető.
Remélem hasznos infókat tud meg belőle.
http://www.omme.hu/wp-content/uploads/2017/12/Monitoring-2017.pdf
Engedje meg, hogy egy korábbi hozzászólására még reagáljak, melyben hozzászólásában nem érti, hogy a méh mit keres a "kukin" vagyis a kukoricán. A válasz egyszerű, a virágport ami temérdek sok van rajta. Annyit gyűjt róla a méh, hogy még augusztusi virágpor mintákban 60 - 70 % ban jelen van a takarmány kukorica virágpora.Ezt a kérdést egy helyi több mint 30 éve földet művelő nagy földes gazda is feltette aki csemegekukoricát akart permetezni dandár virágzásban karate-val, du. 13:20 kor 38c fokban. Ki sem jött a földjére megnézni a több százezer vagy millió méhet akik gyártották neki a csemegetengerit. Fura....
Válasz 74daiwa74 #527. hozzászólásáraBorzasztó dolog, ha valakit kár ér, a gazdák tudják ezt, lásd viharkár, aszály, vadak stb... Gyakran veszik oda akár a termés fele is, nem nagyon mozgatja meg a társadalom ingerküszöbét. Megfeledkeznek róla, hogy az emberiség élelmiszerkészletét állítják elő. Nem lehet hallani olyat, hogy a tengerbe borítanák a gabonát a felesleg miatt, nincs felesleg, így is milliók hallnak éhen. Minden olyan megoldás ami csökkenti a termést még több ember éhenhalásához vezet. A növények megbetegszenek, gombák, rovarok, gyomok elnyomása által, ezért, hogy minimalizálják a terméskiesést, gyógyszereket adnak a növényeknek, igen-igen sok pénzt kénytelenek áldozni rá, nem jókedvükben szórakozásból teszik. Az, ha a forgalomban lévő engedéllyel rendelkező szabályosan kijuttatott növényvédő szerekkel baj van, az nem a termelő sara, ezt azért így is át kellene gondolni. Jelenleg boszorkányüldözés folyik a gazdák ellen, tömegével kezdenek eljárást ellenük, mintha szándékosan, aljas indokból irtanák a méheket...
Válasz 74daiwa74 #527. hozzászólásáraTisztelt 74daiwa74.
Nem a NEOniK. védem, sőt jó is, hogy kivonták őket a méhek védelme érdekében, de önmagában nem hiszem, hogy csak ez okozhatta a teljes összeomlást. De ha a gazdákkal konzultáltak, hogy van aki használta van aki nem akkor idáig miért nem okozott akkora szemléletes kárt olyan helyen ahol használta a gazda és mégis visszatértek a méhekkel együtt? Nem pedig totális elhullás volt a vége?
Mert gondolom csak egy napraforgó tábla mellé megy a méhész és ott nincs válogatás, vagy NEOniK kezelt volt vagy sem.
Fipronil pedig nincs forgalomba se csávázásra se permetezésre, ha jól tudom 2013 óta. Szóval megint maradnak a NEOniK.
Viszont amit mondott, hogy későbbi elhullást is okozott a kaptárban az ilyen atkaírtú lapos kezelés az újra betelepített méheknél az elég komoly hatásra utal. A NEOniK. szerintem nem csinálnak ilyet, vagy ha mégis azt már régebben tudnánk. Ezért mondom, hogy régen is volt NEOniK. sláger.
A Fipronil-t meg nem venném csak pár egyedi esetnek, ha ilyen komoly szer. Még későbbi hígulásnál a NEOniK.-al összejátszva is okozhatott elhullást, amit önmagában csak a NEOniK. idáig nem csinált.
Válasz 74daiwa74 #515. hozzászólásáraKöszönöm a hozzászólást, részemről nem cél, hogy a méhészeket vegzáljam, hogy eleget tesznek-e a számukra előírt adminisztrációs kötelezettségeiknek, vagy sem. Azt gondolom, nem ezen múlik, hogy mindketten elégedetten zárjuk az évet.
Amúgy egyébként mire megyünk az önkormányzati információval? Kérdés nélkül is tudom, hogy van méhész 5 kilométeren belül...Ergo úgy kell eljárnom, hogy van!
