A változásokat a HVG és a Magyar Nemzet is összegyűjtötte. Kezdjük a legdrasztikusabbal: az uniós szabályok miatt a kormánynak emelnie kell az üzemanyagokra rakódó adót. A NAV oldalán közzétett adatok szerint januártól 41,4 forinttal drágul januártól a benzin és a gázolaj adója is. Egész pontosan ebből a jövedéki adó emelése „csak" 32,6 forint literenként, azonban a 27 százalékos általános fogalmi adót a jövedéki adóval együtt számított árra teszik rá, így jön ki együtt a több, mint 41 forintos drágulás. A MOL december végén közölte: bár januárban fog drágítani, de két lépésben – az első emelésre január elsején, a másodikra pedig nagyjából január 15-én lehet számítani, először 20, majd 21 forinttal.
Az adóemelésre azért volt szükség, mert gyengébb a forint, mint évekkel ezelőtt volt. Az EU szabályai szerint a benzinnél literenként 35,9 cent, a gázolajnál 33 cent a jövedéki adó minimális szintje és ahogy gyengült a forint, eurócentbe átszámolva lementünk ez alá. Most olyan adómértéket határozott meg a kormány, amely 420 forintos euróárfolyamnál is megfelel az uniós szabálynak.
Az üzemanyagok drágulása pedig vélhetően kihat az életünkre, ami aló senki nem kivétel: azok is megérzik majd, akik nem használnak semmilyen, üzemanyaggal működő járművet. Nő a fuvarozás költsége, ami minden bizonnyal megjelenik majd a mezőgazdasági termelés költségoldalán, s beépül a bolti árakba.
Jelentős emelkedést kell benyelnünk az üzemanyagárak esetében, ami tovább növeli a mezőgazdaság inputköltségét is – forrás: pixabay
A magyar borkereskedelem fellendítése érdekében adómentessé vált a reprezentációs és nem reprezentációs célú események keretében, illetve üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként nyújtott eredetvédett, palackozott borászati termék.
A jelenlegi literenként 3,5 forintról 10 forintra nő a kereskedelmi gázolaj jövedéki adójából visszaigényelhető összeg árufuvarozás és meghatározott kategóriájú személyszállítás esetén.
Tovább nő a fizetős utak listája
Amúgy az autósok számára van még rossz hír: több mint kétszáz kilométerrel bővül a fizetős utak listája. Többek közt két új megye is felkerül a fizetősök közé, mégpedig Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyével.
A magyarországi fizetős útszakaszok – forrás: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.
Idéntől a teljes M0-s, az M44-es autóút, illetve az M30 miskolci elkerülője is fizetőssé válik, de fizetős lesz az M44-es a Lakitelek/Tiszakécske csomóponttól Tiszaug/Tiszakürt csomópontig; az M44-es a Szolnok/Martfű/Kunszentmárton csomóponttól Békéscsaba-Gyula/Debrecen-Szeged csomópontig; az M4-es az Abony-kelet/Szolnok nyugat csomóponttól Törökszentmiklós-nyugat/Szajol csomópontig; az M44-es a Lakitelek/Tiszakécske csomóponttól Szarvas/Szentes csomópontig, az M0-s M1-M0 csomóponttól az M0-11-es út csomópontig; az M31-es a nagytarcsai csomóponttól az M3-M31 csomópontig; az M6-os a Budapest, Barackos út csomóponttól Ráckeresztúr csomópontig,; az M6-os Bátaszék és az M6-M60 csomópont között; az M76-os Balatonszentgyörgy/Balatonberény csomóponttól Keszthely-Fenékpuszta csomópontig és az M30-as Miskolc észak és Miskolc dél közötti szakasza.
Természetesen (?), drágulnak az autópálya-matricák is, a D1-es kategóriában a 10 napos matrica 900 forinttal lesz drágább (6400 forint), a havi 1460 forinttal (10 360 forint), míg az éves matrica 8070 forinttal (57 260 forint) drágul. A vármegyei matrica a D1-es kategóriában 880 forinttal lesz drágább és 6600 forintba kerül majd. Pozitív fejlemény, hogy márciustól lesz egynapos matrica is, igaz, 5150 forintért...
