Magyarországon öt év alatt a duplájára nőtt a mézimport, miközben az export stagnál vagy éppen csökken. Friss adatokból jól kiolvasható, hogy a hazai polcokat egyre jobban az olcsónak tartott ukrán és kínai mézek árasztják el, viszont a hazai mézek fogyasztói átlagára még sosem volt olyan magas, mint mostanság és előreláthatóan az ár még emelkedni fog – írja az infostart.hu

méz

A mézhamisítás egyre nagyobb méreteket ölt hazánkban – fotó: pixabay.com

Öt év alatt megduplázódott a Magyarországra érkező méz mennyisége

Az Eurostat friss adatsorából kiderül, hogy folyamatosan nő az import, miközben az export csökken. Az EU tagállamai 2021-ben 173 400 természetes mézet importáltak nem uniós országokból 405,9 millió euró értékben. Ezzel szemben 2021-ben mindössze 25 500 tonnát exportáltak az EU-tagállamok az EU-n kívülre. Az export értéke 146,6 millió euró volt. 2016-hoz képest az EU-n kívülről érkező mézimport 7 százalékkal nőtt, míg az EU-n kívüli országokba irányuló uniós export 10 százalékkal csökkent.

Az EU három legnagyobb mézimportálója Németország, Lengyelország és Belgium volt 2021-ben, a három legnagyobb exportálója pedig Spanyolország, Németország és Magyarország volt. Ami viszont az exportnál még izgalmasabb adat, hogy a magyar mézimport valósággal kilőtt az elmúlt években.

Öt év alatt megduplázódott a Magyarországra érkező méz: 2016-ban még csak 9700 tonnát hoztak be az országba, 2021-ben már majd 18 900 tonnát.

A növekedés óriási, mintegy 94 százalék!


Az EU két legnagyobb nem EU-s mézellátója Ukrajna és Kína

A nem EU-ból érkező mézimport 59 százalékát 2021-ben ez a két ország tette ki. Ukrajnából tavaly 53 800 tonna, azaz az összes import 31 százaléka, míg Kínából 48 000 tonna, azaz az összes import 28 százaléka érkezett. Ebből a két országból érkezik legnagyobb számban a méz Magyarországra is.

Hogy mia probléma ezzel? Az, hogy a nagymértékben megnövekedett olcsó ukrán és kínai méz importálásával  párhuzamosan a mézhamisítás egyre nagyobb méreteket ölt hazánkban.

Az ukrán méztermelés alig öt év alatt a semmiből duzzasztotta fel magát óriásira. Ezért feltételezik sokan, hogy  bőven kerülhet Kínából érkező méz már az ottani mézexportba is, ami így az EU-ban még inkább terjedhet. A szakemberek szerint az a legnagyobb baj a kínai importmézzel, hogy az ottani szabályozás nem tiltja, hogy a mézből elvegyenek az eredetének meghatározására alkalmas alkotóelemeket. Bár ez Európában tiltott, a bevásárlóközpontban vásárolt mézkeverék arányait nem vizsgálják, hiszen csak az EU-n kívüli megjelölés kötelező.

Az áruházak polcain egyre több az importméz

A hazai adatok szerint akácmézből 90 százalék a termelőktől jut a magyar vásárlókig. Ennek ellenére egyre több az importméz az áruházak polcain, amelyek közül a fogyasztó számára nem egyszerű feladat a hamisított vagy a nem megfelelő minőségű mézek kiszűrése. Ezt a Nébih szakemberei is elismerték, miközben néhány támpontot adtak arra vonatkzóan, hogy mi különbözteti meg a valódi akácmézet a hamisítottól:

  • az akácméznek első és szembetűnő jellegzetessége a zöldes árnyalatú világos sárgás színe, ami főleg egy vegyes virágmézzel összehasonlítva lehet feltűnő;
  • az akácméz jellemzően nehezen kristályosodó méz, sokáig folyékony marad a többi méztípushoz képest.

A hatóság kiemelte:

ha olyan akácméz megnevezésű termékkel találkoznak a vásárlók a kereskedelemben, amely erősen kristályos, illetve teljesen kikristályosodott, tehát szilárd halmazállapotú, akkor az nagy valószínűséggel nem akácméz, de ettől még lehet jó minőségű facélia, repce vagy akár napraforgóméz is, csak ne akácmézként legyen értékesítve.