Amit a napraforgó eltérő vetésidejéről írtál, szerintem annak sincs nagy jelentősége. Ilyenkor eszembe ötlik az, hogy kb 15 éve helikopterről permeteztük endoszulfánnal a virágzó kukoricát diabrotica ellen nem kis felületen, anélkül, hogy bárki reklamált volna méhpusztulás miatt. Vagy épp a múlt nap lapoztam fel a növénytermesztés könyvet, amiből anno tanultam, lucerna növényvédelmi technológiájában virágzáskor szintén thiodan , igaz méhkimélő technológiával!! 92-es kiadás! Akkor mi változott azóta, most megjelenik a permetezőgép a tábla szélén és kitör a balhé. de a kommunikáció valóban fontos, de inkább egymás kölcsönös tisztelete, azzal jön a normális kommunikáció is automatikusan.
Válasz 74daiwa74 #526. hozzászólásáraTisztelt 74daiwa74.
Igen rosszul fogalmaztam. Neonik. alapu es fipronil szerek nem egy es ugyanaz. Esetleg csak hatasaban.
Válasz 74daiwa74 #526. hozzászólásáraTisztelt Sanyee!
Még egy gondolat ami mentén hamar rá lehet jönni hogy ki, és mik a bűnösek.
Egy méhészt ha mérgezés ér egyértelműek a tünetei. Mit amikor valaki túl sokat iszik. de nem ez a lényeg. Lemérgezik a méhészt összeomlik az állománya.Mondjuk a 60 családból lesz 30 család. A gazdák azt mondják felénk, hogy ááá biztos a méhészek nem értenek a méhekhez, vagy ááá ez valami új vírus ami kivégzi a méheket. Rendben. De mért nem mindet? De hogy lehet hogy egyszerre hülyül meg minden méhész, és nem ért a méhekhez, pont a napra virágzás idején? Tovább megyek a családroncsokból a következő évben minden méhész visszahozza az állományát gond nélkül, majd ahogy vége a vadon virágzó kultúráknak, a gyümölcsöknek stb, és jön a repce, elkezd a jó kondiccióban lévő állomány hanyatlani. Ezt kell megérteni, hogy amikor egy méhész olyan kultúrákon mézeltet ami nincs szerekkel kezelve, akkor fejlődik, és mihelyt egy mezőgazdasági monokultúra közelébe ér, el kezd hanyatlani, jobb esetben stagnálni.Értem? Szóval szerintem a méhész embernek annyit lehet megköszönni, hogy szól hogy gond van. Amit egyszer remélem megért majd mindenki, hogy nem a méhekkel van gond. Ők csak jelzik hogy gond van, a méhész meg tolmácsolja, hisz ő ért valamelyest a méhek nyelvén.A régen is volt NEO slágert azért nem szeretem hallgatni, mert a gazdákkal folytatott beszélgetésekből kiderült , hogy régen sem vette meg mindenki mert volt olcsóbb permetszer, aztán inkább fújták többször a táblát ha kellett. Természetesen ez sem volt megnyugtatóbb de hallomásaim alapján nem volt ennyi gond a méhesekben. Persze volt akkor is eseti mérgezés meg főként regionális de semmiképen nem országos.
Válasz Sanyee #524. hozzászólásáraTisztelt Sanyee!
Kérem tisztelettel informálódjon kicsit pontosabban. A gyár amely az atkaölő készítményeket csomagolta, más rovar, jobban mondva parazita irtó készítményeket is csomagol. Az eddigi ismeretek alapján egy a kutyáknál macskáknál használt csepegtetős kegyszer csomagolása után nem lett a gépsor kellően kitakarítva, és így ennek a szernek a hatóanyaga amely a fipronil belekerült a méhgyógyászati szerekbe. Természetesen az első szériák kivégezték a méheket a következő széria mivel hígult a szer már csak a felét vitte az állományoknak és így tovább.
Nos az akkumulálódás és hogy mit tudnak a szerek. Egy Dunántúli méhész több száz családja elpusztult nullára ez miatt a baki miatt. Meg volt az kárfelmérési eljárás és állítólag a méhész gyorsan visszavásárolt egy csomó méhet hogy legyen megélhetése. Ez a szer olyan erős a fipronil hogy az újra betelepített családokat is kivégezte. Senki nem gondolta hogy a lépek és a kaptár falai ennyire beszennyeződtek.
