A tücsökkel először általában nem a fűben, hanem a mesekönyvben találkozunk. La Fontaine a tücsökről és a hangyáról írt meséjében ugyanis ő az, aki a szórakoztatást helyezi előtérbe az élelmiszerek raktározása helyett, így hoppon marad, amikor eljön a tél.
De nem csak innen ismerhetjük. A nyári éjszakák jellegzetes hangja a tücsök muzsikája. A muzsikust azonban már ritkábban látjuk, ám az ablak alatt elbújva hosszú órákon át lát el minket a tücsökzenével. Ha mégis megpillantjuk, nagyon kis esély van rá, hogy meg is tudjuk fogni, mivel nagyon gyors, és cikázó mozdulatai miatt igen szórakoztató perceket tud okozni annak, aki a markában szeretné őt tudni.
Hát még a tücsökvadászt figyelőknek milyen mókás pillanatokban lehet ilyenkor része! De vajon azon túl, hogy egy idő után már kezd bosszantóvá válni a zenélése, okoz valamilyen kárt a kertünkben a tücsök? Ennek jártunk utána! Az igazság pedig csak egy ugrásra van. Ugorjunk hát fejest a tücsök életének megismerésébe!
Ismerd meg a tücsköt!
A Magyarországon előforduló tücsökfajok közül a házi tücsök, a mezei tücsök és a közönséges pirregő tücsök a leginkább említésre méltó.
A mezei tücsök
A mezei tücsök sokféle néven is ismert, így sokan trücsök, prücsök, prütyök vagy szütyőke néven nevezik, melyek a tücsök ciripelésére utalnak. A mezei tücsök nagyjából 2 cm hosszú, robusztus termetű rovar, melynek teste csillogó fekete. Nagy, gömbölyű fején egy pár hosszú, fonalas csápot, egy pár összetett szemet és három kis fehér pontszemet, valamint rágó szájszervet találunk, a tor nagy részét hátul és oldalt az előtorpajzs borítja be. Két pár szárnya közül az elülső barnás vagy fekete, merev fedőszárny, amely a tövénél világosabb, sárgás árnyalatú.
A második torszelvényen találhatók az áttetsző hártyás szárnyak, melyek legyezőszerűen összehajtogatva rejtőznek a fedőszárnyak alatt. Habár van szárnya, a mezei tücsök röpképtelen rovar. Lábai feketék, ugrólába barnás színű. Ezekkel nem képes túl nagyot ugrani, inkább nagyon gyors, apró ugrásokkal tud pillanatok alatt eltűnni a szemünk elől.
A mezei tücsök ciripelése felpezsdíti a nyári estéket. Fotó: Shutterstock
A mezei tücsök vegyes táplálkozású, így állati és növényi eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt. Általában a fűfélék magvaival, levelekkel és gyökerekkel táplálkozik, de akár kisebb talajlakó állatokat is megeszik. Azonban a tücsök is kedvelt tápláléka a madaraknak, hüllőknek, emlősöknek.
A mezei tücsök ciripelése májustól a nyár közepéig hallható, délutántól késő estig. Ezt a hímeknek köszönhetjük, a nőstényeknek ugyanis nincs hangja. Ezzel a zenével a hím csalogatja magához a nőstény fajtársait, továbbá védi territóriumát. Amikor egy másik hím tücsök közelít a védett területhez, a tücsökciripelés felerősödik és éles hanggá változik.
Állítólag hatféle különböző funkciójú énektípust tud felvonultatni a tücsök, melyek a tücskök közötti kommunikációt szolgálják. Hangszerük pedig nem más, mint az első pár szárnyuk, vagyis a fedőszárny. A szárny fonákán az egyik kiemelkedő ér a ciripelőér, amelyen körülbelül 140 kis kiemelkedés sorakozik. Ez a ciripelő csapsor, amelyen a másik szárny szélén található kiemelkedést végighúzva keletkezik a reszelő hang.
A szárnyakon merev erekkel körülvett mezők erősítik fel a hangot. Megfigyelték, hogy a ciripeléskor mindig a jobb szárny van felül, vagyis itt van a tücsök pengetője. A ciripelés közben a tücsök félig felemeli a szárnyait, a zenéje pedig akár 100 méterre is elhallatszik.
A nagy lárvák és a kifejlett mezei tücskök lakócsövet ásnak maguknak, amely előtt a hímek lerágják a növényzetet, így jut elég helyük arra, hogy megküzdjenek egy esetleg odatévedő hímmel. Ha a hím nem veszi a lapot és nem menekül el, akkor a két hím a csápjukkal tapogatózva méri fel az erőviszonyokat, majd a fejükkel lökdösődni kezdenek és ha ez nem lenne elég, meg is harapják egymást. A győztesé marad a lakás.
A nőstények több száz petét raknak, melyekből 2–3 hét múlva kelnek ki a barnás színű tücsöklárvák. A mezei tücsök esetében nincs bábállapot, az utolsó vedlés során az imágó bújik ki a lárvabőrből.
