A mezőgazdaságban történő elhelyezkedés lehetőségeit erősen korlátozza, hogy a szektorban rendkívül magas az őstermelők és mikrovállalkozások száma – írja a napi.hu a Trenkwalder munkaerő-kölcsönző és -közvetítő cég elemzésére hivatkozva.

Az idénymunkásokat nagyobb számban felszívni képes vállalkozások közül a Trenkwalder mintegy 650 vállalkozást mért fel az elmúlt napokban. A kutatás adatai szerint ebben a körben is csupán 5 százalék körül jelezték vissza, hogy nyitottak a munkaerő-felvételre ebben az idényben.

A nagyobb mezőgazdasági vállalkozásoknak mindössze 5 százaléka képes nagy számban fogadni új munkavállalókat – fotó: MTI/Földi Imre

Az állattartással és –feldolgozással foglalkozó cégek stagnálnak, sőt, bizonyos esetekben leépítenek, mivel a válság a húsfogyasztás alakulását is negatívan érinti. Egyedül a baromfival foglalkozó vállalkozások jelenthetnek lehetőséget komolyabb munkaerő-felszívásra.

A növénytermesztési ágazatokban főként a szabadföldi zöldségtermesztés és a gabonatermesztés területén lehet szükség pótlólagos munkaerőre. A kései fagyok miatt számos gyümölcsösökben a szokásosnál kevesebb munkaerőre lesz szükség. Az éttermek és hotelek bezárásával a gombakerslet drasztikusan visszaesett így ebben a szektorban munkaerőre nincs igény.

A nehéz fizikai körülmények miatt a korábban irodában dolgozók nem jelentenek valós alternatívát – fotó: shutterstock

„A munkaerő mezőgazdaságba átáramlásának további korlátja, hogy ezek a munkák sok esetben nehéz fizikai terheléssel, nagyfokú monotonitással, és az időjárásnak való fokozott kitettséggel járnak. Emiatt irodában vagy vendéglátó-helyen foglalkoztatott munkavállalók számára nem jelentenek valós alternatívát” – mutatott rá Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója, hozzátéve:

„Az agrárium számára az egyetlen reális tartalékot azok a ’pályaelhagyók’ képezhetik, akik korábban már szereztek tapasztalatot ezen a területen, ám az elmúlt időszakban a logisztikában, szállítmányozásban, gyártósorok mellett vagy az építőiparban vállaltak munkát a fővárosban vagy más nagyobb városban. Közülük most sokan hazatérnek, hogy ott vészeljék át a krízis hónapjait.”

A szabad feladatkörök betöltése elsősorban a mezőgazdaságot korábban elhagyó munkaerő részleges visszatérésétől várható – fotó: shutterstock

A munkaerőnek a mezőgazdaságba történő visszaáramlása érdekében két fontos lépést kell ösztönöznie az államnak. Egyrészt célszerű csökkenteni az országban jelen lévő külföldi munkavállalók mintegy 60 ezer fős létszámát, amelynek egy részét az agráriumban foglalkoztatják – a jelenlegi körülmények között viszonylag drágán, gyakran teljes ellátás mellett.

Másrészt az egyszerűsített foglalkoztatás lehetősége mellett további kedvezményekkel kell biztosítania azt, hogy a mezőgazdasági munka reális alternatíva lehessen a más hazai szektorokból visszatérő munkaerő mellett azok számára is, akik most munkájuk megszűnése miatt külföldről térnek haza ideiglenesen vagy véglegesen, és alternatív munkalehetőség híján szintén a munka nélküliek táborát, ezen keresztül az ellátórendszer terheit növelik.

Az elemzés szerint az államnak további kedvezményekkel kellene vonzóbbá tenni a mezőgazdasági munkákat – fotó: Pixabay

„Azoknál a mezőgazdasági cégeknél, amelyek szeretnének lojális és tapasztalt munkaerőhöz jutni, nagy szerep jut a gondos munkaerő-kiválasztásnak is. E nélkül a folyamatnak jobbára csak vesztesei lehetnek: a munkavállaló teljesítményével és hozzáállásával elégedetlen gazda, a munkájával elégedetlen és az első adandó lehetőséggel tovább álló munkaerő, és nem utolsó sorban az állam, amely hiába nyújtott támogatást a folyamatban, legfeljebb részsikereket tudott elérni” – tette hozzá a Trenkwalder szakértője.