Válasz Sanyee #522. hozzászólásáraTisztelt Sanyee!
Egy szemléltetés az évek óta használatra. A vegyszerek zöme lebomlik!! Halljuk ezt, mindenhol a csapból is ez folyik. Akkor kérdezem én mi a francnak kell időszakosan orvoshoz járni annak aki túlnyomásos hidason dolgozik?
Hát beszívhat valamit? Na és majd lebomlik semmi baj.Igen az éveken át szennyezett föld folyamatosan mint egy akkumulátor tárolja a szereket csak egy ismert közülük(DDT)vagy ezek bomlástermékeit, és senki nem tudja hogy az új szerek+bomlástermékeinek keveredése mit okoz, és hogy milyen vegyület alakul belőle.Azt végkép nem tudja senki hogy ezeket az éppen vetett kultúra amikor felszívja hogyan hat a külvilágra. az akkumulálódás a méhészek szempontjából fontos dolog. Meg fogja érteni. A méhésznek a földje mondjuk a lépkészlete. Elveti bele a méheit amik kikelnek , majd hasznot termelnek. Nos a méheknek haszon a méz a virágpora propolisz hisz mindezektől maradnak életben. Nos a gombaölő szerről egy pár gondolat és így érthető lesz. A méh hazahozza a nem jelölés köteles rovarokra nem veszélyes gombaölős virágport+ plusz mellé jön a nektár is. Tök jó a méhnek mert van mitől élnie. Igen ám de a gombaölőszert nem tudja a méh megemészteni, legfőképpen a fiasítása azaz a csecsemő méh. Ennek a hatása hogy egy csomó ki sem kel vagy ha ki kel tök béna nyomorék.Ezt azért nem veszi észre a méhész mert nincs hulla a kaptár előtt mint a mérgezésnél és viszonylag ki tudja rúgni a család magát ha nem jutott sok ilyen virágporhoz. Ami a gond hogy a lépsejtekbe tárolt virágporból a szer hatóanyag szépen beszívódik a viaszba és ott akkumulálódik minden más szerrel ami csak a kaptárba jut. Ennek az a következménye, hogy amelyik sejtben sok a szermaradvány oda az anya már soha többé nem tesz petét. Így egyre kisebb helyen kel neki a család utánpótlását biztosító egyedeket kinevelni.Ennek a vége az szokott lenni hogy ha a fészek valamiért zsugorodik ott maga a kolónia is zsugorodik. Egy gyenge család már semminek nem tud ellenállni. A rovarölőket meg sem említem , és a méhészek által használt atkaölőket, amelyek pár éve kísérteties módon itt ott ölik a méheket ahelyett hogy védnék.
Válasz 74daiwa74 #523. hozzászólásáraTisztelt74Daiwa74.
Idén már szántóföldön semmilyen NEOniK. szert nem lehet hasznàlni.
De azt sem kell elfelejteni, hogy az ilyennel szennyezett atkaírtók még veszélyesebbek voltak ennél, mert ott közvetlen a méhek mellé vitték be a szert.
Válasz endypapa #497. hozzászólásáraTisztelt endypapa!
