Kijev korábban arról számolt be, hogy az ukrán mezőgazdasági export a fekete-tengeri gabonafolyosón már közelíti a háború előtti volument, bár az árak esése miatt mégis csökkent a bevétel. Egy mezőgazdasági nagykereskedő vállalat szerint azonban márciusban kevesebb gabonát szállíthat az ország – írja a vg.hu

kikötő

2023 májusáig több mint 30 millió tonna gabona jutott a világpiacra – fotó: pixabay.com

A kijevi székhelyű mezőgazdasági nagykereskedő vállalat, a Spike Brokers közlése szerint Ukrajna márciusi, tengeren zajló agrárexportja 20 százalékkal eshet vissza februárhoz képest.

A cég adatai alapján a vasúti kivitel napi átlagban 299 vagonra csökkent, szemben a februári 374 vagonos átlaggal, ami az orosz–ukrán háború kirobbanása óta a legalacsonyabb érték.

A közúti export is március 1–11. között 132 ezer tonnára zsugorodott az előző hónap azonos időszakában regisztrált 172 ezer tonnával szemben. A vállalat úgy véli, hogy az európai piac telített lett, ez pedig megakadályozza, hogy a következő hónapokban ukrán termékek érkezzenek a kontinensre. A cég nem közölt pontos mennyiséget a tengeri kereskedelemről, de az ukrán kormány szerint ebben a hónapban eddig összesen 2,2 millió tonna gabonát szállítottak – írta meg a Reuters.


Az orosz–ukrán háború kirobbanása után az orosz flotta blokkolta a kikötőket, így az ukrán élelmiszerek nem jutottak ki a világpiacra. Azonban 2022 júliusban a felek az ENSZ és Törökország közvetítésével megállapodást kötöttek: Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és António Guterres ENSZ-főtitkár memorandumot írt alá a mezőgazdasági termékek és műtrágyák világpiaci szállításának megkönnyítéséről.

Ezzel egy időben a kijevi delegáció szerződést írt alá Törökországgal és az ENSZ-szel a gabonaexportról. A fekete-tengeri gabonaegyezmény az ukrán gabonaexportot három ukrán kikötőből (Csornomorszk, Odessza, Juzsnij) tette lehetővé egy védett tranzitfolyosón keresztül. A megállapodást novemberben, majd tavaly márciusban is meghosszabbították, és július 17-ig volt érvényes.

Moszkva viszont nyáron közölte: az alkut csak abban az esetben hosszabbítják meg újra, ha az Orosz Mezőgazdasági Bank (Rosszelkozbank) ismét része lesz a SWIFT-rendszernek. Mivel ez nem történt meg, így a megállapodás megszűnt.  Recep Tayyip Erdogan török elnök próbált közvetíteni a felek között, sikertelenül.

A szerződésnek köszönhetően az Európai Tanács szerint 2023 májusáig több mint 30 millió tonna gabona jutott a világpiacra.

A fekete-tengeri gabonaegyezmény megszűnése komoly aggodalmakat váltott ki globálisan, amire végül Kijev sajátos megoldást eszelt ki. Csaknem ezer kilométeres utat tesznek meg az ukrán, román, bolgár, majd török nemzeti szuverenitás alatt álló tengerrészeken – a parttól számított mintegy 20 kilométeres, 12 tengeri mérföldes sávban – a gabonával megrakott teherhajók a Boszporusz felé annak érdekében, hogy kiérjenek a Földközi tengerre.

Kijev szerint az ukrán mezőgazdasági export a fekete-tengeri gabonafolyosón már közelíti a háború előtti volument, de az árak esése miatt csökkent a bevétel. Növelték a szárazföldi kivitelt is, ami azonban feszültséget gerjesztett a kelet-közép-európai országok és Ukrajna közt, lévén, hogy az olcsó gabona lenyomta a térség árait, ami nagy érvágást jelent a térség gazdáinak, akik az ukrán gabona és más okok miatt tüntetnek.