A H5N1 rendkívül fertőző légúti betegséget okoz a madaraknál, de a kórokozót már emlősöknél – embereknél is – dokumentálták.

A madárinfluenza terjedése

A H5N1 madárinfluenza-vírus 1996 óta okoz járványokat madarak körében. 2020 óta ennek a vírusnak egy változata számos országban példátlan számú elhullást idézett elő vadmadaraknál és baromfiknál.

2021 és 2022 között Európa és Észak-Amerika megfigyelte a legnagyobb és legkiterjedtebb madárinfluenza-járványt, amely a vírus szokatlan perzisztenciájával (tartós jelenlétével) járt a vadon élő populációkban. 2022 óta egyre több jelentés érkezik az emlősök körében az A(H5) – beleértve az A(H5N1)-et is – vírusok által okozott halálos járványkitörésekről.

2024. március 25-én Vietnám hatóságai értesítették az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) egy ember A(H5N1)-gyel való fertőzéséről. A betegnél – akinek nem voltak alapbetegségei – március 11-én jelentkeztek a tünetek: belázasodott és köhögött, majd március 15-én bekerült egy helyi kórházba tartós tünetek, köztük hasi fájdalom és hasmenés miatt. Március 17-én állapota rosszabbodott, és átszállították egy tartományi kórház intenzív osztályára. Március 20-án egy másik tartományi kórházba szállították át súlyos tüdőgyulladás, szepszis és akut légzési distressz szindróma diagnózisával, de a kezelések ellenére március 23-án meghalt.


Ez volt az első idei H5N1-es emberi fertőzés, amelyet Vietnámban jelentettek 2022 óta. A 2005-ös Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (IHR) szerint az influenza A vírus új altípusa által okozott emberi megbetegedés olyan esemény, amely jelentős közegészségügyi hatással járhat, és értesíteni kell a WHO-t.

Az eset vizsgálatának kezdeti eredményeiből kiderült, hogy 2024 februárjának második és harmadik hetében a férfi madárvadászaton vett részt. Ez idő és a betegség kezdete között nem számoltak be elhullott vagy beteg madárról, sem hasonló tüneteket mutató személyről. A felderített szoros érintkezések között további A(H5N1) influenza megbetegedést sem észleltek.

Az állati influenzavírusok általában az állatokban maradnak, de az embert is megfertőzhetik. Az emberek elsősorban a beteg állatokkal való közvetlen érintkezés vagy az általuk szennyezett környezet útján fertőződhetnek meg. A madárinfluenza vírusfertőzése emberekben az enyhe felső légúti fertőzéstől a súlyosabb betegségekig terjedhet, és akár halálos is lehet. Kötőhártya-gyulladásról, gyomor-bélrendszeri tünetekről, agyvelőgyulladásról és encephalopathiáról is beszámoltak.

Többször is kimutatták a H5N1-et olyan tünetmentes személyeknél, akik a mintavétel előtti napokban érintkeztek fertőzött madarakkal. Az emberi influenzafertőzés diagnosztizálásához laboratóriumi vizsgálatok szükségesek.

Egyes vírusellenes gyógyszerek csökkenthetik a vírus replikációjának időtartamát, és bizonyos esetekben javíthatják a túlélési kilátásokat.

liba

Az állati influenzavírusok általában az állatokban maradnak, de az embert is megfertőzhetik – fotó: Shutterstock

2003 és 2024. március 25. között 23 országból összesen 888 emberben mutatták ki a fertőzést, közülük 463 személy elhunyt. A H5N1 humán fertőzésének szinte minden esetét összefüggésbe hozták a fertőzött élő vagy elhullott madarakkal való szoros érintkezéssel vagy az általuk szennyezett környezettel.

2003 óta Vietnámban 129 influenza A (H5N1) emberi fertőzést jelentettek, köztük 65 halálesetet. A legutóbbi madárinfluenza A (H5) esetet 2022 októberében jelentették a vietnámi Phu Tho északi tartományból.

A vietnámi kormány ezért közegészségügyi intézkedéseket hozott, például:

• epidemiológiai vizsgálat lefolytatása,
• a beteg lakóhelyének és feltételezett expozíciós területeinek (ahol a személy kapcsolatba kerülhetett a szennyezéssel) fertőtlenítése,
• érintkezés nyomon követése, izolálása, tesztelése és monitorozása a páciens szoros emberi kapcsolataiban,
• tyúkból és díszmadarakból vett minták vizsgálata a beteg lakóhelye közelében,
• hivatalos levél kiadása, amelyben felkérik Khanh Hoa tartomány egészségügyi minisztériumát, hogy készítsen gyógyszereket (oseltamivir) és egyéb kellékeket, hogy időben támogassa a helyi kórházakat és hatóságokat a betegek kezelésében és a lehetséges járványok megfékezésében.

Mekkora a kockázat a lakosságra nézve?

Ez az első madárinfluenza A (H5N1) vírussal való emberi fertőzés, amelyet Vietnámban jelentettek 2024-ben a 2022-es megjelenése óta. Az eddig bejelentett megbetegedések többsége a fertőzött baromfinak vagy az általa szennyezett környezetnek való kitettség következménye volt.

Az emberi fertőzés súlyos betegségeket okozhat, és magas a halálozási aránya. Ezek a különböző genetikai csoportokba tartozó A(H5N1) influenzavírusok nem könnyen fertőzik meg az embert, de a további szórványos emberi megbetegedések lehetősége továbbra is fennáll.

A jelenleg rendelkezésre álló epidemiológiai és virológiai bizonyítékok arra utalnak, hogy az A(H5) vírusok nem váltak képessé tartósan emberek között terjedni, így az emberről emberre való terjedés valószínűsége kicsi. Ezért a WHO alacsonynak értékeli a vírus által a lakosságra jelentett kockázatot.

Mit tanácsol a WHO?

• A WHO közegészségügyi intézkedésekre és az influenza megfigyelésére vonatkozó jelenlegi ajánlásai szerint a lakosságnak kerülnie kell a magas kockázatú környezetekkel való érintkezést, például élőállat-piacokkal és élő baromfival.

• Fontos a kézhigiénia fenntartása gyakori mosással vagy alkoholalapú kézfertőtlenítő használatával.

• Haladéktalanul jelenteni kell az állategészségügyi hatóságoknak a beteg vagy váratlan állatpusztulás eseteit.

• Kerülni kell a betegen vagy más módon elhullott baromfi fogyasztását.

• Minden olyan személynek, aki potenciálisan fertőzött madarakkal vagy általuk szennyezett környezettel érintkezett, és rosszul érzi magát, haladéktalanul orvoshoz kell fordulnia.

Lesz-e vakcina?

Az emberek számára a H5N1 ellen nincs specifikus vakcina, egyes országokban azonban már kifejlesztettek vakcinajelölteket a pandémiára való felkészülésre.

A WHO a jelenlegi információk alapján nem tanácsolja utazási vagy kereskedelmi korlátozások bevezetését; jelenleg alacsonynak értékeli a vírus lakosságra jelentett kockázatát.

Forrás: ng.24.hu