Jöhetnek a szél- és a naperőművek
Megnyílik az út a szélerőművi kapacitás növelése előtt, a kormány a zöldenergia fokozott hasznosítása érdekében nagymértékben enyhítette a szélkerekek létesítésének jogszabályi feltételrendszerét. Ennek értelmében az előírt védőtávolság az európai gyakorlatnak megfelelően hétszáz méterre csökken, illetve megszűnik a pályáztatási követelmény. Azonban a közeli jövőben nagy durranásra még ne számítson senki, ugyanis 2029-ig foglaltak az új erőművek hálózati csatlakozási helyei.
Átírták a háztartási méretű (napelemes) kiserőművek – vagyis a jellemzően családi házak tetejére szerelt napelemek – elszámolási szabályait is. A szaldós elszámolási rendszerben csak a meglévő, vagy a 2023 szeptember 7-ig bejelentett és 2025 év végéig megépült rendszerek maradhatnak a telepítést követően még 10 évig, a többieknek pedig jön a bruttó elszámolás. Feloldották továbbá a kiserőművek hálózati csatlakozásának tilalmát is, ám az nagy kérdés, hogy mennyire kifizetődő belevágni egy ilyen, jelentős költségigényű beruházásba a bruttó elszámolási rendszerben.
Ugyancsak nincs még áttörés a geotermikus energia hasznosításában, ám a kormány optimista, hiszen 1,5 milliárd köbméternyi földgáz – az éves hazai gázfogyasztás közel ötöde – kiváltásának lehetőségével számol.
Nő a minimálbér, ez a mezőgazdasági vállalkozókat is érinti
Ami a családtámogatásokat illeti: a vissza nem térítendő támogatások mellett az új, 2024-es csok plusz programba január elsejétől azok tudnak belépni, akik új gyermeket vállalnak és valamilyen ingatlan-tranzakcióban vesznek részt, vagyis, ha az első közös lakásukat vásárolják meg és nagyobb ingatlanba költözik a család, vagy ha bővíteni kívánják otthonukat. A konstrukció fókuszában az áll, hogy hány gyermekessé válik a család az új gyermek érkezésével: ha egy gyermekessé, akkor 15, ha kettő, akkor harminc-, ha három- vagy több gyermekessé, akkor pedig ötvenmillió forintos államilag támogatott hitelt tudnak igénybe venni, aminek a kamata maximum háromszázalékos, amit az állam a teljes futamidőn át garantál. A feltételek vonatkoznak az új és használt lakásokra is, ahogyan az illetékmentesség is az ingatlan teljes értékére vonatkozik. Mától nő a babaváró összege is, a házaspárok tízmillió forint helyett 11 millió forinthoz juthatnak hozzá.
A minimálbér-emelés magával vonja a vállalkozók esetében a minimumjárulék összegének növekedését is – forrás: pixabay
2024 januártól emelkedik több családi ellátás összege is: a gyermekgondozási díj (gyed) maximálisan folyósítható összege bruttó 373 520 forintra, a diplomás gyed alapképzésben részt vevő hallgatóknál 186 760 forintra, mesterképzésben részt vevők esetében pedig 228 200 forintra. A gyermekek otthongondozási díja (gyod), amely az önellátásra képtelen gyermeket gondozó szülőknek jár, 266 800 forintra nő, a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek gondozása miatti keresőképtelenség időtartamára járó táppénz napi összege pedig 17 787 forintra emelkedik.
A falusi csok esetében az igényelhető összeg jelentősen nő: egy meglévő vagy vállalt gyerekkel 1 millió forint, két gyerekkel 4 millió forint, míg három gyerekkel 15 millió forint lesz igényelhető.
