A foglalkoztatottak közé visszatérést segíti jelenleg az 55 éven felülieknek járó kedvezményes szocho – bár ezt 2019-től várhatóan eltörlik, nehéz helyzetbe hozva azokat, akik még nem töltötték be a nyugdíjkorhatárt –, illetve további kedvezményként jövőre mindazok után, akik öregségi nyugdíjban részesülnek, a munkába való visszaállás esetén a 15 százalékos személyi jövedelemadón túl nem kell majd közterhet fizetni.
A legnagyobb változás a 60–64 éveseknél tapasztalható, hiszen körükben 2017-ben 1998-hoz képest hétszeresére emelkedett a foglalkoztatottak száma. A kiugró eredményt magyarázhatja, hogy az elmúlt években egyre többen léptek be a 60–64 évesek korcsoportjába, ráadásul a kitolódó nyugdíjkorhatár éppen közöttük eredményezte a foglalkoztatottak körének legnagyobb mértékű bővülését.
A még idősebbek is szívesen és nagyobb arányban vállalnak munkát, amivel kiegészíthetik sokszor szerény nyugdíjukat: a 65–69 évesek 2017-ben 1998-hoz képest két és félszer többen, míg a 70–74 évesek 2,3-szer többen dolgoztak. (Forrás: KSH, A foglalkoztatottak száma korcsoportok szerint, nemenként [1998–2017])
Az AgroStratéga, ismerve azt az egész Európában tapasztalható aggasztó trendet, hogy az agrártársadalom még a népesség átlagánál is gyorsabban öregszik, 2017-ben feltette a kérdést a kutatási jelentést kitöltőknek, terveznek-e munkát vállalni a nyugdíjkorhatár elérése után. Az 1400 fős, országosan reprezentatív minta átlagéletkora 49 év volt, ám jellemző adat, hogy a kutatásban részt vevők 27%-a 60 éves vagy annál idősebb. További 23%-a pedig elmúlt 50 éves, tehát már valószínűleg elgondolkodott rajta, mihez kezd majd, ha eléri a nyugdíjaskort.
A teljes minta döntő többsége, négyötöde (80%) igennel válaszolt a kérdésre, tehát idősen is a munkát választja a jól megérdemelt pihenés helyett.
A ma még nem nyugdíjasok 75%-a tervezi a nyugdíjkorhatár elérése utáni munkavégzést.
Ezen belül az egyéni gazdálkodók négyötöde, a cégvezetők háromötöde maradna a munkánál a nyugdíjba lépést követően is. A fiatal, 18–39 éves és a 40 éves vagy idősebb korosztály tagjainak egyaránt háromnegyede (75%) választaná a pénzkeresést a nyugdíjkorhatár elérése után. A dolgozni vágyók magas aránya egyrészt szoros kapcsolatban lehet azzal a mezőgazdaságban évek óta tapasztalható aggasztó jelenséggel, hogy
nincs, aki átvegye a stafétát, másrészt az öregkori nyugdíj várható összege sem jelent elegendő motivációt az időskori évek egyébként megérdemelt pihenéssel való eltöltéséhez.
Az AgroStratéga 2017-ben már hatodik alkalommal indította útjára azt a kutatást, melynek kérdőíve a mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetők szakmai információszerzési és döntési szokásaival, preferenciáival, valamint jövőképével kapcsolatos kérdéseket tartalmaz. Országos felmérésünknek tavaly is szakmai partnere volt az AGRYA (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége) és a GOSZ (Gabonatermesztők Országos Szövetsége). E két szakmai szervezet mellett az AGRÁRIN, a HARDI, a NUFARM, a RAPOOL, a SAATEN-UNION és a TAKARÉKBANK is támogatta a kezdeményezést.
A kutatás 79–84%-ban a különféle alapanyagok (vetőmag, műtrágya, növényvédő szer) és gép, eszköz beszerzésében, továbbá a termény értékesítésében a döntéshozó; valamint 13–16%-ban a döntést befolyásoló személyeket érte el. A mintában kizárólag a hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából gazdálkodók jelennek meg, mivel ők a kutatás célcsoportja. Az adószám nélküli őstermelők, az önellátásra termelők és a hobbigazdálkodók válaszait nem vettük figyelembe az értékeléskor. Így a minta nem a teljes agráriumról ad képet, hanem a mezőgazdaságilag hasznosított terület döntő hányadát művelő és egységes agrártámogatási kérelmet benyújtó gazdaságokat reprezentálja. A minta nagysága 1400 fő. A piackutatás országosan reprezentatív.
Az országos felmérés eredményeit bemutató kiadvány letölthető a képre kattintva vagy az alábbi linkről.
Pólya Árpád – Varanka Mariann
www.agrostratega.blog.hu
