Amikor legközelebb egy szelet friss, ropogós kenyérbe harapsz, gondolj arra: lehet, hogy nemcsak finom, hanem kifejezetten egészséges is – és ezt nem egy trendi diéta, hanem tudományos kutatás mondja. A Fundação de Amparo à Pesquisa do Estado de São Paulo kutatói egy igen ígéretes új megoldást fejlesztettek ki: a napraforgóolaj gyártásakor keletkező, részben zsírtalanított napraforgómaglisztet tesztelték kenyérben, és a végeredmény messze túlmutat a „kísérleti recept” szintjén.

Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket.

Miért érdekes ez az összetevő?

A napraforgómagliszt nem valami egzotikus újdonság – valójában eddig az olajkivonás melléktermékeként kezelték, amelyet a gyártók olcsón próbálnak értékesíteni, vagy akár hulladékként kezelnek. A kutatók azonban rájöttek: tele van fehérjével, élelmi rosttal, vassal és kalciummal, ráadásul gazdag klorogénsavban, ami egy erős antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatású fenolos vegyület.

Így alakult a kísérlet

A tudósok 10–60%-os arányban cserélték ki a hagyományos búzalisztet napraforgómaglisztre, majd megvizsgálták a kenyér tápanyagtartalmát, szerkezetét és érzékszervi tulajdonságait. Az eredmények lenyűgözőek voltak:

Protein: A legmagasabb napraforgómag-aránnyal készült kenyérben a fehérjetartalom 27,16% volt, szemben a hagyományos kenyér 8,27%-ával.

Antioxidáns-kapacitás: Jelentősen megnőtt a kenyér antioxidáns-tartalma.

Rosttartalom: Szintén emelkedett, ami kedvez a bélrendszer egészségének.

Jó az egészségnek és a környezetnek is

A napraforgómagliszttel dúsított kenyér nemcsak tápanyagdúsabb, hanem a kutatók szerint akár lassabban emésztődő is lehet: a vizsgálatok során jelentős gátlást mértek a szénhidrát- és zsírbontó enzimek aktivitásában, ami arra utal, hogy az ilyen kenyér esetleg kedvezőbb vércukor- és zsíranyagcsere-hatásokkal is bírhat.

A kutatás különösen izgalmas az újrahasznosítás és a körkörös gazdaság szempontjából: egy olyan ipari melléktermék, amely eddig kihasználatlanul veszendőbe ment, most értékes élelmiszer-alapanyaggá válhat. Ez nemcsak csökkenti a hulladékot, hanem akár alacsony költségű, magas minőségű élelmiszerek előállítását is lehetővé teheti – különösen olyan régiókban, ahol a táplálkozási hiányosságok komoly közegészségügyi problémát jelentenek.

kenyér

A napraforgómagliszttel dúsított kenyér gazdagabb tápanyagokban – Fotó: Pixabay

De mi a hátránya?

Természetesen nem tökéletes megoldás. A vizsgálatok során azt is megfigyelték, hogy magasabb napraforgómagliszt-arány esetén a kenyér textúrája sűrűbbé, tömörebbé vált, és kevésbé volt puha a hagyományos változathoz képest. Ez ugyan csökkenthető volt vízben kinyert napraforgó-kivonattal, amely segített megőrizni a kenyér szerkezetét, de a tökéletes íz–textúra arány még további finomhangolást igényel.

Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ez a kutatás nem csupán egy új egészséges kenyérreceptet jelent, hanem egy fenntarthatóbb, táplálóbb élelmiszeripari jövő ígéretét is. A napraforgómagliszt nemcsak értékes tápanyagforrás, hanem a mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék hatékony újrahasznosításának nagyszerű példája. És bár a technológia még nem jutott el a szupermarketek polcaira, az irány már most izgalmas: a kenyér jövője lehet, hogy zöldebb, okosabb és egészségesebb lesz.

Forrás: sciencedaily.com