Mit kell tudnunk a köszmétéről?

Idehaza több neve is van a köszmétének, például egres, büszke, piszke, pöszméte. Az egres latin neve Ribes uva-crispa, ami a latin uva, azaz szőlőfürt és a crispus, azaz a fodros szavakból tevődik össze. Az egres nevet pedig a latin agrestum, azaz éretlen szőlőbogyó szóból származtatják. Ez valószínűleg a szőlő és az egres közti formabeli hasonlóság miatt alakulhatott így ki. Illetve a filoxéravész után a szőlőültetvények helyére sok helyen telepítettek köszmétét.

A köszméte eredetileg a hegyvidékek gyümölcse volt, nemesítése azonban már a 16. században megkezdődött. Angliában a 18. századra már majdnem 100 fajtát jegyeztek. Talán ez az oka a köszméte népszerűségének Angliában.

Ezzel szemben hazánkban inkább amolyan „réteggyümölcsként” tartható számon. Azaz ellentétben például az almával, ami igen közkedvelt és gyakran fogyasztott gyümölcsünk, a köszméte inkább csak néhány családban része az étkezéseknek. Beltartalmi értékei miatt azonban érdemes fogyasztani, hiszen vitaminokban, káliumban és kalciumban is gazdag gyümölcs.

egres

Köszméteültetvény

Anno miért kezdtetek bele a köszméte termesztésébe?

Fagyzugos területünk volt, ezért olyan növény jöhetett csak szóba, ami jól tűri a kemény téli hidegeket, és a virágzási időpontja is későbbre tehető. Emellett akkoriban igen jó exportja volt a köszmétének. Főleg az angol és a német piacon volt keresett gyümölcs. Így volt olyan időszak, amikor 13 hektáron termesztettünk egrest, és az összes termést értékesíteni tudtuk külföldre, sőt magyar feldolgozóknak is.

egres

Pár éve még szépen sorakoztak egymás után a törzses köszmétefácskák, de ennek az ültetvénynek a helyén azóta már más gyümölcs van.

Melyek a köszméte termesztésének sarkalatos pontjai?

Viszonylag könnyen termeszthető, igénytelen növény, de amire nagyon ügyelni kell esetében, az a metszés. Nem szabad hagyni, hogy elsűrűsödjön a lombozat, mert az a szedést és a növényvédelmet is megnehezíti.

Növényvédelmi szempontból a lisztharmat elleni védekezés a meghatározó, hiszen a lisztharmat okozta esztétikai hibák a gyümölcsön eladhatatlanná teszik azt. Mi Pallagi óriás fajtájú köszmétét termesztettünk, ami sajnos az európai (Microsphaera grossulariae) és az amerikai lisztharmatra (Sphaerotheca mors uvea) is fogékony volt. Ráadásul a köszmétében engedélyezett, lisztharmat elleni készítmények is igen szegényes választékban álltak rendelkezésünkre. Ennek ellenére a 20 év alatt csak egyszer volt lisztharmat miatt eladhatatlan a termés. Manapság azonban már vannak a lisztharmatnak ellenálló fajták is.

egres

A köszméte növényvédelmét a lisztharmat elleni védekezés határozza meg.  Azonban érdemes odafigyelni a kártevő rovarokra is, melyek rajzását szexferomon csapdákkal figyelhetjük meg.

Miért döntöttetek úgy, hogy felhagytok a köszméte termesztésével?

Ahogy már említettem, mikor belefogtunk a köszméte termesztésébe, külföldre, Németországba, Angliába és magyar feldolgozóknak is értékesíteni tudtuk a termést. Sajnos később bizonytalanná vált a piac. Országos szinten visszaszorult a termesztés, csökkent az egres termőterülete és a termelés volumene is. Így érdektelenné váltak a külföldi felvásárlók, és a lengyel piac felé fordultak.

A lengyel gazdák géppel szüretelhető, rázható fajtákat vontak a termesztésbe. Ezeket a fajtákat nem törzses fácskaként, hanem bokorformában termesztették, ezek által csökkentve a termesztés kézimunka-igényét és a költségeket. Habár a lengyel egres nem volt olyan jó minőségű és piacos, mint a magyar, de mennyiségre több, árat tekintve pedig kedvezőbb volt, így arra esett a külföldi felvásárlók választása.

A magyar piacon pedig jóval nehezebb az egres eladása, mert úgynevezett „réteggyümölcsként” nincs igény olyan nagy mennyiségre ebből, amiért megérné termeszteni több hektáron. Illetve később a felvásárlási ára olyan alacsonyra süllyedt, hogy nem fedezte a termesztési költségeket sem. Így mikor az utolsó ültetvényünk is elöregedett, úgy döntöttünk, nem foglalkozunk tovább egrestermesztéssel.