Február 14-e fontos nap a szerelmesek számára. Sokan szeretik, sokan idegbajt kapnak tőle, de a Valentin nap már egy ideje belopta magát a mindennapjainkba. Akinek van párja, az valószínűleg tartja, akinek nincs, annak egy kicsit lehet, hogy nehéz a sok szerelmes szív látványa.
Habár a Valentin nap, vagy ahogyan mi magyarok nevezzük, a Bálint-nap elsősorban a szerelmesek ünnepe, azért nem sajátíthatják ki maguknak teljesen ezt a napot. Ezen a napon ugyanis más népi hagyomány is igen fontos szerepet kapott, a szerelmes hagyományok mellett. Azt is megtudhatjuk, milyen lesz az idei termés.
Bálint-napi hagyományok, nem csak a szerelmeseknek
Hazánkban korábban több népi hagyomány is tartozott ehhez a naphoz, amelyek nem kötődtek a szerelemhez. Valentin napon a gazdák megkerülték a birtokukat még napkelte előtt, hogy a tolvajokat és a madarakat távol tudják tartani a szőlőtől.
Úgy tartották, ha Bálint-napon hideg és száraz az idő, akkor jó lesz a termés. Azt is gondolták, hogy ezen a napon választanak párt a verebek.
Hagyományos szerelmi jóslások
De már régen is köze volt ennek a napnak a szerelemhez, így nem véletlen, hogy több szerelemmel kapcsolatos babona is tartozott a Valentin naphoz. Valentin napon a leányok a párnájuk alá babérlevelet tettek, és azt remélték, emiatt álmukban meg fogják tudni, ki lesz a jövendőbeli férjük. Úgy vélték, ha Valentin napon egy hajadon verebet lát, akkor szegény emberhez fog feleségül menni, de nagyon boldog lesz Ha azonban tengelice repül át felette, gazdag férj volt várható.
_fill_540x300_0.jpg)
Bálint-napon almából is jósoltak a lányok. Fotó: Shutterstock
De volt, aki nem bízta a véletlenre, és megevett ezen a napon egy kilencmagú almát, a magokat pedig a kiszemelt fiú zsebébe csempészte, hogy az szerelemre lobbanjon iránta. De az alma arra is kiváló volt, hogy félbevágják, és ahány mag volt benne, annyi gyermeket jósoltak a leánynak. A legszebb hagyomány azonban mind közül az, hogy reggel megcsókolják egymást a szerelmesek, hogy szerelmük soha ne múljon el.
A Valentin nap eredete
De hogy miért is pont ez a nap a szerelmesek napja? Az angolszász országokban tartott ünnep a 20. század végétől az egész világon elterjedt. Szent Bálint, vagyis Valentin, a szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziával élők védőszentje.
Szent Bálint, Terni püspöke, a 14. században a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé vált Angliában és Franciaországban. A legenda szerint II. Claudius császár úgy vélte, jobb katonává válik az, aki nem nősül meg, így megtiltotta a fiatal fiúk számára a házasságot. Bálint püspök azonban a tilalom ellenére megeskette egymással a szerelmeseket, azokat is, akik katonák voltak. A friss házasokat a kertjében termő virágokkal ajándékozta meg, innen az ajándékozás hagyománya.
A császár börtönbe vetette, ahol a püspök megismerte börtönőre vak lányát, akinek visszaadta a látását. Mielőtt február 14-én kivégezték volna, egy levélben búcsúzott el a lánytól, mely levél végén így köszönt el: „A Te Valentínod." Emiatt szokás ezen a napon képeslapokat küldeni, melyeknek ugyanez az aláírása.
Valentin napon a szerelmesek virággal és más aprósággal ajándékozzák meg egymást. Fotó. Shutterstock
Ez a nap Juno istennő, a házasság pártfogójának ünnepe is volt. A lányok ilyenkor Juno templomába mentek szerelmi jóslásért. Az angol kivándorlók magukkal vitték a Valentin-napi szokásokat az Egyesült Államokba is, majd Európában a második világháború alatt terjedt el igazán. 1950-ben, Nürnbergben volt az első Valentin-napi bál. Ekkor lett hivatalos ünnep a Valentin-nap.
Japánban azonban nem így ünnepelnek. Ott ezen a napon a hölgyek csokoládét ajándékoznak a szeretett férfinek, aki ezt egy hónappal később úgy köszöni meg, hogy aprósüteményt küld viszonzásképp. Olaszországban a szerelmespárok lakatokat tesznek hidakra, majd a kulcsot a folyóba dobják, hogy a szerelmük örökké tartson.
Akár tartjátok a Valentin napot, akár nem, boldogsággal és szerelemmel teli napot kívánunk!
