Hirdetés
Fórum
Cikkajánló
Hirdetés
!["Kétszer ad, aki most gyorsan ad!" – interjú Horváth Győzővel, a CIB Bank agrárszakértőjével](https://static.agroinform.hu/data/cikk/7/7103/cikk_77103/horvathgyozo-lead_jpg_fill_540x300_0.webp ""Kétszer ad, aki most gyorsan ad!" – interjú Horváth Győzővel, a CIB Bank agrárszakértőjével")
"Kétszer ad, aki most gyorsan ad!" – interjú Horváth Győzővel, a CIB Bank agrárszakértőjével
Extra forrásoldali kedvezmény is lehetséges.
354 hozzászólás
Válasz Radocz #353. hozzászólásáraAz összefüggő talajtakarás szubjektív és nem mérhető, viszont a 10 cm igen.
Pl egy 25q/ha tavaszi árpa után semmi takarás nem marad. Nem beszélve a bálázott területekről.
A tarlóhántás pedig szerintem a vetés után a leg fonotsabb agrotechnikai művelet.
Szóval maradjunk annyiban mindegy, hogyan értelmezed, ha így büntetik......
Válasz trikolor5 #334. hozzászólásáraMr Poke figyelmébe a 16. pont.
Válasz Gandhy #351. hozzászólásárahát ennyi, és ha az az út töltésként szolgál, vagyis visszaduzzasztja az árhullámot, emrt anno így építették meg, hogy a sárváriakat, rpcelakiakat ne mossa el a rába még egyszer, akkor az árvíz jön és marad egy jó ideig. aztán levonul, ahogy szabályozottan átfér az út alatti átereszeken. így funkcionál a 8as rábahídvég és vasvár köztött, így létesült a 87es kám és rum között, és így csinálták a sótony-ikervár összekötő utat, hogy ezek visszafogják az árhullámot. nézz rá térképére.
Válasz envagyok2 #350. hozzászólásáraLehet. Nekem anno az MVH-s tökfej magyarázta, hogy nálam nincs árvízkár, mert az árvíz átmegy és levonul, majd a belvíz ami marad és az a károkozó. Hagytam az egészet, mielőtt még elpattant volna egy ér az agyamban. Egy másik esetben pedig arról akartak meggyőzni, hogy nálam nem is volt árvíz, mert területileg nem jelentettek árvizet. Kérdeztem, hogy azt minek nevezzem ezek után, amikor 2 falu közt le van zárva a közút, mert folyik át felette a víz, netán egy eltévedt pataknak?
Válasz Gandhy #349. hozzászólásáranem. az árvíz mindenhol vis major, kivéve az árterületet, merthogy az vízjhárta terület, és ott számítanod kell az árvízre, ezért az nem vis major. mondják ezek a balfaszok. monjduk attól az még vis major az én értlemezésem szerint, mert attól, hogy árterület, attól az árvíz még elháríthatatlan külső akadály, az, hogy árterület, az csak a gyakoriságot adja meg, ott legfeljebb gyakrabban fordul elő, mitn máshol. lottó kettes gyakrabban van mint lottó ötös, ez a különbség. a lényeg, hogy árterületen nem tudsz árvízre vis majort jelenteni, elgalábbis ezek a balfaszok elutasítják, igaz ülnek rajta egy évet. idén már be se adtam. ha emiatt szedik ki, akkor előszedem nekik a tavalyi elutasítójukat. de előtte hozok nekik egy szórónyi ganajt a parkolójukba, az kurva élet.
Válasz envagyok2 #348. hozzászólásáraNálam már nem árterület. Amikor árvízkárt akartam vis majorként jelenteni, épp azért nem lehetett, mert nem ártér. Így az árvíz belvízzé minősül át. Mivel nem vitte el a tábla minimum 30%-át ezért meg nem lehetett vis majorként a kárenyhítést beadni. Maradt, hogy kiszedegettük a búzából a kiveszett foltokat és AÖP-ben az 5%-os nem termelőt választottam ls hagytam 4 %-os ugart Tar10-en. Most van 5-6 lejelentett zöldellő foltom a másfél hektártól a 400 négyzetméterig, plusz az összes táblaszéli bozótos, vízelvezető árok, stb. Hogy ezzel még mennyit fogok szívni a hivatallal, arra csak az idő adja meg a választ.
