A tuják magasságuknak és esztétikus megjelenésüknek köszönhetően igazán mutatósak lehetnek a kertben, akár sövényként, akár szoliterként ültetjük őket. Ugyanakkor a gondozásuk nagy odafigyelést igényel, hiszen ha a körülmények nem megfelelőek, könnyen elveszíthetik díszítőértéküket. Ha időben felismerjük a problémákat és cselekszünk, a tuja ismét régi szépségében pompázhat.

Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket.

Ismerjük meg a tuja igényeit

A legfontosabb, hogy tudjuk, mire van szüksége a tujánknak. A legismertebb tuja típusok közé tartozik a keleti tuja, a nyugati tuja és az óriás tuja. Ezek a növények örökzöldek, és leginkább a nedves, csapadékos, páradús környezetet kedvelik. Ha száraz, napos helyre kerülnek, azt nehezen viselik. A rossz minőségű talaj, illetve a forgalmas utak közelsége sem tesz jót nekik. Nem mondhatóak igénytelen növénynek, ezért ha a tartási körülmények nem megfelelőek, gyakran látni elbarnult, száradó példányokat. Ennek többféle oka lehet.

Gyakori betegségek és kártevők

1. Didimaszcellás pikkelylevél barnulása

Ez a betegség főként a nyugati és az óriás tuját támadja meg, ahogy Megyeri Szabolcs blogja is említi. A fiatal hajtások tavasszal barnulni kezdenek, jellemzően a növény alsó részétől indulva. Idővel a teljes hajtás is elpusztulhat. A kórokozó az idősebb pikkelyleveleken telel át, majd tavasszal fertőz tovább. A védekezéshez növényvédő szerekre és a fertőzött részek eltávolítására van szükség. Az idősebb tuják ellenállóbbak lesznek a betegséggel szemben.

2. Kabatíniás hajtás- és ágpusztulás

Ez a betegség szintén gyakori, és komoly veszélyt jelent a tujákra, valamint a borókára és a hamisciprusra is. Tavasszal a fiatal hajtások sárgulnak, majd elhalnak, a fás részeken besüppedő foltok jelennek meg. Leggyakrabban kalcium- és magnéziumhiányos növényeken fordul elő, és főként a sérüléseken keresztül fertőz. A megelőzésben fontos a megfelelő tápanyag-utánpótlás, különösen magnézium és kalcium műtrágya használata. A fertőzött részeket el kell távolítani és megsemmisíteni.

3. Pesztalóciopsziszos hajtás- és ágpusztulás

Ezt a betegséget egy gomba okozza, amely nemcsak a tuján, hanem más örökzöldeken is megjelenhet. A gomba tavasszal kívülről befelé haladva fertőzi a fiatal hajtásokat, súlyos esetben akár a növény pusztulását is okozhatja. A stresszes, sérült növények különösen érzékenyek rá. A rendszeres öntözés és tápanyagpótlás segít megelőzni a bajt, a fertőzött részeket viszont azonnal el kell távolítani.

4. Tujafúró aranymoly

Ez az apró rovar komoly károkat tud okozni, különösen enyhe telek után. A lárvák nyáron kelnek ki és egészen tavaszig károsítanak. A kárt könnyű összetéveszteni más betegségekkel, de ha a károsodott levelet fény felé tartjuk, üregek, ürülék és lárvák is láthatók lehetnek. Ez alapján beazonosítható a kártevő.


száraz tuja

Tudd meg, mire kell figyelned, és újra szép lesz a tujád. – Fotó: Shutterstock

5. Tuja-teknőspajzstetű

Ez a kártevő mind a leveleket, mind az ágakat és törzset is támadja. Mézharmatot ürít, amelyen korompenész jelenik meg, így csökken a növény fotoszintézise és hajtásnövekedése. A szürkés árnyalatúvá váló tuja jelzi a problémát. A tél végi olajos lemosó permetezés és szükség esetén rovarölőszeres kezelés javasolt.

6. Borókaszú

A borókaszú a borókán és a tuján is jelentős károkat okozhat. A nőstény a legyengült növény törzsébe helyezi petéit, a lárvák a kéreg alatt fejlődnek, majd a fiatal hajtásokat megrágják. Ha sok az elbarnult, letört ág, érdemes a borókaszúra gyanakodni, és az érintett ágakat eltávolítani.

7. Levéltetvek

A levéltetvek a tuja fiatal hajtásait és leveleit támadják, mézharmatot termelnek, amely korompenész kialakulásához vezethet. Március végétől ősz elejéig jelenhetnek meg, ellenük növényvédőszerrel lehet védekezni.

Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket.

Egyéb okok, amelyek a tuja száradásához vezethetnek

  • Rendszeres öntözés hiánya: Ha a hajtások száradnak, gyakran a vízhiány áll a háttérben.
  • Gyenge minőségű, tápanyagszegény talaj: A tuja nem bírja hosszú távon a rossz talajviszonyokat.
  • Pangó víz vagy túlzott árnyék: Ha a gyökerek túl nedvesek vagy a növény kevés fényt kap, az belső részek elhalásához vezethet.
  • Alacsony páratartalom, szennyezett levegő: A forgalmas utak közelsége vagy száraz levegő barnulást okozhat.
  • Fagykár: A fagy okozta sérülések is elhaláshoz vezethetnek.

Tippek a tuja gondozásához

  1. Keleti tuja: Nagy gyökérzet és lombkorona jellemzi, viszonylag szívós, de sok helyet igényel. Ősszel és tavasszal célszerű metszeni, a nyári hőségben viszont nem ajánlott.
  2. Nyugati tuja: Karcsúbb megjelenésű, kisebb helyigényű, de érzékenyebb a szárazságra, ezért rendszeres öntözést igényel. A smaragd tuja például rendszeres tápanyagpótlást is meghálál.
  3. Fényigény: A tuják a napos vagy félárnyékos helyeket kedvelik, tápanyagban gazdag, enyhén savanyú talajt igényelnek.
  4. Ültetés: A szabadföldi elhelyezés előnyösebb, de dézsában is nevelhetők. Földlabdás vagy konténeres növényeket tavasztól késő őszig ültethetünk, szerves trágyával vagy komposzttal dúsított földbe. A tápanyag-utánpótlást havonta érdemes elvégezni.
  5. Öntözés: Az ültetés utáni időszakban rendszeres, bőséges öntözés szükséges. Tavasszal heti, nyáron akár napi öntözés is indokolt lehet.
  6. Metszés: Kora tavasszal végezzük az első, augusztusban az utolsó metszést. Ezután már ne vágjuk vissza, hogy az új hajtások megerősödhessenek a tél előtt.
  7. Lemosó permetezés: Tavasszal és ősszel ajánlott, réz- és kéntartalmú, valamint rovarölő vegyszerek kombinációjával. Ez segít megelőzni a gombás megbetegedéseket és a kártevők áttelelését.

Ha odafigyelsz ezekre a tanácsokra, tujáid hosszú ideig egészségesek és szépek maradhatnak, így továbbra is díszíthetik kertedet.

Sok örömöt kívánunk a tujákkal teli, zöldellő kerthez!