Miben különbözik a kefir és a joghurt? És melyik az egészségesebb?

Mi a különbség a kefir és a joghurt között?

Mindkettő íze igen jellegzetes, beltartalmuk azonban lényegesen különbözik. Alapjuk általában tehéntej, de kecske-, juh- vagy másféle tejből is előállíthatók. Az ízélmény mellett az emésztőrendszerre gyakorolt jótékony hatásaik miatt is érdemes fogyasztani mindkettőt.

A kefir és a joghurt is a tej erjesztésének, azaz fermentálásának az eredménye, mégis nagyon sok mindenben különböznek egymástól. A legjelentősebb különbség a készítésük módjában van: a joghurtot csak baktériumok erjesztik, míg a kefirt baktériumok és élesztőgombák segítségével állítják elő. A joghurt kétféle baktériumot tartalmaz, a kefir viszont tíznél is többet. Ezáltal élettani hatásaik is különbözőek.

A joghurtban lévő baktériumok gyulladáscsökkentő hatásúak, támogatják a bél nyálkahártyáját, azonban nem maradnak meg ott, csak áthaladnak a szervezeten. A kefirben található élőflórák ezzel szemben segítenek egyensúlyba hozni az emésztőrendszerünket.

A különböző előállítási mód eredményeképpen a joghurt sűrűbb és krémesebb, a kefir folyékonyabb. A joghurt semlegesebb ízű, míg a kefir karakteresebb, savanykásabb. A kefirt akár meg is ihatjuk, míg a joghurtot inkább kanállal fogyasztjuk, akár a tejfölt is helyettesíthetjük vele, és a süteményekbe is nyugodtan tehetjük. Mivel hasonló élelmiszerekről van szó, számos közös tulajdonságuk van, de van néhány olyan dolog is, amelyben eltérnek egymástól.

Mivel mindkét tejtermék rendkívül egészséges, gyakran egyszerűen az íz dönt abban, hogy melyiket választjuk.

Egy csésze kefirben 8 gramm fehérje van, míg ugyanennyi sima joghurtban 6 gramm. A szénhidráttartalmuk is csaknem azonos: egy csésze kefir 9, egy csésze joghurt 10 grammot tartalmaz. Azonban mivel a kefirben élesztőgombák is vannak, a kefir probiotikus hatása erőteljesebb, akár háromszor annyi probiotikus hatású baktérium is lehet benne, mint a joghurtban. Kalciumban is gazdagabb: adagonként 300 milligramm van benne, míg egy adag joghurt 180 milligrammot tartalmaz.

A-vitaminból egy adag kefir 300 mikrogrammot, egy adag joghurt pedig 230 mikrogrammot tartalmaz.

A kefir probiotikus hatása erőteljesebb, mint a joghurté – fotó: Shutterstock

A görög joghurt jótékony hatásai

A fehérjében, probiotikumban és kalciumban gazdag joghurtot régóta összefüggésbe hozzák a csontok erejével, a bélrendszer egészségével, sőt még a testsúly szabályozásával is; az egészséges táplálkozás egyik alapkövének tartják. Tehát mindenképpen érdemes beépíteni az étrendünkbe. De mi a különbség a görög joghurt és más joghurtok között? Melyiket érdemes választani?

A natúr görög joghurt azon kevés élelmiszerek egyike, melyek mind a kilenc esszenciális aminosavat (fenilalanin, valin, triptofán, treonin, izoleucin, metionin, hisztidin, leucin és lizin) tartalmazzák. Ezek a vegyületek együttesen alkotják azokat a fehérjéket, amelyek nélkülözhetetlenek az egészséges szervezet számára. Ennek köszönhetően a görög joghurt az egyik legtökéletesebb fehérjeforrás.

Más joghurtok is gazdag fehérjeforrást jelentenek, azonban a görög joghurtot más eljárással készítik, aminek eredménye egy sűrűbb, krémesebb, alacsonyabb cukortartalmú és magasabb fehérje- és probiotikum-koncentrációjú összetétel.

A dietetikusok egyetértenek abban, hogy a görög joghurt kiemelkedően egészséges, azonban fontos, hogy a megfelelő minőségű terméket válasszuk. A natúr görög joghurt tejből vagy tejszínből, illetve élőflórákból áll, ezért olyan terméket vásároljunk, amely nem tartalmaz stabilizátorokat, zselatint, hozzáadott cukrokat, édesítőszereket, ízesítőket, egyéb adalékanyagokat.

A görög joghurtot Görögországban általában natúr változatban, esetleg némi dióval fogyasztják, hiszen önmagában is teljes értékű élelmiszer. Adhatunk hozzá magvakat, gabonaféléket, gyümölcsöket, mézet, azonban ekkor figyelemmel kell lennünk arra, hogy ezek a kalóriatartalmat jelentősen emelni fogják.