A mezei tücsök kedveli a meleg és napos helyeket, és habár a faj elsősorban európai, Észak-Afrikáig és a Közel-Keleten is elterjedt. Manapság már elég kevés van belőle, mivel az élőhelyei sorra tűnnek el. Angliában az 1980-es évekre egyetlen populációja maradt, így megmentésére védelmi programot indítottak, de hasonló a helyzet Németországban is. Éppen ezért a mezei tücsköt Németországban 2003-ban, Magyarországon pedig 2016-ban választották meg az év rovarának.
A házi tücsök
A házi tücsök egész Európában gyakori, emellett Észak-Afrikában is előfordul, Észak-Amerikában, mint behurcolt állatfaj van jelen. A házi tücsök a mezei tücsöknél kisebb, 1,5-2 cm hosszú rovar. Teste, hengeres alakú, világosabb rajzolatú, sárgásbarna színű.
Kedveli a meleg környezetet, és esténként szívesen ciripel. A házi tücsök mindenevő, gyümölcsöket, elhalt rovarokat, de a háztartásban fellelhető ételmaradványokat is egyaránt szívesen fogyasztja. A házi tücsökkel az állateledeles üzletekben is találkozhatunk, hiszen a rovarevő állatok eledelének tenyésztik.
2022-ben pedig az Európai Bizottság engedélyezte a házi tücskök új élelmiszerként, vagy élelmiszer-összetevőként történő forgalmazását az Európai Unióban, így emberi élelmiszerek alapanyagaként is találkozhatunk vele.
A közönséges pirregő tücsök
Ne gondoljuk róla, hogy megállás nélkül káromkodik, a nevét nem ezért kapta. A közönséges pirregő tücsök Európa, Észak-Afrika és Közép-Ázsia területén elterjedt tücsökfaj, amelyik leginkább a bozótos területek, szőlők lakója.
Kis termetű, karcsú testű rovar, hossza 1-1,5 cm, színe világos, sárgás, barnás esetleg halványzöld. Fején testhosszához képest hosszú csápok találhatók, és természetesen a hímek szívesen ciripelnek.
A pirregő tücsök pete alakban telel át, a kikelő lárvák kisebb rovarokra, valamint levéltetvekre vadásznak. A szőlőben a nyári végi, őszi tojásrakás alkalmával tehet kárt, mert a növény hajtásaiba rakja tojásait. Ehhez tojócsövével 6-8 lyukat fúr a szőlővesszők bélszövetébe, így a vesszőknél a rügyek kihajtása bizonytalanná válik, oltványnak és szálvesszőnek sem alkalmasak. A kártétel ellen a téli metszéskor lehet védekezni, a vesszők eltávolításával és elégetésével.
A házi tücsök élelmiszerként, vagy élelmiszer-összetevőként történő forgalmazását engedélyezték az Európai Unióban. Fotó: Shutterstock
Okoz kárt a tücsök?
Most, hogy jobban megismertük a tücsköt, vajon azt is megtudhatjuk, hogy milyen károkat képes okozni? A ciripelésen kívül nagyobb kárt nem okoz a tücsök. Természetesen, ha valamilyen oknál fogva tömegesen jelennek meg, képesek jelentős károkozásra, de az a pár eltévedt tücsök, amelyik a kertben ciripel, nem fog óriási károkat okozni a veteményesben.
Általában a legnagyobb kár, amit okozhat, hogy felidegesít bennünket a hangjával. Ami még a bűnlajstromára kerülhet, hogy az általa kialakított lakólyukainak közelében 10-20 cm-es nagyságban lerágja a növényzetet. Így hát a veteményesben a mezei tücsök ugyan kárt is tehet, de nem jellemző ennek nagyobb mértékű jelentősége.
A tücsök titkos élete
A tücskök állítólag kiválóan jelzik, hogy milyen az időjárás. Amikor meleg van, gyorsabban ciripelnek, míg ha hideg van, egy kissé lassúbb a zenéjük. De van olyan élőhelyük, ahol ezt nem tudjuk megfigyelni. A Hawaiion élő tücskök ugyanis hangtalanok. A Biology Letters című szaklap kutatása szerint a Kauai-szigeten élő mezei tücskök hosszú évek óta támadásoknak vannak kitéve, mivel a zenéjük parazita legyeket csalogat a közelükbe, amelyek keltetőként használják őket utódaik számára, a lárvák pedig belülről falják fel a tücsköket.
A helyi tücskök megváltozott szárnya így már nem ad ki hangot, amikor összedörzsölik őket. Így hát a hímek kénytelenek olyan tücsökfajok közelében letelepedni, amelyek még bátran ciripelnek, így más hangjával ékeskedve hívják fel magukra a nőstények figyelmét.
A tücskök tehát, amennyiben csak kevés számban vannak jelen, nem tesznek kárt a kertünkben, így bátran hallgassuk és élvezzük a ciripelésüket.
