Az Agroloop és a Széchenyi István Egyetem együttműködése új lehetőségeket kínál a rovar- és a takarmánypiac számára. A feketekatonalégy-lárvákból előállított egészséges állateledel-alapanyagokat és szervestalajjavító készítmények a hazai agrárium több területére hoztak forradalmian új és fenntartható megoldásokat. Derült ki az Agrárminisztérium Agroinformhoz eljuttatott közleményéből.

Új kapuk a takarmánycélú rovarpiac előtt

Az Agroloop és a Széchenyi István Egyetem együttműködési szándéknyilatkozatot kötött, ami új lehetőségeket kínál a rovarpiac számára. Amellett, hogy együtt kutatnak, támogatják egymást más területeken is: közös fenntarthatósági szemléletet alakítanak ki, emellett a cél az akadémiai szférában keletkezett tudásanyag ipari-agrárgazdálkodási hasznosítása és bővítése.

Egyre sürgetőbb probléma az agrárszektorban a fehérje: a világ hústermelésének egynegyede a háziállatok tápjában hasznosul, nem beszélve a globális szántóföldi növénytermesztésről, aminek 75 százaléka takarmánycélú tevékenység. Emiatt környezetkímélő megoldásokra van szükség, amivel az Agroloop is tisztában van. A helyi élelmiszer-feldolgozók takarmányminősítésű melléktermékeit használják fel a lárvák etetésére, amik az alacsony értékű biomasszát magas minőségű takarmányfehérjévé és -zsírrá alakítják.

A cég takarmánycélú lárvatenyésztési és takarmányalapanyag-előállítási tevékenysége egy teljesen új iparágat nyitott meg az agráriumban. Ezt a Széchenyi István Egyetemmel kötött megállapodás emeli még magasabb szintre. Ennek fő célja a rovaralapú megoldások közös kutatása és fejlesztése, illetve az ehhez kapcsolódó tudásanyag általános bővítése, valamint hasznosítása.


Fenntarthatósági célok

Az együttműködés alapja a fenntarthatóság, ami mind a két fél esetében kiemelt fókuszt kap. Az egyetem stratégiai fontosságúnak tekinti a fenntartható fejlődést. Jól mutatja ezt, hogy az intézmény a Times Higher Education fenntarthatósági célok alapján összeállított rangsorán a "fenntartható városok és közösségek" kategóriában a világ 400 legjobb egyeteme közé sorolták.

A közös projekt nem csak környezetkímélőbb mezőgazdasági gyakorlatokat hoz létre, de a szakmai és a tudományos tevékenységeikben is megmutatkozik a változás.

„Hiszünk abban, hogy a takarmánycélú rovarfehérje-gyártás új távlatokat nyithat a hazai agrár- és élelmiszer-gazdaság fejlesztésében, és hozzájárulhat a jelenkori klímaváltozás mérsékléséhez is – ehhez pedig nélkülözhetetlen a vállalati és akadémiai szektorok összefogása. Büszkék vagyunk rá, hogy a magyar felsőoktatás egyik legmeghatározóbb fenntarthatósági stratégiájával rendelkező intézményével köthetünk ebben partnerséget"

– mondta el Percze Rajmond, az Agroloop társalapító-ügyvezetője.

Jelentős erőforrások

A megállapodás értelmében az egyetem Mosonmagyaróvári Innovációs Parkja jelentős kutatásfejlesztési erőforrásokat biztosít a rovarfehérje-gyártó cég számára. Kiterjedtebb laborhálózatával és a saját területen végezett vizsgálatokkal segítik a légylárvaalapú szerves trágya tesztelsété.

Ennek során kiderülhet, hogy a lárvatrágyával gazdagított talajon nevelt növényeknek valóban annyival jobb beporzó képességgel rendelkeznek, hogy azok bevonzzák a beporzó rovarokat. Kiderülhet továbbá, hogy a lárvatárgyával gazdagított talaj a növényevő kártevők mekkora részét idegeníti el.

A két fél egymást segítve fejlődik - fotó: pexels.com

"A Széchenyi István Egyetemen kiemelten foglalkozunk a fenntarthatóság kérdésével, ezért az egyik legfontosabb stratégiai célunk az, hogy oktatási és kutatási tevékenységünkkel folyamatosan tegyünk a fenntartható fejlődés érdekében és szélesítsük hallgatóink látókörét a témában. Ehhez érkeznek most új erőforrások az Agroloop széles portfóliójának és innovatív technológiájának köszönhetően, amely lehetővé teszi, hogy a kutatásaink során szerzett tudásanyaggal kézzelfogható gazdasági és társadalmi hatást érjünk el

– fejtette ki a megállapodás kapcsán dr. Teschner Gergely, a Széchenyi István Egyetem Mosonmagyaróvári Innovációs Parkjának vezetője.