A vadszeder (Rubus Fruticosus) a legrégebbi gyógynövényeink egyike. Ősi maradványait svájci cölöpépítményekben fedezték fel, a kissé hamvas termésű gyümölcs az ott élők mindennapi étkezésének szerves része volt. Már Hippokratész korában, Kr.e. 400-ban említik jótékony hatását, az 1500-as években pedig állatok fekélyeinek kezelésére is alkalmazták – írja az egy.hu szerzője Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka, kertészmérnök és szociológus.

Vadszeder (Rubus Fruticosus) – fotó: pixabay.com

Feketéllő termései sokkal ízletesebbek, mint nemesített változataiké

Különböző fajai Európán kívül Észak-Afrikában, Észak-Amerikában és Ázsiában is megtalálhatóak, Európában több mint száz faja létezik.

Gyorsan terjed, dús, életerős utódokat nevel, erdőkben, parlagon hagyott területeken, utak mentén csoportosan fordul elő, erős tüskékkel felvértezve védi magát a betolakodókkal szemben. De a tüskéi ne riasszanak el senkit, mert a feketéllő termései sokkal ízletesebbek, mint nemesített változataiké.

Júliusban, az első gyümölcsök teljessé éréséig szedhetjük a leveleit, amiket szárítva különböző teák és teakeverékek készítéséhez használhatunk fel. A vadszeder leveléből készült tea nagy segítséget jelenthet gyomor- és bélpanaszok esetén, kezelhetőek vele a kínzó aranyeres tünetek, de kiváló ellenszere a fájó toroknak és fogínygyulladásnak: nincs más dolgunk, mint naponta többször gargarizálni vele.


Egy kis különlegesség: a levelek fermentálása

A planta tea igazi kuriózumnak számít, pedig egyszerűen elkészíthető: a szeder leveleit apróra kell vágni, egy sodrófa segítségével összezúzni, hogy a levelek sejtjei megfelelően roncsolódjanak.

Az összezúzott leveleket egy szűrőben forró vízzel telt lábos fölé kell helyezni, és addig kevergetni, amíg barna nem lesz. Amikor elérte a kívánt színt, ki kell teríteni, megszárítani, majd sötét helyen üvegben tárolni. A forrázatából kellemes, fekete teához hasonló ízvilágú forró ital készíthető.

Sokféleképpen felhasználható

A vadszeder A-, B- és C-vitamint gazdagon rejtő gyümölcsei augusztusban érnek meg a gyűjtésre. Az érett gyümölcs felhasználása nagyon sokrétű: lekvár, szörp, zselé és vadhúsokhoz kínált mártás is készülhet belőle.

Lekvárkészítésnél  kis mennyiségben piros szedret is érdemes hozzátenni a magas pektintartalom miatt, de érdemes kipróbálni fahéjjal, gyömbérrel, egy kis vaníliával fűszerezve is.

A vadszederből hűsítő fagyi is készíthető, de a friss gyümölcs nagyon finom túróba vagy natúr joghurtba is. Észak-Németországban a vadszeder a piros kása egyik fő hozzávalója: az áfonya, málna és ribizli párosításával izgalmas étel varázsolható belőle. A vadszederből likőr vagy bor is készíthető.

Köszvényt gyógyít

Bármelyiket enni vagy innivalót is készítjük, mindig ügyeljünk arra, hogy a szedett gyümölcsök egészségesek legyenek – túlérettek lehetnek, de már romlásnak indultak nem! A szederlikőr minősége az évek előrehaladtával nő, a vadszeder borral pedig  érdemes vigyázni, már kis mennyiség is ütős hatást gyakorol a fogyasztójára.

A vadszeder pozitív hatásait és zamatos ízét már az ókorban felfedezték: a görögök és rómaiak üdítőitalt készítettek belőle. Népszerű gyógyír volt köszvény esetén, a 18. században "köszvényszedernek" is nevezték.

Az erdő lakói körében is közkedvelt csemege: a rókák egyik kedvenc nassolnivalója, a foglyok pedig sokszor úgy teleeszik magukat a szederszemekkel, hogy felszállni sem tudnak egy-egy nagyobb lakoma után.