A fűszerpaprika is e növények közé tartozik, munkaigényes és piaci lehetőségeket jelent. Tíz évvel ezelőtt a hazai öko fűszerpaprika termőterület éppen csak meghaladta a harminc hektárt, mostanára már megközelítette az ötvenet, így a válság ellenére beindult lassú növekedés láttán perspektivikus növényfajnak mondható.

A szegedi és kalocsai fűszerpaprika-őrlemény a köztudatban hungarikumként él. Jelenleg azonban a hungarikumtörvény hivatalos protokollja szerint – noha mindkettő szerepel a Magyar Értéktárban, mint nemzeti érték –, a Hungarikumok Gyűjteményében ezidáig csak a kalocsai fűszerpaprika-őrlemény szerepel. A szegedi fűszerpaprika hungarikummá minősítésének ügye az idei nyáron került a Hungarikum Bizottság asztalára. Bízhatunk benne, hogy a köztudatot a papírforma is minél előbb erősíti.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet megalakulásával adta magát a lehetőség, hogy a fűszerpaprika-termesztés ökológiai fejlesztése érdekében összefogjon az ökológiai kutatások magyarországi képviseletében az imént említett ÖMKI, a fűszerpaprika-fajta és technólógia fejlesztésben érdekelt NAIK ZÖKO Szegedi Kutató Állomás* és a legfontosabb, egyben nélkülözhetetlen láncszem: az ökotermelő. A 2013-as évet tapasztalatszerzésnek szántuk, amit 2014-ben azonos felállásban, kibővített tartalommal folytatunk. A megvalósulás önerőből történik. A tavalyi év összefoglalása és közreadása az idei év fűszerpaprika szedési idényének kezdetén vált aktuálissá.

1. kép: Éréskezdet (2013.08.15. Páhi) Fotó: Pecznyi

A 2013-ban beállított üzemi kísérlet helyszíne Bács-Kiskun megyében, Páhi községben Pecznyik Béla családi ökogazdaságában volt. A gazdaság a Kiskunsági Nemzeti Park mellett terül el, mintegy 45 ha átállt ökoterületen. Zöldségtermesztés és húsmarhatartás a fő gazdasági irányuk. A megtermelt bio fűszerpaprikát saját maguk dolgozzák fel, csomagolják, majd főleg exportként értékesítik. Sikeresen szerepeltek az elmúlt évben Łódź városában (Lenyelország) megrendezett Natura-Food kiállításon.

A kísérletben konstans- és hibrid fűszerpaprika-fajták és fajtajelöltek vettek részt. A konstans fajták a régi hagyományos szabadföldi termesztéstechnológia tradicionális jól bevált szabadelvirágzású fajtái. A hibridek pedig nagyobb hozamra, magasabb festéktartalomra, intenzív termesztésre nemesített fajták. Ilyen intenzív technológia lehet a fóliás hajtatás mellett a jelen esetben alkalmazott szabadföldi bakhátas fóliatakarásos termesztési mód. A fajtaválasztásnál fő szempont volt a minél nagyobb festéktartalom, a bő termésmennyiség. Ne felejtsük el, hogy a gazdaság már előző években is termelt fűszerpaprikát, és saját arculattal jelen van az extra különleges öko fűszerpaprikát keresők körében.

A 10 kiválasztott tétel: Remény, Szegedi 80, Kalocsai 801, Kalorez, Bolero F1, Délibáb F1, Jelölt I. F1, Jelölt II. F1, Jelölt III. F1, Meteorit. Mindegyik hazai nemesítésű, csüngő termésállású, sötétpiros, hosszú termésű, ún. „longum" típusú csípősségmentes fűszerpaprika.

A kísérlet termesztési része 3000 m2-en, 17 AK értékű kötött réti talajon valósult meg. Az elővetemény tritikálé és másodvetésű lóbab volt. A talaj előkészítés tavaszi szántásból, majd kombinátorozásból állt. Alaptrágyának érett mélyalmos istállótrágya lett kiszórva 60 t/ha mennyiségben. Az ültetés május 15–20-ig szivarpalántákkal, fajtánként két darab 115 m hosszú fekete fóliával takart bakháton, közel 2300 tő/fajta növénnyel, 66000 körüli tő/ha állománysűrűséggel történt. Tenyészterület 40x20 cm, ikersoros elrendezésben. A bakhátak szélessége 60 cm, a bakhátak középpontja közti távolság 140 cm. A támrendszert betonacélból hajlított pálca és hozzá erősített bálazsineg adta. Öntözésre a fólia alá behúzott csepegtetőszalag szolgált.

2. kép: Laborminta előkészítése (2013.10.07. Szeged) Fotó: Marótiné

A tenyészidő alatti növényvédelem háromszori réz-hidroxid (2 kg/ha) + narancsolaj 1,8–2 liter/ha dózissal valósult meg, míg rovarkártevők ellen feromoncsapdás rajzásmegfigyelésre alapozott háromszori Trichogramma kihelyezést alkalmaztak, 100 kapszula/ha mennyiségben.