Senki nem szidja önöket!! A gond az hogy a kommunikáció elég rossz irányt vett. A méhészek a döntéshozókat szidják akik engedélyeztek olyan szereket amelyek hatásai elsőként a beporzó rovarokon jelentkeznek láthatóan. Ezen belül természetesen a házi méheken. Természetesen kiveri a biztosítékot hisz hatalmas gazdasági károk keletkeztek. nem csak mint méh családok hanem a kieső termés is. A döntéshozókat szidja a méhész társadalom. Felénk a méhészek kapcsolatba kerültek a gazdákkal, oly módon ,hogy a gazda megkereste a méhészt , és azt kérdezte, hogy feljelentette e a méhész őt mert hogy a NÉBIH vizsgálódik ellene. nos ezeknek a beszélgetéseknek az alkalmával kiderült, hogy a NÉBIH által engedélyezett (gazdák szerint nem volt választásuk)szerek után vizsgálódnak, és az összes vizsgálatot a saját laborjaikban végzik. Nos ha a gazda rá van kényszerítve arra hogy csak egy féle csávázószeres magot vehet és vethet, és következik a vetésforgó akkor azt gondolom hogy ezért nem a gazda a hibás. De amennyiben valaki okoskodott annak hulljon porba a feje. Azt kell látni a NEOS szerekkel, hogy amíg opció volt addig választhatta a gazda hogy használja vagy se, az amúgy igen drága kegyszert. És igen akkor is voltak méhpusztulások!! Csak nem tömeges, meg nem volt hírértéke. Most hogy mindenhol engedélyezték ezeket a finomságokat az ország egész területén nagy a baj, és nincs felelős.Ami a nagyobb gond, hogy nem reklámozzák hogy a NEOK a rovarvilágtól kezdve az EMBERIG bezárólag mindent ütnek. Felénk a földeken összegyült pangó vizekben mutatták ki a neot. Temérdek méh pusztult el ami abból ivott. A fecskéket gyilkolja amelyik abból a pocsolyából építi a fészket. Szóval míg a méhekről vitatkozunk addig zajlik az "élet". Fogynak a vegyszrek ürülnek a raktárak, telnek a zsebek, és egyre többe betegszenek meg a nagyon szép csuda friss ropogós világtól.
Válasz 74daiwa74 #521. hozzászólásáraTisztelt 74 Daiwa 74.
Azt megköszönném!
Bár nekünk termelői szemmel furcsa az egész, mert szerintem évek óta használt szerek lesznek, amik idáig nem okoztak ekkora/ilyen gondot.
Válasz Sanyee #518. hozzászólásáraTisztelt Sanyee!
Az OMME által végzet szinergecia vizsgálatokról szóló táblázatot nagyon szívesen lefotózom önnek holnap. Sajnos igen . Ez is most derült ki hogy két mondjuk úgy erős idézőjelben ártalmatlan vegyszernek a keveréke egy ártalmas harmadik vegyületté alakúl. De ezt holnap átküldöm .
Válasz csoppika #514. hozzászólásáraFélre értések elkerülése véget írom. A repce önmagában is köszöni szépen jól el van a széllel. A szél porozta növénye egyike. De mivel gazdasági célokat szolgál, nem bízzák a gazdák a véletlenre, így méheseket engednek (jelzem kapzsi módon eszetlenül tisztelet a kivétel ha van ilyen) a földjeik mellé telepedni.
A hektár per család szám a méhész vonatkozásában fontos. Fajtája válogatja de a repce 1ha/3család méhest lát el oly módon hogy van csekély mennyiségű elvehető méz. Természetesen ez megint egy érdekes dolog hiszen van hogy látni rengeteg kaptárt a földek partjára rakva, viszont szakmai szemmel nézve elég sokban nem egy család van hanem csak családocska.
Tisztelt Hús Futár!
Olvassa el amit a képen lát, a többit önre bízom. Ha kivégzi a méheket rendben. Nincs tovább, nem kell alkalmazkodnia hozzájuk tovább. De hogy a vadon élő beporzókat ha kivégzi hogyan lesz napra termés azt nem tudom. Vagy a vadon élő beporzókat nem üti a vegyszer? Akkor lehet hogy átverték a vegyszergyártók.
Egyet kell megérteni. A méhész ember az az ember aki a rovarvilággal foglalkozik, és ő látja ha baj van a rovarvilággal és szól. Ő az aki összeköti az ok okozatokat. Persze ez miatt egy problémás ember a gazdák szemében. De a gazdák elgondolkoznak azon vajon hogy ha nem volnának méhész emberek akkor honnan tudnák meg hogy kivégezték a vadon élő beporzókat??? Hiszen senki nem figyelne a rovar világra, mint ahogyan most sem.
Melyik volt az a rovarölő és gombaölő keverék amire most mondták, hogy az is okozta?
Válasz 74daiwa74 #515. hozzászólásáraEz végett kellene legalább 200 méterre széliránynak elébb tenni a méheket. De valóban a repce sokszor nagy csalódás.
Válasz csoppika #514. hozzászólásáraNapránál 4család/hektár