Az avokádó igazi szuperélelmiszer, azonban ahogy minden iparszerűen termesztett élelmiszer esetében, az avokádóval kapcsolatban is születnek kritikák. Ezeket összegezte a greendex.hu Doodi Hazut avokádóimportőr kereskedő, az Avokadoim Hungary Kft. tulajdonosa segítségével.
Miért fogyasszunk rendszeresen avokádót?
Doodi Hazut véleménye szerint sokkal több hasznunk származik az avokádóból, mint amennyi negatívum társul hozzá, ugyanis annyira egészséges és kiváló élelmiszer, hogy amennyi kárt okoz a termesztése, legalább annyi pozitívummal jár a fogyasztása, hiszen rendkívül előnyösen hat az egészségre.
Az avokádó ráadásul nagyon sok ember számára jelent munkalehetőséget, a termelőkön kívül is, hiszen ahhoz, hogy eljusson a fogyasztókhoz, szükség van a kereskedőkre, szállítókra, importőrökre vagy éttermekre. Ha nem vásárolnánk több avokádót környezetvédelmi megfontolásból, sok embernek a megélhetése veszélybe kerülne.
Az avokádót már 10 ezer évvel ezelőtt a közép-amerikai őslakosok is fogyasztották, később pedig a maják is használták, az aztékok pedig afrodiziákumnak tartották. 1500 és 1900 között közép-amerikai családi farmokon termesztették, és csak a mexikói konyha használta. 1900-tól kaliforniai gazdák is termeszteni kezdték.
Az avokádófogyasztás jótékony hatásai
Az avokádó több mint 10-féle vitamint és 20-féle ásványi anyagot tartalmaz, ezért igazi csodanövénynek számít. A-, B-, C-, E- és K-vitamint is tartalmaz, továbbá található benne réz, vas, foszfor, magnézium, kalcium és kálium. Kb. háromnegyede víz, 15%-a pedig olaj, amelynek kétharmadát egyszeresen telítetlen olajsav teszi ki. A gyümölcs telített és többszörösen telített zsírsavakban is bővelkedik, valamint gazdag rostban és fehérjében.
A fák csak 5-12 év után fordulnak termőre – fotó: Pixabay
Az avokádótermesztés hátrányai
Monokultúrás termesztése komoly terhet ró a természetre. Jelenleg évente 5,7 millió tonna avokádó fogy, és a kereslet egyre nő. Az avokádó vízigénye nagyon magas, 1 kg megtermeléséhez 2000 liter vízre van szükség. Az ültetvények a kártevőkkel szemben viszont igen ellenállók, ezért nem igényelnek sok növényvédő szert. Azonban a fák csak 5-12 év után fordulnak termőre.
Chilében az avokádótermesztés Petorca városában összpontosul az ország középső részén, igen meleg klímájú vidéken. A rendkívül száraz régióban azonban minden hektár öntözéséhez napi 100 ezer liter víz szükséges! Mivel a termesztőknek elsődleges érdeke a minél nagyobb terméshozam, 2011-ben megcsapolták a régiót vízzel ellátó fő folyót. Légi felvételek segítségével 65 illegális csatornát lepleztek le, amelyek a folyóból az ültetvényekre terelték a vizet.
Ezeket a csatornákat azóta felszámolták, azonban az, hogy a vízkészletek magánkézben vannak, oda vezetett, hogy ma a régió lakosainak platós kocsival hordják az ivóvizet (ami ráadásul gyakran rossz minőségű), míg a nagy avokádóimportőrök farmjain zöldellnek a fák! Akik megpróbáltak szót emelni ez ellen, életveszélyes fenyegetéseket kaptak.
Az avokádó igazi szuperélelmiszer – fotó: Pixabay
Doodi Hazut elmondta, hogy Izraelben is rengeteg avokádót termelnek, pedig kevés a víz, amit ott úgy oldottak meg, hogy reciklált vizet használnak. Véleménye szerint ahogy a kereslet nő, egyre több ország meg fogja találni a legalkalmasabb és legköltséghatékonyabb helyeket a termesztésre.
Illegális erdőirtás, kartellek, háború az avokádóért
Az avokádó igazi hazája Mexikó, ahol a világ avokádótermésének 30-40%-a terem. A lakosság 20%-ának a megélhetése az avokádótermeléshez köthető. Csakhogy a gazdálkodás alá vont területet illegális erdőirtással igyekeznek növelni, évente 6-8 ezer hektár erdő válik az avokádótermesztés áldozatává. Michoacánban ma már az erdős területek nagysága megegyezik az ültetvényekével.
Az avokádót zöld aranynak is nevezik – fotó: Pixabay
Az avokádótermesztésből származó bevételeket látva méltán nevezik az avokádót zöld aranynak is. A bevételek vetekszenek a marihuánaültetvényekéivel. Csakhogy ahol ekkora a nyereség, megjelennek a bűnbandák is. Mexikóban a kartellek már az avokádóra is rátették a kezüket. Eleinte csak a drogpénzek tisztára mosása végett vásárolták be magukat, később azonban Michoacán tartományban fő profiljuk lett az avokádótermesztés.
2006-ban a mexikói állam háborút indított a drogkereskedők ellen, aminek következtében a nagy kartellek szétestek, a kisebbek pedig rátelepedtek az avokádóra. 2006 és 2018 között 10 ezer gyilkosság történt, az ezredforduló után pedig egyre gyakrabban fordult elő emberrablás: a kartellek tagjai elrabolták a nagyobb gazdák családtagjait, és váltságdíjat vagy területeket követeltek értük. Több tízezres létszámú avokádókartell jött létre, és a kartell az egész iparágat a fennhatósága alá vonta.
A helyi termesztők összefogtak, és magánhadseregeket fogadtak, melyek igen komoly fegyverzettel rendelkeztek, ellenőrzőpontokat létesítettek, és folyamatos jelenlétükkel elriasztották a kartellt Tancitaro városától. Ahhoz azonban, hogy a város továbbra is békés hely maradhasson, szükséges a zsoldosok állandó jelenléte.