Mi lesz a tervekkel

Európának az elkövetkező években monumentális éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokkal kell szembenéznie. A feladat egyre nehezebbé válik, ha figyelembe vesszük, hogy az ukrajnai háború kihat az energiaárakra, az inflációra, a terményárakra és a megélhetési költségekre, és ezt már most sok európai ember megérzi. Mindez komoly fejfájást okoz Virginijus Sinkevičius környezetvédelmi biztosnak is, aki Európa klímapolitikai irányvonalának felelőseként igyekszik biztosítani, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességre vonatkozó célkitűzéseket.

De vajon az elszállt energiaárak és a háború közepén meggyőzhetőek az európai tagállamok, hogy tartsák magukat a célkitűzésekhez?

És hogyan lehetne meggyőzni a polgárokat, arról, hogy mindez szükséges? Sinkevičius az Euronews interjújában válaszolt ezekre a kérdésekre. A környezetvédelmi biztos már bemutatott néhány javaslatot a természet helyreállítására.

Európának az elkövetkező években monumentális éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokkal kell szembenéznie.

Európának az elkövetkező években monumentális éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokkal kell szembenéznie. Kép: Pexels

Kulcsfontosságú zöldfelületek

"A fő cél az, hogy 2030-ra 20 százalékos legyen a természet helyreállításának előrehaladása az EU-ban. Vannak különböző ökoszisztéma-célkitűzéseink is, melyek magukban foglalják a tőzeglápokat, a gyepeket, a beporzókat és így tovább, sőt, még a városi területeket is, ami szerintem nagyon-nagyon fontos az európaiak szívének, különösen a Covid-19 járvány alatti lezárások idején, amikor rájöttek, hogy mennyire hiányzik a zöld terület a városokban. Célunk tehát az, hogy 2030-ra 5 százalékkal növeljük a városi területek zöldfelületi borítottságát."

"A közvetlen mezőgazdasági termelés 5 milliárd euró értékben függ a beporzástól. A beporzók csökkenése tehát veszélyezteti ezt a mezőgazdasági termelést"

- mondta el Sinkevičius. "Nagyon alapos hatásvizsgálatot végeztünk, majdnem 700 oldalas lett a végeredmény. Nem szabadna tovább élnünk abban a mítoszban, hogy a természetért való cselekvés és a természet helyreállítása csak költségekkel jár, és nincs haszna.

A hatásvizsgálatunk azt mutatja, hogy egyetlen befektetett euró 8 eurónyi hasznot hoz.

"Ezek az előnyök közvetlenül, például a gazdáinkon keresztül, a terméshozam növekedése révén jelentkeznek, mert tényleg nem tudom, hogy ki tudna termelni, ha nincs nagy hatékonyságú, termékeny talaj, ha nincs beporzás. 5 milliárd euró közvetlen mezőgazdasági termelés függ a beporzástól, és a beporzók számának csökkenése veszélyezteti ezt a mezőgazdasági termelést. Úgy gondolom tehát, hogy a természet helyreállításába való befektetésnek egyértelmű előnyei vannak. És nagyon örülök, hogy a jogszabályunkat szilárd számok támasztják alá. Az Energiafüggőségünk is rendkívül veszélyes, amit Oroszország ma nyíltan az európai országokkal szembeni eszközeként próbál meg felhasználni."

Konkrét teendők

"Az erdőkkel lehetne gazdálkodni, de fenntartható módon, hogy ne fenyegessék a talajt. A talaj az erdőgazdálkodás után is képes lenne a szenet és a vizet stb. megkötni. Ha a tőzeglápokat nézzük, akkor természetesen a legkézenfekvőbb dolog a földek visszahidratálása és a tőzeglápok helyreállítása. Ha békén hagyjuk, a természet teszi a dolgát. Nagyon fontos, hogy a jogszabály elfogadása után a tagállamoknak két évük lesz arra, hogy elkészítsék terveiket, és megvizsgálják, hogy melyik ökoszisztéma a legfontosabb számukra, melyek a prioritások, és hogyan fogjuk helyreállítani azokat" - mondta a biztos.

A Green Deal azt bizonyítja, hogy nemcsak az éghajlati ambícióink, az ökoszisztémáink megmentése szempontjából jó ez a direktíva, de geopolitikai választásaink, szabadságunk és ambícióink szempontjából is.

A Green Deal azt bizonyítja, hogy nemcsak az éghajlati ambícióink, az ökoszisztémáink megmentése szempontjából jó ez a direktíva, de geopolitikai választásaink, szabadságunk és ambícióink szempontjából is. Kép: Pexels

A növényvédő szerek csökkentéséről

Arról lehet szó, hogy a tagállamok felvetettek egy nagyon fontos szempontot. Ha megnézzük a négyzetméterenkénti növényvédőszer-felhasználásukat, egyes tagállamokban nagyon intenzív a használat, míg más tagállamokban nagyon alacsony. Az átfogó 50 százalékos cél az EU-n belül vajon mindenki számára 50 százalékos lesz? A kis felhasználók számára az 50 százalékos csökkentés hatalmas kihívást jelenthet, míg azok számára, akik intenzíven használják ezeket a szereket, ez nem jelent akkora kihívást.


A Green Deal prioritás maradt az EU számára?

A Green Deal azt bizonyítja, hogy nemcsak az éghajlati ambícióink, az ökoszisztémáink megmentése szempontjából jó ez a direktíva, de geopolitikai választásaink, szabadságunk és ambícióink szempontjából is. Németország és Ausztria néhány szénerőmű újranyitását fontolgatják, ez igaz. De azt is biztosítanunk kell, hogy a piac stabilitása megmaradjon a fogyasztóink számára. Tehát ha ez az utolsó lehetőség, vagy szükséges intézkedés, akkor ezt meg kell fontolnunk.  Ami a legfontosabb, hogy eddig úgy látjuk, hogy mindez nem lesz hatással a 2030-as vagy 2050-es céljainkra, és ez a legfontosabb. A Green Dealt nem rövid távon kell nézni, hanem hosszú távon. És természetesen hosszú távon nagyon váratlan dolgok történhetnek, ez megváltoztathatja a dinamikát, és nekünk is alkalmazkodnunk kell. De hosszú távon a céljaink változatlanok maradnak.

(Forrás: euronews)