"A 21. századi magyar agrárium újjászületésének pillanatában vagyunk", soha nem látott mértékű és mennyiségű lehetőség áll a gazdatársadalom előtt – mondta az agrárminiszter Andocson hétfőn.
Nagy István a Somogy vármegyei településen az Agrár országjárás elnevezésű fórumsorozat első állomásához kapcsolódó sajtótájékoztatón hangsúlyozta:
a gazdatársadalom számára a tavalyi több mint 30 pályázat után az idén 40-et hirdetnek meg, és 2027-ig 5400 milliárd forintot biztosítanak számukra terület alapon, vagy beruházási oldalról.
Háromszor több forrás áll rendelkezésre, mint amennyi az előző ciklusban, mert a kormány, érezve a gazdák kihívásait, történelmi döntést hozott, és megháromszorozta a nemzeti társfinanszírozás mértékét, így a 80 százalékos nemzeti társfinanszírozás mellé 20 százalék érkezik az európai uniós büdzséből – tette hozzá.
Fontos, hogy a magyar mezőgazdaságban olyan változások álljanak be, amelyek a gazdák versenyképességét, jövedelembiztonságát, megélhetését, az exportot tudják növelni – fotó: pixabay.com
Rámutatott, hogy "ez más európai országban nincs így", csak a magyar kormány hozott ilyen döntést. Szavai szerint ez is azt mutatja, milyen előnyei vannak a kormány és a gazdatársadalom stratégiai partnerségének.
Közölte, az a cél, hogy 2027 végére a magyar mezőgazdaság e támogatások, beruházások eredményeként Európa dobogósa lehessen a versenyképességben és kibocsátásban.
Feladatuk segíteni a gazdákat, hogy közülük minél többen éljenek a lehetőséggel, és olyan jövőképet láthassanak maguk előtt, amely fejlődést, megerősödést jelent – mondta.
Nagy István hangoztatta, hogy a magyar kormány nagyon fontosnak tartja a vidéket, mert az "a hagyományainkat, a megmaradásunkat jelenti", a vidéki társadalom gerincét adó gazdatársadalom pedig az erőt képviseli, "ami szükséges ahhoz, hogy a jövőnket biztonságban tudjuk".
Az agrárminiszter szólt arról, hogy Somogyba 2024 végéig 93 milliárd forintnyi fejlesztési forrás érkezett a Vidékfejlesztési programból, annak kezdete óta.
Külterületi utak fejlesztését, önkormányzati utak kezelését biztosító gépek beszerzését több mint 10 milliárd, a helyi piacok infrastrukturális és eszközfejlesztését, a közétkeztetés fejlesztését 553 millió, élelmiszeripari, borászati beruházásokat 12 milliárd, állattartók beruházásait 11,7 milliárd, precíziós gépbeszerzéseket 10 milliárd, kertészeti fejlesztéseket 5 milliárd forinttal támogattak – sorolta.
Jelezte, az a cél, hogy ezen beruházásokkal el tudják érni a megmaradást, és azt, hogy a magyar mezőgazdaságban olyan változások álljanak be, amelyek a gazdák versenyképességét, jövedelembiztonságát, megélhetését, az exportot tudják növelni, és biztosítják, hogy minőségi élelmiszer kerüljön minden magyar ember asztalára.
Kitért arra, azért indultak országjárásra, hogy mindenkinek elmondják a jó híreket, a lehetőségeket, és felhívják a gazdák figyelmét a veszélyekre is, "mert a kettő együtt jár".
A most futó pályázatok, támogatások rendkívül fontosak a nemzeti kormánynak, egyúttal látható, hogy ezek a támogatások veszélyben vannak, hiszen politikai ellenfeleik megkérdőjelezik, kockára teszik azokat – mondta. Példaként hozta fel, hogy politikai ellenfeleik azt jelzik, nincs szükség területalapú támogatásokra, teljesen át kell alakítani az agrártámogatási rendszert, amely a miniszter szerint rendkívüli veszélyekkel jár mindazokra, akik erre építik gazdasági növekedésüket, megélhetésüket és jövőképüket.
A gazdatársadalom érdekének védelme, a vidék Magyarországának felemelése kiemelkedően fontos, ezért mindent elkövetnek, hogy a támogatásokat megvédjék, mindig megküzdenek Brüsszellel a hazai érdekekért, míg ellenfelük mindent alávet a Brüsszelnek való megfelelés érdekében
– mondta.
Úgy vélte, "erős védelmi vonalat" kell kiépíteni a magyar gazdatársadalommal, nem hagyhatják, hogy veszélybe kerüljön mindaz, amit közös erőfeszítéssel elértek.
"Nem hagyhatjuk, hogy valaki ilyen áron hatalomra kerüljön. Nem hagyhatjuk, hogy elárulják a magyar vidéket, elárulják a magyar gazdatársadalmat" – hangsúlyozta Nagy István.
Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke arról szólt, hogy az Agrár országjárás lehetőséget ad azon gondolatok, tapasztalatok, információk megosztására, amelyekkel a gazdák felkészülhetnek a kihívásokra, és segítenek, hogy az agrártermelés hatékony, eredményes, versenyképes és fenntartható legyen.
A kamarai elnök példaként említette az aszály okozta kihívásokat, az energiaárakat, az értékesítései nehézségeket és a generációváltást.
Witzmann Mihály, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, Somogyország mindig is büszke volt azokra a hagyományaira, amelyeket a mezőgazdaság és a vidék jelentett számára. Felhívta a figyelmet arra, hogy a megyében jelentős az agráriumra épülő feldolgozóipar, az erdészet és az idegenforgalom is.
Indexkép: pixabay.com