A minimálbér és a szakmunkás-minimálbér decemberi (garantált bérminimum) emelésével a minimálbér 15 százalékkal 266 800 forintra, a garantált bérminimum pedig tíz százalékkal 326 000 forintra növekedett.
Változik a munka törvénykönyve – de kinek a javára?
Január elsejétől változik a munka törvénykönyve is, ami kivételesen a dolgozóknak kedvez. Ugyanis a gyermekek után járó pótszabadságok esetében eddig a munkáltató hatásköre volt meghatározni, hogy ezt mikor veheti ki a dolgozó, innentől kezdve viszont ő dönthet róla, annyi megkötéssel, hogy ezt 15 nappal korábban jeleznie kell a munkáltató felé. A magyar törvények szerint amúgy a gyerek tizenhat éves koráig egy gyerek után évente két nap, két gyerek után négy, kettőnél több gyerek után pedig hét nap pótszabadság jár a szülőnek.
Az a munkavállaló, aki két tizenhat év alatti gyermeket nevel, jelenleg csak 7 munkanap szabadsággal rendelkezik önállóan, a módosító javaslat elfogadásával ez 11 munkanapra nő.
Kútba esett regisztrációs kötelezettség
Az Országgyűlés tavaly júniusban fogadta el a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását, amelynek talán legfontosabb része, hogy megússzák a bírságot az engedély nélkül fúrt kutak üzemeltetői. Ennek megfelelően a 2024. január 1-je előtt engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően létesített kutak fennmaradhatnak és üzemeltetőiknek vízgazdálkodási bírságot sem kell fizetniük. Ennek alapvetően az az oka, hogy már számos alkalommal megkísérelték a háztartási kutak összeírását, de a százezres nagyságrendben létező kutak regisztrációja lehetetlen küldetésnek bizonyult.
Szerencsére, nem kell betemetni a kutakat és virágot ültetni beléjük azért, hogy elkerüljük egy újabb költség kifizetését – forrás: pixabay
Viszont az, aki 2024-ben akar szabálytalanul kutat építeni a kertjébe, már büntetésre számíthat. Azoknál a sekély mélységű kutaknál, amelyek nem érintik a mélyebb vízkészleteket, megszűnik a hatósági engedélyeztetési eljárás és a bejelentési kötelezettség is csak bizonyos esetekben marad meg. A törvényben ugyanis megjelent az úgynevezett háztartási kút elnevezés, melybe azok tartoznak, amelyek mélysége nem éri el az 50 métert, nem érintik az első vízzáró réteget, a háztartás vízigényének kielégítésére szolgálnak, vagyis a felhasznált éves vízmennyiség nem haladja meg az 500 köbmétert és gazdasági célokat nem szolgál.
A Széchenyi Kártya Program 2024-ben is megmarad, ám több változást is bejelentett a gazdaságfejlesztési minisztérium a MAX Plusz elnevezésű alprogramra karácsony előtt pár nappal. A fuvarozói szektor vállalkozásai számára a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel és Likviditási hitel esetében a maximálisan felvehető hitelösszeg nagysága az árbevétel eddigi 25%-áról 35%-ára emelkedik. A Széchenyi Beruházási és Agrár Széchenyi Beruházási Hitelek esetében a felvehető hitel maximális összege a jelenlegi 1 milliárd forintról 1,4 milliárd forintra nő.
A Széchenyi Beruházási Hitelen belül a zöld beruházási hitelcélok esetén az ügyfél által fizetendő nettó ügyfélkamat szintje a jelenlegi 5%-ról 1,5%-ra csökken. A Széchenyi Mikrohitel termék esetében a maximálisan felvehetői hitelösszeg nagysága 50 millió forintról 100 millió forintra növekszik, az ügyfélcsoport szintű limit ezzel összhangban maximum 200 millió forintra nő, valamint a termék hitelcéljai közé a tisztán elektromos járművek is bekerülnek – maximum nettó 25 millió forint vételárkorlát mellett.
_fill_540x300_0.jpg)
