"Miért mindig a kiskereskedelmet sújtják?" – fakadt ki a kötelező heti akciók miatt a kereskedelmi szövetség főtitkára.

Bízunk abban, hogy a feldolgozóipar partner lesz, és számukra is kötelezővé teszi a kormány, hogy ugyanúgy járuljanak hozzá a terhekhez

– mondta a Világgazdaságnak Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára a kormány legújabb döntéséről.

kereskedelem

Nem csökkennek látványosan a fogyasztói árak, mert a vállalatok továbbra is energiacsapdában vannak – fotó: unsplash.com

A nagy áruházláncoknak júliustól kötelező heti akciókat kell végrehajtaniuk

"Megint egy olyan egy döntés született, ami csak a kiskereskedelmet érinti hátrányosan, miközben a feldolgozóiparban sokkal nagyobb áremelések voltak" – reagált Neubauer Katalin, a kormány legújabb javaslatára, aminek értelmében a nagyobb áruházláncokat júliustól heti akciókra kötelezik  annak érdekében, hogy az árcsökkentések minél kiterjedtebbek legyenek.

Orbán Viktor egy héttel korábban, a szokásos péntek reggeli rádióinterjújában már megemlítette, hogy a kormány további intézkedéseket tervez a verseny fokozódásának és az árak letörésének érdekében.  Az már ismert volt, hogy júliustól jön az online árfigyelő rendszer, de a mostani bejelentés nemcsak a kiskereskedelmi láncokat, hanem az iparági szereplőket is meglepetésként érte.


Abban bíznak, hogy nem a kiskereskedelemnek kell viselnie minden költséget

A jelentősebb bevétellel rendelkező kiskereskedelmi üzleteknél kötelező lesz az árleszállítás, ennek keretében 20 termékkategóriába sorolják be a fontosabb élelmiszereket (kenyér, zöldség, gyümölcs, baromfihús, sajt, péksütemény) annak érdekében, hogy a kedvezményes vásárlás lehetősége kellően széles termékskálára terjedjen ki.

A kiskereskedelmi üzleteknek valamennyi kijelölt termékkategóriából egy-egy szabadon választott árucikket kell a kötelező árleszállítást megelőző 30 napban tapasztalt legalacsonyabb ellenértéknél legalább 10 százalékkal kedvezőbb áron kínálniuk.

Neuabuer Katalin elmondta: eddig is az volt a céljuk, hogy a fogyasztók a legkedvezőbb árakon jussanak a termékekhez, viszont ha megint egy olyan szabály jön, amelyben a saját árrése terhére kell a kiskereskedőnek bizonyos termékeket leáraznia, az önmagában nem csökkenti az inflációt. A főtitkár szerint ez már bebizonyosodott a hatósági árak esetén is. Abban reménykednek, hogy nem olyan szabályozás lesz, mint az ársapkák esetén, azaz nem a kiskereskedelemnek kell viselnie minden költséget.

Bízunk abban, hogy a feldolgozóipar partner lesz, és számukra is kötelezővé teszi a kormány, hogy ugyanúgy járuljanak hozzá a terhekhez

– mondta, majd hozzáfűzte, hogy amikor a 2022-es publikálják, akkor kell megnézni, hogy melyik ágazat volt nyereségesebb a 2021-esnél. Mivel a kiskereskedelem csak a beszállítói árakból tud kiindulni, így az inflációért nem a kiskereskedők a felelősek.

Tavaly egy tejipari vállalatnak lehetett hatszor meg nyolcszor áremelése a kereskedelem irányába. Mit tudtunk volna vele csinálni mi, kereskedők?

– kérdezte az MNKSZ vezetője.

kereskedelem

A kiskereskedelemnek eddig is az volt a célja, hogy a fogyasztók a legkedvezőbb árakon jussanak a termékekhez – fotó: unsplash.com

Megvan az oka annak, hogy miért nem csökkennek látványosan a fogyasztói árak

Neubauer Katalin arra a kérdésre, hogy miért nem lehet látni továbbra sem a fogyasztói árak látványos csökkenését, azt válaszolta, hogy ennek az az oka, hogy a vállalatok továbbra is energiacsapdában vannak.

Májustól ugyan a mikrovállalatok kedvezményesen vételezhetnek majd energiát, de még mindig ott vannak tízezerszám azok a vállalkozások, amelyek horrorárakon kötöttek szerződést tavaly év végén az energiaszolgáltatókkal – sokszor 1, 2 vagy 3 évre. Mindez egyet jelent azzal, hogy az összes ilyen vállalkozás erre az időszakra versenyképtelen lesz, és amíg ebben nem történik változás, addig egyik termékkörben sem alakul ki kedvezőbb fogyasztói ár.

A tejtermékek ellenértéke is csak azért esett, mert az európai nyerstej felvásárlási ára csökkent, a többi árucikk esetén viszont már nincs ilyen mozgatórugó

– magyarázta Neubauer Katalin.

kereskedelem

20 termékkategóriába sorolják be a fontosabb élelmiszereket – fotó: unsplash.com

Élőállat-előállítás: mérséklődik az önköltségi szint

Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke a Világgazdaságnak nyilatkozva elmondta:

Ha a takarmányok árcsökkenése folytatódik, akkor valahol az első fél évet követően mérséklődhet az önköltségi szint is az élőállat-előállítás terén

– mondta, majd hozzátette, még nem látják, miként alakul az  energiapiac hogyan alakul, milyen mértékű lesz a költségcsökkenés, de a folyamat beindult.

Arra a kérdésre, hogy a takarmányárak csökkenése megjelenik-e a fogyasztói árakban, azt válaszolta, hogy nem ismerik a kiskereskedemi árképzést, így azt sem tudják pontosan, hogy azt hogyan és mikor kívánják a fogyasztói árakban érvényesíteni.