Válasz Gandhy #347. hozzászólásárailyenkor egylbként mi várható? mert ugye mindent megtettünk, talajmuna, levetetted, kikelt, gyomirtottad, ugyan úgy mindent megtettél, mint az, aki homoksivatagba veti a kukoricát, és ugyan így nulla termése lesz rajta, mint neked, akinek elvitte a víz. csak ő még kárenyhítést is kapni fog, mi meg még a területlapúót se, mert árterület, és iott számítani kell az árvízre. 20 évente egyszer. az alföldön meg húsz éve minden évben súlys aszály van. namost akkor hol mire kell számítani?
Válasz Bzs2 #345. hozzászólásáraÉn is várok még értesítést, mert a kukoricában 1 -2 hektárt elvitt az árvíz.
Válasz Bzs2 #345. hozzászólásáraEz is érdekes, mert nekem 2 éve jött értesítés, hogy a 12 ha tavaszi árpában van fél hektár búza, de nem releváns, mivel hibahatáron belül van. Valójában ott is volt, de nem volt vele dolog.
Válasz Gandhy #344. hozzászólásáraHát ez most azért kérdéses, mert azokra a táblákra, ahol a bíbic járt a vízben, arra semmi nem érkezett, de ahol az EK beadásakor még búzaszerű volt a kinézet, de május végén kijött az előző évi viharkáros napraforgó árvakelése, na oda jött a felszólítás, hogy két kultúra van a táblában. Bár az józan paraszti ésszel értelmes kérdésnek tűnik, hogy: Egy 24 hektáros búzatábla közepére ki vet 300 négyzetméter napraforgót, amőba alakban, de semmiképpen sem sorban?! És hogy csinálta, hogy nem tapodta meg a búzát? Helikopterből?!
Válasz Bzs2 #343. hozzászólásáraHa az EK beadása előtt már nem volt benn búza, akkor az nem támogatott területnek minősül. Nekem is ki kellett szedegetnem a foltokat és úgy adtam be.
Kinn b...uk a rezet a tarlón 40 fokban. A telefon kijelzőn nem látni semmit a fényben, a net akadozik. A műhold szerint két kultúra van a táblán (a meder alján kivitte a víz a búzát...).
Köcsög Skynet...
Válasz Bzs2 #340. hozzászólásáraNekem nem volt ilyen problémám de amint lehet én csinálom is a tarlóhántást. Mondjuk idén az egyik zsák búzavetőmagban sok árpa volt, csúnyán is nézett ki kalászoláskor.
Válasz MrPoke #337. hozzászólásáraKössz
Válasz SzikiSzokeveny #339. hozzászólásáraInkább vetnék árpa után újból árpát (a gomba elleni védelemre kell odafigyelni!), mint árpa után búzát, mert a búzába kerülő árpa kizáró ok lehet átvételkor. Nálunk tavaly egy olyan durumbúzában lett árpa árvakelés, amiben 4 évvel azelőtt volt árpa vetve. Arról a 14 hektárról bejövő durumbúzát külön kellett leraknom, mert nem vették át (ha őszi búza lett volna a táblában, akkor sem vették volna át) és végül egy állattartó telep vette meg, szerencsére csak kicsivel kevesebbért, mint az aktuális durumbúza ár.
Válasz Bzs2 #338. hozzászólásáraIgen, kétszer egymás után. Nekem is volt már árpára búza és búzára árpa is. Egyikkel sem volt gond.
Válasz RARGAkèny #336. hozzászólásáraÉn úgy értelmezem, hogy nem lehet kalászos csak kétszer egymás után. Ráadásul idén, ha az árpádban volt az előző évi búzádból árvakelés, akkor az nem lett káros keverékesség és még a hektolitersúlyt is emeli, de a jövő évi búzádat nem akarják majd átvenni, ha az idei árpád árvakelése lerontja.
Válasz RARGAkèny #336. hozzászólásáraIgen vethető. 3 évet egymást követően nem mehet.
Üdv. mindenkinek.
Abban tudnátok segíteni hogy a 2023 ban termesztett búza után, idén őszi árpa volt, és hogy utána vethető bele őszi búza??
Válasz trikolor5 #334. hozzászólásáraAz én értelmezésemben, (nem biztos, hogy helyesen) " 3. melléklet szerinti növénnyel borított terület." az alap.
A növényeknek ott kell lenni a területen egész vállalt időszak alatt, de pl. parlagfűnél nem hivatkozhatsz arra, hogy nem szabad gyomot irtani,. azért van ott.
Parlagfűnél mind a kettőnek megfelelni húzós feladat.
A tárcsa meg mindent visz. Hiányozni fog a melléklet szerinti növény.
Sekély tarlóhántás 16.
