Akvamarin
A Magyar Földgáztároló Zrt. akvamarin hidrogén kísérleti létesítménye hamarosan üzembe állhat, és már dolgoznak a 4,5 milliárd forintban kerülő Akvamarin Pluszon is, és arról is egyre több szó esik, hogy pontosan miként lehet hidrogént tárolni a földgázgáztárolókban - írta meg a vg.hu. A piac számára nemsokára hozzáférhetővé teszik azon kísérletek anyagvizsgálatainak eredményeit is, melyek során a hidrogén tönkretette a fémeket (különösen a tartályfalakat és a csöveket). A Magyar Földgáztároló Társaság (MFGT) akvamarin kísérleti projektjének a hidrogén előállítását, tárolását és szállítását szolgáló üzemei tavaszra megkezdik majd a működésüket - számolt be róla Kriston Ákos elnök-vezérigazgató, a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség évindító rendezvényén.
A munka során nyolc kutatási programot végeztek el, és a felmerülő feladatokban öt egyetem is aktívan részt vállalt, együtt vizsgálva a fémek ötvöző komponenseire jelentős hatást kifejtő hidrogén hatásait a gázzal érintkezésbe kerülő anyagokra különösen az alkalmazott nyomástartó edényekre és a csővezetékekre.
A megszerzett adatokat arra használták fel, hogy meghatározzák az ideális gáz-keverési arányokat, melyek megóvják majd az adott ötvözetekből készült szállító- és tárolóeszközöket a károsodástól. A hidrogént ebben a projektben összekeverik a földgázzal, így a kísérletek során modellezni kellett a hidrogénáramlási jellemzőket is, ami a két összekevert gáz kezeléséhez és tárolásához, valamint a tárolásból történő visszanyeréséhez elengedhetetlen. Az is részét képezte a kísérleteknek, hogy vajon lehetséges-e alkalmazni az úgynevezett LOCH technikát, ami a hidrogén folyékony formában történő tárolása egy folyadékban elnyelve.
A megszerzett adatokat arra használták fel, hogy meghatározzák az ideális gáz-keverési arányokat, melyek megóvják majd az adott ötvözetekből készült szállító- és tárolóeszközöket a károsodástól. Kép: Pexels
Zajlik a telepítés
A Akvamarin 2021-ben indult, és a projekt részeként a Magyar Földgáztároló mintegy 2,5 MW összkapacitású elektrolizátorokat és a kapcsolódó hidrogéngáz-előkészítési technológiát telepített a az MFGT kardoskúti földalatti gáztároló telephelyén. A Magyar Földgáztároló Zrt. egy nagyjából 2,5 MW összteljesítményű elektrolizáló rendszert és a jövőben ezt kiszolgáló hidrogén gázelőkészítő technológiát is telepíti a Kardoskúti Földalatti Gáztárolóban.
Az elektrolizátor úgy képes vízbontással hidrogént előállítani, és olyan megújuló energiaforrásokat is képes hasznosítani, melyekre éppen nincs szükség.
A hidrogénben eltárolt energia később visszanyerhető, amikor a hidrogént üzemanyagcellában vízzé égetik. A földgázzal kevert hidrogént az MFGT is felhasználja majd gáztüzelésű villamos energia előállítására, ezt tesztelték is tavaly Kardoskúton, amikor három gáztüzelésű kompresszort ősszel egy rövid távú teszt során 6 százalékos koncentrációban bekevert hidrogénes keverékkel tápláltak. A kompresszorokat ezután olyan vezérlőrendszerrel látják majd el, amely a kompresszor terhelésétől, a tüzelőanyag összetételétől és a kibocsátott gáz mennyiségétől függően optimalizálja a földgázmotor működését.
A földgázzal kevert hidrogént az MFGT is felhasználja majd gáztüzelésű villamos energia előállítására. Kép: Pexels
Jön a Hiúz és az Akvamarin plusz is
Az Akvamarin csak az első lépcsője az MFGT hidrogéngazdaság terén indított munkájának. Az év végén zárul egy másik, szintén 2021 elején indult uniós projekt is. Résztvevői arra keresnek választ, hogy ipari méretekben hogyan tárolható a hidrogén porózus földalatti tárolókban. A program neve az előbbi leírás angol nyelvű elnevezésének rövidítéséből áll HyUsPre, ami a társaságnál belső használatra csak „hiúz”. A projektre létrejött konzorciumban tíz európai földgáztároló-üzemeltető, négy kutatóintézet és három egyetem vesz részt. Az MFGT gondozásában Magyarországon is vizsgálják a földalatti hidrogéntárolás távlati lehetőségét 2030 után. Az Akvamarin csak az első lépés az MFGT hidrogéngazdaságba történő befektetéseinek, 2021 elején uniós projektként elindult a hidrogén porózus földalatti tárolótartályokban való ipari méretű tárolásának kutatása.
A projekt az MFGT berkeiben Hiúz néven fut és idén év végéig be is fejeződik, a megvalósító konzorciumot 10 európai tárolóüzemeltető, négy kutatóintézet és három egyetem alkotja. Az MFGT támogatásával a 2030 utáni magyarországi földalatti hidrogéntárolás lehetőségét is vizsgálják.
A már említett Akvamarin Plusz projekt a négy részből áll, többek között üzemi méretben telepítenek majd hidrogéntároló rendszert a fent említett LOCH technológiával Kardoskúton, valamint egy körülbelül 1 megawatt kapacitású üzemanyagcellát, ami abban segít majd, hogy a hidrogént villamos energiává alakíthassák. Ugyanitt fejlesztenek egy olyan modern kompresszort, amit folyamatos hidrogénnel kevert földgázüzemre optimalizálnak, kifejlesztik a tartályok, az acél- és műanyagcsövek hidrogén- és korróziógátló anyaggal való bevonatolásának módszerét, valamint mindehhez egy elméleti és gyakorlati képzési központ is létresül, ami tanácsadást nyújt az anyagszerkezeti problémákkal kapcsolatban.
(Forrás: vg.hu)
