Amint eljön a tavasz, egyre jobban vonzódunk ki a kertbe. Van, aki veteményest készít, van, akinek csodálatos virágoskertje van, de még azok is kitesznek pár cserép muskátlit az ablakba, akik nem mondhatók vérbeli kertésznek.
Ha pedig tudjuk, hogy melyik virágnak milyenek az igényei, nagyon könnyen tehetjük varázslatosan széppé a kertünket, balkonunkat, amely büszkeséggel tölthet el bennünket, és örömet okozhat nekünk, és szeretteinknek. Mi most a hortenzia, begónia és muskátli hármasát ajánljuk az igazán szép, virágokban dúskáló kerthez. A gondozásuk egyszerű, a kinézetük nagyszerű, így biztosan sok örömödet leleled majd bennük! De ehhez tudnod kell, mik az igényeik. És persze meg is kell adni azt nekik.
Ismerd meg a begóniát
A begónia a világ trópusi és szubtrópusi övezetein őshonos. Őshazája Afrika, Ázsia és Amerika déli része. Európában alig egy évszázada jelent meg. Habár gyönyörű, azonban legyünk vele nagyon óvatosak, mert mérgező. A méreg legnagyobb része a gumóiban van, de az egész növény mérgező, ezért érdemes a gyerekeket és a háziállatokat távol tartani tőle.
Így gondozd a begóniát
A begónia nem túl igényes növény, így bátran ajánljuk kezdő kertészek részére is. A 15 és 20 Celsius-fok közötti hőmérsékleten érzi magát a legjobban. Trópusi növény, így a hidegebb időszakokat nem viseli jól, azonban a tűző napsütés sem a kedvence.
A begónia, ha megkapja a kellő fényviszonyokat, egész nyáron virágokkal borítja a kerted. Fotó: Pixabay
A begónia sok fényt igényel, így keressünk neki olyan helyet, ahol megkapja ezt, azonban közvetlen napfény csak rövid ideig éri. A begónia igényli a rendszeres öntözést, egészen tavasztól őszig. Azonban a pangó vizet nem kedveli, így ügyeljünk rá, hogy egy kissé száradjon ki a földje, és csak azután öntözzük meg újra.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
Érdemes alulról locsolni, mert nagyon érzékeny a szára a penészedésre. Télen kevesebb vízre van szüksége, azonban amikor virágzik, igényli a magas páratartalmat. A legegyszerűbb, ha a cserepét egy vízzel telt tálcára rakjuk. Kéthetente adjunk neki tápoldatot is, amit gyönyörű virágokkal fog meghálálni.
Így szaporíthatod a begóniát
A begónia magjait januárban kell elvetni. A csírázási ideje 15-60 napig tart. A begóniát nem csak magról lehet szaporítani, nagyon egyszerű szaporítása módja ugyanis még a dugványozás is. Ehhez vágjuk apróra a dugványokat, vagy használjunk levéldugványt. A legjobb, ha virágzás után közvetlenül a levél alatt vágjuk el a hajtásokat, és vagy egy pohár vízbe tegyük, vagy jól beáztatott, homokos, tőzeges földkeverékbe. Hamar, két-három hét alatt meg fog gyökeresedni, különösen akkor, ha kellő mennyiségű párát biztosítunk a számára.
Miután a növények meggyökeresedtek, ültessük át őket cserépbe. Ha a kész növényt át szeretnénk ültetni, azt mindig tavasszal tegyük. A begónia gyorsan növekszik, ezért ügyelni kell rá, hogy mindig megfelelő méretű cserép álljon a rendelkezésére. Az átültetéshez tápanyagban gazdag virágföldet és humuszt használjunk.
Ha kinti növényként tartjuk a begóniát, akkor teleltetésre van szüksége. 10 Celsius-fok alatt nem érzi már jól magát, a fagyokat pedig egyáltalán nem viseli el, így a fagyok beköszönte előtt érdemes visszametszeni, és kiásni a földben lévő gumóit. Tisztítsuk meg a földtől a gumókat, és tároljuk azokat a pincében, fűrészporban.
Ezek a begóniák egészen biztosan jól fognak mutatni nálad
1. A sudár begónia igényli a fényt, és a legalább 16 Celsius-fokos hőmérsékletet. Fontos, hogy soha ne száradjon ki, és kéthetente kapjon tápoldatot, márciustól szeptemberig. Bár szereti a párát, a leveleit soha ne permetezzük, mert akkor foltossá válhatnak.
2. A királybegónia az egyik legnépszerűbb és legismertebb levélbegónia. Az első királybegóniák 1858-ban érkezetek Európába, és népszerűségük azóta is töretlen. Fontos, hogy ne öntözzük túl, és tápoldatozni is elég tavasszal és nyáron, kéthetente.
3. A sárkányszárny begónia rendkívül dekoratív, közepes magasságú növény. Rózsaszínű vagy piros színű virágaiban egész nyáron át gyönyörködhetünk. Az elnyílt virágok maguktól leesnek a növényről, így nem igényel különösebb törődést. Félárnyékos helyen, jó vízáteresztő, tápanyagban gazdag talajba ültetve fejlődik a legszebben, mérsékelt öntözés valamint tápoldatozás mellett.