Viszont ami feltűnt még a talajtakarásos parlag 18. a kötelező 4% ugye. Na itt úgy írja, hogy végezhető kaszálás szárzúzas mechanikai gyomírtás stb.. Végezhető! Tehát nem muszáj? Maradhat úgy gyomosan egész évben? Vagy maghozásig?
A másik pedig, hogy a mechanikai gyomírtás alatt mit ért, ha nem a kaszálást szárzúzást? Lehet sekély gyomírtást végezni tárcsával pl?
Válasz SzikiSzokeveny #332. hozzászólásáraHa fekete lesz, az látszik a Holdról is.
És még a büntetés is jogasnak tűnik.
Ha kaszálod azt sokszor kell ismételni.
Akik forgatás nélkül gazdálkodnak, szerintem tudják a tutit.!
Válasz trikolor5 #330. hozzászólásáraAztán majd azért nyavajognak, mert ha egy 3-4t árpát vagy búzát meghúzol 10 centire egy sorral, az szín fekete lesz, a 10 tonnásba meg se látszik szinte.
Válasz Erdőjaro #329. hozzászólásáraHasonlóan az AOP-hoz, jövőre sokkal okosabbak leszünk.
Van tippem, de felelősséget nem vállalok érte.
Ma a szedd magad akción hallottam.
70/453hatvan88harom
Válasz Erdőjaro #329. hozzászólására10cm a maximum művelhetőség. A lényeg, hogy a szentinel lásson rajta szármaradványt, ne legyen feketére művelve. Nálam is néhol belekap jobban a tárcsa, kombájn keréknyomában meg éppen megkarcolja. Ez főleg szerintem a nyári szántósokra lett kitalálva ahol fekete vagy fehér a szitu.
Tarlóhántás kontra kötelező tarló meghagyása... Mi alapján mérlegelik,hogy megfelelő e a fent hagyott tarló? Mi minősül sekély tarlóhántásnak? IH tárcsa,grúber,rövidtárcsa is néhol leforgatja néhol meg nem. lehetetlen beállítani ennyire precizen.
Válasz sisu_00 #327. hozzászólásáraNEM
Sziasztok!
Olyan lucerna/méhlegelő/vadvirágos területről fogahtok-e termést, felbálázhatom-e, amelyiket jelöltem a 4%-os nem termelő területnek?
Válasz Pont #322. hozzászólásáraMint 7km-re az osztrák határtól gazdálkodó ezt azért cáfolnám. Jobb árakat kapnak az osztrák gazdák az osztrák felvásárlóktól/feldolgozóktól, de csak az ausztriában gazdálkodó osztrák gazdák. Tehát a magyaroknak magyar árat mondanak mert hát tisztában vannak a dolgokkal. Viszont van egy két élelmesebb aki strómanként vállalta pl. már tavaly ősszel is, hogy 5-8 euró/t ért átmehet a terményed az ő cégükön. Legalábbis én így értékesítettem az árpámat kb. 15e többért mint Magyarországon.
De a többivel teljesen egyetértek.
Válasz Igazi Földönfutó #323. hozzászólásáraDe hát te is Földönfutó-ként kezdted itt a pályafutásodat, mára lettél csak az igazán " Igazi Földönfutó " , nem erre a karrierre vágynak a fiatalok .
Válasz Pont #322. hozzászólásáraAzért ne temetsd annyira a mezőgazdaságot,és lesz aki csinálja a fiatalok közül is bőven.Egész télen azon ment a duma,hogy a fél ország nem lesz bevetve,hát nem úgy néz ki a határ.
Válasz .Feco. #321. hozzászólásáraNem tudom hol vannak 9 ezres árak, az ukrán határ melletti országokban biztos nincs, de kérdeztem a magyar-osztrák határ melletti osztrák gazdákat, hogy hova viszik a terményt, Ők is Mo-on adják el, mert odaát sincs magasabb ár. Sokkal nyugatabbra, ahova már nagyon magas lenne az ukrán szállítási költség, ott esetleg, de ez is azt bizonyítja, hogy szinte kizárólag az ukrán miatt van piaci zavar, ami meg kizárólag az eu, eu-s gazdákat tönkretenni kívánó határozata miatt van, bizonyos politikusoknak vannak euromilliárdos ukrán érdekeltségei .... Az a vicc, hogy meghosszabbították az ukrán vámmentességet mivel nincs piaci zavar, egyúttal meg engedélyezték a tagállamoknak, hogy sok milliárdért kompenzálhatják nemzeti forrásból az ukrán import miatt kialakult piaci zavarokat. (ha ilyen Mo.-lesz véletlenül csak a lölőéknek jut majd, meg egy-két magoszosnak) Mi is 34 éve csináljuk, de ilyen időjárástól független nehezítő tényezők nem volt még sosem. Fel kell fogni azt is, hogy mivel a jelenlegi támogatás ( ha az AÖP összejön is) alig éri el euroban a 10 évvel ezelőtti szintet, miközben minimum 100% áremelkedés volt mindenhol, ez azt jelenti, hogy felére csökkent a támogatás. Az, hogy a lombkorona sétánytól kezdve játszóterekig, feldolgozóipar stb... mindent a gazdák támogatásaként számolnak el így jön ki a "soha nem látott mértékű" támogatás. Teljesen felesleges ragozni, nincs és az irányok szerint már soha nem is lesz versenyképes jövedelemforrás a mezőgazdaság, a többi ágazattal szemben, ezért a fiatalok messzire kerülik, ma Mo.-on a gazdák átlagéletkora 65 év, akkor, nincs is itt miről beszélni......
