Miért csábító a magyar baromfihús? Interjú!

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője, Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára, és Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója a sajtótájékoztatón – fotó: Agroinform.hu

A baromfiak közül is különösen a hazai termékek fogyasztására buzdítunk mindenkit. A magyar hústermelés mintegy 10%-át teszi ki a baromfihús, fontos tudni, hogy a hazai termelés képes biztonságos, jó minőségű baromfihús előállítására, az állatjóléti és élelmiszer-biztonsági szempontokat is maximálisan betartva. A csirke az állati eredetű fehérjeforrások közül a legjobb. Javában tart a grillszezon, társasági összejövetelek középpontjába kerülnek a grillezett finomságok, ezért a kampányunkban is erre a felhasználásra összpontosítunk, de természetesen a szárnyasok húsán túl a máj, a tojás és egyéb termékek vásárlására is ösztönözzük a magyar háztartásokat.

Grillnyárs – fotó: Agrármarketing Centrum

Az interjút megelőző sajtótájékoztatón említette, hogy a korábbi fogyasztásösztönző kampányaik sikerrel zárultak, mérhető növekedés állt be a hazai fogyasztásban. Tud konkrét számokat mondani, milyen mértékű növekedésről beszélünk?

Az elmúlt időszak egyik leghangosabb kampánya a Kapj Rá! kampány volt, amely a belföldi halak fogyasztás szintjét volt hivatott emelni. A kampány első 3 és fél éve után több, mint 20%-os belföldi fogyasztási bővülést tapasztaltunk, ráadásul ebben az ütemben a belföldi édesvizi tenyésztett halaknak a volumenének növelése markánsan megállapítható volt. Az látszik, hogy a halágazatnak az áfacsökkentés és a belföldi beruházások élénkülésén túl a kampányok is jelentős segítséget tudtak adni.

Szintén kiemelhetjük a sertéshús-fogyasztást ösztönző kampányunkat is, amely minden évben, amióta a kampány zajlik, érezhetően jelentős bővülést hozott a belföldi sertéshús-fogyasztásban. A gyümölcsfogyasztást ösztönző kampányainkban is azt tapasztaljuk (dinnye, meggy és alma kampányaink vannak), hogy a belföldi gyümölcsfogyasztás szerkezete az a munkánkat követően megváltozott. A rendszerváltást követően a déli gyümölcsök részaránya megugrott, de a gyümölcsfogyasztásban fontos, hogy ezt kompenzálni tudjuk azzal, hogy a magyarok figyelmét ráirányítsuk a hazai termesztésű gyümölcsökre.

Ondré Péter – fotó: Agrármarketing Centrum

A baromfitermékeknél kívánják-e súlyozni, hogy milyen termékekre irányítják rá a figyelmet? A grillszezon elmúltával várható-e a kampány folytatása a baromfihúsok egyéb felhasználásának bemutatásával?

A kampányunk a nyári grillszezont helyezte a fókuszba, de az októberi időszakban a tojás és a baromfihús fogyasztására biztatunk majd mindenkit, az ünnepi szezonban pedig sokszor a liba, kacsa, pulyka kerül elő, de fontos, hogy a vízi szárnyasokat az év egészében fogyasszuk.

Ahogy a sajtótájékoztatón is kiemelte, világszerte elindult és erősödik az a folyamat, hogy az állati eredetű termékekről a fogyasztást a növényi eredetű termékek felé igyekeznek ösztönözni. A magyar baromfi ágazat hogyan reagál erre a trendre?

Ennek a törekvésnek az indokai között első helyen a környezetvédelmi érvek állnak. Ha az ökológiai lábnyom szerkezetét nézzük, két dolgot fontos kiemelni. Egyik a vízfelvétel, tehát 1 kg hús előállításához mennyi víz szükséges az adott állat esetében, a másik a légkört terhelő üvegházhatású gázok kibocsátása. A csirkék metánt nem böfögnek ki, esetükben ilyen probléma nincsen, a vízfelvétel pedig összehasonlítva más ágazatok kilónkénti húselőállítására vetített számaival, a baromfihús esetében a legalacsonyabb. Ezek az érvek mindenképpen védik az ágazatot.

Hogy ki fogyaszt húst és ki nem, az egyéni választás eredménye, ebben senkire semmilyen álláspontot nem szeretnénk ráerőltetni. Talán egy jogos elvárás, hogy fordítva se történjen ez meg.

A fogyasztói árak tekintetében is tudja-e az ágazat a baromfihús fogyasztására ösztönözni a vásárlókat?

Az árszerkezetet tekintve az látszik, hogy árnyomás van a szektoron. Egyrészt a takarmányárak, másrészt az élő munkaerőnek a költsége, díja is nőtt, világszerte és Magyarországon is. Az ágazatnak ezeket a költségeket folyamatosan be kell építenie az árba. Ha sokszor el is hangzik, hogy fogyasztói oldalról ráhatása van arra, hogy ki mennyit tud vásárolni egy termékből, hosszú távon az adatokból az látszik, hogy az elmúlt 20 évben egy átlagos fizetésből háromszor annyi csirkehúst lehet ma Magyarországon megvásárolni, mint 20 évvel ezelőtt. Tehát az árak és a fogyasztás tekintetében is egy hosszú távú javulás mutatható ki.

Köszönjük a beszélgetést!