A bakhátak közötti kapálás mellett a fóliatakarás miatt csak a bakhátak közének és a palánták tövének kétszeri gyomlálására volt szükség, ezzel rengeteg időt és anyagi ráfordítást spóroltak meg.

Az első (és egyetlen) szedés laborvizsgálatait augusztus 28-án kezdtük meg a NAIK-ZÖKO Szegedi Kutató Állomásán*. Ekkor a Kalorez még olyan éretlen volt, hogy nem lehetett szedni.

A szedéskori szárazanyag-tartalom vizsgálattal azt vizsgáltuk, hogy mennyi a nyers paprikának azon hasznos része, amiből őrlemény készülhet, illetve mennyi az összes nedvesítő anyag mennyisége, aminek eltávolítása többletköltség. Ezt szárítás útján határoztuk meg, %-ban fejeztük ki az 1. számú táblázatban.

1. számú táblázat: Fajták szedéskori szárazanyag-tartalma

A friss paprika tételekből 2–2 kg-ot raschelzsákba elkülönítettünk és szellős, fedett pajtán betároltunk. Maradék mennyiség is ugyanide került, amik folyamatosan a festéktartalom-vizsgálat alapanyagát képezték. Kitárolás október 7-én történt. Megmértük az összsúlyt, kiválogattuk az egészséges bogyókat, majd lecsumázva ezt is megmértük. A lecsumázott egészséges paprikacsöveket 50 °C-os szárítószekrényben szárítottuk, majd ezt a félterméket ledarálva megmértük az őrlemény súlyát.

Jelenleg egy szabványban sem követelmény a teljes csumamentesség, csupán a csumagyérítés. Nagyüzemi őrléskor a csuma súlyával nőhet az őrlemény kihozatali arány, de a kistermelői paprikához hasonlóan mi ezt semmiképpen sem raktuk bele.

A 2. számú táblázatban a kihozatali adatokból számolhatjuk ki a gazdálkodót leginkább érdeklő számot, hogy adott fajtánál mennyi nyers paprikából lesz 1 kg őrlemény. Ezt szabadföldi termesztésnél általában 7 kg-nak mondjuk. A Jelölt III., a Bolero és a Jelölt II. tételek érték el az ennél jobb kihozatalt, de ne felejtsük el, hogy kísérletünkben minimális volt a tároláskori romlás aránya. Nem valószínű, hogy ezt nagyobb mennyiségnél- esetleg ömlesztett utóérlelésnél- el lehet érni.

2. számú táblázat

A fűszerpaprika egyik legfontosabb értékmérő tulajdonsága a festéktartalma. Ennek mértéke a szedés után még utóérleléssel növelhető, maximumát kb. szedés után 40 nap múlva éri el.

Az őrleményben lévő összes színezéktartalmat mértük, amit ASTA-ban fejeztünk ki.

Szegedre érkezéskor megnéztük a friss paprika szedéskori festéktartalmát, az ún. nyers festéktartalmat, majd folyamatosan szedtünk mintát a pajtán szikkadó paprikás zsákokból az ún. utóérlelt festéktartalom vizsgálathoz.

Sokszor felmerül a kérdés, hogy a fűszerpaprika-őrleményben van-e, kell-e, ha kell, akkor mennyi mag kell? A színanyagtartalom a bőrben van, ezért az intézeti gyakorlatnak megfelelően alapesetben bőrfestéket mértünk. Viszont jó minőségű őrleményhez szükség van az olajos mag színkioldó és konzerváló hatására is, kívánatos és bevett gyakorlat a mag őrleménybe darálása mind nagyüzemi, mind kistermelői szinten.

Ezért kísérletünkben 6 hetesen bőrnek is és magos őrleménynek is mértünk festéktartalmat. A magos őrleményt ezután olyan tasakba raktuk, amit a termelő kereskedelmi forgalomban is használ és így tároltuk 2 hónapot, majd újból megnéztük ugyanezen tételek festéktartalmát, majd 4 hónap múlva, 6 hónap múlva ismét. A festéktartalom-vizsgálat főbb eredményeit a 3. számú táblázatban foglaljuk össze. Egyértelmű, hogy utóérleléssel nő a festéktartalom. Viszont nem egyértelmű, hogy a festéktartalom maximumát melyik fajta mikor éri el.

3. számú táblázat

A cikk terjedelme nem teszi lehetővé minden vizsgálati eredmény e helyen való közlését. Ezek a későbbiekben megtekinthetők a www.biokutatas.hu honlapon és természetesen a 2014. évi kísérletről is folyamatosan tájékoztatjuk az érdeklődőket.

Marótiné T. K., Pecznyik B., Táborosiné Á. Zs.,

Földi M., Bráj R., Dr. Drexler D.

*Jogelőd: Fűszerpaprika Kutató- Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft. Szegedi Kutatási Osztály