Válasz Pont #318. hozzászólásáraÉn ezt nem így tapasztalom, nehéz időszak van, de volt már ilyen az elmúlt 34 évben maskor is. Nehezebb fenn maradni, de nem lehetetlen, ami pedig a nehézséget okozza az nem is biztos hogy az EU miatt van… Valamiért ezek az alacsony termény árak leginkább csak minket súlytanak, ahol kb a teljese feldolgozó kapacitás egy kézbe került, máshol 8-9xxx-es árakról szólnak a hírek…
Válasz Pont #318. hozzászólásáraSzerencsére nemigazán látszik a kivereztetes. Ahogyan a sok parlagot se látom, amit itt egyesek terjesztettek.
A gazkazan betiltasos dumád se igaz. Új építésű lakasoknal tervezik megtiltani, majd valamikor, a tervek szerint, ami nincs kőbe vésve. A kötelező parlagoltatast is bevezettek idén, most már nincs alóla kibuvo, mondták tavaly, aztán nem vezettek be.
Válasz Pont #317. hozzászólásáraLényegében azt írtad, de mindegy, a lényegen és a véleményemen nem változtat.
Válasz .Feco. #316. hozzászólásáraAz benn a ráció, hogy ha még nem vetted észre, az Eu vezetőinél eldöntött tény a mezőgazdaság tönkretétele, jelenleg is már visszafordíthatatlan stádiumban. Most a gazdák kivéreztetése zajlik, fektess be 100 milliót év végén visszajön 90, jövőre fektesd be a 90-et lesz belőle 80 és szép lassan mindenki feladja, a cél hogy mindenhol parlag legyen. E helyett lenne jobb ha mindenhol erdő lenne, a tűzifa gazdálkodásnak így is úgy is vége, hisz 2050-re nem lehet az euban még gázkazán sem, nemhogy szilárd. Csak a legjobb földeken maradna termelés, megszűnne a túltermelés, ami miatt most olyanok az árak amilyenek......
Válasz Rabó001 #314. hozzászólásáraSenki sem mondta, hogy az eu gazdálkodjon. Ugyan azt a pénz amit most ad hektáronként adja oda az eddigi bérbeadóknak, az állami erdészetek meg telepítsenek.....
Válasz Pont #308. hozzászólásáraDe mi abban a ráció, hogy egy egyébként is szűkös erőforrást, amit eddig piaci szereplők béreltek most helyettük az EU béreljen majd kivonja termelés alól? Ezen ki nyer bármit is? A földtulajdonos ott van mint eddig is csak elveszíti a rendelkezést a földje felett, és ha később ő vagy az örökösei gazdálkodni szeretnének szántó helyett erdőjük van... A gazdálkodó aki eddig bérelte az elveszti a földet amire berendezkedett, kevesebb gép input fogy, kevesebb dolgozónak lesz munkája, kevesebb áru lesz a piacon, annyi hogy valamelyik csókos csilliárdokért erdőtelepítés címén gaztengerekkel szórja tele a határt, megnehezítve a gyomok és a vadak elleni védekezést, akinek meg most van erdője az szépen leértékelődik, mert megnövekszik a kínálat...
Alapesetben az államnak (és az EU-nak) szabályozási keretet kellene biztosítania, nem össze-vissza beleavatkozni a gazdaságba, mert az szinte mindig torzuláshoz vezet...
Válasz envagyok2 #310. hozzászólásáraA bérlet az bérlet, felesleges tovább ragozni. Megvannak erre statisztikák, meg lehet keresni hogy mennyi a bérelt földek aránya Magyarországon, nincsen ezzel semmi baj.