Ismerkedj meg a hortenziával
A hortenzia, bár sokan szobanövénynek tartják, igazán jól mutat a kertben. Sőt, igazán csak ott érzi jól magát. A hortenzia Japánból érkezett Európába, az 1800-as évek elején. Nem kellett sok idő hozzá, hogy mindenhol elterjedjen, és nagyon népszerű legyen, hiszen igazán gyönyörű növény. Mind a méretében, mind a megjelenésében nagyon változatos, így a kisméretű bokortól, az egészen nagy méretű növényig bármilyen választható, az ízlésünknek és a kertünk méretnek megfelelően.
A hortenziák között vannak örökzöldek és lombhullatók. A virágok színét illetően is bővelkedhetünk a választékban, hiszen megtalálható közöttük piros, fehér, pink és kék árnyalatú is.
Így gondozd a hortenziádat
Bár sokan nem merik bevállalni, a hortenzia nem túl kényes, így érdemes megpróbálkozni vele, persze, csak ha tudjuk, mire van szüksége ahhoz, hogy csodálatos virágaival örvendeztethessen meg bennünket.
A kék hortenzia a savanyú talajt kedveli. Fotó: Pixabay
A hortenziák legfontosabb igénye, hogy kellő mennyiségű árnyékban lehessen részük. A hortenzia ugyanis nem szereti az erős napfényt, de a túlságosan árnyékos helyeken sem érzi igazán jól magát, így ott nem fog virágot hozni. Így olyan helyet keressünk számára, ahol kora délelőtt pár órán keresztül éri a napfény, de déltől kezdve már árnyékban lehet.
Az öntözés tekintetében fontos tudni, hogy a hortenzia latin neve, a „Hydrangea" "sok vizet" jelent, amelyből már következtethetünk is rá, hogy rendszeres öntözést igényel. Fontos, hogy ne hagyjuk kiszáradni a talaj tetejét, azonban soha nem állhat pangó vízben sem. Ha pedig azt szeretnénk, hogy igazán szép maradjon, és sok virágot hozzon, ne csapvízzel öntözzük, hanem esővízzel. Ha erre nincs mód, akkor forraljuk fel, majd hagyjuk kihűlni a csapvizet. A vezetékes víz túlságosan kemény a hortenzia számára, így ha azzal öntözzük, a levelei hamar elsárgulhatnak.
A hortenzia tápanyagigényét kora tavasztól augusztus végéig kéthetente érdemes fedezni. Metszeni is szükséges, de ettől ne ijedjünk meg, hiszen ez annyit jelent, hogy vágjuk le az elvirágzott és elszáradt részeket, hogy a növény minden energiáját az új virágok meghozatalára tudja fordítani.
Ha kék színű hortenziát választunk, akkor ügyeljünk rá, hogy a talaj kémhatása savanyú legyen, különben a virágok egy idő után már nem kékek, hanem rózsaszínűek lesznek.
Ezt érdemes tudni a muskátliról
A muskátli származási helye Dél-Afrika, így cseppet sem meglepő, hogy nagyon fény- és melegkedvelő növény. A muskátli közepesen vízigényes, de nyáron, a nagy melegben jobban oda kell rá figyelni, és gyakrabban kell öntözni. Azonban nem mindegy, hogy mivel, a csapvízre ugyanis nagyon érzékenyek annak magas klórtartalma miatt. Ezért, ha tehetjük, öntözzük inkább esővízzel, vagy hagyjuk állni a csapból kiengedett vizet pár órán keresztül.
Arra azonban ügyeljünk, hogy a muskátli egyáltalán nem szereti a pangó vizet, mivel abban könnyen elrothadhatnak a gyökerei. Az öntözésnél vigyázzunk, hogy ne legyenek vizesek a levelei, mert azok sajnos gombák és bacilusok támadásainak lesznek kitéve. Éppen ezért locsoljunk inkább reggel, hogy estére meg tudjanak száradni a véletlenül vizessé vált levelei is.
A muskátli széppé teszi az ablakot, és még a szúnyogokat is távol tartja. Fotó: Pixabay
A talaj iránt nem igényes a muskátli, de ha azt szeretnénk, hogy tényleg szemet gyönyörködtető legyen, ültessük tápanyagban dús, jó vízáteresztő és vízmegtartó képességű talajba. A muskátlit mindig tisztítsuk meg az elszáradt részektől és az elnyílt virágoktól. Ez nem csak esztétikailag fontos, hanem azért is, mert a száraz virágok elvonják a növénytől a tápanyagot, amit egyébként az új virágok hozatalára tudna fordítani.
Tavasszal metsszük meg a muskátlit. Ekkor az elsárgult és a gyengébb hajtásokat metszőollóval vágjuk le, de ne vigyük túlzásba. Rendszeresen adjunk az öntözővíz mellé tápoldatot. De ne adjunk neki két hétnél gyakrabban, mert azzal pont az ellenkezőjét érjük el, és megmérgezzük. Ha van egy kis kávézaccunk, dobjuk rá a muskátli földjére. Örülni fog neki.
A muskátli fagyérzékeny növény, ráadásul amint fagy éri, minden része elfagy. Ezért télre nem hagyhatjuk kint a szabadban.
Virágokban gazdag tavaszt és kertet kívánunk!
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
