Agrártámogatás emelés
A kormány 17,5 százalékról emeli fel 80 százalékra az agártámogatások nemzeti kiegészítésének mértékét - mondta el a miniszterelnök szombaton, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) gazdakongresszusán. Orbán Viktor kiemelte:
"Ez azt jelenti, hogy a nemzeti, az uniós és várható magánbefektetői forrásokkal együtt a következő években 9000 milliárd forint jut majd az agráriumnak. Ez háromszor annyi pénz, mint amennyi eddig volt."
A kormány 17,5 százalékról emeli fel 80 százalékra az agártámogatások nemzeti kiegészítésének mértékét. Forrás: Facebook
"Ha ezzel nem tudjuk a magyar mezőgazdaságot modernizálni, akkor semmivel sem, ez az utolsó történelmi lehetőség, ha ezt nem ragadjuk meg, akkor versenytársaink elhúznak mellettünk" - vélekedett Orbán Viktor. A kormányfő megfogalmazta célként, hogy ezt az összeget felhasználva az agrár-feldolgozóipart 80 százalékban magyar tulajdonba kell venni, és így ha 20 százalék a külföldi és 80 százalék a magyar tulajdon az élelmiszeriparban, akkor azt is el lehet érni, hogy az emberek által fogyasztott élelmiszer 80 százalékban magyar legyen.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke elmondta: Fejlesztések nélkül az agrárium nemcsak a külföldi piacokról esne ki, belföldön is háttérbe szorulna. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A NAK elnöke a Magyar vidékről
Győrffy Balázs a NAK elnöke elmondta, hogy a magyar vidék jelenti az ország gazdasági tartalékát, amely az élelmiszerellátást a legnehezebb időkben is biztosítja. Hangsúlyozta, hogy a gazdák tudásának, munkájának, kitartásának köszönhetően a válság éveiben sem kellett nélkülözni belföldön. Magyarország számára tehát az agrárium stabilitása különösen fontos, miként az is, hogy a magyar falurendszer fennmaradjon és fejlődjön - tette hozzá.
Az agrárkamara vezetője továbbra is számít támogatásra a kormánytól, amely - mint fogalmazott - érti a falun élőket, megbecsüli a munkájukat, a válságokat pedig higgadtan, szakértelemmel kezeli. A kormánnyal folytatott együttműködés eredményei közül kiemelte az uniós agrártámogatásokhoz kapcsolódó állami hozzájárulás növelését, amely Győrffy Balázs szerint kivételesen szerencsés helyzetet teremtett a magyar élelmiszer- és mezőgazdaság számára. Fejlesztések nélkül az agrárium nemcsak a külföldi piacokról esne ki, belföldön is háttérbe szorulna - indokolta a vidékfejlesztés jelentőségét.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke, elmondta: a következő évek legfontosabb feladatai közül kiemelte a vízgazdálkodási és vízhasznosítási stratégia megalkotását, biztosítva ehhez a szükséges forrásokat és beruházásokat. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A MAGOSZ elnöke a földtulajdonról
Jakab István a MAGOSZ elnöke szerint az érdekképviseletek és a kormány közös munkája a gazdák javát szolgálja. "A nemzet sorsa függ attól, hogy az eddigi eredményeket sikerül-e a következő években is megőrizni. A jövő - mint fogalmazott - azt üzeni, hogy a magyar földet magyar tulajdonban kell tartani, az ország erőforrásait hatékonyan kell fölhasználni, és meg kell teremteni az élelmiszer-önrendelkezést a Kárpát-medencei gazdák összefogásával." - mondta Jakab István. A következő évek legfontosabb feladatai közül kiemelte a vízgazdálkodási és vízhasznosítási stratégia megalkotását, biztosítva ehhez a szükséges forrásokat és beruházásokat.
A MAGOSZ elnöke a járvány mellett az ukrajnai háború miatt fenyegető válságról is beszélt. "Ennek a végét egyelőre nem látni, de az már most biztos, hogy a hatásait nem lehet kikerülni" - mondta Jakab István, hangsúlyozva, hogy Magyarországon minden ukrajnai menekült segítséget kap, nemzetiségétől függetlenül. A felajánlásokból a gazdatársadalom is kiveszi a részét, egy jövő heti szállítmányban például 24 tonna lisztet küldenek a szomszédos országba - közölte. A konferencián megújították a kormány, valamint a MAGOSZ és a NAK együttműködését. A stratégiai megállapodást Győrffy Balázs, Jakab István, és Orbán Viktor írták alá.
(Forrás: MTI)
_fill_540x300_0.jpg)
