A nemrég életbe lépett árrésstop egyik leglátványosabb hatása a tejtermékek jelentős árcsökkenése volt. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint a harminc legnagyobb árzuhanáson átesett termék közül huszonöt tejtermék volt, ezek közül is tizenkettő natúr joghurt, kilenc pedig tejföl. Ezen kívül a listán helyet kapott egy-egy vaj, túró, trappista sajt és 1,5 százalékos zsírtartalmú UHT-tej is - írja a Világgazdaság.

A tejtermékeket követően a második legnagyobb mértékű árcsökkenés a sertészsírok esetében volt megfigyelhető, míg a harmincas listára egy sütőmargarin is felkerült. Az árcsökkenés érdekessége, hogy kizárólag márkás termékek érintettek, vagyis nem a kiskereskedelmi láncok saját márkás termékei. Ez azt igazolja, amit az élelmiszer-feldolgozók már korábban is kifogásoltak: a brandtermékek árrése jóval magasabb, mint az áruházláncok saját márkás áruinak esetében.

Brandtermékek és a piac alakulása

Az élelmiszeripari szakértők egyetértenek abban, hogy az árrésstop következtében a legnagyobb árcsökkenésen átesett brandtermékek iránti kereslet megnövekedhet. Kérdés azonban, hogy ez a növekedés a teljes piac bővülését jelenti-e, vagy csupán a saját márkás termékek rovására történik.

Rövid távon a legnagyobb forgalomnövekedést azok a termékek mutathatják, amelyek könnyen tárolhatók, mint például az UHT-tej, az étolaj, a cukor, a különböző lisztek és a tőkehúsok. Bár a tőkehúsok – így a sertéscomb, sertéskaraj, sertésoldalas és sertéstarja – nem tartoznak az árrésstop alá eső termékek körébe, az árfigyelő adatai szerint ezek ára is jelentősen csökkent az elmúlt időszakban.

Például a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) februári adatai szerint a karaj kilónkénti ára 2620 forint volt, míg a sertéscombé 1990 forint. Ezzel szemben az árfigyelőben a karaj ára 1700–1920 forint között mozgott, a sertéscombot pedig 1560–1690 forintos kilónkénti áron kínálták. Természetesen akadtak kivételek is, például az Auchanban 2400 forintos karajt is lehetett találni.


Érdemes készletezni?

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint az árrésstop május végéig tart, így szerinte nincs értelme készletezni. Ugyanakkor az élelmiszerpiacon már most találgatások zajlanak arról, hogy az intézkedés – ahogy az árstop esetében is történt – meghosszabbításra kerülhet. A kormány jelezte, hogy május végén felülvizsgálja a helyzetet, és mérlegeli, hogy szükség van-e az árrésstop fenntartására, vagy az intézkedés hatására eltűntek az indokolatlan áremelések.

A szakértők szerint leginkább azok a fogyasztók kezdhetnek készletezésbe, akik biztosra veszik, hogy az árrésstop valóban csak május végéig lesz érvényben.

Indexkép: Pixabay