Válasz Pont #308. hozzászólásáraEz egy marhaság, már ne us haragudj, az EU nem egy gazdálkodó szervezet higy földdel foglalkozzon.
Válasz Radocz #312. hozzászólásáraPróbáld ki!
Válasz hashtag #117. hozzászólásáraMilyen érzés lehet, amikor az ember hátat, drótkefevel dörzsölik?
Válasz trikolor5 #304. hozzászólásáraÉn köszönöm. Adtál egy ötletet.
Válasz Pont #308. hozzászólásáraa 70-80% esetleg úgy jöhet ki, hogy a cégek bérlik, de jürészt a saját tualjdonosaiktól, én nem hiszem, hogy ilyen nagy arányú a tényleges bérlés, de ez csak mellékvágány. amit mondasz, hogy kapjon valami járadékot, és vigye valaki a földjét, volt ilyen, a földet életjáradékért, borzalmas csalások, ráfizetés és bukta. szeritem az évi 100 ezer bérleti díj rohadt sok egy akácosért, 50 év alatt lejön róla 6 millió, és ennek legalább a fele művelési ktg, és hol van még a tőkeköltség, meg a helyreállítás ktg-e. nyilván ezért nem akácozik senki a földjén, mert a szántó többet hoz, mint az.
és azt is tegyük hozzá, hogy amit ma ültetnek ilyen-olyan tmogatásbóol, abból soha senki nem fog már elvinni egy fogpiszkálóra való fát sem, az már soha nem lesz kivágva, nemhogy eltüzelve. 50 év múlva fele ennyien lesztek ebbe az országba, meg európába is, 3 fokal magasabb lesz az átlaghőmérséklet, és minden házon napelem lesz. egyszerűen nem fog kelleni, de engedélyt se kap senki, hogy kivágja.
Válasz envagyok2 #306. hozzászólásáraHát nem tudom mi lehet azzal az akáccal,itt februártól áprilisig ültetjük,és ápr. végén május elején hajt ki,szinte hiánytalanul.Ha meg már kihajtott még az atombomba se árt neki.
Válasz envagyok2 #306. hozzászólásáraÉn olyan földtulajdonosokra gondolok, akik eddig is bérbe adták a földjeiket, ez nem kevés, mivel Mo-n a művelt területek 70-80%-a bérlet. Ők eddig sem foglalkoztak a földdel csak kapták a bérleti díjat, ha az Eu-tól megkapnák, akár infláció követően Euro-ban, inkább odaadnák. Az eu meg azzal telepítteti akivel akarja, ha a Pilisi parkerdő Zrt-vel akkor azzal. A gazdáknak is inkább megérné gyengébb, eróziós, területeket beadni, mint veszteséget termelni, az eu is megkapná a rezervátumát ugyan annyiért vagy kevesebbért mint amennyit jelenleg a mezőgazdasaságra költ....
Válasz envagyok2 #306. hozzászólásáraA vállalkozások számára megnehezítették az erdőgazdálkodói státuszt. Erdészeti szakirányító vállalkozásként lehet végezni ezt a tevékenységet, de annak olyan kritériumai vannak, amit itt az Alföld közepén mi nem tudunk (és nem is akarunk) teljesíteni. Van 60 hektárnyisaját magunk által telepített, különböző erdőnk, aminek a pályázati időtartam (az utolsó támogatás megérkezése) után már nem lehetünk erdőgazdálkodói. A terület tulajdonosai 76 és 81 évesek, ők máe nem vállalnak semmit. Nem lesz gazdája az erdőknek...
Válasz Pont #305. hozzászólásáraerdőtelepítésre van most is pénz, nem? csak sokan nem hiszik el, hogy nincs más út. mondjuk ahogy látom, manapság erdpt telepíteni se egyszerű, itt akácot most tavasszal ültették harmadjára, és nem nagyon látom, hogy hajtana.
Válasz trikolor5 #304. hozzászólásáraAz lenne jó, hogy a parlag vállalás az pluszpénzért lenne. Jelenleg minimális extra kiadással is lehet AÖP 2 pont, Pl. karbamid meg 4 féle növény (vagy 3 növény + 1hektár parlag). Ha ezen felüli parlagokért fizetnének egy szerény bérleti díjnak megfelelőt, a sok gyenge földet mind lehetne parlagoltatni. Egyébként ha az Eu annyira rezervátumot akar, fizessen mondjuk 120 000-et azoknak akik most bérbe adják a földjeiket, szívesen odaadják, aztán erdősítsék be. A különböző jogcímeken AKG BIO, stb. ennél többet költ jelenleg az Eu a szarságaira....