Habár Süsü a vadkörtének a rajongója, érdemes megkóstolni a kertben termett körtét is. Egyébként is, ha van kertünk, akkor érdemes abban gyümölcsfáknak is helyet adni. Azon kívül, hogy ezek a gyümölcsfák tiszta levegőt és árnyékot adnak nekünk, otthont adnak a kerti madaraknak, és nagyon finom gyümölccsel látnak el minket.
Habár a körte nem tudja legyőzni az éves fogyasztás terén az almát, hiszen mindössze évente 6 kilót fogyasztunk belőle, a tápértéke azonos az almáéval, az íze pedig elképesztően finom, így érdemes helyet adni neki a kertünkben.
Így legyen körtefa a kertedben
Mivel a körtefa hamarabb borul virágba tavasszal, mint az alma, így jóval érzékenyebb a fagyokra. Ezt azzal tudjuk némileg kivédeni, ha az ültetéskor nem választunk számára fagyzugos, huzatos helyet. A legjobb a körte számára, ha a kertünk egyik napos, meleg fekvésű területét válasszuk ki számára. A körtefa talajigénye közepesen összetett., de az enyhén savanyúba hajló közegtípust kedveli leginkább. Inkább kedveli a gyengébb vízelvezetésű, kötöttebb, mint a túlságosan laza, homokos talajt.
A körtefa metszése nagyon fontos a megfelelő termés érdekében. Fotó: Pixabay
Amikor eldöntjük, hogy helyet adunk neki a kertben, érdemes utánanézni, hogy az adott fajta mekkora méretű lesz. A sövényszerű fáknak szükségük van cölöpökre és huzalra a támogatáshoz. A szabadgyökerű körtefák ültetési ideje kötöttebb, ezeket október közepe és november vége között lehet telepíteni, később már nem, azonban a legtöbb körtefát, a többi gyümölcsfához hasonlóan ősszel érdemes ültetni.
A körte nem olyan érzékeny a kártevőkre és a betegségekre, mint az alma. Jellemző betegségei a ventúriás varasodás, a mikoszferellás levélfoltosság, a moníliás betegség, és a körterozsda. A kártevők közül leggyakoribb vendégei a körtemoly, a körte-levélbolha, a csipkéspoloska, a hajtáshervasztó darázs és a pajzstetű.
A körtefa igényli a folyamatos öntözést. Ültetés után ajánlott 5 centiméteres talajtakarót tenni, hogy meg tudjuk őrizni a talaj nedvességét. Érzékeny a hidegre is, törzsén gyakran jelennek meg fagyfoltok. Éppen ezért nagyon fontos, hogy kellő módon készítsük fel a téli hideg időjárásra, így adjunk neki kellő tápanyagot. A körtefák nagy része önmeddő, vagyis ha a saját virágporral megtermékenyült virágból gyümölcs lesz, az a szűznemzésnek köszönhető. Az idegen megporzás fokozza a megtermékenyülés esélyét, így érdemes vegyesen ültetni a különféle körtefajtákat.
A körte utóérő gyümölcs, vagyis a fáról történő leszedésekor nem áll meg az érési folyamat. Ezért a nyári fajtákat az érés kezdetekor szüreteljük, míg az őszieket és a télieket akkor, amikor már teljesen kifejlődtek, de még zöldek.
Erre ügyeljünk a körtefa metszésénél
A körtefa metszését a tél végén kell elvégezni, még mielőtt a rügyek kipattannának. A túl korán végzett metszés túlzott vegetatív növekedést fog eredményezni, és jelentősen meg tud nőni a a fagyási sérülések veszélye.
Bár a körtefák hosszabb életűek, mint az almafák, hajlamosak túl sok rügyet növeszteni. A körte metszésének ideje annak kétéves kora után érkezik el. Ekkor elsősorban a sérült és beteg ágakat kell eltávolítani róla, majd minden olyan ágat le kell metszeni, amelyik a fa belseje felé, vagy keresztirányba nő.
Ezek után két lehetőségünk is van. Vagy olyan koronát alakítunk ki a körte számára, ahol meghagyjuk a központi sudárhajtást, és az alakító metszés során a vázágakból ágemeleteket alkotunk, vagy pedig eltávolítjuk a sudárhajtást, és így a körtefa alacsonyabb lesz, és szellősebbek lesznek az ágai is.
A fa termőkori metszése során is el kell távolítani a sérült és beteg, valamint a keresztbe növő ágakat, és az 1 éves hajtásokat is vissza kell metszeni. A fiatal hajtásokat általában 5-7 rügyre kell visszametszeni, hogy a fa külső felén maradjon több. Ezután kell megmetszeni a termő dárdákat. Mivel ezekből fejlődik a körte, minél többet hagyunk meg, annál több lesz a termés. Azonban ügyeljünk rá, hogy minél több termés lesz, annál kisebbek lesznek azok és az ízük sem lesz olyan tökéletes, mintha kevesebb, de nagyobb gyümölcs terem a körtefán.
A körte fogyasztása rengeteg tesz az egészségünkért. Fotó: Pixabay
Az idősebb körtefák esetében szükség lehet egy nyár végi metszésre is, amely során eltávolítjuk a vízhajtásokat, melyek hosszú, egyenes, magasra növő ágak, amelyek azokból a rügyekből keletkeznek, amelyek nem hoztak virágot. Mivel ezek sok tápanyagot vonnak el a fától, nem szabad meghagyni azokat.
Ezért érdemes körtét enni
1. A körte amellett, hogy igazán finom, még sok C-vitamin és réz is van benne.
2. A körte káliumot, cinket, magnéziumot, vasat és kalciumot is tartalmaz, az érett körtének emellett nagyon magas az antioxidáns tartalma is. A benne található élelmi rostok pedig nagyon jó hatással vannak az emésztésre.
3. A körtét nem csak Süsü, a sárkány, de a kisbabák is szeretik. Ez pedig nem véletlen, hiszen a körte a többi gyümölcshöz képest sokkal ritkábban vált ki allergiás reakciót, ráadásul édes íze és puhasága miatt nagyon kedvelik a kicsik.
4. A méz és a körte kiváló torokfájásra és hangszál panaszokra is. Ehhez a mézzel fel kell melegíteni egy kevés körtelevet és elfogyasztani azt. Emellett a szellemi teljesítményünket is fokozza, mivel leve élénkítő hatással van ránk.
5. A körte kedves a szívünknek. Rendszeres fogyasztása segít csökkenteni a cukorbetegség, az elhízás és a szívroham esélyét. A körte a szívünk barátja, egyrészt magas rosttartalma, másrészt a héjában található pektin miatt. Ezek ugyanis összekapcsolódnak a koleszterinnel és nagy részét képesek eltávolítani. Kálium tartalma is kedvező a szív számára, mivel tágítja az ereket, lazítja az érfalakat, szabályozza a szívritmust és csökkenti a vérnyomást.
6. A körte ásványi anyag tartalma nagyban hozzájárul immunrendszerünk egészséges működéséhez. Túlzásba azonban ne essünk a körtével kapcsolatban, mert egy bizonyos mennyiség elfogyasztása után hashajtó hatásúvá válhat.
Körtetermésben gazdag kertet kívánunk!
_fill_540x300_0.jpg)