A görög joghurt önmagában is teljes értékű élelmiszer, de adhatók hozzá gyümölcsök, magvak, gabonafélék is – fotó: Shutterstock

• Mivel bőségesen található benne fehérje, a görög joghurt kiválóan csillapítja az éhséget, az étvágy csökkentésével segítve a zsírégetés folyamatát is. Míg a normál, alacsony zsírtartalmú joghurtok kb. 8 gramm fehérjét tartalmaznak ¾ csészénként, addig a görög joghurt 17 grammot.

• A joghurt számos vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, kiváló kalcium-, kálium-, cink-, B6- és B12-vitamin-forrás. A görög joghurtban a fehérjék, a vitaminok és a probiotikus kultúrák is magasabb számban fordulnak elő, miközben jóval kevesebb laktózt tartalmaz a normál joghurtoknál.

• Már több tanulmány bebizonyította, hogy a görög joghurt egyike azon élelmiszereknek, amelyek nagyban hozzájárulnak a hosszú élettartamhoz. Az egyik híres kék zóna, a görögországi Ikaria lakói a görög joghurtot jellemzően tej helyett, naponta kétszer fogyasztják, ami magas probiotikum- és vitamintartalmának köszönhetően az immunrendszer erősítésében is fontos szerepet játszik.

Összességében elmondható, hogy e kalciumban, fehérjékben és vitaminokban gazdag termék rendszeres fogyasztásának számos előnye van: erősíti az immunrendszert, szabályozza a koleszterinszintet, és gyulladáscsökkentő hatást fejt ki a bél nyálkahártyájára. Ráadásul mivel a joghurt a tehéntej kétféle baktériumának erjesztéséből készül, aminek során a laktóz tejsavvá alakul át, azok számára is fogyasztható, akik laktózintoleranciában szenvednek.

A kefirfogyasztás egészségügyi előnyei

Ha megfelelő mennyiségben fogyasztunk mindennap a kefirből, az hozzájárul ahhoz, hogy a bőrünk fiatal maradjon, a csontjaink erősek legyenek, kevesebb allergiás tünetünk legyen, jobbá váljon a bélműködésünk, és még a rák kockázatának mérséklésében is segít.

A kefirnek nagyon alacsony a laktóztartalma, így a laktózintoleranciában szenvedők is fogyaszthatják. Frissebb ízű, táplálóbb és folyékonyabb, mint a joghurt. A kefirrel vitaminokat, ásványi sókat és fehérjéket juttatunk a szervezetünkbe, melyek egyensúlyba hozzák a baktériumflórát, javítják a bélműködést, és erősítik az immunrendszert.

A kefirben található 61-féle jó baktérium és magas A-, B12-, K-, D-vitamin-, kalcium-, magnézium-, vas-, jód-, riboflavin-, folsav- és foszfortartalma gondoskodik az alábbi kedvező élettani hatásokról.

• A kefir természetes kalciumának felszívódását a D-vitamin-tartalma segíti. Egy kutatás eredményei szerint a rendszeres kefirfogyasztásnak köszönhetően a csontritkulásban szenvedő betegek esetében javul a csontok ásványianyag-tartalma.

• A kefir a bélflóra működésére gyakorolt kedvező hatásának köszönhetően szebb arcbőrt is eredményez.

• Mivel a kefir késlelteti az enzimaktivitást, a korai stádiumú daganatos megbetegedések esetében hatékonyan vethető be.

• Az ételallergia megelőzése és a nyálkahártya ellenálló képességének fokozása szempontjából a kefir az ígéretes élelmiszer-összetevők közé tartozik. Hatékonyan lép fel az irritábilisbél-szindróma, a hasmenés és bizonyos fertőzések okozta fekélyek megelőzésében és kezelésében is. Jótékony hatást fejt ki a vastagbél bélflórájára, a szervezet ellenálló képességének növelése mellett elbánik a kórokozókkal.

• A kefir salaktalanítja a bélflórát, felgyorsítja az emésztést, miközben hosszabban tartó teltségérzetet biztosít. Fehérjetartalma magas, napi többszöri fogyasztása hatékonyan segít a testsúly csökkentésében.

• Képes lassítani vagy akár meg is állítani olyan veszélyes baktériumok növekedését, mint a szalmonella, a H. pylori és az E. coli.

• Kutatási eredmények arra utalnak, hogy a kefir fogyasztása csökkentheti az éhgyomri vércukorszintet, és segít szabályozni a vérnyomást.

A kefir táplálóbb és jobban emészthető, mint a joghurt – fotó: Shutterstock

A kefir sokkal jobban emészthető, mint a joghurt. Olyan probiotikumok találhatók benne, amelyek nélkülözhetetlenek a megfelelő bélműködéshez, valamint az immunrendszert is erősítik – ezek a probiotikumok a joghurtból hiányoznak. Ráadásul a kefirben jelen lévő probiotikumok életben maradnak a bélben, megvédve a bélflórát, míg az a két baktérium, amely a tejet joghurttá alakítja, nem probiotikum, nem marad meg a bélben. Tehát amennyiben az immunrendszerünk erősítése a cél, akkor a kefir a jobb megoldás.

Források: noklapja.hu, noklapja.hu 2, divany.hu, dietaesfitnesz.hu, sobors.hu