Szakértelemre alapozott gazdaság


Az elmúlt évek során kialakított nyugat-európai színvonalú gazdaság egy tudatos, jól felkészült agrárszakember munkájának gyümölcse. A 700 hektárnyi terület 40 tagban van – Taktaszadától Vilmányig  -, ráadásul a két legtávolabbi tábla közötti távolság mintegy 40 kilométer, ami ugyancsak megnöveli a költségeket. A több lábon állás jegyében 20 hektáron korszerű almaültetvényt alakított ki, amit csepegtető öntözéssel „biztosított be”. Czina György azért döntött e gyümölcs mellett, mert véleménye szerint a minőségi alma mindig eladható, ha már egyszer sikerült kialakítani a megfelelő vásárlói kört. Időközben 180 millió forintos költséggel a piaci kiszolgáltatottságot enyhítő hűtőháza is elkészült.

     A gyengébb adottságú területeken a támogatások igénybevételével erdőt telepít – eddig 30 hektárnál tart -, a legjobb földeken pedig intenzív szántóföldi növénytermesztést valósít meg Czina György.  Istállótrágya híján a talaj felső rétegének szervesanyag-tartalmára gondosan ügyel, ezért az energiatakarékos, és a talajéletet kímélő forgatás nélküli talajművelési technológiát választotta. Azóta a termés ingadozás kisebb, a hozamok stabilizálódtak.

Miután földjei bekerültek az agrár-könyezetgazdálkodás szántóföldi növénytermesztési alprogramba, a támogatás fejében számos előírás vonatkozik a gazdálkodóra – négyévente kötelező a földterületek tápanyagvizsgálata, meghatározott az alkalmazható növényvédő szerek köre stb. Az IKR-rel kötött szerződés révén idén már GPS-sel támogatott preciziós tápanyag-gazdálkodást folytatott, s minden táblára csak az optimális mennyiségű, és összetételű műtrágyát juttatta ki.
Ebben az évben a búza, a tavaszi árpa, az őszi káposztarepce és a kukorica mellett 150 hektáron termelt napraforgót, ami ezen a vidéken stabil jövedelmű növénynek számít.
- Mindenesetre az is a napraforgó mellett szól, hogy a gabonákat érintő piaci anomáliák nem jellemzőek a termesztése, a termés értékesítése során –állítja Czina György. –  Ezen a vidéken szakszerű gazdálkodás mellett a jól jövedelmező növények közé tartozik. A mi gazdaságunkban ugyanabba a táblába legfeljebb négy év múlva kerül ismét napraforgó. Ezt azért tartom fontosnak, mert ahol a vetésforgóra nem figyelnek, ott számolni kell a betegségek fokozott támadásával. Ezek ellen pedig csak komplex technológiával lehet védekezni.
Ez pedig már a tápanyag-utánpótlásnál kezdődik. Például a túl sok nitrogén hatóanyag lazítja a növény szöveteit és az kevésbé ellenálló a különféle fertőzéseknek. Ugyancsak fontos a hektáronkénti 45 – 50 ezres tőszám beállítása. A sűrűbb állományban könnyen kialakul olyan magas páratartalom, ami ugyancsak kedvez a kórokozók terjedésének. A napraforgó termesztésen belül külön fejezet - és talán a legmeghatározóbb – a gombaölő szeres állományvédelem.
- Nagyüzemi tapasztalataim alapján az a határozott véleményem, hogy a preventív védekezés a legcélravezetőbb. Én nem is annyira a betegségek tüneteinek megjelenésére koncentrálok, sokkal inkább a növény fejlődését figyelem. Napraforgónál általában a 6-8 levélpáros fejlődési szakaszban mindenképpen célszerű egy kezelés. A második védekezést a szakirodalom szerint csillagbimbós, illetve citromérés stádiumban célszerű végrehajtani. Szélsőséges időjárási körülmények között – mint amilyen az idei is volt – ez már késő lehet, mert ilyenkor már nem csak a levéllemezeken található diaportés fertőzés, hanem a levélnyélen, sőt a száron is. Ez az előrehaladott fertőzés könnyen megkérdőjelezheti a második kezelés hatékonyságát. Én szinte naponta figyelem a növényállományt és amint meglátom a leveleken a barnulást, azonnal védekezek. A második kezelés nálam mindig vizsgálat tárgya, csak akkor döntök mellette, ha úgy ítélem, hogy a körülmények elősegíthetik a fertőzést. Idén sajnos nem kellett mérlegelnem, egyértelmű volt a védekezés.
- A kedvező előjelek ellenére mégsem jött össze az abszolút rekordtermés, bár az idei átlagokhoz képest a valamivel több mint 3 tonna annak mondható.
- Az idei csapadékos időjáráshoz hasonló ugyancsak ritkán fordul elő. Véleményem szerint, ha nem védekeztem volna időben, akkor legalább egy tonnával kisebb lenne az átlagtermésem. Mivel ezen a környéken a Diaporthe, a Sclerotonia sclerotiorum és a Phoma együtt van jelen könnyen előfordulhatott volna, hogy egyes táblákon a kombájn helyett a gombák arattak volna.  
- Ha forintosítjuk a kezelési költségeket és a hozamot, akkor milyen eredményt kapunk?
- Könnyű kiszámolni. A két kezelés 0,4 tonna napraforgó árába került. Ennek eredményeként szerintem 0,8 – 1 tonnával magasabb átlagtermést értem el. Miután egy tonna napraforgóért 50 ezer forintot fizettek egyértelműen kifizetődő volt a védekezés.
Győri András