A Régiók Európai Bizottságának (CoR) tagjai a Green Deal Going Local munkacsoport január végi ülésén arra jutottak, hogy igenis, a zöldebb és társadalmilag igazságos közös agrárpolitika a gazdálkodók javát szolgálja. Erről a Pénzcentrum számolt be cikkében.


A Régiók Európai Bizottságának hamarosan megjelenő álláspontja a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjére fókuszál, amelyben a szakpolitikusok úgy vélik, hogy a KAP irányításának regionalizálása segíthetne jobban azonosítani a problémákat és felgyorsítani a rájuk való reagálást. Azokról a problémákról van szó, amelyekkel a mezőgazdasági termelők szembesülnek és amelyek miatt most Európa-szerte tiltakoznak. A munkacsoport ülésén felvetett vélemények szerint a Közös Agrárpolitikának a hektáralapú közvetlen kifizetésekről olyan modellre kellene áttérnie, amely a munkaintenzitáson és a környezeti fenntarthatóságon alapul, továbbá támogatja a kisebb termelőket és a vidékfejlesztés egészét – hogy ezeket a szempontokat hogyan lehet összehozni és együttesen érvényesíteni, azt e sorok írója nem tudja...

EU

"A jelenlegi tiltakozások nem azért zajlanak egész Európában, mert a gazdák a Green Deal ellen vannak, hanem mert a gazdasági egyenlőtlenségeket szeretnék felszámolni." Biztos? – forrás: Pixabay

"A mezőgazdasági gazdálkodóknak garanciára van szükségük, a politikának mellettük kell állni az éghajlatsemlegesség felé vezető úton, mert jelenleg az európai és nemzeti szabályozás bonyolultságával küzdenek. Annak érdekében, hogy a megfelelő módon támogathassuk őket, nagyobb mozgásteret és döntési hatalmat kell adnunk a helyi és regionális önkormányzatoknak. A mezőgazdasági gazdálkodóktól elvárt ökológiai átmenet a mezőgazdaság ellenállóképességének növelését, valamint a jó mezőgazdasági termelők jövedelmének és a minőségi élelmiszereknek a biztosítását jelenti" – hangsúlyozta a tanácskozáson Isilda Gomes, a portugál Portimão polgármestere és a Régiók Európai Bizottsága Természeti Erőforrások Bizottságának (NAT) elnöke.

Az elmúlt hónapokban számos kedvezőtlen éghajlati jelenség sújtotta az európai városokat és régiókat. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a cselekvés elmaradásának bizony komoly ára van. Arra is figyelmeztettek, hogy szükségesek az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló intézkedések, de ezeket az alkalmazkodással és ellenállóképességgel kapcsolatos lépésekkel együtt kell előmozdítani.


Úgy vélik: a jelenlegi tiltakozások nem azért zajlanak egész Európában, mert a gazdák a Green Deal ellen vannak, hanem mert a gazdasági egyenlőtlenségeket szeretnék felszámolni.

"Nem lehet csak parancsokat osztogatni nekik a törvények végrehajtására, támogatást és kompenzációt kell kapniuk és meg kell hallgatni, illetve támogatni őket. A Közös Agrárpolitikának pedig regionálisabbnak és szociálisan igazságosabbnak kell lennie, amely a gazdák, a foglalkoztatás, a vidéki területek és a biológiai sokféleség javát szolgálja. Mint kinyilvánították: a fő hangsúlynak az élelmiszerbiztonságon kell lennie, de azt a mezőgazdaság, valamint környezetvédelmi és fenntarthatóság szempontjából kell megközelíteni" – emelte ki a vita másik előadója, Piotr Całbecki, a lengyel Kujawsko-Pomorskie régió elnöke.

Hozzátette: a termőföld megfizethetetlen kincs Európában, de egyre több a felbukkanó probléma ezzel kapcsolatban. Az egyes területeken más és más kihívással kell szembenézni a gazdáknak: elnéptelenedés, az infrastruktúra hiányosságai, talajerózió, a kevesebb csapadék miatt kiszáradás – itt csak a direkt források segíthetnének. Az elnök úgy véli, hogy a földeket biológiailag fenntarthatóvá kell tenni, de nem beszélünk eleget az európai mezőgazdaság egyensúlyáról. Szerinte rengeteg jó példát találhatunk például arra, hogyan tudjuk csökkenteni a vízfelhasználást a vidéki területeken, miként lehet modern technológiákat bevezetni, vagy hogy hogyan legyen a mezőgazdaság organikusabb?


A felszólaló képviselők rámutattak arra is, hogy az intenzív gazdálkodásról a természetkímélő megoldásokra való áttérés időbe telik, ami stabil finanszírozást igényel, amibe teljes mértékben be kell vonni a helyi és regionális önkormányzatokat. Ezek ugyanis kulcsfontosságú szövetségesek lehetnek a Zöld Megállapodáshoz kapcsolódó szakintézkedések végrehajtásában, az Európai Unió klímasemlegességre való átmenetének helyi intézkedésekbe történő átültetésére.

A véleményt megalapozó viták a Természeti Erőforrások szakbizottságának február 5-i ülésén folytatódnak.